Növekszik a villámok és az erdőtüzek gyakorisága
(2025 július)
Érdekesség: a 45 éves Napóleon 1814. május 4-én érkezett Elbára, és a sziget kormányzásának szentelte magát. Tengerészetet állított fel, kutakat fúratott, kórházakat alapított, bányákat nyitott. Megszervezte a sziget tűzoltását, és tette ezt jövőbe mutató módon. Elba szigetének déli részét minden évben kiégeti a Nap, csak bozótok nőnek, amelyek minden évben le is égnek. A sziget É-i oldala zöld marad, megművelik. A két terület határát tűzoltók biztosítják, van egy Napóleon korában épített vízvezetékük, a mai napig működik. Az Elbán a tűzoltóság két központja: a Portoferraio-i parancsnokság, és a Marciana Marina / Marciana állomás.
Felkészülhetünk arra, hogy egyes D-i, vagy száraz területek le fognak égni nyáron sok helyen, ezért ezeket a területeket nem érdemes védeni. Ahogy árvízi területre sem építkezünk, úgy a nyáron leégő területeket is engedjük át a természetnek.
Növekszik a villámok gyakorisága
Ahogy több lesz a villámcsapás, növekszik az erdőtüzek kockázata. Az éghajlatváltozás miatt világszerte nő a villámcsapások gyakorisága. (https://kiderul.startlap.hu/idojaras-hirek/egyre-tobb-lesz-a-villamcsapas-novekszik-az-erdotuzek-kockazata/). Ez a jövőben a villámlás okozta erdőtüzek nagyobb kockázatát eredményezi. A klímamodellek több villámcsapással számolnak a jövőben, a globális felmelegedés miatti minden fok esetén 12% -al több a villám.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint az évszázad végéig a villámcsapások összes előfordulása 43 százalékkal fog nőni globálisan, a hosszú ideig tartó (LCC) villámok száma pedig 41 százalékkal fog emelkedni. A szárazföldön a villámcsapások száma csaknem felével nő – itt a villámcsapások 47 %-os növekedését mutatták ki az évszázad végéig. A legnagyobb növekedést az LCC-villámok esetében Dél-Amerikában, Észak-Amerika nyugati partvidékén, Közép-Amerikában, Ausztráliában, Dél- és Kelet-Ázsiában és Európában tapasztalták.
A 2090-es évekre Skandináviában, Alaszkában és Szibériában is megnőhet a villámlás okozta erdőtüzek kockázata az LCC-villámlás növekedése miatt. Ugyanerre az időszakra ugyanakkor a Földközi-tenger medencéjében, valamint Észak-Amerika nyugati és középső partjain már a villámlás okozta erdőtüzek nagymértékű növekedését becsülték a kutatók. Az LCC-villám okozta gyulladás valószínűsége nagyobb, mint a rövid villámok esetén. A villámlás okozta erdőtüzek éghajlatváltozásra való érzékenysége függ a villámgyakoriság változásaitól és a gyúlékony környezet elérhetőségétől és a tűz terjedésének feltételeitől. A villámcsapás az erdőtüzek legalább 60%-át okozza a távoli területeken, különösen az Egyesült Államok nyugati részén és Kanadában*. Afrikában gyakoriak a villámcsapás eredetű erdőtüzek, de a mérésük nem megfelelően detektált. A villámlás klímamodellekbe történő alkalmazása új, és vegetációs modellekkel párosítva javíthatja a villámcsapás által kialakuló erdőtüzekben leégetett terület becslését.
A füstölgő Madeira sziget (https://www.urvilag.hu/a_het_kepe/20240911_fustolgo_madeira)
Az Environmental Research Letters folyóiratban, egy 2022-ben megjelent tanulmány szerint a magas üvegházhatású gáz, CO2 kibocsátással számoló forgatókönyv szerint: 9 százalékkal növelik a villámok az erőtüzek kialakulását Alaszkában és 28 százalékkal Kanada északnyugati területein. „A villámok okozta erdőtüzek gyakoriságának növekedése, valamint a villámcsapások számának előrejelzett megduplázódása 39–65 százalékos növekedést eredményez a villámlás okozta tűzesetek számában, minden plusz 1 °C-os felmelegedés esetén” Kanadában. Az éghajlatváltozás miatti miatti hőmérséklet-emelkedés miatt megduplázódott a villámcsapások száma a Keleti-Alpok magaslati területein 1980 óta – írja egy innsbrucki kutatócsoport. Az éghajlatváltozás súlyosbítja az erdőtüzek hatásait. Okai a növekvő szárazság, a magas levegő hőmérséklet, az alacsony relatív páratartalom, a villámlás és az erős szél, ami melegebb, szárazabb és hosszabb tűzszezonokat eredményez. Az eredményekről az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának jelentése számolt be.
Növekszik az erdőtüzek gyakorisága
Német kutatók (https://hvg.hu/tudomany/20250724_villamlas-villamcsapas-fa-erdo-vihar) számítógépes modell segítségével becsülték meg, hány fába csaphat bele évente a villám. A tudósok megdöbbentek, amikor kiderült, mennyi fát pusztítanak el évente a villámok. Ismert, hogy a viharban nem szabad a fa alá állni: mert előfordulhat, hogy villám csap bele. Kérdéses, hogy hány fa pusztul el a villámcsapások következtében, a Müncheni Műszaki Egyetem kutatói megpróbálták megválaszolni ezt a kérdést, a számítógépes modell szerint a villámcsapások sokkal nagyobb mértékben érintik az erdőket, mint azt korábban gondolták. Évente körülbelül 320 millió fa pusztul el villámcsapás következtében, és ebben még nincsenek is benne azok, amelyek egy villámcsapás okozta erdőtűz áldozatai lesznek. A becsléshez megfigyelési adatokat, globális villámmintákat integráltak a szimulációba. A modell azt mutatta, hogy a villámcsapás által elpusztított fák az összes növényi biomassza-veszteség 2,1–2,9 százalékát teszik ki évente. A villámcsapás okozta fapusztulás utáni biomasszabomlás a becslések szerint évente 770 millió és 1,09 milliárd tonna közötti mennyiségű szén-dioxidot pumpál a légkörbe, ami meglepően magas érték. Összehasonlításként: az erdőtüzekben elégetett élő növények évente körülbelül 1,26 milliárd tonna szén-dioxidot juttatnak a légkörbe. Ugyanakkor mindkét adat eltörpül az erdőtüzek teljes – tehát az elpusztult fákat és az aljnövényzetet is magában foglaló – kibocsátása mellett, ami 5,85 milliárd tonna. A klímamodellek több villámcsapással számolnak a jövőben, a globális felmelegedés miatti minden fok esetén 12% -al több villámmal.
*
Emberek által alig lakott, távoli területeken feltehetően csak a villámok okozzák az erdőtüzeket. Nagyvárosok közelében és megművelt területeken természetesen az emberi hanyagság okozzák a tüzeket. Érdekes lenne tudni, hogy a szándékosság hány %-ban bizonyítható.