2026 is "forró" év lesz !

(2026 január)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 English Summary According to forecasts, the weather in 2026 will continue the warm trend of recent years, and 2026 is expected to be among the four warmest years in history, but 2024 will remain the hottest year, with temperatures in 2026 likely to be similar to those in 2023 and 2025.

Approximately 130-260 kg of salt (table salt or potassium chloride) is needed for artificial summer rainfall, known as cloud seeding, over an area the size of Budapest (~525 km2) during a half-hour operation, and the intervention is typically carried out at an altitude of between 1,500 and 3,000 meters. Today, salt cloud seeding is carried out using flares mounted on aircraft, with the flares used during the operation burning at a rate of approximately 0.25–0.5 kg/minute. In half an hour (30 minutes), a single aircraft released 7.5–15 kg of salt. In practice, several aircraft or a denser seeding route was needed to cover an area the size of Budapest.

Proposal for generation of artificial clouds and rainfall : at 3,000 meters, the air pressure is about half that at sea level, and the temperature generally ranges between -15°C and -20°C. When hot salt solution is sprayed by drons, rapid evaporation and crystallization occur, and the hot solution quickly loses its moisture content when it comes into contact with the cold, rarefied air. This results in the formation of very small, solid salt crystals (so-called hygroscopic nuclei). The small crystals provide condensation nuclei, because salt attracts water, and these nuclei trigger the precipitation of water vapor or the growth of ice crystals more quickly. The hot spray can cause minimal local turbulence, which can help distribute the solution more evenly before it freezes or crystallizes.

 

2026 is meleg év lesz, mint az előző három év is volt. A 2026-os év az előrejelzések szerint az időjárás folytatja az elmúlt évek  meleg trendjét, és 2026 várhatóan a történelem négy legmelegebb éve közé kerül, de 2024 marad a legforróbb év, 2026 hőmérséklete hasonló lehet a 2023-as és 2025-ös évekhez.

Főbb várakozások 2026-ra: a globális átlaghőmérséklet várhatóan 1,34°C és 1,58°C között alakul az iparosodás előtti szinthez képest. Körülbelül 12% az esélye annak, hogy az év egésze átlépi a 1,5°C-os küszöböt. Sorozatban a negyedik év (2023–2026), amikor a melegedés meghaladja az 1,4°C-ot. Szinte biztos (>99%), hogy 2026 melegebb lesz bármely 2023 előtti évnél. Annak az esélye, hogy 2026 megdönti a 2024-es rekordot, alacsony (kb. 1-10%), de az egyik legforróbb évként vonulhat be majd a történelembe. 2026-ban az év elején  É-n a  poláris örvény meggyengülése utat nyitott a szibériai eredetű, rendkívül hideg levegő előtt, (https://www.origo.hu/tudomany/2026/01/orvenyzavar-okozhatja-a-mostani-kemeny-telet), és a hűtő hatású La Niña jelenség mérsékli majd a globális felmelegedést 2026 első felében. 2026 tavaszára (március-május) nagy valószínűséggel (75%) semleges fázisba (ENSO-neutral) vált az időjárás. Az év második felében, nyáron vagy ősszel ismét kialakulhat az El Niño. Ha ez bekövetkezik, a jelentős hőmérséklet-növelő hatása várhatóan inkább 2027-ben lesz érezhető, de már 2026 végén is fokozhatja a hőséget.

    A globális felmelegedés 1910 és 2025 között: globálisan 1,5 °C fok / 100 év = 0.015 C fok/év. 2024-ben elérte az 1.5 °C-t.

2025 -ben Európában 2.5 C fok, és 2050-re 3 C fok várható,

ami  ≈ 20%-os zivatar intenzitás növekedést okoz 2050-ben Európában, 1910-hez viszonyítva

Van egy olyan elmélet, hogy az éghajlatváltozás gyorsul a 2023, 2024, 2025-ös meleg éveknek megfelelően, és utána is. A 2023 és 2025 közötti rendkívül forró évek – amelyek közül 2024 lett a valaha mért legmelegebb év – megerősítik azokat a nézeteket, miszerint a globális felmelegedés üteme gyorsult. A NASA korábbi vezető kutatója szerint a felmelegedés azért gyorsult az utóbbi években, mert pl. a tengeri hajózásban 2020-ban bevezetett szigorú kén-kibocsátási korlátozások következtében az aeroszolok (apró légszennyező részecskék) mennyisége lecsökkent, a részecskék korábban visszaverték a napsugárzást, hűtve a bolygót. A szennyezés eltűnése miatt a Föld több hőt nyel el, ami növeli a felmelegedés ütemét. A jelenség azt mutatja, hogy nem kártékony, mesterséges apró légszennyező részecskékkel szabályozható, korlátozható a felmelegedés. Pl. az AgJ hatóanyag felhőzetbe juttatása visszatérő drónokkal olcsón megoldható***. A kipróbált módszer célzott beavatkozást tesz lehetővé, csak engedélyeztetési kérdéseket vet fel. A jelenlegi ezüst-jodid alapú technológia mellett új, hatékonyabb jégképző magok (például szerves anyagok) kutatása és fejlesztése történik*, amelyek a magasabb, hidegebb felhőkben is kifejtik hatásukat. A legolcsóbb technológia a földi ezüst-jodidos generátorok működtetése, az anyagköltség minimális, repülőgépre nincs szükség, továbbá a sóoldat használata. A repülőgéppel végzett beavatkozás mindig drágább, függetlenül az anyagtól.

 

2024 volt az első év, amikor a globális átlaghőmérséklet 1,55 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet. A tudósok egy részét meglepte, hogy a 2023-2024-es El Niño jelenség (amely természetes módon melegíti a bolygót) után a 2025-ös év is a három legmelegebb év egyike maradt, annak ellenére, hogy a hűtő hatású La Niña megérkezett. Az elemzések szerint a felmelegedés üteme a 1990-es és 2000-es években mért 0,2 °C/évtized értékről napjainkra 0,25–0,27 °C/évtizedre emelkedett.

A Berkeley Earth egy kaliforniai székhelyű nonprofit kutatószervezet, 2013 óta készít független elemzéseket a globális átlaghőmérséklet-változásokról. A 2025-ös globális átlaghőmérsékletről szóló jelentésükben arra a következtetésre jutottak, hogy 2025 volt a harmadik legmelegebb év a Földön 1850 óta. Ezt az évet csak 2024 és 2023 múlta felül. A Berkeley Earth elemzése 57 685 meteorológiai állomás 23 millió havi átlagos hőmérő-mérését ötvözi a hajók és bóják által gyűjtött mintegy 500 millió pillanatnyi óceáni hőmérséklet-megfigyeléssel. Az elmúlt 11 évben mind a 11 legmelegebb év megfigyelhető volt a műszeres feljegyzésekben, az elmúlt 3 évben pedig mind a 3 legmelegebb év szerepelt. A 2023 és 2025 közötti időszakban tapasztalt kiugró melegedés mértéke extrém volt, ami a folyamat gyorsulására utalhat, hiszen ha a felmelegedés a korábbi évtizedek ütemében folytatódott volna, ennek a hőmérsékleti kiugrásnak kevesebb mint egy százalék esélye lett volna bekövetkezni.
2025 folyamán a Föld felszínének 9,1%-án, beleértve a szárazföldi területek 10,6%-át és az óceáni területek 8,3%-át, lokálisan rekordmeleg éves átlagot mértek. A területek egybeestek számos nagyobb népesedési központtal. Becslések szerint 770 millió ember – a Föld lakosságának 8,5%-a – tapasztalt lokálisan rekordmeleg éves átlagot 2025-ben. A rekord meleg által érintett legnagyobb népesedési központok 2025-ben többnyire Ázsiában voltak (https://www.penzcentrum.hu/tech/20260119/nyakig-vagyunk-a-klimakatasztrofaban-lesujto-adatokat-kozoltek-a-kutatok-az-eghajlatvaltozasrol-1192152#)

Európában sűrűsödnek a szélsőségek az É-i sarkvidék jelentős melegedése miatt, ami a szokásosnál melegebb és hidegebb periódusok gyakori váltakozását eredményezi. Azt az érzetet, hogy talán hidegebb a tél 2028 januárban, de ha az átlagokat tekintjük – különösen 2025 decembere esetén –, a melegedés ténye egyértelmű. 2025 végén visszatért a La Niña jelenség, amely globálisan hűtő hatású és megváltoztatja a légköri áramlásokat, ez legfeljebb átmeneti, regionális hidegebb periódusokat okozott, az év egészét tekintve a Föld egyetlen pontján sem mértek rekordhideg éves átlagot. A hótakaróval és a hideggel kapcsolatos szubjektív észlelések ellenére a jelentés globálisan inkább a jég és hó visszaszorulását említi, ami a felszín sugárzáselnyelésének növekedésével tovább gyorsítja a melegedési folyamatot.

A szegedi mérések a Dél-Alföldön is a globális tendenciákhoz illeszkedő, az átlagosnál jóval melegebb évet mutattak 2025-ben. A város külterületén az éves középhőmérséklet közel egy fokkal haladta meg a sokéves átlagot, a belterületen pedig még ennél is magasabb értéket regisztráltak, miközben a nyári hőhullámok során a maximumok megközelítették, illetve a külterületen el is érték a 39 Celsius-fokot, és jelentősen nőtt a légkondicionálást igénylő hűtési napok száma. A városi hősziget-effektus jelentős többletterhelését kiválóan szemlélteti, hogy míg a külterületen mindössze 4, addig a sűrűn beépített belvárosban 32 trópusi éjszakát regisztráltak, amikor a hőmérséklet még hajnalra sem csökkent 20 fok alá. A térségben tapasztalható legkritikusabb probléma a hőmérséklet emelkedése mellett a csapadék hiánya volt,  az éves csapadékmennyiség alig érte el a sokéves átlag 60-67 százalékát, ami a nyári hónapokban jelentett súlyos aszályt; a – klimatológiailag legcsapadékosabb hónapunknak számító – júniusi eső például szinte teljesen elmaradt a térségben, ami válságos helyzetet teremtett. A csapadékhiány mellé tartós aszály is társult, az átlagosnál jóval alacsonyabb relatív nedvességtartalommal, ami tovább gyorsította a kiszáradást.

*

Egy Budapestnyi terület (~525 km²⁾ mesterséges nyári esőztetéséhez, az úgynevezett felhőbeoltáshoz megközelítőleg 130–260 kg sóra (konyhasó vagy kálium-klorid) van szükség egy félórás művelet során, a beavatkozást pedig jellemzően 1500 és 3000 méter közötti magasságban végzik. 

Részletek (AI válasz), a szükséges mennyiség: A higroszkópos (nedvszívó) sóval történő beoltásnál a repülőgépes kijuttatás során használt fáklyák égési rátája kb. 0,25–0,5 kg/perc volt. Fél óra (30 perc) alatt egyetlen repülőgép 7,5–15 kg sót juttatott ki. Egy Bp.-nyi terület lefedéséhez a gyakorlatban több gépre vagy sűrűbb beoltási útvonalra volt szükség. Ha a tudományos kísérletekben használt 0,25–0,5 kg/km² mennyiséggel számolunk a teljes területre, az eredmény ~130–260 kg. A magasság: mivel a beoltást a „meleg felhők” a feláramlási zónákban végzik, általában 1,5–3 km magasságban, ahol a felszálló légáramlatok a hatóanyagot a felhő belsejébe szállítják. 

Javaslat: ezen a magasságon a légnyomás körülbelül fele a tengerszintinek, a hőmérséklet pedig általában -15°C és -20°C között mozog.
Ha forró sóoldatot permeteznénk, akkor gyors párolgás és kristályosodás történne, a forró oldat a hideg, ritka levegővel érintkezve gyorsan veszít a nedvességtartalmából. Ezért nagyon apró, szilárd sókristályok (úgynevezett higroszkópos magvak) keletkeznek. A kis kristályok kondenzációs esőmagokat biztosítanak, mert a só vonzza a vizet, ezek a magvak gyorsabban indítják be a vízgőz kicsapódását vagy a jégkristályok növekedését. A forró permet minimális helyi turbulenciát okozhat, ami segíthet az oldat egyenletesebb eloszlásában, mielőtt megfagyna vagy kristályosodna.

 

 

Permetező drón (https://jmdsalesov.click/product_tag/6899134_.html)

 

 

Ma a felhőmagvasításhoz használt fáklya egy olyan pirotechnikai eszköz, amelyet repülőgépek szárnyára rögzítenek, vagy talaj menti generátorokban használnak, hogy sórészecskéket juttassanak a felhőkbe a csapadékképzés elősegítése vagy a jégeső megelőzése érdekében. Azért használtak fáklyát, mert a só finom szemcséjű eloszlatása a cél. A fáklyák égése során az ezüst-jodid vagy a higroszkópos sók füst formájában szabadulnak fel. Ez a füst nanométeres vagy mikrométeres nagyságú részecskékből áll, amelyek ideális „magként” szolgálnak a vízcseppek vagy jégkristályok kialakulásához. A hagyományos konyhasó szemcséi ehhez túl nehezek és nagyok lennének, így gyorsan kihullanának a felhőből, bár létezik a sószórásos módszer is: alkalmazzák a porított só szórását (főleg meleg felhőknél az esőfakasztáshoz), de ez speciális, 2–5 mikrométeresre őrölt sót igényel, ami logisztikailag nehezebb (több anyag, speciális adagolók), ezért a modern repülőgépes és talajgenerátoros rendszerekben a pirotechnikai fáklyák és acetonégők terjedtek el.

A fáklyák két fő kategóriába sorolhatóak a bennük lévő hatóanyag és a cél szerint:
Nedvszívó (higroszkópos) fáklyák, melyek különböző sókat (például kálium-kloridot vagy konyhasót) tartalmaznak. Ezek a részecskék vonzzák a vizet, így a kisebb vízcseppek nagyobbakká állnak össze rajtuk, ami végül esőhöz vezet. A repülőgép szárnyára szerelt fáklyák, amelyek közvetlenül a felhőn átrepülve égnek el, folyamatosan bocsátva ki a részecskéket. Kilőhető patronok: A repülőgépből lefelé kilőtt eszközök, amelyek zuhanás közben égnek el, így a felhő mélyebb rétegeit magvasítják meg.

Hűtő (glaciogén) fáklyák, melyek leggyakrabban ezüst-jodid (AgI) alapúak. Égetésük során finom ezüst-jodid füst keletkezik, amely jégmagként szolgál a túlhűlt felhőben, segítve a jégkristályok kialakulását és a hó vagy eső esését. Fontos megjegyezni, hogy Magyarországon jelenleg nem esőztetésre, hanem jégeső-elhárításra használnak hasonló technológiát ezüst-jodiddal, amely nem növeli a csapadék mennyiségét, csak a jégszemek méretét csökkenti.

2026-ban már több környezetbarát anyagot használnak az esőgeneráláshoz (felhőmagvasításhoz), amelyek kiváltják a hagyományos ezüst-jodidot:

Konyhasó (Nátrium-klorid), a higroszkópos (nedvszívó) felhőmagvasítás során finomra őrölt konyhasót vagy kálium-kloridot juttatnak a felhőkbe, a mely magukhoz vonzza a nedvességet és elősegítik a vízcseppek egyesülését.
Nanotechnológiás anyagok: Új fejlesztés a titán-dioxiddal bevont konyhasó-kristályok alkalmazása. Ez a technológia sokkal hatékonyabb a hagyományos sónál, mivel alacsonyabb páratartalom mellett is képes beindítani az esőképződést, miközben környezetbarát marad.
Biopolimerek: Olyan növényi vagy mikroorganizmus alapú, természetes úton lebomló polimerekkel kísérleteznek, amelyek jégmagképző tulajdonságokkal rendelkeznek

Ásványok: Bizonyos agyagfajták (például a kaolinit) szintén alkalmasak a jégképződés elősegítésére a felhőkben. Ezek bőségesen előfordulnak a természetben és nincs ismert toxikus hatásuk a környezetre.

 

A 2026-os kutatási irányok szerint az ezüst-jodidnál (AgI) hatékonyabb és környezetbarát jégképző magok keresése a szerves és biológiai alapú anyagokra is összpontosít. Bár az AgI továbbra is a legelterjedtebb, bizonyos szerves kristályok és biopolimerek magasabb hőmérsékleten is képesek beindítani a jégképződést.

Biológiai jégképzők: Bizonyos baktériumok (pl. Pseudomonas syringae**), gombaspórák és pollenek már -5 °C és -10 °C közötti hőmérsékleten is hatékonyabbak, mint az AgI, amely jellemzően csak -10 °C alatt válik igazán aktívvá.
Szerves kristályok: A kutatások "újra felfedezték" azokat a szerves vegyületeket (pl. floroglucin, bizonyos aminosavak), amelyek molekuláris szerkezete az AgI-hoz hasonlóan utánozza a jégkristályok rácsát, de költséghatékonyabbak és biológiailag lebomlanak.
Nanotechnológiai fejlesztések: 2025-2026-os publikációk szerint a kolloidális AgI-nanorészecskék méretének és felületi érdességének optimalizálásával (pl. 90 nm feletti részecskék) jelentősen növelhető a magképzési hatékonyság a hagyományos pirotechnikai módszerekhez képest.
Természetes növényi alapú anyagok: új szabadalmak és kutatások vizsgálják a növényi kivonatok (pl. Hippophae nemzetség) alkalmazását, amelyek toxicitásmentes alternatívát nyújtanak a mezőgazdasági jégvédelemben, mesterséges esőkeltésben. Összehasonlítás (MI):

 

Jellemző                              Ezüst-jodid (AgI)                            Új szerves magok
Aktiválási hőmérséklet        Jellemzően -8 °C-tól                      -2 °C-tól (pl. baktériumok)
Környezeti hatás                 Felhalmozódhat; vitatott toxicitás  Biológiailag lebomló, környezetbarát
Költség                                Magas (ezüsttartalom miatt)          Alacsonyabb

 

**

A Pseudomonas syringae  Gram-negatív, pálcika alakú baktériumokból álló fajkomplexum, amely elsősorban jelentős növényi kórokozóként ismert. Kiváló modellorganizmusként szolgál a növény-mikroba kölcsönhatások és a bakteriális virulencia tanulmányozására.

Légköri jégmagképző: sok törzs termel jégmagképző  fehérjéket, amelyek lehetővé teszik a víz megfagyását viszonylag magas hőmérsékleten (közel -1,8°C/28,8°F). Mivel esőben, hóban és jégesők magjában található, a P. syringae-ről úgy tartják, hogy aktív szerepet játszik a természetes csapadékképződésben, és majd a mesterségesben is. Előfordul növényeken túl édesvízi forrásokban, például folyókban és tavakban, sőt felhőkben is megtalálható.

Mezőgazdaság: Évente dollármilliárdokat okoz terméskiesésben a Pseudomonas syringae. Például a P. syringae pv. actinidiae (Psa) pusztító világjárványokat okozott a kiviiparban világszerte, de a mesterségesen létrehozott "jégmínusz" törzsek voltak az első mikroorganizmusok, amelyeket a környezetbe juttattak, hogy megvédjék a növényeket a fagytól. Az INA fehérjéket kereskedelmi forgalomban is használják mesterséges hókészítéshez. Néhány nem patogén törzset biokontrollszerként használnak a gyümölcsök betakarítás utáni gombás rothadás elleni védelmére. Míg a P. syringae elsősorban növényi kórokozó, és általában nem káros az egészséges emberekre.

 

***

Léteznek 6 -10000 méterre repülő szállító drónok, bár a polgári teherhordó drónok többsége jelenleg 6 000 méterig hitelesített (AI válasz). Az alábbi magassági típusok és technológiák érhetőek el 2026-ban:

1. Katonai és MALE (Medium-Altitude Long-Endurance) drónok, melyeket kifejezetten nagy magasságú műveletekre tervezték, és gyakran végeznek logisztikai vagy megfigyelő feladatokat 8 000–10 000 méter felett. A Wing Loong II & III: Kínai fejlesztésű drónok, amelyek maximális repülési magassága eléri a 9 900 – 10 000 métert. MQ-4C Triton: Ez a típus akár 15 000 méterig is emelkedhet.
2. Speciális teherhordó drónok
A polgári szektorban a drónok ritkábban repülnek ilyen magasan a ritka levegő és a csökkenő emelőerő miatt, de vannak kivételek:
DJI FlyCart 30: a hivatalos maximális repülési magassága 6 000 méter (terhelés nélkül), sikeres teszteket hajtottak végre vele a Mount Everesten, ahol 5 300 és 6 000 méter közötti magasságban szállított eszközöket.
M1500 Heavy-Lift: Professzionális teherhordó drón, amelynek elméleti magassága 6 500 méter.
Korlátok és szabályozás
Ritka levegő: 8 000 méter felett a légnyomás jelentősen alacsonyabb, ami miatt a rotorok hatékonysága csökken, az ezen a magasságon üzemelő drónok speciális, nagyobb felületű légcsavarokat és erősebb motorokat igényelnek.
Jogi korlátok: A legtöbb országban (így Magyarországon is) a drónozás alapesetben 120 méterig engedélyezett; az ennél magasabb, különösen a 8 000-10 000 méteres repüléshez egyedi légtérengedély és szigorú hatósági jóváhagyás szükséges. Ha 8 000–10 000 méteres magasságú szállításról van szó, jelenleg elsősorban a merevszárnyú, katonai célú vagy kutatási UAV-k (mint a Wing Loong sorozat) képesek stabilan üzemelni. 

 

A magaslégköri drónok (más néven HAPS – High Altitude Platform Station) olyan pilóta nélküli eszközök, amelyek a sztratoszférában, jellemzően 18–20 km-es magasságig emelkednek. Az eszközök áthidalják a földi infrastruktúra és a műholdak közötti rést, "pszeudo-műholdként" funkcionálva. Főbb típusok és fejlesztések 2026-ban:
Airbus Zephyr: Az Airbus AALTO nevű leányvállalata 2026-ra tervezi a kereskedelmi HAPS szolgáltatások elindítását. A Zephyr tartotta 2025-ben a leghosszabb repülési idő világrekordját több mint 67 napos folyamatos sztratoszférikus repüléssel.
AeroVironment Sunglider & Horus A: A Soft Bankkal közösen fejlesztett Sunglider napelemes drón 78 méteres szárnyfesztávolsággal rendelkezik. Kormányzati változata, a Horus A, 2024 végén sikeresen teljesített több terheléses tesztet, és 2026-ban már a hálózati lefedettség biztosítására és megfigyelésre optimalizálják.

A magaslégköri drónok piaca 2026-ban jelentős növekedésnek indult:
Telekommunikáció: 5G és korai 6G szolgáltatások biztosítása távoli vagy elzárt régiókban, ahol a földi tornyok telepítése nem gazdaságos.
Katonai és védelmi feladatok: Folyamatos megfigyelés, hírszerzés és biztonságos kommunikációs csatornák fenntartása.
Környezetvédelem és katasztrófaelhárítás: Valós idejű adatszolgáltatás erdőtüzek, áradások monitorozására és mentőakciók támogatására.
Mezőgazdaság: Precíziós gazdálkodás támogatása nagy területek nagyfelbontású, valós idejű képi elemzésével. Technológiai jellemzők:

Energiaellátás: a napenergia és nagy energiasűrűségű akkumulátorok (pl. szilícium-anódos akkumulátorok) biztosítják a hónapokig tartó repülést.
Lefedettség: Egyetlen eszköz akár 200 km-es átmérőjű területet is képes lefedni kommunikáció esetén. Üzemeltetésük olcsóbb az alacsony pályás műholdaknál (LEO), miközben kisebb késleltetést is (latency) kínálnak.

 

 

Drón rajok (pilóta nélküli légi járművek) szerepe a jövőben jelentősen bővülni fog, pl. mert az egyedi drónok repülésének engedélyezése nehézkes, a rendszeres drónrajok reptetése gazdaságosabb. Használják majd a személy- és teherszállításban, egészségügyben (balesetek, sürgős gyógyszerek, vérkészítmények, minták szállítása életmentő), és talán az időjárás módosítására is.

Katasztrófa védelmi alkalmazási területek: határőrizet, tűzvédelem, katasztrófavédelem, események valós idejű felderítése. és gyors reagálás. A mezőgazdaságban a precíziós gazdálkodásban, a permetezés, tápanyag-kijuttatás, hozamtérképezés esetén, az utóbbinak adóügyi vonzata is van. Infrastruktúra-ellenőrzésnél a vezetékek, hidak, szélerőművek, napelemparkok vizsgálata emberi veszélyeztetés nélkül. Kihívást jelent a szabályozás, a biztonság és az adatvédelem.  A drónok autonóm tervezik a repülési pályát, a váratlan helyzetekhez is alkalmazkodnak. pl. egy drón önállóan veszi fel a csomagot egy mozgó járműről, és kézbesíti egy másik mozgó járműre. Az autonóm rajok fontosak lesznek: a sok, olcsó drón együttműködve a képesség nem egyszerűen megsokszorozódik, ami tengeri drónok esetén is érvényes. A szórakoztatóipar és látványtechnika kínálja a legtöbb mai példát a drónrajokra. A drónokat fénybemutatókra, légi show-ra használják, a tűzijátékok kísérőiként. "Euronews: Egy kínai technológiai csapat fejlett drónraj-képességeket mutatott be egy nagyszabású fénybemutatón Csungkingban, ahol több ezer drónt egyetlen számítógépes rendszerrel indítottak és irányítottak. A Damoda által üzemeltetett drónok előre programozott koreográfiákat követtek, és az indítási hely közelében összehangolt légi bemutatókat hoztak létre."

 

Léteznek óriás drónok is. Pilóta nélküli légi járművek (UAV-ek), amelyek mérete és teherbírása sokkal nagyobb a kereskedelmi drónokénál, első sorban katonai célokra haszálatosak:

MQ-9 Reaper: nagy hatótávú, több méteres fesztávolságú, akár fegyverzetet is hordoz.

RQ-4 Global Hawk: óriási, nagy magasságú felderítő drón, fesztávolsága kb. egy utasszállító gépéhez hasonló.

Teherszállításra néhány cég fejleszt nagy teherbírású, akár több száz kilót vagy tonnát is szállítani képes drónokat.

EHang 216 – kétüléses elektromos „drón taxi”.

Elroy Air Chaparral – nagy távolságra szállító teherszállító drón.

Mezőgazdasági és ipari célokra léteznek nagy tankkapacitású permetező drónok, 200+ literes rendszerekkel kísérleti fázisban.

Mekkora egy óriás drón? Több méter fesztávolságúak (5–40 m), több száz kiló vagy tonnás felszállótömeggel rendelkeznek, önálló repülésirányítással, és fejlett navigációs rendszerekkel vannak felszerelve. Léteznek ipari polgári nagyméretű drónok is. A városi légi taxik (eVTOL-ok) gyorsan fejlődnek, és már tesztelik őket.

Nagy katonai teherbírású és felderítő drónok (óriás méretű), Kiemelkedően magasra repülő drón, amit stratégiai felderítésre használnak a légierők: Northrop Grumman RQ-4 Global Hawk

Fajta: Nagy magasságú, hosszú távú felderítő UAV

Fesztáv: ~40 m (nagy mint egy utasszállító gép)

Felszállótömeg: ~14 600 kg

Hatótáv/Endurance: ~34 órás repülés, több tízezer km-es fedést biztosít. 

Boeing Phantom Eye, 4 napig repülhet folyamatosan

Fesztáv: ~45,7 m

Felszállótömeg: ~4 500 kg

Különleges, hidrogénnel hajtott platform, főként tartós megfigyelésre tervezve.
Kronshtadt Orion/Orion Helios (Orosz nagy UAV)

Fesztáv: kb. 30 m

Felszállótömeg: ~5 t

Endurance: ~30-40 óra
Orosz fejlesztésű nagyméretű UAV hosszú repülési idővel.

Közepesen nagy katonai UAV-k:

General Atomics MQ-9 Reaper

Fesztáv: ~20 m

Payload (hasznos teher): akár ~1700 kg fegyverzettel/szenzorral

Endurance: ~27 óra, nagy távfelügyelet
Az egyik legismertebb „nagy drón” harci és felderítő szerepben.
AeroTime

CASC Rainbow CH-5 (Kína)

Fesztáv: ~21 m

Payload: ~1000 kg

Hatótáv: akár 10 000 km-hez közeli tervekkel
Nagy kínai UAV, amely hasonlóan nagy teherbírású, mint a Reaper.

 Nagy teherbírású, ipari vagy speciális célú drónok:

DJI FlyCart 100 (ipari teherdrón)

Maximum teherhordó képesség:  100 kg

Tartomány: ~12 km-t repül 65 kg teherrel

Nagy teherdrónok ipari kategóriában: Vannak olyan, kereskedelmi speciális multirotoros drónok, amelyek akár 200-400 kg-os hasznos terhet is képesek vinni,  ezek fesztávban vagy méretben kisebbek, mint a katonai vadászrepülő-szerű UAV-ok. Civil ipari drónoknál ~100 kg-os teher már nagynak számít,  katonai légi járművekhez képest a 20-40 m-es fesztávú UAV-k a nagyok

 

Típus                                        Fesztáv       Felszállótömeg               Teher             Hatótáv                                          
Civil/könnyű heavy-lift drón      ≈2-10 m      20-400 kg                                              rövid (10-100 km)
Közepes katonai UAV              ≈15-25 m    ~1-2 t /                             ~1 000+ kg    20-30+ óra
Nagy stratégiai UAV                 ≈30-45 m+  több t                                                     30+ óra / nagyon nagy hatótáv
Extrém kísérleti/tervezett          ≈45-60 m+  több t                                                     repülő anyahajó extrém hosszú repülések