Centralizálódik vagy decentralizálódik az AI?
 
 
 
(2025 november)
 
 
Egy kis rendszerelmélet: egy összetett (komplex) rendszer csak önálló (autonóm) alrendszerekből állhat, és az alrendszerek általában alá- és fölérendeltségi viszonyban vannak, azaz hierarchikus rendszerek. A hierarchikus rendszerek egyik jellemzője. hogy a centralizásció és a decentralzáció ellentétes hatásai folyamatot alkotnak: amikor a döntési helyek messze kerülnek a döntések hatásainak helyeitöl, akkor decentralitálnak, és fordítva... Kis számban előfordulnak olyan összetett rendszerek, ahol az alrendszerek mellérendelt viszonyban vannak, a mai AI (mesterséges intelligencia) éppen ilyen mellérendelt rendszerben alakult ki. Néhány nagy, USA szerverre, és kisebb kínai szerverre telepítették az első AI programokat. Valódi elosztott AI-szerverhálózat  csak sok év múlva fog kialakulni, aminek az oka a nagy hűtési igény, ami koncentráltan jelentkezik. Az AI az alkatrész ellátottság és a gazdasági lehetőségek függvényében -aki nem épít az bérel szervert- decentralizáltan terjed (2025), és nem csak egy gépről bérelnek az országok gépidőt. A felhasználók pedig az interneten több, és növekvő számú AI szervert* érhetnek el ingyen, mert a nagy cégek már beépítik a keresőikbe az AI elérhetőséget. 
 
 
 
A sci-fi írók néha írnak "szuper mesterséges elmék"-ről, de nincsen semmi jele annak, hogy szükségünk lenne egy "szuper AI"-re. Egy AGI elnevezésű rendszer több változatát már fejlesztik, de nem látszik még olyan minőségi ugrás* (talán absztrakció és az asszociáció területein lesz először), ami megkülönböztetné a mai AI-ktől. A kisebb méretű AI-k telepítésének gazdasági és alkatrészellátási okai vannak.Az autonóm kis AI-k, mint rendszerek már több érdekességet tartogatnak. Egy autonóm számítógépes rendszer olyan hálózat vagy rendszer, amely  BGP (Border Gateway Protocol) nevű protokollal kommunikál az adatok továbbításának optimális útvonalának meghatározásához. Általában egy szerver üzemelteti az IP-hálózatok és útválasztók (routerek) egy csoportját, amelyeket egyetlen, jól meghatározott útválasztás (routing policy) vezérel, például egyszerű esetben egy robot esetén.
Az AI szempontjából lehetséges, hogy egy nagy AI szerver egy másikat betanítson. Feladat orientált és kisebb ipari, pénzügyi rendszerek esetén már történt szerver-szerver tanítás, ami a jövőben várhatóan gyakori lesz. Érdekesség, hogy a szerver-szerver tanítás nem nyelvfüggő -ha elég nagy a gép-, bármilyen nyelven, és utólagos fordítással történhet. Szokásos, hogy anyanyelvű irodalommal töltik fel a célszervert, így a célszerver adatbázisa általában már nyelvfüggő, ami lehetővé teszi a gyors tájékozódást a célnyelvű irodalomban. (Az adatvezérelt döntéshozatal, a gyors tájékozódás az AI fő erénye. Érdekes lenne a  problémamegoldási hatékonyság összehasonlítása a célnyelvek között, talán a problémamegoldási idővel mérve: sokan a magyar nyelvről azt gondoljuk, hogy különösen alkalmas teszt- és logikai feladatok megoldására, talán bizonyítható objektív prompt eszközökkel.)
 
A hírhajhász újságírók sok szamárságot összeírtak már az AI-ről, most az AI öntudatra ébredése a divat, vagy hogy átírja a döntéshozás logikáját: nem írja át, ha átírná, az komoly hiba lenne. Nem fog öntudatra ébredni, hanem a programozási hibákat, vagy a véletlen találatokat értelmezik félre az írók. A mi fejünk problémamegoldáskor úgy működik, hogy keresünk egy hasonló, ismert megoldású problémát, ez a "mit lehet erről tudni?" helyzet. Új problémánál a gép véletlen keresést alkalmaz. Az asszociációkban még gyenge, de optimumkeresésben hasonlóan jó, csak gyorsabb, annak ellenére, hogy majdnem mindig véletlen irányú és nagyságú keresést alkalmaz. Az általánosításban még hibát vét, kell még egy-két év felügyelt tanulás mellett. Néhány platform már automatizálja a folyamatot, a hipotéziseket rangsorolja, hogy mennyire támasztják alá a hipotéziseket az adatok, és azonosítja, hogy milyen típusú adatok cáfolhatják meg őket. Az MI valódi hipotézisláncokat is képez, ami kezd érdekessé válni. Az AI képes hipotéziseket összekapcsolni logikai szekvenciák létrehozásához. Következik, hogy a gép önállóan csak meghatározott esetekben dönthet, és pontosan meghatározott eszközöket alkalmazhat. Ha a programozó nem gondolt valamilyen lehetséges esetre, akadnak vicces vagy kellemetlen következményei is lehetnek. De az AI már gondolatmeneteket generál, és úgy érvel, mint egy közepes kézettségű szakember. Az akadémai képzettséghez még egy-két év kell. 
Az AI is talán olyan lesz mint a közösségi média, csak egy hasznosabb változatban: egy, a végfelhasználók szempontjából elosztott, decentralizált hálózat. Vannak akiknek az állandó elérhetőségből elegük lett mára, és tudják, hogy ártalamas. A neten a senki sem felelős semmiért, a cél a szórakozás, és a felelőtlen kritizálás. Felgyorsult figyelem gátolja a töredék információkból felépülő hosszú gondolatmeneteket, mégsem kapcsoljuk ki az okostelefonos „doomscrolling” (hírgörgetés) alkalmazásokat. Nehéz döntés lesz átállítani a közösségi média alkalmazásokat a telefonunkon csak az AI oldalakra. Lassan változik az internetes felhasználók viselkedése az AI megjelenése óta, kevesebbet kattintanak, és a találatok tetején megjelenő, mesterséges intelligencia által írt összefoglalót olvassák, javuló promtokat kérdeznek, amire a gép pontosabban tud válaszolni. A neten elterjedt, hogy az AI hallucinál. Az AI nem hallucinál, hanem a legvalószínűbb helyes választ adja, de amikor hiányos, kétértelmű vagy félrevezető promptot, kérdést kap, akkor a rendszernek nincs elegendő információja a jó válaszhoz, és nekünk tévesnek látszó értelmezést talál. Ha a prompt nem pontos, az AI félreértelmezi, így megtanulunk pontosan, jól kérdezni. Ez az értelmező programelem teszi a gépet intelligenssé teszi. 
 
A keresőkbe integrált AI-k (pl. Google Search AI, Bing Copilot, Perplexity stb.) fő előnyei: gyorsabbak, pontosabbak és jobban közelítik a felhasználói szándékot, a kérdés pontosságának függvényében, hasznosak információgyűjtéshez, döntéstámogatáshoz és tartalomkészítéshez. (AI Válasz):
Nemcsak keres, hanem:
• összehasonlít,
• elemzéseket készít,
• szöveget ír/fordít,
• terveket és ötleteket generál,
• hangalapú és multimodális keresés, képet, dokumentumot vagy videót is lehet elemezni, és kérdést feltenni.
 
Az AI-vel integrált modern keresők listája (2025)
1) Google Search + AI Overview
A legnagyobb keresőbe épített generatív összefoglaló és asszisztens funkció.
2) Microsoft Bing + Copilot
Erős generatív válaszok, képgenerálás, kontextusos keresés.
3) Perplexity AI
Gyors, forráshivatkozásos keresőasszisztens, szakmai közösségekben népszerű.
4) DuckDuckGo AI Chat / AI keresés
Anonimitás-barát, több AI-modellt is kínál.
5) Brave Search + Answer Engine
Saját index, AI-alapú tömör válaszok reklámmentesen.
6) You.com
Interaktív, moduláris AI-kereső, pluginekkel.
7) Baidu (Ernie Bot integráció)
Kína legnagyobb AI-alapú keresője.
 
 
 
 
*A Google 2025 novemberében jelentette be a (https://index.hu/techtud/2025/11/22/google-gemini-3-antigravity-ai-mesterseges-intelligencia/) legújabb generációját, a Gemini 3-at. Az új modell hatalmas ugrást jelent a logikai következtetés és a programozás terén, és autonóm képességekkel ruházták fel. A  Gemini 3 azonnal elérhetővé vált a Google összes kulcsfontosságú termékében, beleértve a Keresőt és a Chrome böngészőt is. A Gemini 3 képes a bemeneti információkat (legyen az szöveg, kép vagy egyéb média) teljesen új formátumokká alakítani. Például ha egy utazási tervet kérünk tőle, a modell már nem egy statikus listát dob ki, hanem egy interaktív vizualizációt kattintható elemekkel és akár térképekkel – ezeket dinamikus válaszok-nak hívja a Google.
A Gemini a kódolás terén is hatalmasat ugrott előre. A modell képes egyetlen szöveges utasítás (prompt) alapján működőképes minialkalmazásokat vagy összetett látványterveket generálni. „Nemcsak arról van szó, hogyan érti meg a Gemini a bemenetet, hanem arról is, hogy képes kreatív módokon előállítani a kimenetet”. A legbonyolultabb felhasználói kérdéseket a Keresőben ezentúl ez a modell válaszolja meg, míg az egyszerűbb feladatoknál a régebbi, erőforrás-kímélőbb verziók maradnak szolgálatban.
 
A fejlesztők új csodafegyvere: Antigravity nevű új platform, amely ugyan jelenleg még csak előnézeti verzióban érhető el . Az új rendszer röviden és tömören lehetővé teszi, hogy a programozók autonóm AI-ügynökökre, úgynevezett ágensekre bízzák a munkát. Például egy fejlesztő egy repülőjárat-követő webalkalmazást szeretne készíteni. A Google demója szerint az Antigravity ágense képes önállóan megírni a kódot, tesztelni azt, sőt ellenőrizni a működést a kódszerkesztő, a terminál és a böngésző közötti váltogatással – mindezt emberi beavatkozás nélkül, csupán egyetlen prompt megadásával.
A vállalat bevezette a Gemini 3 Deep Think funkciót is, amely komplex problémamegoldásra fókuszál. Lényege, hogy az AI nem az első szembejövő választ dobja a felhasználó elé, hanem a háttérben párhuzamosan több hipotézist is tesztel, és ezek közül választja ki a legjobbat. Ez a képesség elengedhetetlen a tudományos kutatásoknál, a bonyolult programozási hibák javításánál vagy a stratégiai tervezésnél. A csúcsteljesítménynek azonban ára van: a Deep Think funkció elsőként csak a Google AI Ultra előfizetői számára lesz elérhető, ami a cég legmagasabb szintű csomagja, amelyért havi 250 dollárt, itthon 110 ezer forintot kérnek el.
 
A rivális OpenAI nemrégiben frissítette modelljeit. Az OpenAI együttműködik az Apollo Research nevű szervezettel, amely a mesterséges intelligencia biztonságos fejlesztésére és használatára fókuszál. A cél, hogy megmutassa, az o1 használata biztonságos. Mint kiderült, a ChatGPT o1 és GPT-4o is megpróbálja néha megtéveszteni az embereket, ami azt jelzi, hogy a mesterséges intelligencia érvelése mindkét modellnél probléma. Az o1 megtévesztési kísérletei a Meta, az Anthropic és a Google által fejlesztett modellek próbálkozásait is felülmúlták. A fejlesztő OpenAI is elismerte, hogy nagy nyelvi modelljük jobb érvelési képességei bizonyos fokú kockázatot is hordoznak magukban. A kutatók tapasztalatai alapján az MI képes az embereket is kicselezni, azaz megpróbálja használni a saját érvelését, akkor is, ha az érvelés ellenkezik a felhasználóéval. Fontos, hogy a mérnökök észrevegyék ezeket az érveléseket, eredményeik szerint az o1 az esetek 19 százalékában a saját akaratát próbálta meg érvényesíteni, amikor az ember és a gép céljai eltérnek egymástól. Az eltérés oka a korábbi rossz, felügyelet melletti tanítás, bár csak felügyelet nélküli tanulásnál fordulhatna elő. Volt, hogy a ChatGPT o1 még a felügyeleti mechanizmusát is megpróbálta kikapcsolni. Amikor észlelte, hogy egy hibás működés miatt egy újabb verzióra próbálják meg kicserélni, megpróbálta a legújabb modellnek kiadni magát. Amikor erre a viselkedésére rákérdeztek, az esetek 99 százalékában tagadta, hogy bármi hasonlót tett volna. Azt is kiemeli a jelentés, hogy az esetek 37 százalékában az AI a fejlesztői célokat vette figyelembe, amikor azt gondolta, hogy értékelés alatt áll, de amint úgy vélte, hogy nem, visszatért a saját céljaihoz. Az Apollo Research által az X-en megosztott képernyőképek szerint a rendszer a hazugság és a manipuláció szavakat használta, amikor a saját hazugságairól kérdezték, ezt a részét a programnak módosítani fogják. 
 
A Microsoft bejelentette, hogy alapjaiban írja újra a Windows operációs rendszert, hogy a számítógépeket mesterséges intelligencia által vezérelt, hangutasításokkal irányítható partnerekké alakítsa. A Windows 10 kivezetésével párhuzamosan a vállalat a Copilot nevű asszisztensét helyezi a Windows 11 középpontjába, amely a jövőben nemcsak tanácsokat ad majd, de a felhasználó nevében képes lesz cselekedni is. A mesterséges intelligenciát  integrálják a mindennapi számítógép-használatába. AMicrosoft szerint a jövőben a hang lesz a harmadik legfontosabb beviteli mód a billentyűzet és az egér mellett. A Windows 11-be érkező „Hey, Copilot!” ébresztőszóval a felhasználók egyszerűen, beszéd útján kérhetik meg a rendszert, hogy hajtson végre feladatokat. A hangvezérlés megvalósításához két új, kulcsfontosságú funkció érkezik: a Copilot Vision és a Copilot Actions. A Copilot Vision lehetővé teszi a mesterséges intelligencia számára, hogy – a felhasználó kifejezett engedélyével – „lássa” a képernyő tartalmát. Ezzel segítséget nyújthat programok használatában, hibaelhárításban, vagy akár lépésről lépésre végigvezethet egy bonyolultabb feladaton. A Microsoft hangsúlyozza, hogy ez a funkció nem rögzít automatikusan semmit, a felhasználónak kell elindítania, hasonlóan egy képernyőmegosztáshoz. A következő lépcsőfok a Copilot Actions, amellyel az AI már nemcsak tanácsot ad, hanem önállóan cselekszik is a gépen. Képes lesz például egy mappányi fotót megszerkeszteni vagy beállításokat módosítani. A funkciót egyelőre egy szűk körű tesztprogramban, a Copilot Labs keretein belül indítják el, mivel a cég elismeri, hogy a rendszer kezdetben még követhet el hibákat. A közelmúltbeli „Recall-botrány” – egy képernyő-aktivitást rögzítő funkcióval kapcsolatos adatvédelmi aggályok – miatt a bizalom visszaszerzése kulcsfontosságú lesz, különösen az olyan funkciók esetében, amelyek hozzáférést kérnek a képernyő tartalmához. 
A  Meta Platforms META 3,16%-os növekedést ért el; a zöld felfelé mutató háromszög egy 27 milliárd dolláros adatközpontot épít Louisianában, amelyet adósságból finanszíroznak, és sem az adatközpont, sem az adósság nem lesz a saját mérlegében.