Az MI által generált virtuális valóság, azaz a szöveges, képi és
médiaformátumok valós idejű tartalom-ellenőrzése
(2025 augusztus)
Az Internet Watch Foundation (IWF) szerint a mesterséges intelligencia fejlődése a létrehozott és fogyasztott tartalmak minőségében is megmutatkozik: "2024-ben az MI által generált videók minősége exponenciálisan javult, és a technológia fejlődésével az MI által létrehozott minden típusú képi anyag jelentősen valósághűbbnek tűnik”. Az IWF éves jelentésében feltárta, hogy a legmeggyőzőbb MI által generált anyagok még az IWF képzett elemzői számára is megkülönböztethetetlenek vagy alig megkülönböztethetőek a valódi képektől és videóktól. A valóság és a virtuális valóság közötti határ gyorsan változik, eltolódik a valóság rovására*. Az okostelefonosok nagy része nehezen tudja megkülönböztetni a VR-t a valóságtól, nem is igen akarja, valóságnak hiszi a közösség netjén közölt médiát, amivel a tartalomgyártók jó- vagy rosszindulatúan vissza is élnek. Még csodahívők* is vannak köztük, de laposföld hívők talán már nincsenek (https://index.hu/techtud/2025/08/10/mesterseges-intelligencia-ai-kerek-istvan-tiktok-medve-trambulin-fejlodes-veszely/).
A virtuális valóság (VR) egy számítógép által generált 3D-s környezet, ahol a felhasználó interakcióba léphet a benne található elemekkel. Pl. az USA-ban létezik virtuális ruhapróba applikáció.
A VR élmény egyik módja egy headset (fejre szerelt készülék), amely audiovizuális élményt nyújt, miközben a felhasználó mozgását is érzékeli és a virtuális térben reprodukálja. A virtuális valóság és a mesterséges intelligencia két egymást kiegészítő technológia, amelyek együttesen forradalmasítják a szórakoztatás, az oktatás, az ipar területeit. A virtuális valóság (VR) és a mesterséges intelligencia (MI) kapcsolata: Az MI algoritmusok segítségével a VR-környezetek, szimulációk hitelesebbé, interaktívabbá és személyre szabottabbá válnak, néha kellemetlen irányban, pl az .SVG kiterjesztés esetén (https://www.origo.hu/techbazis/2025/08/porno-facebook-lajkolas-tamadas).
Oktatás és képzés: Az MI segítségével személyre szabott oktatási környezetek hozhatók létre, ahol a diákok valósághű szimulációkban tanulhatnak.
Szórakoztatás: Az MI-alapú VR-játékok és élmények sokkal interaktívabbak és valósághűbbek lehetnek, mint a hagyományos játékok.
Egészségügy: Az MI-alapú VR-szimulációk segíthetnek az orvosoknak a műtétek gyakorlásában és a betegek rehabilitációjában. Pl..: Az Egyesült Királyságban először alkalmaznak mesterséges intelligenciát a kórházi betegek elbocsátásához szükséges zárójelentések elkészítésére. A londoni Chelsea és Westminster kórházban induló három hónapos program célja, hogy az AI segítségével felgyorsítsák a dokumentáció összeállítását, csökkentsék a várakozási időt. A Chelsea-Westminster kórházban ősszel kezdődő három hónapos próba: valós idejű betegadatokra épül, és a célja, hogy a betegek hamarabb hazakerülhessenek, az orvosok ideje felszabaduljon. Az AI-rendszer, ami saját fejlesztés, nagy nyelvi modellként működik, hasonló a ChatGPT-hez, de az adatok nem kerülnek ki harmadik félhez, és nem használják a modell további tanítására. (https://index.hu/techtud/2025/08/17/mesterseges-intelligencia-ai-egyesult-kiralysag-egeszsegugy-ai-summit/).
Szórakoztatás: Az MI-alapú VR-játékok és élmények sokkal interaktívabbak és valósághűbbek lehetnek, mint a hagyományos játékok.
Egészségügy: Az MI-alapú VR-szimulációk segíthetnek az orvosoknak a műtétek gyakorlásában és a betegek rehabilitációjában. Pl..: Az Egyesült Királyságban először alkalmaznak mesterséges intelligenciát a kórházi betegek elbocsátásához szükséges zárójelentések elkészítésére. A londoni Chelsea és Westminster kórházban induló három hónapos program célja, hogy az AI segítségével felgyorsítsák a dokumentáció összeállítását, csökkentsék a várakozási időt. A Chelsea-Westminster kórházban ősszel kezdődő három hónapos próba: valós idejű betegadatokra épül, és a célja, hogy a betegek hamarabb hazakerülhessenek, az orvosok ideje felszabaduljon. Az AI-rendszer, ami saját fejlesztés, nagy nyelvi modellként működik, hasonló a ChatGPT-hez, de az adatok nem kerülnek ki harmadik félhez, és nem használják a modell további tanítására. (https://index.hu/techtud/2025/08/17/mesterseges-intelligencia-ai-egyesult-kiralysag-egeszsegugy-ai-summit/).
Tervezés és mérnöki munka: Az MI-alapú VR-eszközök lehetővé teszik a mérnökök számára, hogy virtuális modelleket tervezzenek és teszteljenek, talán ez a legrégebbi modulja az AI-nak, már az AI előtt is létezett.
Egyéb iparágak: Az MI-alapú VR-alkalmazások terjednek a gyártásban, az építőiparban és más iparágakban is. Objektumfelismerés: Az MI-algoritmusok segítségével a VR-környezetekben könnyebben felismerhetők és kezelhetők a virtuális objektumok.
Szintetikus tartalomkészítés: Az MI-alapú eszközök segítenek a VR-tartalmak automatikus létrehozásában.
A videótartalmak előállítása hatalmas mennyiségű, ember által írt szövegeken, képeken, videókon képzett algoritmusok és gépi tanulási modellek segítségével történik. A mesterséges intelligencia által generált tartalom elsődleges célja a tartalomkészítési folyamat automatizálása és javítása, lehetővé téve az alkotók számára, hogy időt és erőforrásokat takarítsanak meg. A CoSchedule 2025-ös jelentése szerint, 85% -ban használnak mesterséges intelligencia eszközöket a tartalomkészítéshez, ami rávilágít az MI-vezérelt tartalomstratégiák irányába történő jelentős elmozdulásra Fontos, hogy optimalizáljuk őket webes használatra, hogy biztosítsuk a gyors betöltési időt és a jobb felhasználói élményt.
Videó generálás: az MI klipkészítő eszközök automatizálhatja a videókészítési folyamatot a szöveg, a képek és a hangelemek kombinálásával. A szöveg-videó MI generátor eszközök képesek az írott tartalmakat videókká alakítani, így könnyen készíthetnek diavetítéses videókat, promóciós videókat vagy magyarázó videókat akár már meglévő eszközök, akár újonnan generált tartalmak felhasználásával. Erre jó példa a Sora, amely egyszerű utasítások segítségével videókat lehet készíteni. A Rutgers Egyetem 2025-ös felmérése megállapította, hogy az amerikaiak 48%-je bízik az AI által generált információkban, míg 62%-je az újságírók által készített tartalomban, ami azt jelzi, hogy az emberek által létrehozott tartalmakat részesítik előnyben. Egy másik kihívás az alacsony minőségű vagy duplikált MI tartalom előállításának kockázata, mert az MI nem alkalmas kreatív tartalom létrehozására.
A szöveges, képi és médiaformátumok valós idejű tartalom ellenőrzése: Az AI-algoritmusok folyamatos fejlődésével az AI által generált tartalmak felismerése növekvő kihívást jelent, pedig az AI lesz ember-gép kommunikáció fő eszköze. Különböző technikák és eszközök segíthetnek azonosítani a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat. Az egyik legjobb módja az AI-t érzékelő eszközök használata. Ezeket az eszközöket használni szükséges, mert ellenkező esetben algoritmikus büntetést kaphat a Google-től és a közösségi médiától, a felhasználók elvonása, tudományos következmények minősítése és még sok más következménye lehet.
Számos mesterséges intelligencia tartalomérzékelő alkalmazás áll rendelkezésre, pl. annak ellenőrzésére, hogy a tartalom valóban ember által írt vagy mesterséges intelligencia által generált - TruthScan hatékony észlelési megoldást kínál. Úgy tervezték, hogy támogassa az újságírókat, oktatókat, marketingeseket és a megfelelőségi csapatokat a szöveges, képi és médiaformátumok valós idejű tartalom ellenőrzésével. A megkérdőjelezhető állításokat, tartalmakat jelzi, a szerkesztői integritást biztosítja, a TruthScan elemzi a közzétett tartalmakat. Használata egyszerű. Írja be a mesterséges intelligencia által generált szöveget az alkalmazásba, kattintson a "Check for AI" (mesterséges intelligencia ellenőrzése) gombra, és a rendszer visszajelzi az eredményeket. Képek, videók ellenőrzésére is léteznek már programok.
Visszaélések a valósághű tartalmakkal: Több hírességről is felkerült már az internetre olyan, mesterséges intelligenciával előállított videó, amelyben a nevükkel és a hangjukkal, arcképükkel próbáltak rávenni embereket különböző termékek vagy szolgáltatások megvásárlására. Az elmúlt hónapokban elterjedt jelenség a közösségi oldalakon. Főleg a TikTok és az Instagram oldalakon, különböző sztárokról, celebekről, ismert emberekről esetleg termékekről tesznek közzé olyan videókat, amelyeket mesterséges intelligenciával generáltak egy másik, már meglévő videó alapján. Az internet sajátosságai miatt ezek a tartalmak gyakran másolatok formájában terjednek, és szinte törölhetetlenek a világhálóról. Például az egészen élethű tartalmakat készítő Google Veo 3 MI videógeneráló esetén már a szemünknek sem hihetünk, bármelyik az interneten látott videó hamis lehet. Egy tévériportnak tűnő videó alapján többen egy nem létező turistalátványosságot próbáltak meglátogatni. Például egy nem létező malajziai tévéadó mesterséges intelligenciával készített videóriportjában arról beszél a nem létező riporternő, hogy megnyitott a „Kuak Skyride” libegő. "A jegyet váltó turisták nem csak meseszép látványon ámulhatnak, de szintén a természetre néző, luxus étkezési élményben részesülhetnek, és még őzeket is simogathatnak." A videó annyira meggyőző volt, hogy turisták jelentek meg a nemlétező látványosságnál.
Valósághű tartalmak védelme: a felhasználóknak egy (nagy?) része nem tartalomkritikus, hisz a csodagyógyszerekben, étrend kiegészítőkben, jóslatokban, UFÓ -kban, különös fizikai jelenségekben, pl. egy megforgatott reális méretű nióbium mágnes tárolhat egy havi elektromos fogyasztást dinamóként... A valósághű tartalmak terjedése nemcsak bankkártya, bankszámla, pornó és lejárató célú visszaéléseket tesz lehetővé: a nem tartalomkritikus emberek hiszékenységével hamisított tények, ismeretek, jelenségek terjesztésével visszaélnek. A felhasználók nagy többsége fogékony az érdekes hamis állításokra, mert az érdekes hír érték, hirdetést lehet mellékelni az oldalra. (Miért lehet gyógyszereket hirdetni, helyenként hamis hatásokkal? A net világában mindenki öngyógyít, az orvosok pedig beutalnak, valami rossz irányba megy.)
Az oktatók, ismeretterjesztők, kutatók feladata lenne a reáltudományos (fizika, kémia, biológia) ismeretek alapján megcáfolni a hamis érdekes híreket. A már meglévő és várható hamis VR hírtömeg* miatt, a kevés cáfolat hatástalan lesz, mert a hír rövid, és a cáfolat hosszú, és kevések képesek az ellenérvelésre, kritikára. Pedig az okostelefonosok nagy része nem tudja megkülönböztetni a VR-t a valóságtól, nem is akarja, valóságnak hiszi a közösség netjén közölt médiát, amivel a tartalomgyártók jó- vagy rosszindulatúan visszaélnek.
Egy tömegjelenség a VR térhódítása. Az okostelefonokon és kombinatorikán nevelkedett generációk gondolkodása és a beszéde gyors, de a tudásuk mozaikszerű: sok mindenről tudnak keveset. Közelebb áll hozzájuk a sztoikus, pragmatikus gondolkodás, mint az ideák világa, (igaz, hogy ezért könnyebb őket "megvezetni"). Nem szép a leíró és a fogalmi, kritikus gondolkodás szembeállítása, de itt helyénvaló, állítja ezt egy TV-generációs. Régen a rádió-generációsoknak nem voltak hasonló észrevételeik, de Elvist már nem szerették. Elvis (és a TV) is egy generációs mérföldkő volt, mint a 2000-es évek elején az okostelefonok megjelenése, amikor a zene is megváltozott.
A virtuális valósággal, a celebvilággal és (a politika világával) szemben a tudományos világ súlya eltűnőben van, ami szellemi, politikai élet anarchikus jelenségeihez fog vezetni. A "rend" követő viselkedés, a következetes tudományos érvelés már háttérbe szorult, a hangoskodók már többen vannak a neten, ami komoly problémákat, szabályozási kérdéseket vet fel már ma is, pl. az önveszélyes internetes kihívások miatt. Az oldalak, durva kommentelők (szerver-tartalom ellenőrzők által történő) letiltása lehet a régóta kerülgetett megoldás.
Az OpenAI hivatalosan is bemutatta a GPT-5-öt, amely a vállalat szerint az eddigi legokosabb, leggyorsabb és leghasznosabb nyelvi modell. A rendszer nemcsak a matematika, a programozás, a vizuális felismerés és az egészségügyi témák terén nyújt jelentős előrelépést, hanem pontosabban követi az utasításokat is, ritkábban hibázik, és kifinomultabb, emberközelibb válaszokat ad, mint elődei – ezzel új szintre emelve a mesterséges intelligencia mindennapi felhasználását. Megérkezett a ChatGPT-5 – írja az OpenAI a saját honlapján. A GPT-5 minden téren okosabb elődeinél, különösen a matematika, a programozás, a vizuális észlelés és az egészségügyi témák terén. Az OpenAI szerint az utasítások pontos követésében is „jelentősen jobb”, és sokkal ritkábban „hallucinál” (https://index.hu/techtud/2025/08/09/chatgpt-openai-mesterseges-intelligencia-mi-ai-uj-rendszer-fejlesztes/). A pontosság is javult: válaszai 45 százalékkal kisebb eséllyel tartalmaznak tévedést a GPT-4o-hoz képest. A modell világosabban válaszol akkor, ha a feladat lehetetlen vagy hiányosan van leírva.
Az új rendszer egységes platformként működik, és automatikusan eldönti, hogyan kezelje a felhasználói kéréseket – így megszűnik a modellválasztás dilemmája. A „valós idejű útválasztó” funkció révén a GPT-5 választja ki a feladathoz legalkalmasabb működési módot. Három változatban érhető el: regular, mini és nano. A bonyolultabb problémákhoz a GPT-5 thinking mélyebb érvelési modell áll rendelkezésre, míg a GPT-5 Pro (az OpenAI o3-pro utódja) a ChatGPT Pro előfizetőinek szól. Négy új előre beállított személyiséggel is érkezik – Cynic, Robot, Listener és Nerd –, amelyek bármikor válthatók és finomhangolhatók. A GPT-5 mérnöki szemlélettel közelít a problémákhoz, a technikai részleteket előtérbe helyezve. Jobban hasznosítja a megadott adatokat, és bár a különbség nem azonnal látványos, kevesebb hibát és kifinomultabb megfogalmazást produkál. A matematikai feladatok és a kódgenerálás megbízhatóbbá vált, a kreatív szövegalkotás követi a szokásos megfogalmazásokat.
* A csoda (https://hu.wikipedia.org/wiki/Csoda) olyan esemény, amely megmagyarázhatatlan a természettudomány törvényeivel. A különböző vallások gyakran egy természetfeletti lény, általában istenség, vagy egy csodatevő vallási vezető cselekedeteinek tulajdonítják a megmagyarázhatatlan a jelenségeket. Az emberekre jellemző, hogy számítanak arra, hogy hétköznapi életük során megmagyarázhatatlan események történjenek velük: Littlewood törvénye szerint az emberek legalább havi egy csodára, különös eseményre számítanak hétköznapjaikban. A csodának vannak az emberek által mesterségesen előidézett változatai is, a mágiák (perzsa szó), melyek illúziókeltéssel és trükkökkel kapcsolatosak (például laterna magica és a camera obscura), vagy az egyszerű átverések.
A Newsweek magazin készített egy felmérést az USA-ban, hogy hisznek-e az amerikaiak a vallási csodákban? A kutatás eredményét 2000-ben tették közzé, a megkérdezettek
84%-a hisz abban, hogy Isten csodákat tesz.
79%-uk úgy véli, hogy a Bibliában szereplő csodák valóban megtörténtek.
63%-uk ismer valakit, aki azt állítja, hogy csodát tapasztalt.
48%-uk azt állítja, hogy tapasztalt már csodát.
a keresztények 90%-a hisz a csodákban.
a nem keresztények 46%-a hisz a csodákban.
az evangélikus protestánsok 98%-a hisz bennük.
a válaszadók 87%-a egyetért azzal, hogy a sajátjuktól eltérő vallásúakkal is történhetnek csodák.
az amerikaiak 67%-a imádkozott már csodáért.
77%-uk úgy gondolja, hogy a csodák révén meggyógyulhatnak az emberek, akkor is ha az orvosok már esélyt sem adnak rá.
63%-uk ismer valakit, aki azt állítja, hogy csodát tapasztalt.
48%-uk azt állítja, hogy tapasztalt már csodát.
a keresztények 90%-a hisz a csodákban.
a nem keresztények 46%-a hisz a csodákban.
az evangélikus protestánsok 98%-a hisz bennük.
a válaszadók 87%-a egyetért azzal, hogy a sajátjuktól eltérő vallásúakkal is történhetnek csodák.
az amerikaiak 67%-a imádkozott már csodáért.
77%-uk úgy gondolja, hogy a csodák révén meggyógyulhatnak az emberek, akkor is ha az orvosok már esélyt sem adnak rá.
**
Lassan már a saját szemünknek és fülünknek sem hihetünk teljes mértékben: A mesterséges intelligenciával (AI) elkövetett átverések és csalások nagy számban terjednek, a minőségük lassan ott tart, hogy az átlagfelhasználók számára képtelenség megkülönböztetni a generált tartalmakat a valóságtól. Banki csalások, emberek átverése, hamisított képek és videók, politikai lejáratások és dezinformációs kampányok épülnek a mesterséges intelligenciára (https://index.hu/techtud/2025/08/14/deepfake-mesterseges-intelligencia-ai-halasz-viktor-nemzeti-nyomozo-iroda-szakerto-kiberbiztonsag/).
„A deepfake elnevezéssel a mesterséges intelligencia és azon belül is a gépi tanulás azon ágának a megnevezése, amely – leginkább már létező, valódi – emberek hangját vagy arcképét képes utánozni” – és a szakértő hozzátette, ma már vannak olyan fejlett deepfake eszközök, amelyek valós időben képesek megváltoztatni valakinek az arcát vagy a hangját. A kifejezés maga is innen ered – a gépek által használt, úgynevezett deep learning (mélytanulás) és fake (hamis) szavak összetételéből –, és egy fórumozótól származik. „A technológia egyik legfontosabb eleme a tréningezés, ugyanis a jó minőségű deepfake hangok és videók készítéséhez az MI-knek előzetes felvételekre van szükségük a célszemélyről, amelyek segítségével »megtanulhatják« utánozni őt” – mondta. Ha valaki fiatalabbnak akar tűnni a képeken, videókon, akkor azt még simán meg tudja csinálni, de valakinek a hangját lemásolni profi szinten, az már nehéz ügy, de egy pár ezres előfizetés segíthet a problémáján. Az arcképek lemásolásához viszont már komoly modell, mélyebb technikai tudás és erősebb számítógép szükséges.
„Kétségtelen, hogy az AI-modellek napról napra egyre hozzáférhetőbb formában jelennek meg, valamint több olyan online platform is található, ahol előfizetési díjért cserébe nem kell a technikai részletekkel bajlódnunk. A deepfake technológiák szélesebb rétegek számára lesznek elérhetőek”. Külföldön előfordultak már olyan esetek is, amikor szülőket tévesztettek meg azzal a bűnözők, hogy a gyermeküket elrabolták, aminek alátámasztására segítségkérő deepfake hangfelvételeket küldtek nekik, ami különösen aljas módszernek számít, mert a pánikban lévő hozzátartozók könnyen kifizetik a váltságdíjat. Sok olyan program és technológia létezik, amely a technikai jellemzők alapján képes kiszűrni a mesterséges intelligencia segítségével generált felvételeket, melyek a különböző, AI használatára jellemző pixelmintázatokat, a generatív AI-platformok által hagyott láthatatlan „vízjeleket”, a valós felvételekre a fizika törvényei miatt nem jellemző képtulajdonságokat (pl. a sötét és a világos pixelek egyensúlyát) figyelik.
A deepfake technológiák folyamatosan fejlődnek, fontos kiemelni, hogy nagy valószínűséggel sosem lesz olyan eszköz, amely teljes hatékonysággal kiszűri a hamisítványokat. „Ez végtelen macska-egér játék a generáló és detektáló eszközök között, amelyekben az utóbbiak értelemszerűen egy kicsit mindig le lesznek maradva (hiszen csak reagálni tudnak az új technológiákra)” – tette hozzá. Viszont sokszor nem is kell bizonyítani, hogy egy felvétel hamis, ha például a rajta szereplő személy tudja bizonyítani, hogy nem csinált ilyen videót. (?)
„Annak felismerésére, hogy egy tartalom valós vagy generált, már nem hagyatkozhatunk a puszta szemünkre és a különböző technikai lehetőségekre, ezért előtérbe kell kerülnie a józan belátásnak. Ha nem vagyunk biztosak egy tartalom valódiságában, ellenőrizzük az eredetét, és próbáljuk meg több forrásból is megerősíteni azt. Általános szabályként elmondható, hogy ami túl szépnek vagy hihetetlennek hangzik, az legtöbbször az is” – összegezte a szakértő.
„Annak felismerésére, hogy egy tartalom valós vagy generált, már nem hagyatkozhatunk a puszta szemünkre és a különböző technikai lehetőségekre, ezért előtérbe kell kerülnie a józan belátásnak. Ha nem vagyunk biztosak egy tartalom valódiságában, ellenőrizzük az eredetét, és próbáljuk meg több forrásból is megerősíteni azt. Általános szabályként elmondható, hogy ami túl szépnek vagy hihetetlennek hangzik, az legtöbbször az is” – összegezte a szakértő.
Mindenképpen nyugtalanító kérdés, hogy a deepfake és szélesebb értelemben a generatív AI-technológiák milyen hosszú távú hatást fognak gyakorolni majd a társadalomra, az azonban nem kérdéses, hogy a hatás így vagy úgy, de jelentős lesz –, lassan eljutunk odáig, hogy semmilyen eszköz sem lesz a kezünkben, hogy felismerjük a generatív tartalmakat. Véleménye szerint egy idő után egészen biztosan alkalmazkodunk az új valóságértelmezéshez, és megszokjuk, hogy nem hihetünk el olyan dolgokat sem, amelyekkel kapcsolatban korábban nem vetődött fel kétség.