Herkules oszlopai és a gibraltári szikla
(2025 augusztus)
Bevezetés
"...az oszlopok, amelyeket 'Gades kapuinak' neveznek, és azt állítják, hogy ezek a Héraklész által elért legtávolabbi határok". Mivel Héraklész és Melkart között Hérodotosz óta egyértelmű kapcsolat van, a Gades/Gádeira (mai Cádiz) közelében található templomban található „Melkart oszlopait” néha Herkules oszlopainak tekintik. Platón Atlantisz legendás szigetét a „Herkules oszlopai” mögé helyezte. A reneszánsz hagyomány szerint az oszlopokon a Ne plus ultra (más néven Non plus ultra, „Semmi sem tovább”) figyelmeztetés volt látható, amely figyelmeztetésként szolgált a tengerészeknek és a hajósoknak, hogy ne menjenek tovább. Megalapozottan, mert a Földközi-tengeri hajókkal nagyon veszélyes volt kimenni az Atlanti-óceán nagyhullámos vizeire, a Gibraltáron túlra. Cádiz kb 120 km-re van Gibraltártól. A mediterrán hajókat alacsonyabb oldalpalánkokkal építették, mint az óceáni hajókat.
A mai Cádiz kikötője (https://www.sevilla.hu/cadiz-latnivalok)
Herkules oszlopai (Cádiz-i eredet?)
A türosziak (Tyreang, Fönícia) által Gadir vagy Agadir néven alapított Cádizt [https://en.wikipedia.org/wiki/C%C3%A1diz] gyakran Nyugat-Európa legősibb, ma is álló városának tekintik. Cádiz alapítását i. e. 1100 körülre datálják más Ny-i kikötőkkel együtt, bár egy régészeti réteg sem datálható az i. e. 9. századnál korábbról Cádizban. A város fontos kereskedelmi központ volt, amelyet különböző fémek, köztük arany, ón és különösen ezüst beszerzésére alapítottak a föníciaiak, talán az ón volt a legfontosabb. Az ellentmondás egyik feloldása az, hogy Gadir a legkorábbi napjaiban egy kis kereskedelmi állomás volt, sok hasonlót alapítottak a föníciaiak.
Az ókori Gadir két kis szigeten helyezkedett el – Erytheián, amelyen a település volt, és Kotinúszán, amely a városi területen kívül temetőknek és szentélyeknek adott otthont –, amelyek a Guadalete folyó torkolata közelében helyezkedtek el, ma már a szigeteket összekötötték. A modern Cádiz történelmi központja alatt fekvő Gadir ősi romjai nagyrészt feltáratlanok. A türosziak minden nagyobb kikötőjükbe építettek Melqart templomot, a türoszi Melqart templomban gyűjtötték az Egyiptomnak fizetett adókat a többi kikötőből, a türoszi temlom volt a legfontosabb. Az i. e. 6. századra Fönícián belüli zavargások, nevezetesen Türosz babiloniak általi eleste (i. e. 573) a föníciaiak D-Ibéria feletti ellenőrzésének végéhez vezettek, az ókori Karthágó vette át az ellenőrzést, amely a következő korszakokban a régió meghatározó hatalma volt. (https://en.wikipedia.org/wiki/Temple_of_Hercules_Gaditanus)
Melqart temploma vagy Herkules-Melqart temploma az ókorban istentiszteleti hely volt Gadir-Gades (a mai Cádiz) déli külvárosában, és talán az i. e. 8. századból származik. A türoszi, karthágói és római uralom alatt a nyugati világ egyik fontos szentélye volt, olyan hírességek tisztelték, mint Hannibal, Scipio Africanus és Julius Caesar. Bár a sziget déli végén álló templomot a föníciai Melqart istennek szentelték, a görögök és a rómaiak Herkulesszel "türoszi Herkules" és "Herkules Gaditanus" néven emlegették. Volt egy jósdája, és híres volt gazdagságáról. A görög mitológiában Herkulest néha Gadeira megalapításával hozták összefüggésbe. Tüanai Apollóniosz életrajza szerint a "Heracleum" (azaz Melqart temploma) még az 1. században állt. Egyes történészek, részben az életrajzra támaszkodva úgy vélik, hogy ennek a templomnak a két bronz oszlopából ered „Herkules oszlopai”-nak mítosza.
Herkules oszlopai (Gibraltári-i eredet?)
A "Herkules oszlopai" elnevezés a görög hős, Héraklész tizenkét feladatának egyikéből ered. A görög monda szerint Atlasz megkövesedett; haja erdővé, vállai sziklákká változtak. Héraklészt ezután arra utasították, hogy fogja meg Gerüon szarvasmarháit. De Héraklész útját elállta a hegy; hogy utat törjön, buzogányával kettéhasította a hegyet, az egyik részből Gibraltár sziklája, a másikból pedig egy marokkói hegy lett. A mítosz szerint a hegynek ez a kettéhasadása tengeri összeköttetést teremtett az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között. (https://en.wikipedia.org/wiki/Pillars_of_Hercules) Az összeköttetés a Gibraltári-szoros.
Az észak-afrikai csúcs nem olyan nevezetes, mint az É-i, a Gibraltári. A déli oszlop mibenléte vitatott, a két legvalószínűbb jelölt a ceutai Monte Hacho és a marokkói Jebel Musa, mérete miatt az utóbbi a Jebel Musa a valószínűbb, a hajósok messziről felismerték.
A oszlop kifejezést már az ókorban használták: Idősebb Plinius (i. u. 23/24 - i. u. 79) a Naturalis historia című művében (III. könyv:3) szerepeltette a Herkules-oszlopokat. Platón Atlantisz legendás szigetét a „Herkules oszlopai” mögé helyezte.
Herkules oszlopai a Peutingeriana (Agrippa-féle) térképen, kb . i. e. 20-ból
A Monte Hacho egy hegy, amely a spanyolországi Ceuta városára néz, Afrika északi partján. A Monte Hacho a Földközi-tenger partján, a Gibraltári-szorosban, Gibraltárral szemben található, és egyesek a Gibraltári-sziklával együtt Herkules oszlopainak egyikének tartják.
Monte Hacho a ceutai erőddel. A Monte Hacho az Almina-félszigeten található, és egy későbbi erőd áll rajta. A hegy Marokkó legészakibb részén, a Gibraltári-szorossal szemben található.(https://www.wikidata.org/wiki/Q35733404#/media/File:Ceuta,_Fortaleza_de_Hacho.jpg)
A déli oszlop másik, igen valószínű jelöltje a hajósok számára messziről látható Jebel Musa, a Rif hegység É-i csúcsa. A legenda szerint Herkules széttolta a két hegyet, és összeköttetést teremtett a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán között, az É-i a gibraltári szikla. A D-inek a klasszikus civilizációban használt neve a Jebel Musára utal. A Jebel Musa-t (https://en.wikipedia.org/wiki/Jebel_Musa_(Morocco)) az ókori görögök és föníciaiak Abyla-hegyként, a rómaiak pedig Columna-ként ismertek (https://www.parlando.hu/2025/2025-2/Barta_Viktoria-FLAMENCO.pdf). Az északon fekvő Gibraltári-sziklával együtt általában Herkules oszlopainak tekintik.
Dzsebel Múza Ceuta közelében (https://en.wikipedia.org/wiki/Jebel_Musa_(Morocco))
Szikla Gibraltárral szemben, Dzsebel Múza, a javasolt déli oszlop (https://en.wikipedia.org/wiki/Jebel_Musa_(Morocco), https://en.wikipedia.org/wiki/Perejil_Island)
Dzsebel Múza látképe Gibraltárról (https://no.wikipedia.org/wiki/Jebel_Musa)
A gibraltári szikla (https://hu.wikipedia.org/wiki/Gibralt%C3%A1r_(brit_tengerent%C3%BAli_ter%C3%BClet))
Gibraltár
Az ókorban, 711-ben egy arab hadvezér itt szállt partra a Vizigót Királyságban, majd 713-ban elfoglalta Toledót, 716-ra pedig már a Pireneusok térségét is meghódította. 1462-ben került spanyol uralom alá. A spanyol örökösödési háború idején, 1704-ben szerezték meg az angolok. 1830 óta brit koronagyarmat (https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_Gibraltar).
Ceutától Ny-ra a parti hegység a Dzsebel Múza (https://de.m.wikipedia.org/wiki/Datei:Stra%C3%9Fe-von-Gibraltar-Kopie2.jpg)
Ma Gibraltár szuverenitása a mai brit–spanyol diplomáciai kapcsolatok egyik legfontosabb kérdése, jelentőségét fekvésének köszönheti, a Földközi-tenger „kijáratának” ellenőrzése stratégiai fontosságú. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Gibralt%C3%A1r_(brit_tengerent%C3%BAli_ter%C3%BClet).Gibraltár egy 425 m magas, 1250 m széles mészkőszirt, a Gibraltár-szikla. Talán Héraklész oszlopainak egyike, az ókori elképzelést az európai Gibraltár-i szikla és az Észak-Afrikai Ceuta sziklafalai inspirálták. Gibraltárt Észak és kelet felé meredek sziklák határolják. A szárazfölddel keskeny földnyelv köti össze, amely helyenként még az 1 km szélességet sem éri el. A nyugati oldala laposabb, itt helyezkedik el az angolok hadi és kereskedelmi kikötője. A kis méretekre jellemző, hogy a közúti forgalomnak szintbeli kereszteződése (!) van a repülőtérrel, a gépkocsikkal a repülőgépek számára elsőbbséget kell adni. Gibraltár teljes egészében az európai kontinens területén van, (https://www.sevilla.hu/gibraltar-latnivalok) Spanyolországtól körülvéve, az afrikai földrésztől a Gibraltári-szoros választja el. A szoros túlpartján, Gibraltárral szemben egy spanyol ellenőrzés alatt álló terület van, Marokkóba ékelődve, a Spanyolország autonóm tartományát képező és 14 km távolságra fekvő Ceuta.
Cadiz köikötője ma (https://www.sevilla.hu/cadiz-latnivalok)
*Föníciai kapcsolat: Gadesen túl számos fontos óceáni, mauritániai kolóniát (a mai Marokkó területén) alapítottak a föníciaiak, miközben a föníciai kereskedelmi flotta áthajózott Herkules oszlopain, és kiépítette az Atlanti-óceán partján a tengeri bázisok sorozatát, kezdve Lixusszal északon, majd Chellah-val és végül Mogadorral. Lixus települést a föniciaiak alapították, legkorábbi idejét az archeológusok az i. e. 1100 -as évekre, legkésőbbi idejét az i. e. 8. századra teszik. Később a pun Carthago befolyása alá került. Az i. e. 7. században épült ki a felsővárosa, akropolisza, ahová -ahogy Carthago esetén is az akropoliszba- a punok egy Melqart templomot építhettek. Lixus kb. 120 km-re van D-re, a Gibraltáron túl, Ny-Afrikában.
Gades/Gadeira szigetének keleti partja közelében (a mai Cádiz, közvetlenül a Gibraltár-szoroson túl 120 mm-re É-on) Strabo leírja a tíruszi Heraklész legnyugatibb templomát, akivel a görögök a föníciai és pun Melqartot társították. Strabo megjegyzi, hogy a templomban található két, egyenként nyolc könyök magas bronzoszlopot sokan Herkules oszlopainak hirdették, sokan, akik meglátogatták a helyet és ott áldoztak Heraklésznek. Strabo azonban úgy véli, hogy a beszámoló csalás, részben megjegyezve, hogy az oszlopok feliratai semmit sem említettek Héraklészről, csak a föníciaiak által az oszlopok elkészítésekor felmerült költségekről. A tírusi (türoszi, tyre-i ang ) Melqart templom oszlopai vallási jelentőséggel bírtak.
Gibraltárt több mint 50 000 évvel ezelőtt lakták be először a neandervölgyiek. Gibraltár feljegyzett történelme i. e. 950 körül kezdődött, a föníciaiak voltak az elsők, akik felismerték a félsziget jelentőségét, Herkulesnek szentélyeket építettek a Gibraltári-sziklán. A rómaiak a mészkő kiálló részét Mons Calpe-nak, „Üreges hegynek” nevezték el; Herkules ikeroszlopainak egyikeként tekintettek rá. Gibraltár a Római Birodalom összeomlását követően a vizigót Hispánia Királyság részévé vált, és i. u. 711-ben muszlim mór uralom alá került. A kasztíliai keresztény korona 1309-ben annektálta, 1333-ban ismét elvesztette a mórokkal szemben, majd végül 1462-ben visszaszerezte.
A Gibraltári-ütközet (https://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Gibraltar_(1607))