Római kori noria érdekes kerékagy megoldással (https://www.machinerylubrication.com/Read/1294/noria-history

A Pompeius által i. e. 64-ben alapított szíriai provinciában a római mérnökök újítása a vízvezeték volt. Vízkiemelő szerkezetek szállították a folyókból a vizet. Az arab hódítók nagyobbakat emeltek. A szíriai Orontész folyóvölgy látványosságai az óriás vízikerekek. A lapátjaikra szerelt agyagkorsókat megtöltötték az Orontész vizével. A római hódítás korából származó harminc szerkezetből tizenhét áll, középkori módosításokkal. A nagyobbak emelet magasságúak. A leghatalmasabb 27 méter magas, 1300 körül épült cédrusfából. Fekete színű, mert kátránnyal védték. Alulcsapott vízikerekek már csak turistalátványosságok (https://hu.wikipedia.org/wiki/Ker%C3%A9k ).

Vízemelő bányában (https://en.wikipedia.org/wiki/Ancient_Roman_engineering#/media/File:Archscrew2.jpg)

Gőzzel működő kapu (https://www.sintechpumps.com/industrial-pumps/history-of-pumps/)

A görög feltaláló és matematikus Ktesibius feltalálta a vízorgonát, egy légszivattyút, amelynek alján szelepek vannak, közöttük egy víztartály, a tetején pedig egy sor síp, ma dugattyús szivattyúként ismerjük.

Megjegyzés: Alexandriai Ctesibius (i. e. 270 körül) dugattyús szivattyúját széles körben ismerték, használták a Birodalomban Julius Caesar idejétől. A vas-acél megmunkálási technikáktól eltekintve minden ismert volt egy gőzgép feltalálásához. Érdemes eljátszani a gondolattal, hogyan alakult volna a történelem, ha Augustus császár idején feltalálták volna a gőzgépet? Itt arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miért nem találták fel a gőzgépet: igény lett volna rá, forrasztani tudtak, igaz, vasat hegeszteni nem, de voltak elszánt, megfelelő képességű, felkészült mérnökeik.  

Nézzük mi történt az 1700 körül: 1665-ben Edward Somerset gőzzel hajtott szivattyút építtetett egy kastély vízellátásához. Denis Papin francia fizikus 1687-ben Leibniz segítségével elkészítette az első dugattyús gőzgép működő modelljét, mely egy sor hasznos aprósággal rendelkezett, például biztonsági szeleppel. XIV. Lajos király számára több, gőzzel működtetett szivattyút készítettek 1680 körül. Az első, ipari gőzgépeket Thomas Savery („tűz-gép” 1698) és Thomas Newcomen (1712) tervezték. Végül 1769-ben James Watt szabadalmaztatta a később is használt megoldásokat gőzgépén. Watt óta a gőzgépen végzett fejlesztések nem hoztak alapvető újdonságokat, az ő megoldásainak finomításából álltak fejlesztések. (https://hu.wikipedia.org/wiki/A_g%C5%91zg%C3%A9p_t%C3%B6rt%C3%A9nete) Összegezve: ott folytatták, ahol a rómaiak abbahagyták, kb. egy évszázad volt szükséges egy mai, kondenzációs, gőzzel működtetett ipari szivattyú megépítéséhez. A vasút, a hajó és más gőzgépek már következmények, alkalmazások. Az első gőzzel hajtott szivattyúkat kastélyok, kertek vízellátására, és tűzoltásra használták, melyekre volt igény a római időkben is, a rómaiak fürdőkben és tűzoltásra használták a dugattyús szivattyúkat. A császárok idején találhatták volna fel, de római gondolkodásnak nem felelt meg az öncélú késérletezés, kutatás. Egy adott cél érdekében kisérleteztek, amikor meg kellett oldani egy feladatot, de bizonytalan kimenetelű próbálkozások nem feleltek meg a korszellemnek. Pedig egy 5. századi törvény megtiltotta a vízvezetékek ivóvizének malmokban történő felhasználását, helyette taposómalmokat használtak (https://bencsik.rs3.hu/a-harci-szekerek-okori-toertenete/383-romai-kori-gepek-a-taposomalom-toertenete/368-a-taposomalom-toertenete.html).

*

Archimédesz találmányai: "kiválasztott magának a királyi flottából egy háromárbócos szállítóhajót, amelyet sok ember nagy fáradsággal vonszolt a partra, és miután sok utast és a szokásos rakományt elhelyezték a fedélzeten, a hajótól egy kissé távolabb leült a partra, és minden nagyobb erőfeszítés nélkül, kezével bonyolult csigasort mozgatva a hajót simán és egyenletesen húzta magához, mintha az a vízen siklott volna tova" https://hu.wikipedia.org/wiki/Arkhim%C3%A9d%C3%A9sz). 

Arhimédészi vízemelő

 : (https://hu.wikipedia.org/wiki/Arkhim%C3%A9d%C3%A9szi_csavar) más néven csavarszivattyú víz emelésére alkalmas egyszerű gép, amelyet például arra lehet használni, hogy a vizet az alacsonyabban fekvő vízfelszíntől a magasabban fekvő öntözendő területre juttassák. Az arkhimédészi csavar a legrégebbi ismert szivattyú. Bár Archimédesz ókori görög tudósról nevezték el a csavarszivattyút, nem ő volt az eszköz első elkészítője, az ókori Egyiptomban találták fel. Már a görögök is ismerhették az Arkhimédész kora előtti időkben. A görög kereskedők és utazók tudományos ismereteket, találmányokat Egyiptomból importáltak. (A csavarszivattyú csavarorsóból és az azt körülvevő hengeres házból áll. A csavarorsót általában szélmalommal vagy kézi meghajtással forgatták. A folyadékba ferdén, a vízszintessel kis, kb. 20°-os szögben beállítva működik. A hengeres ház és a csavar érintkezésének nem kell tökéletesen vízzárónak lennie, a szerkezet mindaddig működtethető, amíg a fordulatonként kimerített folyadékmennyiség nagyobb a menetekből fordulatonként visszaszivárgó mennyiséghez képest. A felsőbb menetből átszivárgó folyadék az alatta levő menetre kerülve visszatér a szállítás irányába, így használat közben egyensúly alakul ki, a hozam állandó. A szerkezetnek létezett olyan változata is, melyben a csavart a hengeres házhoz rögzítették, így a részek együtt forogtak. A csavarorsót szurokkal, gyantával vagy egyéb kötőanyaggal erősítették a hengerhez, vagy a kettőt egy darabban öntötték bronzból. 

Cicero ír két eszközről, amit Marcus Claudius Marcellus vitt haza a kifosztott Szürakúzából. Az egyik egy gömbön ábrázolta a csillagos eget, a másik megjósolta a Nap, a Hold és a bolygók mozgását. Sokáig legendának gondolták, de az antiküthérai szerkezet felfedezése ota elképzelhető, hogy Arkhimédész kitalált ilyen szerkezetet.  Alexandriai Papposz említi, hogy Arkhimédész írt egy kézikönyvet az éggömbök szerkesztéséről. Sok kutató neki tulajdonítja egy i.e. 75-ben talált, a bolygók mozgását modellező, 37 fogaskerékből álló szerkezet tervezését-készítését is (https://hu.wikipedia.org/wiki/Antik%C3%BCth%C3%A9rai_szerkezet). 

 

Antiküthériai szerkezet modell (https://hu.wikipedia.org/wiki/Antik%C3%BCth%C3%A9rai_szerkezet)

 

**

SYRACUSIA,  ARKHIMÉDÉSZ HAJÓJÁNAK TÖRTÉNETE

 

 

A Syracusia hajó rajza (N. Witsen rajza, https://en.wikipedia.org/wiki/Syracusia)

 

Syracusia egy felfegyverzett luxus személyszállító hajó és egy teherszállító három árbócos vitorlás volt összeépítve. A Syracusia pontos méretei közelítően ismeretek csak, egyes források (https://nautika-present.com/2023/08/11/the-greek-ship-syracusia-ancient-shipbuilders-marvel/)  55 méteres hosszúságot, 14 méteres szélességet és 13 méteres magasságot említenek. Leírása Lion Casson: Ships and Seamanship in the Ancient World című könyvében található. A konstrukció 1600-1800 tonnát szállított és közel 2000 embert. A Syracusiát Arkhimédész tervezte i. e. 240 körül, a korinthoszi Arkhosz építette II Hierón király, a szicíliai Szirakúza város uralkodójának megbízásából. A szivárgás elleni szigetelését bitumenes lószőrrel oldották meg. Erős fenékgerendás, de nem gerinces hajó volt, először a palánkokat építették össze, utána a kereszttartókat erősítették be. A fenékgerendára öntött bronz döfőorrt (ram_ang, rostrum_lat) erősítettek az elejére. A hajóról szóló ismereteink nagy részét Athenaeus görög írónak köszönhetjük. Az ókorban épített legnagyobb hajózható hajó volt, építése egy évig tartott, annyi faanyagot használtak fel, amennyi körülbelül hatvan szokásos hajóhoz szükséges. Húsz evezősor (két vagy három evezősoros hajó volt, egy csoportban húsz evezős ült egymás felett, innen az elnevezés) és három árboc hajtotta. Az ellenséges hajókra sziklákat dobáló daruk mellett Arkhimédész óriási katapultjai is fegyverként szolgáltak.

 

A luxushajó nem csak hadihajó volt, hanem egy királyhoz méltó úszó palota is. Pazar belsejében gazdagon díszített kabinok, étkezőtermek és szabadidős terek sorakoztak. A hajó II Hiero és kíséretének adott otthont. Minden kényelmet és luxust biztosított, amit egy királyi rezidenciától elvárnánk. Az élő növényzetet tartalmazó kertje volt.

 

           A Syracusia hajó rajza (https://nautika-present.com/2023/08/11/the-greek-ship-syracusia-ancient-shipbuilders-marvel/)

 

A harmadik vagy legfelső fedélzeten mintegy négyszáz katona volt elhelyezve, nyolc nagy toronyban. A második fedélzeten 142 kabin volt az előkelő utasok számára, míg a legalsó fedélzetet a teherszállításra használták. A hajó orrában a víztartály kapacitása 800 tonna volt, közvetlenül mellette  egy tengervizes tartály volt, a halaknak. A hajónak húsz ló számára istállója, egy hatalmas, kemencével és lisztmalommal felszerelt konyhája, valamint rengeteg raktárhelyisége is volt, az élelmiszerek és felszerelések számára.

 

 

 

(https://www.youtube.com/watch?v=rmG3-_MGmX0) 

 

 

 

 

 

(https://br.ifunny.co/meme/ruski-history-challenge-day-9-syracusia-the-largest-ship-in-TBAJmAjL7) 

 

 

 

 

 

 

 

A Syracusia  óriáshajó képei (https://www.worldhistory.org/Syracusia/,

https://naval-encyclopedia.com/antique-ships/hellenistic-ships.php )

A tiszti, katonai fedélzeten volt egy fürdőszoba három bronzkáddal, egy harctér a kiképzéshez, és egy sétány. Ugyanezen a fedélzeten volt Aphrodité istennő szentélye, féldrágakőből készült padlóval, cédrusból és elefántcsontból készült ajtókkal. Az utazóknak egy gazdagon felszerelt könyvtáruk is volt, amelynek padlóját és falait gondosan megmunkált mozaikok és az Iliász történeteinek illusztrációi nemesítették.

Olyan nagy volt, hogy a Földközi-tenger összes kikötője közül csak egy, az alexandriai tudta befogadni. Ezért csak egyetlen utat tett meg; gabonával megrakodva indult el Szicíliából Alexandriába, ahol III. Ptolemaiosz király zátonyra futtatta az óriáshajót. III. Ptolemaiosz király fia a hajóépítési versenyben épített egy még nagyobb hajót, a Tessarakonteres -t, de az egy mozgásképtelen lakóhajó lett, nem volt hajózható.

 

 

III. Ptolemaiosz király fiának alexandriai lakóhajója, a Tessarakonteres  (https://en.wikipedia.org/wiki/Tessarakonteres)

 

 

 Tessarakonteres óriás hajó (https://naval-encyclopedia.com/antique-ships/hellenistic-ships.php)

 

 

 Tessarakonteres óriás hajó (navistory.com)