Ultrakönnyűek: 249 gramm alatt, ami a leggyakoribb kategória. A DJI Mini sorozat népszerűsége miatt ezekből adják el a legtöbbet. Hobbi célra, utazáshoz ezt választják sokan, az egyszerű szabályozás miatt.

Közepes hobbi-drónok: 250 g – 900 g, ide tartoznak a  "félprofi" gépek (pl. az Air sorozat). Tartalomgyártók és a hobbisták kedvelt eszközei.

Profi fotós/videós drónok: 900 g – 4 kg, például a Mavic 3 Pro sorozat. Drágábbak és nehezebbek, főleg munkavégzésre használják őket. 30-45 perces repülési idő, a 900 g feletti gép már jobban ellenáll a szélnek, de a drónt, és az üzembentartót is kötelező regisztrálni a HungaroControl rendszerében.

Ipari és mezőgazdasági óriások: 25 kg feletti permetező és teherszállító drónok. Speciális engedélyekhez kötött, csak célfeladatokra vetik be őket. A súly meghatározza, milyen gyakran és hol használhatóak.

Szabályozási kategóriák (EU/Magyarország)

Kategória           Súlyhatár                                    Jellemző használat         Előírások

C0                      < 250 g                                       Játék, hobbi fotózás       Nincs vizsgakötelezettség (többségében)

C1                      < 900 g                                        Minőségi videózás         A1 vizsga szükséges

C2                      < 4 kg                                          Ipari felmérés, profi film A2 vizsga + távolságtartás

C3 / C4              < 25 kg                                        Mezőgazdaság, sport    A3 vizsga, csak lakott területen kívül,                                                                                        legalább 150 méter távolságra lakó-, ipari vagy szabadidős                                                                                            övezetektől.

Több mint 50 kg, mezőgazdasági drón, 30 Ah-ás akkumlátorral

Az A1/A3 drónvizsgák az Európai Unió egységes "nyílt" (Open) kategóriájába tartozó képesítések, amelyek Magyarországon a KAV Vizsgaközpont-ban szerezhetőek meg. Míg az A1/A3 az alapfokú "jogosítvány", az A2 egy kiegészítő, haladóbb szintű tanúsítvány. Az A1/A3 alkategória (alapképzés) vizsga szükséges minden 250 grammnál nehezebb, vagy kamerával felszerelt drón használatához. Az ingyenes online tananyag a KTI felületén található. A vizsga: 40 kérdéses feleletválasztós teszt, 40 perc alatt, legalább 75%-os eredménnyel.

A viszgák helyszíne személyesen a megyei KAV vizsgatermekben. Költsége 11 400 Ft (egyes források szerint 4 600 Ft a vizsgadíj, de a legfrissebb díjtáblázat magasabb lehet).
A2 (kiegészítő képzés) vizsga akkor szükséges, ha nehezebb drónnal (max. 4 kg) szeretne valaki emberekhez közel ( 30 méterre, vagy lassú üzemmódban 5 méterre) repülni. Előfeltétele érvényes A1/A3 tanúsítvány és egy aláírt nyilatkozat az egyéni gyakorlati felkészülésről. A vizsga: 30 kérdéses teszt, 30 perc alatt, legalább 75%-os (23 jó válasz) eredménnyel. Témakörök: meteorológia, repülési teljesítmény és kockázatcsökkentés.
A vizsgákhoz betöltött 16. életév szükséges. Sokan választják az osztrák Austro Control online vizsgáját, amely ingyenes, angol/német nyelven érhető el, és az egész EU-ban (így Magyarországon is) elfogadják. A vizsga mellett kötelező a felelősségbiztosítás kötése a drónra.

Katonai drónok, robotok 

A katonai drónokat (UAV - Unmanned Aerial Vehicles) méretük, hatótávolságuk és feladatkörük alapján csoportosítják. A legkisebb katonai drónok alig 33 grammot nyomnak, míg a legnagyobbak szárnyfesztávolsága egy utasszállító gépével vetekszik, A NATO szabványok szerint három fő osztályt különböztetünk meg:

I. osztály, a kisméretű drónokat a harcoló alakulatok használják taktikai felderítésre.

Mikro/Nano drónok: Tenyérnyi eszközök épületek átvizsgálásához (pl. Black Hornet).
Mini drónok: Kézből indítható, pár kilométeres hatótávú gépek.
Small (Kis) drónok: Katapultból, platformról indítható, század/zászlóalj szintű felderítők.

II. osztály: a taktikai drónok közepes méretű eszközök, amelyek egy-egy hadműveleti területet támogatnak. A hatótávolságuk általában 100–200 km. A feladatuk: tüzérségi tűzvezetés, elektronikai harc.

III. osztály: a stratégiai drónok nagy méretű, nagy magasságban repülő gépek, amelyek országhatárokon átívelő küldetéseket teljesítenek.
MALE (Medium Altitude Long Endurance): Közepes magasság, nagy hatótáv (pl. Bayraktar TB2, MQ-9 Reaper).
HALE (High Altitude Long Endurance): Stratégiai hírszerzés 18 km felett (pl. RQ-4 Global Hawk).

Feladatkör szerinti típusok:
Felderítő drónokat kizárólag információszerzésre (Intelligence, Surveillance, Reconnaissance) használják.
Nagy felbontású kamerákkal és hőkamerákkal vannak felszerelve.
Csapásmérő drónok felfegyverzett eszközök, amelyek precíziós rakétákat vagy bombákat hordoznak. Képesek önállóan megsemmisíteni a célpontokat.
Öngyilkos, kamikaze drónok (Loitering Munition): becsapódáskor a drón robban fel a célponton.
First-Person View drónok gyorsak és fordulékonyak. Olcsó, de pusztító fegyverek páncélosok ellen a modern harctereken.

Az emberhiánnyal küzdő ukrán hadsereg robotkatonákat, földi drónokat használ, a problémát az energiaellátás és az utánpótlás kiépítése jelenti. A robotok hasznosak, az amerikaiak több emberöltővel ezelőtt kezdtek velük kísérletezni, a teherhordásra „szakosított bostoni robotkutya” valaha fogalom volt, utódait most is gyártják, fejlesztik pizzaszállításra, terhek hordására. Jók, de a szervizelésük, karbantartásuk, a működésüket energiával ellátó-biztosító akkumulátorok töltése probléma, ezért nem terjedtek el régen. A mai akkumulátorok új lehetőségeket teremtettek.

Az orosz–ukrán háborúban immár nem érvényes a hagyományos Rayleigh–Ritz-módszer-re alapozott elméleti megfogalmazás, hogy a támadó erőnek létszámban háromszorosan kell felülmúlnia a védőkét. Jelenleg az ukrán fronton mintegy 700 ezer orosz katona állhat szemben legalább ennyi ukránnal. A második világháborúban az amerikaiak „szigetről szigetre való szökellési taktikája” (island-hopping) kívánt meg akár sokszoros támadó létszámfölényt. 

Az ukrán katonai szakkiadványok dicsérik a robotkatonákat, de a katonák a harctéren nincsenek elragadtatva tőlük. Amelyikre gyalogsági fegyverzetet, például könnyűgéppuskát szerelnek, annak legalább száz kilogrammos önsúllyal kell rendelkeznie a hatás-ellenhatás fizikai törvények miatt, ami erős hajtómotort és akkumlátorokat, sok energiát követel. Ha a rajgéppuskánál nehezebb fegyvert akarnak a rendszerint lánctalpas robotra szerelni, mondjuk egy amerikai M2-es félhüvelykes (Ma Douce becenevű, 12,7 milliméteres, Browning mintájú) géppuskát, akkor a robot nem lehet 200 kilogrammnál könnyebb, ekkora tömeg mozgatásához komoly teljesítményű elemek szükségesek.