A tornádó (https://hu.wikipedia.org/wiki/Torn%C3%A1d%C3%B3) pusztító erejű forgószél, hevesen forgó légoszlop, amely érintkezésben van a talajjal, és egy zivatarfelhőről lelógva vagy alatt lebegve általában tölcsérfelhőként látható. Jellemzője a hevesen örvénylő légoszlop, ami egy viharfelhőből indul ki, és leér a föld felszínéig. A földet el nem érő felhőtölcsért tubá-nak hívják. A tornádók kialakulása minden esetben erős áramlási folyamatokhoz köthető. A függőleges feláramlás következtében kialakulhatnak a szabad szemmel láthatatlan felszálló meleg légoszlopok, a termik-ek, továbbá egyszerű gomolyfelhők, vagy a nagy kiterjedésű zivatarfelhők, zivatarrendszerek is.
Jellemző előfordulási területe Észak-Amerika (különösen az Egyesült Államok középső és délkeleti régióiban, köznyelven Tornádó sikátor-ként ismert), Dél-Afrika, Európa nagy része (az Alpok nagy részét kivéve), Nyugat- és Kelet-Ausztrália, Új-Zéland, Banglades és a szomszédos Kelet-India, Japán, a Fülöp-szigetek és Délkelet-Dél-Amerika (Uruguay és Argentína).
Jellemző évszak: elsősorban tavasz és nyár, de megfelelő légköri viszonyok mellett az év bármely szakában előfordulhat.
A tornádók által okozott kár jellemző kár szélkár. Az eső által takart tornádók felelősek a legtöbb halálesetért, nem gyakoriak, de a tornádó néha beérhet a vihar csapadékzónájába. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
Kialakulása
Meleg feláramlást több tényező is előidézhet: erős napsütés, összeáramlás (pl. domborzat hatására vagy hidegfront mentén), ha a szél iránya a magassággal változik (szélnyírásnak nevezik, örvénylést tud létrehozni), ha a zivatarcella belsejében erős, és sokáig fennálló áramlás figyelhető meg (ez könnyen megtörténik, ha a zivatarfelhő nem mozog túl gyorsan, így egy stabil rendszerként működik anélkül, hogy a környezetből bekeveredő hideg levegő lecsökkentené az energiáját), valamint légkör különböző rétegei közt nagy hőmérséklet- és páratartalom különbség áll fenn (labilis a rendszer), és a szélnyírás is pont megfelelő mértékű, akkor a zivatarfelhő függőleges tengely mentén forogni kezd, és egy szupercellának nevezett zivatar alakul ki. A szupercellák hosszú életű, nagy energiájú, forgó zivatarok. A felhőtető 10 km magasságig is felnyúlhat, ahol megtalálhatóak a nagy sebességű futóáramlatok, amelyek ha éppen a cella fölött futnak, szívóhatást idéznek elő a felhő belsejében, és a felhő belseje, valamint a környezet levegője között kialakuló nyomáskülönbség miatt örvénylő mozgás alakul ki a felhőtetőtől a felhőalap felé haladva. Ha elég nagy a nyomáskülönbség, az örvény "kilép" a felhőből, és megjelenik egy "tuba". Ha a tuba leér a felszínre, akkor tornádónak nevezzük. léteznek többtölcséres tornádók is, ekkor több kisebb tölcsér figyelhető meg egy nagyobb örvényben. A kisebb örvények is nagy pusztítást végezhetnek. A Földön valaha mért legnagyobb szél körülbelül, hivatalos adatok szerint 484 km/h volt.
A tornádók fázisai (https://hu.wikipedia.org/wiki/Torn%C3%A1d%C3%B3)
Egy tornádó átlagosan 20-30 percig létezik, lehetséges állapotait fázis-oknak nevezik. A tornádók kialakulásának első fázisa az örvénylő fázis, amikor megszületik a tornádó a felfelé mozgó levegőből (amelyből maga a viharfelhő is kialakult), és kialakul a jellemző tölcsér formája. A második fázisban az örvény eléri a földet. Következik az ún. érett, harmadik fázis, a legpusztítóbb időszak. A törmelék, amelyet a földről felszív a benne uralkodó kis nyomás, sötétre színezi a tölcsér alsó részét. Az utolsó, az összeesés fázisában a tornádó gyorsan gyengül és kerülete csökken. Végül a hanyatló fázisban gyorsan gyengül, majd eltűnik.
A szélsebesség a legvadabb tornádókban túllépheti a 680 km/órát. A leggyorsabb ismert tornádó sebessége 686 km/óra volt. A tornádók átlagos szélessége 400-500 méter. Általában 60–80 km-en át érintkeznek a felszínnel (a leghosszabb ismert tornádónyom azonban 352,4 km-es volt), és legfeljebb néhány óráig léteznek. A mérete igen változatos lehet, akadnak mindössze 10 méteresek, de előfordulhatnak több kilométer átmérőjűek is. Átlagos méretük 400-500 méter között van. A legszélesebb ismert tornádó 4,2 kilométer volt. A forgás iránya, mint a ciklonoknál, az északi féltekén az óramutató járásával ellenkezően forognak. Ritkán, de az örvény lehet ellenkező irányú is. EF0 - EF5 -ös skálán mérik sz erősségét, emelkedő sorrendben.
A tárgyakat, esetleg élőlényeket a tornádók oldalirányban mozgatják, esetleg néhány száz méterre is, de legtöbbször csak feldöntik. Ritkán magasba is felszívják a tárgyakat, elég ritka jelenség. Ha a tornádó víz, tó felett halad el, felszippanthat halakat, békákat. Egy közepes erejű tornádó megemelhet 500–800 kg-os tárgyakat. A víz (tavak, tengerek) felett kialakuló tornádók ritkán használt neve tromba, gyengébbek, mint a szárazföld feletti tornádók. Főleg Floridában és az Észak-amerikai Felső tavakban figyeltek meg vízi tornádókat, de sűrűn létrejönnek az Adriai, az Égei és a Fekete tengeren, ritkán még a Balaton vizén is, 26,5 °C-os víz szükséges a kialakulásukhoz. (A tájfunok és hurrikánok esetén a meleg levegő a Föld forgásából eredő Coriolis-erő következtében felszáll, és forogni kezd. Az erő az Egyenlítőhöz közeledve egyre csökken, ezért csak meghatározott szélességi körökön jönnek létre hurrikánok. A meleg, 26-27 °C-os víz növeli a rendszerek energiáját, pótolja a párás levegőt, ami miatt gyorsul a forgás, és nő a szélerőssége is.) A vízi tornádók nem sűrűn érik el a szárazföldet, és általában gyengeségük miatt szétoszlanak, de volt rá példa, amikor ez a partot elérve tovább pusztítottak, ilyenkor a tromba már tornádónak minősül. 1972-ben Balatonfüreden volt egy tornádó, amely eredetileg a Balaton vizén alakult ki trombaként, majd a Tihanyi-félsziget mellett haladva földet ért Balatonfürednél (https://hu.wikipedia.org/wiki/Torn%C3%A1d%C3%B3).
A tornádók színei: a sár és a szántóföld miatt barna, míg a vízen áthaladó tornádó a vízhez hasonló fehér vagy kékes színt fog mutatni, ezzel ellenben ez erős eső és a sötétség szürke és a fekete közötti színeket adja a jelenségnek. Alakjuk lehet a felhőtől földig érő, gyengébb tornádóknál csak a földről felkapott por látszódik, gyakran egy kisebb örvénnyel a magasban (tuba). Lehetnek egy kötélhez hasonló alakúak, vagy „ék” alakúak, ekkor a tornádó szélessége nagyobb, mint a földtől a felhőig érő magassága, amely egy hatalmas földig érő felhő-fal szerű látványt eredményez. Létezik tűztornádó is, nagyméretű erdőtüzekben gyakran előfordul, hogy a tűzben az örvénylés és az emelkedő meleg levegő a tűz okoz tornádót. Egy 2018-as kaliforniai tűztornádó, amely egy hatalmas erdőtűzben keletkezett, és elérte az EF3-as fokozatot erősségben.
Tűztornádó* Pécs közeláében (2021, https://www.idokep.hu/hirek/tuztornadot-es-fustordogot-fotoztak-pecs-hataraban)
Tornádók Európában és Magyarországon
Európában a legtöbb tornádót Angliában észlelték, ahol 10 tornádó is létrejöhet néhány óra, 1 nap alatt. A legtöbb 2 nap alatt 104 tornádó ért a földet, többségük csak EF0-s és EF1-es szintet érte el. Olaszországban, Németországban (északi és nyugatabbi részei), Franciaországban (annak északi, észak-keleti része) és végül a külső Benelux-Államokban fordul elő több tornádó, de Hollandiában legfőképp tromba alakjában. Az Észak-Olaszországi Pó-síkság a déli meleg mediterrán levegő és a hideg északról jövő alpi levegő ütközése miatt ideális terület erősebb tornádók kialakulására. A 2015 -ben Veneto tartományban kialakult egy EF4-es tornádó, és Németországban is sűrűn előfordul erős tornádókat. Amerikai erősségű tornádóra példa a 2021-es Csehországban kialakult tornádó, amely megölt hat embert, és elérte az EF4-es erősséget. Magyarországon is előfordul tornádó évente 20-30 alkalommal, csak töredéke jut tudomásukra, és többségük az EF0 fokozatú, ritkán EF1, EF2 fokozatúak. 2010-ben egy, Mezőkövesden kialakult tornádó elérte az EF2 fokozatot. Az eddigi legerősebb tornádó EF4-es erejű volt, és 1924-ben Biatorbágy és Páty közelében ért földet és egészen a Börzsöny lábáig elment, aztán a szemtanúk szerint felemelkedett.
Következtetés: a felmelegedés miatt megnő a zivatarok energiája, ezért az EF1-es erősségű tornádók gyakoribbak lesznek Magyarországon. Az EF1-es tornádók erősségére jellemző, hogy a háztetők felszakadhatnak, ajtók kiszakadhatnak, ablakok betörnek. Legnagyobb sebességük 138 - 177 km/h, nagyobb fák is kitörnek, vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben, lakókocsikat felboríthat.
Tornadó (Elie Manitoba, USA, 2007, https://en.wikipedia.org/wiki/Tornado)
*A tűzörvény, tűzördög vagy tűztornádó (https://en.wikipedia.org/wiki/Fire_whirl) egy tűz által kiváltott forgószél, amelyet láng és hamu alkot. Szélörvénnyel kezdődik, amelyet gyakran a füst tesz láthatóvá. Akkor fordulhatnak elő, amikor a gyorsan emelkedő hő és az örvényes szélek együttesen légörvényeket hoznak létre. A tűzörvények tornádószerű örvénnyé húzódhatnak össze, amely törmeléket, szarátnokkokat és éghető gázokat szív be. Néha a tűz ólyen nagy, hogy valódi tornádót generál. De a tűzörvényeket általában nem lehet tornádóként besorolni, mivel az örvény a legtöbb esetben nem terjed ki a felszíntől a felhőalapig, csak 10-15 méter magas, az örvényt a felszíni szél és a hő okozta légemelés okozza, nem pedig egy magasban lévő áramlat. Hőmérséklete elérheti az 1000 °C -ot.
Három széles körben elismert tűzörvény:
1. típus: Állandó és az égő terület felett kb. középen helyezkedik el.
2. típus: Állandó vagy átmeneti, az égő területtől szélirányban helyezkedik el.
3. típus: Állandó vagy átmeneti, amely egy aszimmetrikus, az égési terület mellett található.
A piro- előtag használatával a tűz okozta felhőket pirokumulusz-nak és pirokumulonimbusz-nak nevezzük. A nagyobb tűzörvények esetén figyelhetőek meg. Az örvényskála alapján javasolták a pironádó, a „pirotornádó” és a „piromezociklon” elnevezéseket is.
