Az antik Antium, Nero kikötője
(2025 november)
Az antik Antium kikötője egy ókori római város, amely a mai Olaszországban található, Anzio területén feküdt, kereskedelmi központ, kikötő volt, amely más kikötők mellett a Róma számára létfontosságú tengeri áruszállítást és élelmiszer-ellátást biztosította, és a gazdag rómaiak is kedvelték a területet, akik villákat építettek a tengerpartra. Nero császár (aki Antiumban született, i. u. 37-68) építette a nagy kikötőjét, két medencéje volt. A város és a kikötő is, Latium nyugati partján, Ostiától délre helyezkedett el (https://en.wikipedia.org/wiki/Antium).
Nero első öt éve békésen, építkezéssel telt el: „uralkodásának első öt esztendejében olyan hatalmasat alkotott és olyan sokoldalúan fejlesztette Rómát, hogy Traianus császár teljes joggal állította több ízben, hogy Nero ötéves uralkodása mellett eltörpül mindaz, amit a többi császár alkotott.” Megjegyzendő, hogy Augustus, az első császár Róma középületeit márvánnyal borította, és részben újjá is építette Rómát, és Nero még többet épített. A köztudatba az épült be, hogy felgyújtotta Rómát, amit mára már megcáfoltak, és a felújítást tűzfalakkal építette, ezek voltak a történelem első tűzfalai. Uralkodásának második felében sok mindent csinált, ami méltatlan volt egy császárhoz, ezért még az emlékét is megpróbálták kitörölni, például a befejezetlen római palotáját feltöltötték törmelékkel. (https://www.hetedhetorszag.hu/olaszorszag/domus-aurea-nero-aranypalotaja, Latin nevén Domus Aurea a Colosseum szomszédságában állt. Néró halála után a 16 ezer négyzetméteres, kertekkel övezett palota tulajdonos nélkül maradt: a termeiben sorakozó műkincseket széthordták, a földdel feltöltött épületre Traianus császár fürdőt emelt. Az antik Rómának talán nincs is más épülete, amely ilyen nagy hatást gyakorolt volna a későbbi korok művészetére. Mindössze öt hónapig - 31 évesen elkövetett öngyilkossága előtt - lakott Néró az Oppius-dombon emelt pazar palotában. Vélhetően Görögországból rabolt műalkotások sokasága díszítette a gigantikus kéjlakot, amelynek 10 méter magas termei egyikében találták meg 1506-ban a híres Laokoón-csoportot. Az évszázadok során elfelejtett Aranypalotát a reneszánsz idején fedezték fel ismét: a festő Raffaello és Michelangelo a Domus Aurea falait borító freskókon tanulmányozta az antik festészetet. Raffaello a mennyezeten át kötélen ereszkedett le a római palotába, amelyről kezdetben azt hitték, hogy barlang.)
Rómában a Domus Aurea palotát Nero építette az i. sz. 64-es tűzvész után. Bejárata a Forum Romanumra nyílt, átriumában a több mint 30 méter magas szobra állt, a Kolossus („Colossus Neronis”). A szobor anyaga Plinius szerint ezüsttel és arannyal kevert bronz volt, amit eredetileg a Domus Aurea átriumának közepére állítottak fel. A császár a palotája köré óriási parkokat építtetett, tavakat, szökőkutakat és ligeteket létesített, valamint egy állatkertet is. A palota termeit gyöngyházberakással, drágakövekkel díszítette. Az ebédlő mennyezete elefántcsontból készült. A falakat művészi freskók borították, ezek nagy részét Fabullus festette. A római írók szerint a palota középpontjában az égbolt mozgását jelképező kerek és állandóan forgó terem volt.
Antium közel volt Rómához (https://www.romanports.org/en/articles/ports-in-focus/670-nero-s-haven-in-antium-2.html)
Nero palotája Antiumban (https://www.romanports.org/en/articles/ports-in-focus/670-nero-s-haven-in-antium-2.html)
ANTIUM
Különböző legendák keringenek a város eredetéről. A római család, a Gens Julia, amelybe Julius Ceasar is beletartozott, hagyományosan Julustól és Vénusztól származó származására támaszkodott. Talán ezért vált Antium később annyira népszerűvé a római császárok körében, és ezért építettek egy nagy palotát Antiumban, hogy az év egy részét ott élhessék. (https://www.romanports.org/en/articles/ports-in-focus/670-nero-s-haven-in-antium-2.html)
Antium, Róma környékének egyik kikötője volt, amelynek – Centumcellae-hez (Civitavecchia), Ostiához és Puteolihoz (Pozzuoli) hasonlóan – gondoskodnia kellett Róma tengeri kereskedelmi forgalmáról és az élelmiszer-szállításáról. Strabo szerint Antium Latium egyik legrégebbi és legerősebb városa volt, egy hegyfokon feküdt, Ostiától 260 szakaszra (48 km-re) délre, és Rómától 61 km-re.
Antium nevezetességei (https://www.romanports.org/en/articles/ports-in-focus/670-nero-s-haven-in-antium-2.html)
A késő köztársaságtól kezdve az egész birodalomban Antium a tehetős rómaiak kedvelt vidéki pihenő- és lakóhelye volt, akik gyönyörű villákkal díszítették mind a várost, mind a környező vidéket, például a híres Cicero villái, aki száműzetése után visszatért, és antiumi villájában újjáépítette részben elveszett könyvtárának maradványait. A leghíresebb villa azonban a Nero-villa néven ismert császári villa volt, amelyet minden császár használt a Severius császárokig. A villa körülbelül 800 méter hosszan húzódott a part mentén. Antium Caligula és Nero szülőhelye is volt, akik ezért különleges kiváltságokat adtak a városnak. Különösen Nero császár nemcsak kibővítette és díszítette fel saját antiumi palotáját, beleértve egy színházat is, hanem saját testőrségének, a Praetorianus Gárdának a veteránjaiból álló kolóniát is létrehozott. Emellett egy gyönyörű kikötőt is épített. Számos fontos műalkotást találtak ezekben a villákban; az Anzioi lányt és a Borghese Galadiatort. A Római Birodalom bukása után Antium, mint minden más város, szintén hanyatlásnak indult. Procopius 19-ből megtudjuk, hogy a kikötő mindenesetre i. u. 537-ben még működött.
Nero antiumi kikötője, Pirossal a mólók helye. (https://www.romanports.org/en/articles/ports-in-focus/670-nero-s-haven-in-antium-2.html)
A KIKÖTŐ
Antium kikötője mesterséges kikötő volt, amelyet Nero hatalmas költséggel építtetett, és két medencéből állt, amelyek teljes kerülete nem kevesebb, mint 3,2 km, és amelyeket vulkáni pozzolán cementből épült mólók határolnak.A kikötő nagy része mára már eliszaposodott, és Anzio modern városának egynegyede foglalja el. A nyugati medence még meglévő részén található mólók körvonalai a víz alatt még mindig tisztán felismerhetőek a levegőből, és különféle ciszternák, rakpartok és raktárak nyomai is láthatóak, ahol Antium legfontosabb termékeit, az olívaolajat és a bort tárolták.
Antium kikötője mesterséges kikötő volt, amelyet Nero hatalmas költséggel építtetett, és két medencéből állt, amelyek teljes kerülete nem kevesebb, mint 3,2 km, és amelyeket vulkáni pozzolán cementből épült mólók határolnak.A kikötő nagy része mára már eliszaposodott, és Anzio modern városának egynegyede foglalja el. A nyugati medence még meglévő részén található mólók körvonalai a víz alatt még mindig tisztán felismerhetőek a levegőből, és különféle ciszternák, rakpartok és raktárak nyomai is láthatóak, ahol Antium legfontosabb termékeit, az olívaolajat és a bort tárolták.
A nyugati medence nyugati mólójának szárazföldi oldalán még mindig számos rész kiemelkedik a vízből, Számos régész szerint Nero kikötőjének mólói – Puteoli kikötőjéhez hasonlóan – laza elemekből épültek, amelyeket ívek kötöttek össze, lehetővé téve, hogy a tenger áramlata által szállított üledék kimosódjon a medencéből. A nyugati medence mellett a második medencét is azonosították a keleti oldalon, ahol ma a modern kikötő található. Itt is sokáig látható volt a móló egy darabja a szárazföldi oldalon, az "il Moletto Panfili" (a vitorlás mólója). Ezt a mólódarabot az 1930-as évek elején beépítették a kikötő új mólójába, és ma már nem látható. Sajnos a római kikötők északi oldalán alig lehet további kutatásokat végezni, mivel egy rész a jelenlegi város alatt rejtőzik.
Nero antiumi kikötőjének romjai (https://www.romanports.org/en/articles/ports-in-focus/670-nero-s-haven-in-antium-2.html)
A Nero villa romjai Antiumban (https://www.romanports.org/en/articles/ports-in-focus/670-nero-s-haven-in-antium-2.html )
Nero az 1. század közepén építtetett egy másik nevezetes villát Baiae-ban, a Nápoly-öbölben (Hadrianus császár ebben a villájában halt meg). Septimius Severus császárnak is kedvenc helye.
Érdekesség: A Nemi-tavi hajókat (https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemi_tavi_haj%C3%B3k) Caligula (37-41) építtette, és Néró bukásakor süllyesztették el őket, az elsüllyesztés okát nem sikerült kideríteni. Az egyik (71,3 × 20 m) Caligula császár és kísérete számára szolgált palotaként, a másikon (73 × 24 m) egy Diana-szentély kapott helyet. Mindkét hajó az ókori Róma műszaki ismereteibe enged részletes bepillantást, mert felhasználták az ókori világ tudásának javát, többek között olyan általunk kevéssé ismert újításokat mint a csapágy (melyet addig Leonardo da Vinci találmányának hittek), szivattyú (görög), csővezeték zárócsappal, hypocaustum (talajfűtés), padlómozaikok, padlófűtés, vízmerítő, mozgótengelyű horgony, különleges hajóépítési módszerek (méreteinél fogva) és sok minden más.
A leletekről a környékbelieknek évszázadok óta tudomása volt, már a reneszánsz óta próbálkoztak kiemelésükkel. A tó partján feltárt Diana kultuszhely alapján tudni lehet, hogy a parti fáklyás felvonulások látványa miatt építette Caligula a rendezvényhajókat a Nemi-tóra. A vízszint csökkentését is az ókori csatorna felhasználásával oldották meg. A jó állapotban megmaradt hajókat a tó partján felépített múzeumban helyezték el, azonban a második világháború végén leégett.
Caligula több mint 70 méteres hajója 1940 körül (https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemi_tavi_haj%C3%B3k)
Egy másik érdekesség: Néró Aranypalotája (Domus Aurea) egy gigantikus palotaegyüttes volt, amelyet Néró császár építtetett Róma felgyújtása után, i. u. 64-ben. A palota 16 ezer négyzetméteres volt, kiterjedt kertekkel övezték, és sok műkincset rejtett, de Néró halála után elpusztult, és a területére épült Traianus fürdő. A 16. században fedezték fel újra, és a reneszánsz művészek, mint Raffaello és Michelangelo, a freskóit tanulmányozták.
Nero az Oppius-dombon kezdte építtetni a hatalmas épületegyüttest, a palota hatalmas volt, 16 ezer négyzetméteres, és kiterjedt kertekkel volt körülvéve.
Gazdagon díszítették műalkotásokkal, köztük görögországból rabolt szobrokkal. A 16. században itt találták meg a híres Laokoón-csoportot is.
A palota Néró öngyilkossága után elveszítette jelentőségét. Az épületet feltöltötték földdel, és Vespasianus nem folytatta az építkezést, Traianus császár fürdőt építtetett rá. A reneszánsz korban, a 16. században fedezték fel újra, és a kor művészei, mint Raffaello és Michelangelo, a falakon lévő freskókon tanulták az antik festészetet. Raffaello kötélen ereszkedett le a palotába, melyet akkoriban barlangnak hittek
Nero az Oppius-dombon kezdte építtetni a hatalmas épületegyüttest, a palota hatalmas volt, 16 ezer négyzetméteres, és kiterjedt kertekkel volt körülvéve.
Gazdagon díszítették műalkotásokkal, köztük görögországból rabolt szobrokkal. A 16. században itt találták meg a híres Laokoón-csoportot is.
A palota Néró öngyilkossága után elveszítette jelentőségét. Az épületet feltöltötték földdel, és Vespasianus nem folytatta az építkezést, Traianus császár fürdőt építtetett rá. A reneszánsz korban, a 16. században fedezték fel újra, és a kor művészei, mint Raffaello és Michelangelo, a falakon lévő freskókon tanulták az antik festészetet. Raffaello kötélen ereszkedett le a palotába, melyet akkoriban barlangnak hittek