Már létkérdés a klímaválság elleni védekezés
(2026 október)
A klímamérnökség, a geoengineering, a Föld éghajlati rendszerébe való céltudatos aktív beavatkozás, az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésének érdekében. Két fő stratégiát foglal magában: a szén-dioxid eltávolítását (CDR) a légkörből, és a napsugárzás-csökkentést (SRM), a napfényt visszatükrözését a Földről, a hőmérséklet csökkentése érdekében. Ma egyedüli megoldások, mégis a klímamérnökök tevékenysége vitatott a kockázatok miatt.
Szén-dioxid eltávolítása (CDR)
Cél: A meglévő szén-dioxid eltávolítása és megkötése a légkörből.
Példák: Erdőtelepítés és újraerdősítés: Új erdők telepítése és a meglévők helyreállítása.
Közvetlen levegőből történő megkötés: ígéretes ipari technológiák, amelyek közvetlenül a levegőből kivonják a CO2-t.
Óceántrágyázás: Tápanyagok hozzáadása az óceánhoz a CO2-t elnyelő fitoplankton növekedésének ösztönzése érdekében.
Példák: Erdőtelepítés és újraerdősítés: Új erdők telepítése és a meglévők helyreállítása.
Közvetlen levegőből történő megkötés: ígéretes ipari technológiák, amelyek közvetlenül a levegőből kivonják a CO2-t.
Óceántrágyázás: Tápanyagok hozzáadása az óceánhoz a CO2-t elnyelő fitoplankton növekedésének ösztönzése érdekében.
Napsugárzás intenzitásának csökkentése (SRM)
Cél: A napfény egy részének visszaverése az űrbe a bolygó hűtésére.
Példák: Sztratoszférikus aeroszol befecskendezés, részecskék kibocsátása a sztratoszférába a nagy vulkánkitörések hűtő hatásának utánzása érdekében.
Tengeri felhők kifényesítése: pl. tengeri só permetezése alacsonyan fekvő tengeri felhőkbe, hogy azok jobban visszaverődjenek.
Felszíni albedó módosítása: a Föld felszínének fényvisszaverő képességének növelése, például tetők fehérre festésével.
Előre nem látható mellékhatások: a klímamérnöki technikák nem szándékolt és kiszámíthatatlan következményekkel járhatnak az időjárási mintákra.
Cél: A napfény egy részének visszaverése az űrbe a bolygó hűtésére.
Példák: Sztratoszférikus aeroszol befecskendezés, részecskék kibocsátása a sztratoszférába a nagy vulkánkitörések hűtő hatásának utánzása érdekében.
Tengeri felhők kifényesítése: pl. tengeri só permetezése alacsonyan fekvő tengeri felhőkbe, hogy azok jobban visszaverődjenek.
Felszíni albedó módosítása: a Föld felszínének fényvisszaverő képességének növelése, például tetők fehérre festésével.
Előre nem látható mellékhatások: a klímamérnöki technikák nem szándékolt és kiszámíthatatlan következményekkel járhatnak az időjárási mintákra.
A mesterséges felhőket a klímakutatók már nem csak kísérleti jelleggel állítják elő. Angolul marine cloud brightening, vagyis a „felhőfényesítés" vagy "felhővilágosítás”, melynek során apró, sós vízcseppeket permeteznek a levegőbe, hogy világosabbá tegyék a felhőket, hogy több napfényt verjenek vissza a világűrbe. Fémsókat juttatnak a levegőbe, hogy elősegítsék a felhőképződést, csapadékot, egyben a napelemparkok portalanítását. Az egyetlen olcsó eljárás, amely alkalmas a felmelegedés megállítására, a csapadék mennyiségének növelésére, a jégeső csökkentésére, és az aszályok árnyékkal történő enyhítésére, a jövő igéretes technológiája. A felhőképző anyagok: ezüst-jodid, a kálium-jodid, a szárazjég, a folyékony propán és nátrium-klorid, melyek porlasztva magokat alkotnak, melyeken a vízgőz lecsapódhat, felhőcseppeket képezve. A felhőképző anyagokat repülőgépek, ballonok, rakéták oszlatják el a légkörben. A vízgazdálkodásban is hasznos az eljárás a tározók és tavak vízellátásának javítására, a csapadék mennyiségének növelésére. Némi aggodalomra adhatnak okot a mesterséges felhőképzésre használt vegyszerek környezeti hatása. A légkör-átlátszóság növekedésének oka részben az alacsony rétegfelhők mennyiségének csökkenése, ezért is fomtos a felhőképződés mesterséges elősegítése (https://en.wikipedia.org/wiki/Cloud_seeding).
A felhőképződés mesterséges elősegítése (https://en.wikipedia.org/wiki/Cloud_seeding)
Metán elnyelés és hasznosítás (Methane capture and utilization)
Cél: A meglévő CH4 eltávolítása és megkötése.
Példa: a fosszilis eredetű, mezőgazdasági vagy hulladék-eredetű metán kibocsátás kivonása, visszatartása, a légkörből történő kivonása is, ami egyszerre csökkenti üvegházhatású gáz-kibocsátást és energia-vagy más alapanyagot szolgálhat.
Már létkérdés a klímaválság (https://www.origo.hu/gazdasag/2025/10/klimavalsag-letkerdes-gazdasagi-valsag) kezelése: a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) arra ösztönöz, hogy a vállalatok, államok és közösségek vezetői, a klíma- és ökológiai válságot ne veszélyként lássák, hanem olyan lehetőségként, amely új üzleti modelleket kínál. A kérdés már nem az, hogy „megéri-e” a klímaválsággal foglalkozni, hanem hogy „elég gyorsan és hatékonyan” tesszük-e. A globális klímaválság olyan szintet ért el, mely gazdasági és társadalmi létkérdés. A klímaválság azt jelenti, hogy az emberiség számára megszokott „biztonságos működési tartomány” („safe operating space”) több határát átléptük.
Az arktiszi, antarktiszi jégmennyiség csökkenése csak az egyik tünete annak, hogy a klímaváltozás gyorsul. Gazdasági oldalon is fel kell készülni a klímaválság hatásaira, mert a globális átlaghőmérséklet meghaladta az iparosítás előtti korszakhoz viszonyított +1,5 °C-os szintet. Kilencből hét olyan küszöbértéket, (planetary boundaries) léptünk át, ahol az ökoszisztémák fenntarthatósága veszélybe került. A következmények súlyosak: az egészségügyi terhektől a gazdasági veszteségekig az elmúlt évtizedekben az éghajlati káresemények költségei már elérték a 3,6 ezer milliárd amerikai dollárt (USD) 2000 és 2024 között.
Magyarországon a földrajzi elhelyezkedése miatt a hőmérséklet-emelkedés üteme meghaladja globális átlagos felmelegedést, ami +1,5 °C, míg az európai átlag +2,5 °C. Pl. a Magas-Bakony térsége, különösen Zirc környéke, idén rendkívüli vízhiányt tapasztalt. Az éves csapadékmennyiség tavalyhoz képest csaknem a felére csökkent, ennek következményeként több ismert patak – köztük a Cuha, a Gaja és a Gerence – medre is részben vagy teljesen kiszáradt. Az éghajlatváltozás várható tendenciái és hatásai: a klíma- és természetvédelmi intézkedések már nem elsősorban „költségek” vagy „elkerülendő rosszak”, hanem befektetések, már megelőzésről szó sincs, késésben vagyunk, aktív védekezés szükséges. A védekezés gazdasági lehetőség is: munkahelyeket teremt, javítja a környezetünk állapotát. Van előrelépés a technológiákban is: például precíziós fermentáció, zöld ammónia-gyártás, moduláris geotermikus rendszerek CO2 kivonó technológiák. Emellett a „nature-based solutions” (természetalapú megoldások) is nagy jelentőséget kapnak: a természet helyreállítása, vizes élőhelyek rehabilitációja, erdőtelepítés és más ökoszisztéma módosítások csökkentik az üvegházhatású gázokat, a becslések szerint ezek a természetalapú megoldások 2030-ra a szükséges kibocsátás-csökkentés kb. 25-30 %-át is biztosíthatják. Két jó hatása is van a felmelegedésnek, az északi tengereken hajózhatóság, és az északi országokban egyes területeken a déli növények is termést hoznak.
A World Economic Forum tíz kiemelt technológiai, többségében passzív megoldást sorol fel, amelyek segíthetnek abban, hogy visszatereljük a rendszert az emberiség számára biztonságos ökoszisztéma‐keretek közé:
- Precision fermentation (precíziós fermentáció) – olyan technológiák, amelyek állati eredetű fehérjék vagy más anyagok előállítására szolgálnak állatok nélkül, jelentősen csökkentve az élelmiszer- és anyagtermelés környezeti lábnyomát.
- Green ammonia production (zöld ammónia-gyártás) – a hagyományos ammónia előállítással szemben megújuló energiával történő hidrogén-elektrolízissel előállított ammónia, mely kritikus szerepet játszhat a mezőgazdasági műtrágya-ellátás dekarbonizálásában.
- Automated food waste upcycling (automatizált élelmiszer-hulladék újrafeldolgozás/up-cycling) – olyan megoldások, melyek élelmiszer-hulladékokat hasznosítanak újra magasabb értékű termékekké, csökkentve a pazarlást, a környezeti terheket.- Green concrete (zöld beton) – olyan új beton-összetétel, és anyagtechnológiák, amelyek alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással, kevesebb energia- és anyagfelhasználással járnak, az építőipar-környezetterhelésében nagy áttörést jelentenek.
- Automated food waste upcycling (automatizált élelmiszer-hulladék újrafeldolgozás/up-cycling) – olyan megoldások, melyek élelmiszer-hulladékokat hasznosítanak újra magasabb értékű termékekké, csökkentve a pazarlást, a környezeti terheket.- Green concrete (zöld beton) – olyan új beton-összetétel, és anyagtechnológiák, amelyek alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással, kevesebb energia- és anyagfelhasználással járnak, az építőipar-környezetterhelésében nagy áttörést jelentenek.
- Next-generation bi-directional charging (következő generációs kétirányú töltés), főleg elektromos járművek és hálózati tárolók esetében: nem csak az energiafelvételt, de visszatáplálást is lehetővé tesznek, ezzel stabilizálva az energiahálózatokat és segítve a megújuló energia eszközöket.
- Timely and specific Earth observation (időszerű és specifikus földmegfigyelés): műholdas, légi és földi szenzoros adatgyűjtés és feldolgozás az élőhelyek, klíma- és környezeti változások monitorozására, előrejelzésére és beavatkozásra.
- Modular geothermal energy (moduláris geotermikus energia) – kis, előregyártott modulokban telepíthető geotermikus rendszerek, amelyek folyamatos, stabil, alacsony karbon-kibocsátású energiaellátást tesznek lehetővé, rugalmasabban mint a nagy geotermikus erőművek.
- Regenerative desalination (regeneratív sótalanítás/víztechnológia) – víz- és sós területeken olyan innovatív sótalanítási vagy vízkezelési technológiák, amelyek alacsony energia- és anyagfelhasználással működnek, céljuk a vízkészletek megtartása és hasznosítása is.
- Soil health technology convergence (talajegészség technológia) – a talaj fizikai, biológiai és kémiai állapotának javítására irányuló technológiák (pl. szenzorok, mikróbiom mérnökség), amelyek segíthetnek a szénvisszatartásban, terméshozam növelésben és az élővilág támogatásában.
- Timely and specific Earth observation (időszerű és specifikus földmegfigyelés): műholdas, légi és földi szenzoros adatgyűjtés és feldolgozás az élőhelyek, klíma- és környezeti változások monitorozására, előrejelzésére és beavatkozásra.
- Modular geothermal energy (moduláris geotermikus energia) – kis, előregyártott modulokban telepíthető geotermikus rendszerek, amelyek folyamatos, stabil, alacsony karbon-kibocsátású energiaellátást tesznek lehetővé, rugalmasabban mint a nagy geotermikus erőművek.
- Regenerative desalination (regeneratív sótalanítás/víztechnológia) – víz- és sós területeken olyan innovatív sótalanítási vagy vízkezelési technológiák, amelyek alacsony energia- és anyagfelhasználással működnek, céljuk a vízkészletek megtartása és hasznosítása is.
- Soil health technology convergence (talajegészség technológia) – a talaj fizikai, biológiai és kémiai állapotának javítására irányuló technológiák (pl. szenzorok, mikróbiom mérnökség), amelyek segíthetnek a szénvisszatartásban, terméshozam növelésben és az élővilág támogatásában.
A A World Economic Forum passzív megoldásai is finanszírozási és skálázási (méretnövelés) kihívásokkal járnak: szükségesek új pénzügyi modellek (pl. tőkemozgások, biztosítások, karbon- és biodiverzitás-kredit mechanizmusok) és új partneri struktúrák, melyek a meglévő rendszereket is sikeresen alkalmazkodóvá teszik. A World Economic Forum kiemelte, hogy a kérdés már nem az, hogy „megéri-e” a klíma- és természetvédelem, hanem hogy „elég gyorsan és hatékonyan” csináljuk-e?
Módszerek a szén-dioxid légkörből való eltávolítására:
A szén-dioxid mind természetes folyamatokon alapuló, mind technológiai módszerekkel eltávolítható a légkörből, mindegyiknek megvannak a saját erősségei és korlátai. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a természetalapú és a technológiai alapú megoldások kombinálása kulcsfontosságú a hosszú távú éghajlati stabilitáshoz. A telepítés, a kockázatkezelés és a tartós tárolás elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a CO₂ évszázadokon át távol maradjon a légkörtől.
Természetes folyamatokon alapuló szén-dioxid-eltávolítás:
Erdőtelepítés és újraerdősítés: és a leromlott erdők helyreállítása a CO₂ fotoszintézis útján történő elnyelésére.
Talajszén-megkötés: A talaj egészségének javítása olyan gyakorlatokkal, mint a takarónövényzet és a csökkentett talajművelés a szén-dioxid-tárolás növelése érdekében.
Biomassza: a CO2 stabil, faszénszerű anyaggá alakítása, amelyet a talajhoz adnak, és évszázadokra megköti a szenet.
Tőzeglápok helyreállítása: A tőzeglápok védelme és helyreállítása, amelyek rendkívül hatékony szénelnyelők.
Óceánalapú módszerek: Az óceán lúgosságának növelése vagy tengeri moszat termesztése a tengeri szén-dioxid-felvétel fokozása érdekében.
Technológia alapú szén-dioxid-eltávolítás
Közvetlen levegőbevonás (DAC): szivattyúkkal közvetlenül a környezeti levegőből vonják ki a CO₂-t, és föld alatt tárolják, vagy termékekben használják fel. Az új innovációk közé tartoznak a légszűrők, amelyek épületekbe is beépíthetőek.
Szénásványosítás: A CO₂ és az ásványok, például a bazalttal való természetes reakciók felgyorsítása stabil karbonátok képződése érdekében.
Fokozott mállás: Zúzott zeolit, szilikátkőzetek szétterítése a földön a CO₂ kémiai megkötése érdekében a levegőből.
Bioenergia szén-dioxid-leválasztással és -tárolással (BECCS): Biomassza elégetése energiatermelés céljából, és a keletkező CO₂-kibocsátás tárolás céljából történő leválasztása.
Elektrokémiai módszerek: Akkumulátorszerű rendszerek használata a CO₂ légáramlásokból való vonzására és csapdájára, az MIT mérnökei által kifejlesztett módon. Elektromos árammal tengervizet bontanak hidrogénre és oxigénre, miközben savas áram, valamint kalcium- és magnéziumalapú lúgos iszap keletkezik. Az utóbbi a levegővel érintkezve elvonja a szén-dioxidot és oldott bikarbonát-ionokká, illetve szilárd ásványi karbonátokká alakítja. Ezt aztán visszaengedik a tengerbe, ahol legalább tízezer évig is tárolódhat, mivel ezek meglehetősen stabil vegyületek. Csak akkor szabadulhat fel belőlük a szén-dioxid, ha 900 Celsius-fok fölé hevítik. Az újítás abban van, hogy a tengervizet közvetlenül tudják oxigénre és hidrogénre bontani, anélkül, hogy a folyamot melléktermékeként mérgező klórgáz is keletkezne.
Eljárások a metán kivonására a légkörből:
Kémiai oxidációval, fotokatalízissel és talajalapú mikrobiális folyamatokkal távolítható el a légkörből, bár a legtöbb módszer még kutatási szakaszban van.
Problémák: az alacsony koncentráció, mert a metán ~1,9 ppm koncentrációban van jelen a légkörben, ami technikailag megnehezíti a megkötést és eltávolítást. A legtöbb módszer még laboratóriumi vagy kísérleti szakaszban van, és a légköri kémia megváltoztatása nem kívánt környezeti hatással járhat.
Kémiai és fotokatalitikus oxidáció: a természetes metán lebontásának fokozása oxidálószerek, például a hidroxilgyökök (-OH) és a klór légkörben történő növelésével. Ezek a szerek reakcióba lépnek a metánnal, kevésbé erős üvegházhatású gázokat, például CO2-t képezve.
Vas só aeroszolok: a vassók légkörbe permetezése katalizálhatja a klórgyökök képződését, amelyek oxidálják a metánt.
Hidrogén-peroxid szórás: OH gyököket szabadít fel a metán lebomlásának felgyorsítása érdekében.
Fotokatalitikus aeroszolok: Napfény segítségével aktiválják a metánmolekulákat lebontó katalizátorokat.
Biológiai módszerek
Metanotróf baktériumok: a mikrobák természetes módon lebontják a talajban található metánt. Aktivitásuk fokozása – különösen a hulladéklerakók fedőrétegeiben vagy a mezőgazdasági talajokban – növelheti a metánfelvételt.
Metanotróf baktériumok: a mikrobák természetes módon lebontják a talajban található metánt. Aktivitásuk fokozása – különösen a hulladéklerakók fedőrétegeiben vagy a mezőgazdasági talajokban – növelheti a metánfelvételt.
Biofilterek és biotakarók: Metanotrófokat használó mesterséges rendszerek a hulladéklerakókból vagy trágyatározókból származó metánkibocsátás kezelésére.
Fejlett technológiák (részben kísérleti szakaszban)
Zeolit katalizátorok: Porózus anyagok, amelyek alacsony koncentrációban képesek megkötni és oxidálni a metánt.
Zeolit katalizátorok: Porózus anyagok, amelyek alacsony koncentrációban képesek megkötni és oxidálni a metánt.
Plazma alapú rendszerek: Elektromos kisüléseket használnak a metánt lebontó reaktív anyagok előállítására.
Fotokémiai reakciók: A légköri kémiát utánzó eszközök a metán ellenőrzött környezetben történő eltávolítására.
Mi fog történni Európával, ha a felmelegedés továbbra is 2,5 fok felett marad, közelíti a 3 fokot?
Halálos hőhullámokat, a vízhiányt, a terméskiesést és az infrastrukturális túlterheléseket fogunk megélni. Európa már most is a leggyorsabban melegedő kontinens, a globális átlag kétszeresével melegszik, és a 3°C-os emelkedésre vonatkozó előrejelzések aggasztó képet festenek:
A hőséggel összefüggő halálesetek száma megháromszorozódhat, ha a felmelegedés jelentős alkalmazkodás nélkül eléri a 3°C-ot. A nagyvárosokban, mint London, Párizs és Berlin, gyakori és intenzív hőhullámok fognak tapasztalni, a 40°C feletti hőmérséklet gyakoribb lesz. A városi infrastruktúra, különösen a hideg éghajlatra tervezett északi városokban, nehezen fog megbirkózni a nehézségekkel, ami a kórházak túlterheléséhez, iskolabezárásokhoz és fokozott tűzveszélyhez vezet. Dél- és Közép-Európa krónikus aszállyal fog szembesülni, ami veszélyezteti a mezőgazdaság, az ipar és a háztartások vízellátását.
A folyók vízhozama csökkenni fog, ami hatással lesz a vízerőművekre és az édesvízi ökoszisztémákra. Állandó tűzgyújtási tilalom lesz.
A terméshozamok csökkenni fognak a hőstressz, a vízhiány és a talajromlás miatt. Dél-Európa alkalmatlanná válhat olyan hagyományos növények termesztésére, mint az olajbogyó, a szőlő és a búza, míg az északi régiókban eltolódhatnak a termesztési időszakok. Az alpesi és mediterrán ökoszisztémák szenvedni fognak, a fajok kihalása és az élőhelyek elvesztése felgyorsul. Az erdők jobban ki lesznek téve a bozóttüzeknek és a kártevők járványainak, ami csökkenti a szén-dioxid-megkötést és a biológiai sokféleséget. Az erdőtüzek nagy pusztításokat okoznak, a tűzoltóságokat megerősítik.
Míg paradox módon egyes területek kiszáradnak, máshol intenzívebb esőzések és árvizek várhatók, különösen Közép- és Kelet-Európában. A tengerpart menti városok emelkedő tengerszinttel és viharhullámokkal fognak szembesülni, amelyek veszélyeztetik az infrastruktúrát és kiszorítják a közösségeket. A tengerparti városoknak, mint például Genovának és Barinak, jelentős árvízvédelmi beruházásokra lesz szükségük.
Az éghajlati stressz pszichológiai terhei, pl. a kitelepítés, a gazdasági nehézségek és a hőségnek való kitettség növekedni fognak. A városoknak be kell fektetniük a zöld infrastruktúrába, a hűtőrendszerekbe és a vészhelyzeti felkészültségbe. Az épületek felújítása, a közterek átalakítása és az egészségügyi rendszerek korszerűsítése elengedhetetlen lesz az új éghajlati valósághoz való alkalmazkodáshoz.
Európa éghajlati jövője 3°C melegedésnél nemcsak melegebb lesz, hanem labilisabb, egyenlőtlenebb és veszélyesebb is. Az enyhítésre rendelkezésre álló időnek lassan vége, az alkalmazkodás és a rugalmasság tervezése továbbra is kritikus fontosságú. Ha a globális felmelegedés eléri a 3°C-ot pl. Olaszország szélsőséges hőséggel, vízhiánnyal, délen a mezőgazdaság összeomlásával és a tengerszint emelkedésével néz szembe, ami olyan szép városokat fenyeget, mint Velence. Dél-Olaszország elhúzódó hőhullámokkal fog szembesülni, a hőmérséklet rendszeresen meghaladja a 40°C-ot. Rómához és Nápolyhoz hasonló városokban a hőséggel összefüggő betegségek és halálesetek száma fog megugrani, különösen az idősek és a veszélyeztetett emberek körében. A kórházak és a sürgősségi szolgálatok túlterheltek lesznek, és a hűtőinfrastruktúra elengedhetetlenné válik.
Olaszország déli része, beleértve Szicíliát és Kalábriát is, krónikus aszállyal fog szembesülni, ami veszélyezteti az ivóvízellátást és az öntözést. A Pó és a folyók vízhozama csökkenni fog, ami hatással lesz a mezőgazdaságra és a vízerőművekre. A hagyományos növények, mint az olajbogyó, a szőlő és a búza, hőstressztől és vízhiánytól szenvednek majd. A déli régiók pedig alkalmatlanná válhatnak a mezőgazdaságra, míg az északi területek, mint például Lombardia és Emilia-Romagna, új növények termesztésére térhetnek át.
Mesterséges felhők
Mesterséges felhőket előállító technológiák: repülőgépekről vegyszereket juttatnak a felhőkbe, ezüst-jodidot, kálium-jodidot vagy szárazjeget (szilárd CO₂) a kondenzáció és a csapadékképződés elősegítése érdekében. Földi generátorokkal is, a földi eszközökről kis rakétákkal részecskéket bocsátanak ki a légkörbe, hogy a közeli felhőkbe, néha fáklyarendszerekkel. A higroszkópos sók: vonzzák a nedvességet, hogy nagyobb cseppeket képezzenek.
Nagy magasságú légköri kísérleteket (pl. a NASA) végeznek a felső légköri viselkedés tanulmányozására néha világító mesterséges felhők létrehozásával.
Rakéták vagy nagy magasságú léggömbök olyan vegyi anyagokat bocsátanak ki, anyagok: trimetil-alumínium (TMA), bárium. lítium, és az anyagok kölcsönhatásba lépnek a napsugárzással és a légköri részecskékkel, látható felhőszerű képződményeket hozva létre, amelyeket gyakran használnak a szélminták nyomon követésére is, vagy az ionoszféra állapotának tanulmányozására.
Aeroszol alapú felhőképződés: a CERN CLOUD kísérlete a légköri viszonyokat szimulálja, hogy tanulmányozza, hogyan járulnak hozzá az aeroszolok (apró részecskék) a felhőképződéshez. A fák és a növényzet szerves vegyületeket bocsátanak ki, amelyek aeroszolokat képezhetnek, melyek felhőkondenzációs magokként működnek, befolyásolva a felhők fényességét és fedettségét.
Hatások:
Vízkészlet-gazdálkodás: Szárazságra hajlamos régiókban használják a csapadékmennyiség növelésére.
Vízkészlet-gazdálkodás: Szárazságra hajlamos régiókban használják a csapadékmennyiség növelésére.
Klímakutatás: Segít a tudósoknak megérteni a felhődinamikát és a légköri kémiát.
Vitás: A felhőképzés hatékonysága és környezeti hatása vitatott, aggodalmak merülnek fel a nem kívánt ökológiai következményekkel kapcsolatban.
(https://en.meteorologiaenred.com/How-artificial-clouds-are-created-and-their-impact-on-the-climate.html) Kérdéses amesterséges felhők hatása az éghajlatra. Kína és az Egyesült Államok felhőképzést vezettek be a vízhiány leküzdésére, bár a technika nem új, a jelentősége nő. A leggyakrabban használt anyagok az ezüst-jodid, a szárazjég (szilárd szén-dioxid), melyeket repülőgépekből vagy földi ágyúkkal lehet szétszórni, az időjárási viszonyoktól és a célfelhő típusától függően. Néhány újabb technika közé tartozik a közönséges só (nátrium-klorid) használata a cseppek felhőkben való egyesülésének fokozására, csapadék keletkezését eredményezve. Az elmúlt években az Egyesült Arab Emírségek olyan drónokkal kísérleteztek, amelyek elektromos töltéseket bocsátanak ki a felhőkben, elősegítve a nagy vízcseppek kialakulását az aprókból.