Kiszáradnak a magyarországi erdők?
(2026 április)
ű
Az utóbbi években pusztulnak a karácsonyfaként is közismert fenyőfák (https://www.atomki.hu/events/view/982).
Az ATOMKI országos felmérése szerint a regisztrált lucfenyőállomány közel 60 százaléka már elpusztult a klímaváltozás miatt, több mint 260 településről érkeztek a hírek. A lucfenyők országszerte tapasztalható pusztulása a felmelegedést jelzi – áll a debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) közleményben (MTI-hír). A lucfenyő Magyarországon természetes módon az Alpokalján fordul elő, de az elmúlt évtizedekben a kerttulajdonosok sikeresen ültették az ország minden táján.
A kertek, parkok, magán-és közterületek lucfenyőinek pusztulását mérték fel kérdőívekkel a debreceni HUN-REN Atommagkutató Intézet Környezetkutató Központjának munkatársai, az ország összes településén. Kiderült, hogy 2023-ban nőtt meg ugrásszerűen az örökzöldjüket vesztett, kiszáradt fenyőfák száma, a 2022-es rekordszáraz év után. Pusztulást 269 településről jeleztek. Az ország teljes területét lefedő visszajelzések alapján több mint négyezer fenyőfát regisztráltak, és ezek csaknem 60 százaléka halt el.
Lucfenyő
A lucfenyő elterjedése Európában: a zöld szín a természetes előfordulást,
a barna szín a telepített állományokat mutatja.
A szárazság gyors vízvesztést okozott, a lucfenyők száradnak. Ha ez az állapot hosszú ideig fennáll, a fa kevesebb gyantát tud termelni. Kedvező körülmények között a gyanta sebgyógyító és fertőzésgátló védelemként bőséggel képződik a fenyőfélékben. Szárazság hatására megszakad a fákban a jótékony gyantaoszlop, csökken a gombákkal és egyéb kártevőkkel szembeni ellenálló képesség.
A lucfenyő elterjedésének területe jól jelzi a felmelegedéseket és lehűléseket. A fák elhalásának 2023-tól tapasztalt mértéke a felmelegedés -globálisan 1.5 C fok, Európában 2.5 C fok- erősödésének a következménye. A Kárpát-medence éves középhőmérséklete elérte azt a küszöböt, amelyet a lucfenyő élettanilag már nem tud elviselni. A nyírfa és a lucfenyő számára komoly kihívást jelent a hazai klímaváltozás, a lucfenyő tömegesen pusztul az országban, a nyírfa pedig a tartós aszályt nem viseli el öntözés nélkül. A lucfenyő eredetileg a hűvös, csapadékos alpesi hegyvidékek fája, ezért a magyarországi alföldi vagy dombsági körülmények élhetetlenek a számára.
A 30 °C feletti tartós hőségben a fa "leáll", nem tudja megfelelően keringetni a tápanyagokat, sekély gyökérzete miatt nem éri el a mélyebb talajvizet, így az aszály megviseli. A legyengült, gyantaszegény fákba könnyen befúrja magát a betűzőszú, ami gyakran a fa teljes kiszáradásához és halálához vezet.
A 30 °C feletti tartós hőségben a fa "leáll", nem tudja megfelelően keringetni a tápanyagokat, sekély gyökérzete miatt nem éri el a mélyebb talajvizet, így az aszály megviseli. A legyengült, gyantaszegény fákba könnyen befúrja magát a betűzőszú, ami gyakran a fa teljes kiszáradásához és halálához vezet.
A nyírfa szívós, de szomjas fa, alkalmazkodóképes, de a vízigénye magas. Jól bírja a tűző napot, sőt kifejezetten kedveli a világos helyeket. Tartós szárazságban a levelei korán sárgulni kezdenek és lehullanak, már júliusban is. A fa koronája pedig "felkopaszodik". Kedveli a savanyúbb, nedvesebb talajokat; száraz talajon lassabban nő és rövidebb ideig él. Jobban bírja a meleget, mint a luc, de ha szép, fehér törzsű, dús lombozatú fát szeretnénk, a nyári hónapokban szüksége van pótlólagos vízre.
A bükk is pára- és vízigényes faj, amely a száraz, forró nyarakon szenved a vízhiánytól, levelei megbarnulnak és lehullanak. A gyertyán bár jól bírja az árnyékot, a tartós szárazságot és a magas hőmérsékletet nehezenviseli, és e száraz ágakat hoz. A hegyi juhar igényli legjobban a nedves környezetet, a szárazság és a városi hőszigethatás hatására korán elveszítheti lombozatát (https://www.fasember.hu/prof-schmidt-gabor-szarazsagturo-varosi-fak)
Az alföldi homokhátság aszályos terület, az árterek megvannak még,
csak zsilipek kellenének, el lehetne árasztani az ártereket
Nyírfa elterjedése a felmelegedés indikátora
Magyarországon a nyírfák pusztulása a megváltozott éghajlati viszonyokra vezethető vissza. A nyírfa alapvetően a tajgák, a hűvösebb éghajlat növénye, amely kedveli a nedvesebb talajt. A hazánkban a gyakori forró, száraz nyarak és a csapadékhiány miatt a fák elveszítik víztartalékaikat, ami kiszáradáshoz vezet.
A városokban a beépített környezet, a melegsziget-hatás és a csapadék hiánya miatt, a 30-50 éves nyírfasorok is tönkremennek, különösen a homokos területeken. Bár alkalmazkodóképessége nagy, a nyírfa mészkerülő, és az Alföld erősen meszes, száraz részeit nem szereti. A legyengült fákat a kártevők is könnyebben megtámadják, a szárazság miatt pedig könnyebben törnek, hasadnak.
A nyírfa Magyarországon az Alföld kötött, szárazabb, meszes talajú vidékeit kivéve mindenhol előfordul. A Nyírségben ritka, azonban Belső-Somogyban gyakori. A síkvidéki területeken a homoki tölgyesek és a lápterületek kísérő fafaja. A magasabb területeken a mészkerülő lombos erdők egyik jellemző fája. Az összezáródó, sűrű erdőségeket nem kedveli, mivel rendkívül nagy fényigénnyel rendelkezik. Az emberi behatások, például a legeltetések kedveznek a nyírfák terjedésének. A bükk- és tölgyerdőkben előfordulhat, hogy az irtásokon tömegesen jelenik meg, ám a tengerszint emelkedésével állományának egyedsűrűsége fokozatosan ritkul. A Kárpát-medencében átlagosan az 1140 méteres tengerszint feletti magasságig találja meg életterét, ám a Déli-Kárpátok területén a Retyezát-hegységben egyes egyedei 1825 méteres magasságban is élnek.[https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_ny%C3%ADr]
A városokban a beépített környezet, a melegsziget-hatás és a csapadék hiánya miatt, a 30-50 éves nyírfasorok is tönkremennek, különösen a homokos területeken. Bár alkalmazkodóképessége nagy, a nyírfa mészkerülő, és az Alföld erősen meszes, száraz részeit nem szereti. A legyengült fákat a kártevők is könnyebben megtámadják, a szárazság miatt pedig könnyebben törnek, hasadnak.
A nyírfa Magyarországon az Alföld kötött, szárazabb, meszes talajú vidékeit kivéve mindenhol előfordul. A Nyírségben ritka, azonban Belső-Somogyban gyakori. A síkvidéki területeken a homoki tölgyesek és a lápterületek kísérő fafaja. A magasabb területeken a mészkerülő lombos erdők egyik jellemző fája. Az összezáródó, sűrű erdőségeket nem kedveli, mivel rendkívül nagy fényigénnyel rendelkezik. Az emberi behatások, például a legeltetések kedveznek a nyírfák terjedésének. A bükk- és tölgyerdőkben előfordulhat, hogy az irtásokon tömegesen jelenik meg, ám a tengerszint emelkedésével állományának egyedsűrűsége fokozatosan ritkul. A Kárpát-medencében átlagosan az 1140 méteres tengerszint feletti magasságig találja meg életterét, ám a Déli-Kárpátok területén a Retyezát-hegységben egyes egyedei 1825 méteres magasságban is élnek.[https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_ny%C3%ADr]
Tűzálló fák
Éghetetlen élő fa nem létezik, de sok faj jól alkalmazkodott a tűzhöz, természetes védekező mechanizmusokkal rendelkezik, amelyek lassítják a lángok terjedését:
Az európai ciprus (Cupressus sempervirens) jól ismert a tűzállóságáról; levelei magas nedvességtartalmúak, és még nagy hőségben is nehezen kapnak lángra.
A majomkenyérfa (Baobab) kérge rendkívül vastag és tűzálló, ami megvédi a törzset a szavannai tüzektől. Csavarttűs fenyő (Lodgepole pine) tobozai "tűzállóak" (szerotinásak), azaz csak a tűz hőjére nyílnak ki, hogy a magvak a hamuval trágyázott talajba hulljanak.
Parafa tölgy (Quercus suber) vastag parafarétege természetes hőszigetelő, amely megvédi az élő szöveteket a lángoktól.
Amerikai mamutfenyő kérge akár 60 cm vastag is lehet, és szinte teljesen mentes a gyantától, így elviseli az erdőtüzeket.
A majomkenyérfa (Baobab) kérge rendkívül vastag és tűzálló, ami megvédi a törzset a szavannai tüzektől. Csavarttűs fenyő (Lodgepole pine) tobozai "tűzállóak" (szerotinásak), azaz csak a tűz hőjére nyílnak ki, hogy a magvak a hamuval trágyázott talajba hulljanak.
Parafa tölgy (Quercus suber) vastag parafarétege természetes hőszigetelő, amely megvédi az élő szöveteket a lángoktól.
Amerikai mamutfenyő kérge akár 60 cm vastag is lehet, és szinte teljesen mentes a gyantától, így elviseli az erdőtüzeket.
Mikor tűzálló egy fa? A vastag kéreg fizikai gátat képez a hővel szemben. A magas nedvességtartalom, a levelekben tárolt víz nehezíti a meggyulladást. Az alacsony gyantatartalom hasznos, a gyantás fák (pl. legtöbb fenyő) fáklyaként égnek. Magas ágrendszernél a talajon futó tűz nem éri el könnyen a lombkoronát. A lombhullató fák általában nehezebben kapnak lángra.
Tűzoltók veszik fel a harcot a lángokkal a tavaly pusztító spanyolországi erdőtűzben
(https://www.origo.hu/tudomany/2018/10/kulonos-latvanyt-nyujt-az-elszenesedett-erdo-kozepen-zoldello-facsoport#google_vignette)
Létezik egy Spanyolországban honos ciprusfaj, amely jól ellenáll a tűznek. A mediterrán térségben gyakori nyári futótüzek elpusztítják a növényzetet, ezért nyújt különleges látványt a pusztulás közepén zöldellő ciprusok csoportja. A tudósok nemrég megfejtették a rejtélyt, a tűzálló ciprusról szóló tanulmányuk a Journal of Environmental Management magazinban jelent meg. 2012-ben a spanyol Valencia tartományában fekvő Andilla településén egy 20 ezer hektáros erdőségen tűz söpört végig. Amikor a lángok kialudtak, az elszenesedett terület közepén ott virított egy csoport sértetlenül zöldellő ciprusfa (1.27 % károsodás), amíg a közönséges és holm tölgyek, a fenyők és a borókák teljesen megsemmisültek. A ciprusfák sok vizet képesek felhalmozni magukban.
A Földközi-tenger térségében mindenütt elterjedt az európai ciprus, amely a mediterrán vidék jellegzetes fája (Forrás: Wikimedia Commons)
Az élő, egészséges, levelekkel rendelkező ciprus ágakon is elvégezték a tűz terjedési sebességével kapcsolatos méréseket, rendkívül magas víztartalmat mértek. Az európai ciprus sajátos levélszerkezetének köszönhetően nagyon sok vizet képes felhalmozni magában különleges levélszerkezetének köszönhetően. A ciprusok levelein az epidermisz (felhám) vastag, a gázcserenyílások pedig a pikkelyszerű levelek belső és védett oldalán helyezkednek el, és ezért hajlamosak kevésbé vízvesztésre. A tesztek bebizonyították, hogy az európai ciprus meggyulladási ideje ötször-hétszer annyi, mint más mediterrán fafajoké, pl. a tengerparti fenyőhöz (Pinus pinaster) viszonyítva. Az európai ciprusnál - szemben a fenyőkkel - az illékony, nagyon éghető vegyületekből a gáz már az égést megelőzően a melegedés fázisa alatt távozik, így ezek már nem járulnak hozzá az égés folyamatához. Az európai ciprus felkerült azoknak a fafajoknak a speciális listájára, amelyek alkalmasak lehetnek a tűz elleni védekezéshez. (A barna fertőzést egy, a ciprusra nagyon veszélyes fenyegetést jelentő kórokozó gomba, a Seiridium cardinale okozza, amelynek következtében elszárad a korona és a törzs nagy része.)
A legellenállóbb, Magyarországon őshonos vagy régóta honosított szárazságtűrő fák a mezei juhar, a virágos kőris, a magyar tölgy és a fehér akác.
A mezei juhar (Acer campestre) kompakt termetű, a városi légszennyezést és a száraz talajt is kiválóan elviseli.
A mezei juhar (Acer campestre) kompakt termetű, a városi légszennyezést és a száraz talajt is kiválóan elviseli.
A virágos kőris (Fraxinus ornus) kifejezetten a déli, köves lejtők fája. A 'Mecsek' nevű magyar nemesítésű fajtája gömb koronájával ideális kertekbe is.
Magyar tölgy (Quercus frainetto) mélyre nyúló gyökérzete segít átvészelni az aszályos időszakokat.
Fehér akácnak (Robinia pseudoacacia) vitatott a megítélése, de az egyik legigénytelenebb fa a homokos, száraz területeken.
Ezüst hárs (Tilia tomentosa) a hársfélék közül ez bírja legjobban a meleget, levelei fonákján lévő szőrök védik a párologtatástól.
A kert keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) az extrém szárazságot is túlél, ezüstös levelei mediterrán hangulatúak.
Magyar tölgy (Quercus frainetto) mélyre nyúló gyökérzete segít átvészelni az aszályos időszakokat.
Fehér akácnak (Robinia pseudoacacia) vitatott a megítélése, de az egyik legigénytelenebb fa a homokos, száraz területeken.
Ezüst hárs (Tilia tomentosa) a hársfélék közül ez bírja legjobban a meleget, levelei fonákján lévő szőrök védik a párologtatástól.
A kert keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) az extrém szárazságot is túlél, ezüstös levelei mediterrán hangulatúak.
A mezei juhar 'Elsrijk' szabályos kúp alakú koronával, remekül bírja a hőséget.
Fehér eperfa (Morus alba), különösen a 'Fegyvernekiana' törpe változata, amely régi magyar szelekció.
Fehér eperfa (Morus alba), különösen a 'Fegyvernekiana' törpe változata, amely régi magyar szelekció.
Friss ültetéskor az első 2-3 évben még a legszárazságtűrőbb fának is szüksége van öntözésre, amíg a gyökérzete megfelelően meg nem erősödik.