Vízhiány Európában
(2025 december)
Egyes régiókban már ma is Európában vízhiány van az EU területének mintegy 20–34 %-án. Az EU-lakosság ~30–34 %-ánál volt vízhiány legalább egy szezonban. Dél-Európában és déli/szárazabb területeken, a nyári aszályok, klímaváltozás, megnövekedett mezőgazdasági, ivóvíz-ellátás és ipari vízigény fogyasztják a vízkészleteket. Dél-Európában, mint Spanyolország, Olaszország, Görögország, Törökország különösen veszélyeztetettek aszály és csökkenő vízhozamok miatt. A vízhiány fogyasztási okai: a mezőgazdaság, ipar, turizmus és városok vízfogyasztása. A klímaváltozás miatt gyakoribbak az aszályok, kevesebb rendszeres csapadék, gyorsabb párolgás. Várhatóan a vízhiány gyakorisága és súlyossága nő: több régió lehet érintett, és már nem csak Dél-Európában, hanem É-on is. A vízvezetékek karbantartása a Vízművek számára többféle – közvetlen és közvetett – előnnyel jár, és ezek összeadódnak. Jelentős költségmegtakarítást jelent a kisebb vízveszteség: A régi vagy sérült csövek miatt sok helyen 15–30% is a hálózati veszteség. A kevesebb szivattyúzás és vízelőkészítés szükséges, ha nem „folyik el” feleslegesen a víz. Bevétel-növekedést, jobb hatékonyságot okoz, mert a megspórolt vízmennyiség eladható, nő a vízmű bevétele azonos termelési kapacitás mellett és a javításokkal ritkábbak a sürgősségi csőtörések. Az infrastruktúra élettartama nő, állami szinten is jó befektetés a karbantartás.
Prognózis a vízhiány mértékéről: Jelenleg körülbelül a földterület 20–30 %-an van „víz-stressz” évente. Az európai lakosság ~30–34 % -a évente érintett: mintegy harmaduk él olyan területen, ahol időnként nincs elegendő megújuló vízkészlet.Néhány régióban — ahol most is erős vízhiány van — a helyzet tartós vízellátási problémákká alakul nem csak szezonálisan, hanem hosszabb távon. A verseny a vízért felerősödik, ami ellátási korlátokhoz, vízhiányhoz vezet. A dél-európai folyók nyári vízhozama egyes forgatókönyvek szerint akár 40 %-kal is visszaeshet, 3 °C-os átlaghőmérséklet-emelkedés esetén. Több országban, először a déli és délnyugati régiókban, gyakori lesz a tartós vízhiány, akár ivóvíz-ellátás, mezőgazdaság, ipar területein. Évszakonként sok területen nyárra visszatérő vízhiány alakul ki, ami hatással lehet élelmiszer-termelésre, öntözésre, mezőgazdaságra. A vizes élővilág, természetes élőhelyek, tengeri- és folyó-ökológia is komolyan sérülhet. A következő 5–10 évben nem valószínű, hogy a víz-stressz helyzete javulna, sőt, rosszabbodni fog. A 2030-as évekre sok olyan régió lehet, ahol a vízhiány gyakoribb, nem szezonális lesz.
Példa: A Környezetvédelmi Ügynökség Angliában a jövőben széles körű aszályra figyelmeztet. A kormány jogilag kötelező érvényű célt tűzött ki maga elé, hogy 2030-ra az áram legalább 95%-át alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból kell előállítani, és a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy nem lesz elegendő víz az összes tervezett szén-dioxid-leválasztási és hidrogénprojekt támogatására. A jelentős mennyiségű vizet felhasználó projektek fejlesztése vízhiányt okoz az Egyesült Királyság egyes régióiban. Anglia öt legnagyobb ipari klaszterének – Humberside-ben, Északnyugat-Angliában, a Tees-völgyben, a Solentben és a Black Countryban – terveit értékelték. Az Anglian Water szerint az üzleti keresletet gyakran kizárják a stratégiai tervezésből, ami állításuk szerint megakadályozta a vízműveket a szükséges beruházások megtételében, gyengítette a rendszer ellenálló képességét az éghajlati válsággal szemben, és korlátozta a gazdasági növekedés támogatására való képességét. „Miután több mint 30 évig nem tudtunk víztározókat építeni, végre engedélyt kaptunk 10 tározó építésére. A probléma az, hogy a Környezetvédelmi Ügynökség előrejelzései, amelyeken ezeknek a víztározóknak a mérete, száma és elhelyezkedése alapul, nem veszik figyelembe a kormány gazdasági vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású terveit. A hidrogénenergiához sok vízre van szükség, ezért ezeknek az előrejelzéseknek a frissítése sürgető.” Az Egyesült Királyság „nagy léptékben vezeti be a hidrogént”, 10 projekt készen áll a bevezetésre. (theguardian.com : Water shortages could derail UK's net zero plans).
+10 +7 +5 +2 +1 +0.5 0 -0.5 -1 -2 -5 -7 -10
Vízhiány Európában: a talajvízkészlet változása 2002 áprilisa és 2024 decembere között, mm/év
Európa vízkészletei kiszáradnak a klímakatasztrófa miatt (theguardian.com, Revealed: Europe's water reserves drying up due to climate breakdown). Európa vízkészleteinek hatalmas részei apadnak ki, derül ki egy két évtizednyi műholdadatot felhasználó új elemzésből. Az édesvízkészletek Dél- és Közép-Európában, Spanyolországtól és Olaszországtól Lengyelországig és az Egyesült Királyság egyes részein csökkennek. Elemezték a műholdak 2002–24 közötti adatait, amelyek a Föld gravitációs mezejének változásait követik nyomon. Mivel a víz, a talajvíz, a folyók, a tavak, a talajnedvesség és a gleccserek eltolódása megjelenik a jelben, lehetővé téve a műholdak számára, hogy hatékonyan „mérlegeljék”, mennyi vizet látnak. Az eredmények szembetűnő egyensúlyhiányra utalnak: Európa északi és északnyugati része – különösen Skandinávia, az Egyesült Királyság és Portugália egyes részei – egyre csapadékosabb lett, míg Dél- és Délkelet-Európa nagy részei, beleértve az Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Svájc, Németország, Magyarország, Románia és Ukrajna egyes részeit, kiszáradtak. „Amikor összehasonlítjuk a teljes szárazföldi vízkészletre vonatkozó adatokat az éghajlati adatsorokkal, a trendek nagyjából korrelálnak”. „Már nem arról beszélünk, hogy a felmelegedést 1,5°C-ra korlátozzuk, amit elértünk, valószínűleg az iparosodás előtti szinthez képest 2°C felé tartunk, és már most a következményeket látjuk.” Európa rejtett édesvízkészleteinek nagy része kimerülőben van. Az Egyesült Királyságban a trendek vegyesek. „Összességében a nyugat egyre nedvesebb, míg a kelet egyre szárazabb, és ez a jelzés egyre erősebb”.
„Bár a teljes csapadékmennyiség stabil lehet, vagy akár kissé növekszik is, a minta változik. Hevesebb záporokat, árvizeket, és hosszabb száraz időszakokat látunk, különösen nyáron.” A talajvizet az éghajlatváltozás esetén ellenállóbbnak tekintik, mint a felszíni vizet, de a heves nyári esőzések gyakran azt jelentik, hogy több víz vész el a lefolyás és a villámárvizek miatt, míg a téli talajvíz-utánpótlási időszak lerövidül. „Délkelet-Angliában, ahol a talajvíz a közvíz mintegy 70%-át látja el, ezek a változó csapadékminták komoly kihívásokat jelentnek.”
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az EU-ban a felszín alatti vízkivétel 6%-kal nőtt, ami a közüzemi vízellátásnak (18%) és a mezőgazdaságnak (17%) tulajdonítható. Kritikus erőforrásról van szó: a tagállamokban a felszín alatti víz a teljes közüzemi vízellátás 62%-át, a mezőgazdasági vízigény pedig 33%-át tette ki 2022-ben. Mivel a szivárgási szintek az egész blokkban 8% és 57% között változnak, a csővezetékek veszteségeinek csökkentése és az infrastruktúra korszerűsítése kulcsfontosságú lesz. A Környezetvédelmi Ügynökség már figyelmeztette Angliát, hogy készüljön fel arra, hogy az aszály 2026-ban is folytatódik, ha nem lesznek ősszel és télen nagy, jelentős esőzések.
Európa sivatagosodása valós probléma, amelynek jelei már ma is tapasztalhatóak, 2030-ra részben sivatagossá válik. A leginkább veszélyeztetett régiók a Földközi-tenger mentén találhatóak: Dél-Spanyolország (különösen Murcia, Valencia és Andalúzia régiói), Dél-Olaszország (például Szicília és Puglia), Görögország és Ciprus, Portugália déli részei, egyes kelet-európai területek, például Romániában és Bulgáriában. A sivatagosodás a talaj termékenységének csökkenését, a növényzet pusztulását és a nem feltétlenül a klasszikus értelemben vett homokos sivatagok megjelenését jelenti. A nemzeti kormányok különféle stratégiákat és finanszírozást biztosítanak a talajromlás elleni küzdelemre, a fenntartható vízgazdálkodásra és a mezőgazdasági gyakorlatok adaptálására.
Európai sivatagok:
Tabernas-sivatag (Spanyolország): Ez a leghíresebb európai "meleg" sivatag, amely Almería tartományban található, és rendkívül száraz éghajlat jellemzi.
Oleshky Sands (Ukrajna): Ukrajna Herszon régiójában található, és gyakran Európa legnagyobb sivatagaként emlegetik.
Izlandi homoksivatagok: Izland területének jelentős része (mintegy 40%) fekete, vulkanikus homokból és kőzetekből álló sivatag, amelyet a sarki szelek formálnak, és növényzet szinte teljesen hiányzik.
Sardíniai Piscinas-sivatag (Olaszország): Hatalmas homokdűnéiről ismert, amelyek a tengerpart mentén húzódnak.
Magyarország és a Kárpát-medence: nincsenek klasszikus sivatagok, de a Duna-Tisza közén találhatók sivatagi jellegű, homokos vidékek, és a klímaváltozás, aszály miatt a sivatagosodás komoly probléma.
Románia déli részei: Románia egy része is a sivatagosodó területek közé tartozik.
Tabernas-sivatag (Spanyolország): Ez a leghíresebb európai "meleg" sivatag, amely Almería tartományban található, és rendkívül száraz éghajlat jellemzi.
Oleshky Sands (Ukrajna): Ukrajna Herszon régiójában található, és gyakran Európa legnagyobb sivatagaként emlegetik.
Izlandi homoksivatagok: Izland területének jelentős része (mintegy 40%) fekete, vulkanikus homokból és kőzetekből álló sivatag, amelyet a sarki szelek formálnak, és növényzet szinte teljesen hiányzik.
Sardíniai Piscinas-sivatag (Olaszország): Hatalmas homokdűnéiről ismert, amelyek a tengerpart mentén húzódnak.
Magyarország és a Kárpát-medence: nincsenek klasszikus sivatagok, de a Duna-Tisza közén találhatók sivatagi jellegű, homokos vidékek, és a klímaváltozás, aszály miatt a sivatagosodás komoly probléma.
Románia déli részei: Románia egy része is a sivatagosodó területek közé tartozik.
Az aszályok a jövőben Dél- és Közép-Európában csökkenteni fogják Európa vízenergia-termelését, a vízhozamok csökkenése, a gleccserek olvadása miatt,
De az északi területeken még átmeneti növekedés is lehetséges. Az éghajlatváltozás miatt a csapadékeloszlás megváltozik, a száraz időszakok gyakoribbá és súlyosabbá válnak, ami közvetlenül csökkenti a folyók vízhozamát és a víztározók vízszintjét, ami kevesebb vízenergiát jelent. A mediterrán országokban (például Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Görögországban) komoly a helyzet, ahol a folyók vízhozama jelentősen csökken a nyári hónapokban. Észak-Európában a megnövekedett csapadékmennyiség és a korábbi hóolvadás miatt a vízenergia-potenciál növekedhet. Általában a fokozott párolgás lényegesen csökkenti a rendelkezésre álló vízmennyiséget. A gleccserek olvadásával, eltűnésével a folyamatos vízellátás csökken.
A vízenergia-termelés aszályok miatti visszaesését drágább, gyakran fosszilis tüzelőanyagokra épülő erőművek bekapcsolásával pótolják, ami szembe megy a klímacélokkal. A víztározókkal rendelkező erőművek rugalmasabbak, mivel előrelátóan tudják kezelni a vízkészleteket. A folyóra telepített erőművek, amelyek nem rendelkeznek nagy tározóval, közvetlenül függenek a pillanatnyi vízhozamtól.
tegnap
https://www.agroinform.hu/szantofold/aszaly-vizhiany-rossz-valaszok-zsakutca-fele-tart-a-magyar-mezogazdasag-88026-001