Aszályos tavasz, 2026
(2026 május 13.)
Lassan kiszáradnak a folyók, sőt nem is lassan, ha nem jön a zöldár!
Az Ínség-szikla a Gellért-hegynél, háttérben a Szabadság híd (Wikipedia)
Az extrém alacsony Duna-vízállás idén ismét különös dolgokat hoz felszínre. A folyó több szakaszán annyira visszahúzódott a víz, hogy helyenként már mintha gyalog is át lehetne kelni rajta. Az aszályos időszakokban régi tárgyak, világháborús maradványok, sőt néha komplett hajóroncsok is előbukkannak a mélyből. A Velencei-tavon az agárdi mérőpontnál jelenleg 66 centiméteres vízállást mérnek, ami jelentős visszaesés a tavalyi adatokhoz képest.
A Velencei-tó már sérül
A Velencei-tó alacsony, és a kis víztömege miatt érzékenyebben reagál az aszályra, mint más tavak. Már május elején 66 cm. Komoly figyelmeztető jelek látszanak a magyarországi természetes vizeknél. A tartós csapadékhiány és az elhúzódó aszály miatt a Duna, a Tisza, a Balaton és a Velencei-tó vízszintje is látványosan csökkent. Legalább egy havi csapadék hiányzik május közepén, pedig a vízmegtartáshoz eső is kéne...
HungaroMet
Az éves, átlagos caspadékösszeg havi bontásban:
HungaroMet
Az 1901 óta, és a 2. legszárazabb április után aszály várható. A meteorológiai modellek és a hosszú távú előrejelzések alapján átlagos esetben június elején záporokkal, zivatarokkal érkezne meg a csapadék. Június első hetében szinte minden nap készülni kellett helyi csapadékra és égzengésre. A június hagyományosan a legcsapadékosabb nyári hónap Magyarországon. A csapadék zöme nem csendes esőként, hanem lokális, intenzív záporok formájában hullik majd le, ami a talaj mélyebb rétegeit kevésbé tölti fel, mert a víz gyorsan elfolyik. A csapadék mellett igen meleg, kánikulai szakaszokra és változékony nyárra kell számítani.
Az idokep.hu május 13.-ai előrejelzése szerint június közepéig nem számíthatunk nagy esőkre
Idén tavasszal nem érkezett meg a szokásos árhullám a hegyekből, és a 2026-os év kevés csapadékkal indult, a tározók és folyók feltöltöttsége már áprilisban is kritikus volt. Aggasztó a helyzet a szolnoki folyószakaszon, alacsony a Tisza, a folyó látványosan visszahúzódott a partoktól. Május 11-én, hétfőn 16 órakor mínusz 280 centiméteres vízállást mértek a Tiszán, a szolnoki vízmércén. A legalacsonyabb eddig regisztrált érték mínusz 301 centiméter volt, amelyet 2022 nyarán jegyeztek fel, egy rendkívüli aszály idején. Hasonlóan alacsony vízállás a 2022-es extrém időszak előtt 170 évvel korábban fordult elő.
A Tisza vízállása júniusban várhatóan a rekordalacsony tartományban (-280 és -300 cm között) mozog majd a kritikus szakaszokon (pl. Szolnoknál), amennyiben a jelenlegi aszályos trend folytatódik. (A negatív érték nem azt jelenti, hogy nincs víz a mederben, hanem azt, hogy a vízszint a sokéves átlagos minimum alatt van.)
Várható vízállások júniusra (becslés az aktuális trendek alapján):
Szolnok és térsége: május közepén -283 cm körül áll a víz, ami alig marad el a 2022-es -301 cm-es történelmi rekordtól. Júniusra, a hőség és a párolgás fokozódásával a szint megközelítheti vagy elérheti a -300 cm-t.
Csongrád és Mindszent térségében már május elején -293 cm-t mértek. Júniusban itt is tartósan -290 cm alatti szintek várhatók.
Szegednél a vízállás jelenleg pozitív tartományban, +98 cm körül van, de az apadás itt is folyamatos.
A Tisza-tó tározójában a szakemberek mesterségesen tartják a nyári üzemi vízszintet (735 ± 5 cm), hogy biztosítsák a vízellátást és a turizmust, így itt nem kell apadástól tartani a gátakon belül.
A 2026-os évben (a legfrissebb májusi adatok és előrejelzések alapján) a Zagyva és a Tarna vízszintje a legkritikusabb, ezek állnak legközelebb a teljes kiszáradáshoz. A nagy folyók (Duna, Tisza, Dráva) vízszintje is alacsony, de csak a kisebb folyók medre válhat helyenként valóban teljesen szárazzá. Szolnok környékén a Zagyva folyómedrében már több helyen zöld növényzet burjánzik a víz helyén, és csak centiméteres vízréteg csordogál benne. Az elmúlt években többször is előfordult, hogy a Tarna medre teljesen kiszáradt, és a 2026-os aszályos időszakban is ez a folyó mutatja a legalacsonyabb értékeket.
További kritikus helyzetű folyók vízhozam alapján: az Ipoly a határ menti szakaszon több helyen kritikusan apad. A Dráva a somogyi szakaszain rekordmennyiségű homokpad vált láthatóvá az alacsony vízállás miatt.
A Sajó szintén vízhiánnyal küzd.
A Velencei-tavon vészjósló a helyzet, apad a tó az aszály miatt. A Velencei-tó vízszintje 2026 májusának közepén mindössze 63–66 cm körüli az agárdi mérőponton, ami alig 11–14 centiméterre van a 2022-ben mért 53 cm-es abszolút negatív rekordtól. Ha a jelenlegi aszályos trend folytatódik, júniusra a vízszint megközelítheti vagy akár el is érheti a történelmi mélypontot. A part menti sávok már most sok helyen szárazon állnak, a meder egyes részei felbukkantak. Júniusban a párolgás felgyorsulása miatt ez a folyamat tovább fog erősödni. A kiszáradási küszöb: a tó 20–30 cm-es átlagos vízszintnél már kiszáradtnak tekinthető, mert csak a mélyebb mederrészekben marad víz. A korábbi évek vízpótlási kísérletei (pl. a pátkai és zámolyi tározókból) korlátozottak voltak, mivel maguk a tározók is vízhiánnyal küzdenek. Hosszú távú megoldásként a Duna vizével történő mesterséges vízpótlást javasolják a szakemberek, de ez jelentős beruházást igényelne.
A Balaton vízállása jelenleg az optimális szint alatt van, 2026. május közepén az átlagos vízállás 85 cm a siófoki vízmércéhez viszonyítva. Az ilyenkor (májusban) elvárt üzemi vízszint-maximum 110–120 cm lenne, hogy legyen elegendő "tartalék" a nyári párolgási veszteségek fedezésére. A mostani 85 cm-es szint azt jelenti, hogy már a szezon elején 25–35 cm víz hiányzik a tóból. Április végén még 88 cm-t mértek, így két hét alatt 3 centimétert csökkent a vízszint. Jelentős csapadék nélkül júniusra a vízszint a 80 cm alatti tartományba is lehet. A nyári hónapokban a tó természetes apadása akár a 30-40 centimétert is elérheti. Ekkor a sekélyebb részeken (pl. Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő) a vízpart jóval beljebb húzódhat, és a megszokottnál többet kell majd gyalogolni a mélyebb vízig. Az alacsony vízállás már most nehézségeket okoz egyes vitorláskikötőkben, ahol a hajók tőkesúlya az iszapba ér. A Sió-zsilipet zárva tartják, hogy megőrizzék a meglévő vízkészletet. Bár a Balaton víztömege sokkal nagyobb (átlagosan 3,3 méter mély), mint a Velencei-tóé, az induló vízszint alacsony.
Magyarországon a május és a június hagyományosan az év legcsapadékosabb időszaka. Az aktuális éghajlati adatok és előrejelzések alapján várható havi csapadékösszeg májusban átlagosan 60–75 mm, június általában a legcsapadékosabb hónapunk, 60–90 mm közötti összeggel. Az előrejelzések 2026 júniusára mérsékeltebb, 38 mm körüli átlagot jósolnak.
Érdekesség: Ritkább, eddig isneretle fűnyírási rend Budapesten, új kaszálási rendet vezet be a Budapesti Közművek Főkert Kertészeti Divíziója(!) a kezelésében lévő gyepeken a rendkívül aszályos tavasz miatt.:
A népi, medárdi jóslat: a hagyomány szerint ha június 8-án esik, akkor 40 napig esni fog, ha száraz az idő, akkor ugyanennyi ideig tartó szárazság várható. A 40 napos szabály statisztikailag nem igazolható, de júniusban a szárazföld felmelegedése miatt gyakran érkeznek párásabb tengeri légtömegek, amelyek valóban többhetes zivataros időszakot (úgynevezett Medárd-típust) hozhatnak, Régen a május-júniusi nagy árhullámokat majdnem minden esetben szélsőséges mennyiségű eső okozza, 80–95%-ban. A „zöldár” elsődleges okai a mediterrán ciklonok és a heves nyár eleji zivatarok. A magashegyi olvadások 5–15% -ban. A gleccserek jégtömege májusban még alig olvad; a valódi jégolvadás július-augusztusban jellemző, de még akkor is csak a Duna felső szakaszán jelentős.
A júniusi árvizeket azért nevezik zöldárnak, mert a növényzet burjánzásakor, a nyár eleji nagy csapadékkal érkeztek. Pl. a 2013-as nagy árvizet, a Duna valaha mért egyik legnagyobb árvizét, május végén és június elején nem az olvadás, hanem egy 4-5 nap alatt lehulló, több havi átlagnak megfelelő esőmennyiség okozta (helyenként >100 mm/nap).
Ha júniusban sem esik eső, akkor a teljes évi átlagos terméshozam a normál szint 40–60%-ára eshet vissza, és a forgatókönyv ekkor a történelmi léptékű, katasztrofális 2022-es aszályhoz hasonló lesz.
A júniusi zöldár kialakulásának az esélye a 2020-as évekig magas, szinte törvényszerű volt. A zöldár létrejöttét két egyidőben jelentkező, menetrendszerű természeti tényező garantálta, a hóolvadás a magashegységekben, de az Alpokban és a Kárpátokban a 2000 méter feletti régiókban 31%-kal kevesebb a hó. Továbbá a Közép-Európai monszunhatás, ami É-ra tolódott, az Atlanti-óceán felől érkező, esőt hozó ciklonok pályája északabbra vonúlnak. Csak, ha május végén vagy júniusban a megváltozott áramlások miatt heves, monszunszerű esőzések érhetik el az Alpok vagy a Kárpátok térségét, de akkor a folyók képesek napok alatt több métert áradni.