Több lesz a zivatar és a villámárvíz
a hőmérséklet emelkedésével
(2025 július)
Az éghajlatváltozás miatt a szokatlanul a száraz telek és tavaszok, majd a rekordokat döntő nyári hőmérsékletek és az ismétlődő hőhullámok miatt Európában a zivatarok gyakorisága, valószínűsége nő. Az intenzív zivatarok komoly veszélyekkel járnak, világszerte a katasztrofális klíma események száma 11 katasztrófa/év gyakorisággal nő. Egy-egy helyre becsapó villám kárt tesz az infrastruktúrában és bozót- és erdőtüzet okoz. A zivatarok során rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék lokális árvizeket, villámárvizeket is okozhat, a növényzet pedig alig tudja felhasználni a gyorsan érkező csapadékot. Európa folyói kiszáradnak, eltűnnek és túlmelegedtek. A 2018-as és a 2022 -es aszályok voltak a legszárazabbak. Mivel Nyugat-, Közép- és Dél-Európában gyakran csak zivatarok vannak, de nem hullik jelentős csapadék, szárazság, aszály vár ránk évente. A száraz nyár következménye, hogy a kontinens folyói elpárolognak, kiszáradnak.
2060-ra a hőmérséklet várhatóan jelentősen megemelkedik a globális felmelegedés miatt, és Budapesten is számítani lehet hosszabb és intenzívebb hőhullámokra, a nyári hónapokban a hőmérséklet meghaladhatja a 40 Celsius-fokot, és a csapadék eloszlása valószínűleg megváltozik, kevesebb esővel és gyakoribb aszályos időszakokkal, gyakori erdőtüzekkel kell számolni. A nyári csapadék csökken, az eső helyett lesznek extrém időjárási jelenségek, villámárvizek. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
A hidrometeorológiai katasztrófák számának változása 1980 és 2018 között.
Zöld: zivatarok, Kék: árvizek, omlások, Narancs: hőség, aszály, erdőtűz
(iii.org/graph-archive/218092)
Korreláció az alsó ábrán látható globális átlaghőmérséklet növekedés és a hidrometeorológiai katasztrófák száma között indokolja a hidrometeorológiai események egyenes trendjének számítását. Előrejelzés: kb. 11 esemény/év növekmény.
A globális átlaghőmérséklet növekedése: 1970-től ≈ 0.2 °C dekádonként,
(A bázisidőszak az 1951-1980-as évek átlaga. Piros színnel az 5 éves mozgó átlag.)
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Glob%C3%A1lis_felmeleged%C3%A9s, https://climate.copernicus.eu/global-climate-highlights-2024)
Előrejelzés: ha ≈ 0.2 °C / 10 év hőmérséklet emelkedéssel számolunk 2025-től, - amikor 1.5 foknál tartunk-, akkor 0.7 °C-os , összesen 1.5 + 0.7 = 2.2 °C-os melegedést kapunk 2060-ra. Európában a globális értéknél egy fokkal több a felmelegedés, már ma is 2.5 °C-os.
A globális felmelegedés hatására az elmúlt években nyáron voltak hőhullámok, továbbá erős széllel, intenzív csapadékkal és villámlásokkal
(https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250729/aggaszto-jelentes-erkezett-magyarorszagrol-joval-tobb-viharos-napra-kell-felkeszulni-776799) kísért zivatarok Magyarországon. Hogyan változott a zivataros napok gyakorisága, milyen folyamatok állnak a háttérben, és mire számíthatunk a következő évtizedekben?
Zivataros napok a májustól szeptemberig tartó időszakban emelkedett a zivataros napok száma a nyári hónapokban. A július volt a legzivatarosabb az elmúlt évtizedekben, és szeptember volt a legkevésbé. A kutatók szerint 2018 júniusa, valamint 1999 és 2002 júliusa emelkedett ki az elmúlt 34 év adatai alapján, országos átlagban 8-8 zivataros nappal. Nyáron többször is száraz hidegfront érte el hazánkat, amelyek kevés zivatart hoztak, de július 7-én és 8-án, gyorsan mozgó cellák okoztak 130 kilométer órát is elérő széllökéseket, és jégesőt okoztak országosan több helyszínen is.
Hogyan alakulnak ki a zivatarok?
A villámlásokat, mennydörgést előidéző zivatarokhoz meleg, nedves és egyben labilis légköri viszonyokra van szükség. Magyarországon ezek a feltételek leggyakrabban a május és szeptember közötti időszakban fordulnak elő, amikor a nagyobb szögben beérkező napsütés erőteljesen felmelegíti a talajt. A meleg, nedves levegő felszáll, amelyből a magasban lehűlve esőcseppek vagy/és jégszemek kiválásával zivatarfelhők alakulnak ki. Ha melegebb az idő, akkor intenzívebb a párolgás, így több nedvesség kerül a légkörbe, ami fokozza a felhőképződést. A felmelegedéssel a felemelkedés folyamata is intenzívebb mint 10-20 évvel ezelőtt volt, ezért alakulnak ki a villámárvizek.
A villámlásokat, mennydörgést előidéző zivatarokhoz meleg, nedves és egyben labilis légköri viszonyokra van szükség. Magyarországon ezek a feltételek leggyakrabban a május és szeptember közötti időszakban fordulnak elő, amikor a nagyobb szögben beérkező napsütés erőteljesen felmelegíti a talajt. A meleg, nedves levegő felszáll, amelyből a magasban lehűlve esőcseppek vagy/és jégszemek kiválásával zivatarfelhők alakulnak ki. Ha melegebb az idő, akkor intenzívebb a párolgás, így több nedvesség kerül a légkörbe, ami fokozza a felhőképződést. A felmelegedéssel a felemelkedés folyamata is intenzívebb mint 10-20 évvel ezelőtt volt, ezért alakulnak ki a villámárvizek.
A zivatarfelhő kialakulásához az alábbi három feltétel mindegyikének egyszerre kell fennállnia:
labilitás – a felszínközeli meleg levegő gyorsan felemelkedik, és hidegebb van a magasban;
emelő hatás – például egy időjárási front, egy összeáramlási zóna vagy akár a domborzat emelkedésre készteti a levegőt;
nedvesség – elegendő mennyiségű vízgőz nélkül nincs se felhő, se csapadék.
emelő hatás – például egy időjárási front, egy összeáramlási zóna vagy akár a domborzat emelkedésre készteti a levegőt;
nedvesség – elegendő mennyiségű vízgőz nélkül nincs se felhő, se csapadék.
A zivatar intenzitása a felemelkedő meleg levegő nedvességtartalmán túlmenően függ attól, hogy milyen gyorsan és milyen magasra emelkedik, az emelkedés a felmelegedés miatt intenzívebb mint korábban, gyorsabban és magasabbra emelkednek a zivatarfelhők, amitől intenzívebbek a zivatarok.
A legnagyobb zivatarvalószínűséggel rendelkező területek Magyarországon az Északi-középhegység és a Tiszántúl, ahol nagy területen 20 nap feletti az átlagos zivatargyakoriság május és szeptember között, de a hegységek emelő hatása miatt, például a Mátrában vagy a Bükkben az előfordulás még gyakoribb. A területi eloszlás alapján északnyugaton a legkisebb (15 alatti) a zivataros napok átlagos száma.
Zivataros napok valószínűségének területi-eloszlása
A zivatarok növekedése nem jelent automatikusan több zivatart. Előfordulhat, hogy a zivatarok gyakorisága nem változik, csak a zivatarok intenzitása nő. Két esetet érdemes vizsgálni: Ha az ipari forradalomhoz képest legfeljebb 2 °C-os globális felmelegedést feltételezve (ma 1.5 foknál tartunk, ez a zöld forgatókönyv); vagy az eddigi üvegházgáz-kibocsátási trendek folytatódását kivetítve a 21. század végéig (ami a pesszimista forgatókönyv).
Zöld forgatókönyv esetén a jelenhez képest csak pár napos változásra számíthatunk, ami jelentősebb módosulást nem jelent. Ezzel szemben a pesszimista forgatókönyv azt jelzi, hogy több lesz a nagy zivataros nap a május és szeptember közötti időszakban: kezdetben csak 5-10 nappal, majd később 8-16 nappal több zivataros napra kell felkészülnünk az ország különböző területein a jelenlegihez viszonyítva.
Villámárvizek: az egy-két órás felhőszakadás vizét a talaj nem nyeli el, nem képes elvezetni a felszín kellő ütemben. Jelentős befolyást gyakorol a villámárvizekre, földcsuszamlásokra a talajminőség, a vegetáció típusa és sűrűsége, a talajtípus és a talaj víztartalma, melyek meghatározó szerepet játszanak a vízelvezetésben. Veszélyeztetett területek a hegy- és dombvidéki régiók, és azok tereptárgyai, ahol kisebb vízfolyások találhatóak. Pl. 2021. szeptember 29-én az Őrségre csapott le egy rövid, intenzív esőzés. A ciklon négy órán keresztül szinte egy helyben maradt, a „10-15 km átmérőjű koncentrikus terület felett több mint három órán keresztül tartózkodó felhőből, a radarmérésekre alapozott számítások alapján 100-110 mm eső is lehullhatott. Az érintett területhez legközelebb lévő mérési helyen (Szentgotthárd-Farkasfa) mindössze 30 mm-t mért a műszer, azonban a mérési pont a cellától kissé nyugatra terült el. A leírások és videók alapján Bajánsenyén órákon keresztül hömpölygött a víz, illetve a Kerka patak bajánsenyei, illetve a Zala zalalövői vízmércéin is hirtelen megugrott a vízszint.” (https://xforest.hu/villamarviz/). 2022 júniusában Nagymaros és Zebegény között csaknem egy kilométer hosszan beomlott a domboldal (https://infostart.hu/belfold/2022/06/10/egy-kilometer-hosszu-omlas-es-sarlavina-is-volt-fotok).
Nagymarosi hegyomlás
(https://infostart.hu/belfold/2022/06/10/egy-kilometer-hosszu-omlas-es-sarlavina-is-volt-fotok)
2025 július 27. -én Magyarország ÉNy-i és É-i harmadában intenzív zivatarok alakultak ki, amelyek az erős magassági légáramlásnak következtében nagy sebességgel haladtak kelet, északkelet irányába, az előrejelzések extrém körülményeket, villámárvizet, jégesőt vetítettek előre és akár tornádó kialakulását sem zárták ki. Vasárnap estig a Kaposvártól mintegy 15 km-rel délnyugatra található Csökölyön, egészen elképesztő mennyiségű csapadék hullott le szombat estétől vasárnap estig: összesen 178 milliméter, ami a júliusi átlagos csapadékmennyiség két és félszerese. Az ország területén meglehetősen hektikus volt a csapadék eloszlása, sok helyen villámárvíz alakult (https://www.portfolio.hu/global/20250729/lecsapott-az-iteletido-magyarorszagon-az-interneten-is-nagy-hullamokat-vetett-776973) ki a rengeteg csapadék miatt, míg az Időkép.hu szerint olyan terület is akadt, ahol egyáltalán nem esett eső.
