Az időjárás-módosítás és a nagy léptékű geomérnökség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az időjárás-módosítás és a nagy léptékű

 

geomérnökség nemzetközi szinten

 

 

 

 

(2026 július) 

 

A békés célú, helyi alkalmazások (például a mesterséges eső) szabályozása jelenleg erősen töredezett, és az Európai Unió részéről fokozott felügyelet alatt áll. Katonai alkalmazás tilalma: az dőjárás fegyverként való bevetését az ENSZ és az ENMOD-egyezmény tiltja 1977-től. Az 1977-ben megnyitott és 1978-ban hatályba lépett nemzetközi szerződést azért hozták létre, mert az USA a vietnámi háborúban mesterségesen meghosszabbította a monszunidőszakot (Popeye-hadművelet).

Az ENMOD-egyezmény megengedi az időjárés módosítását mezőgazdasági célokra, a kiskaput számos ország használja ki a saját határain belül. Éveken belül általánosan használni fogjuk kétoldalú egyezmények alapján, az aszályok, a hőhullámok okán. Kínában, az Emírségekben már működnek a világ legnagyobb időjárás-módosítási programjai. Rendszeresen alkalmaznak felhőmagvasítást (cloud seeding) Kínában az aszályok enyhítésére, a búzatermés biztosítására vagy kiemelt állami rendezvények előtt a felhők „kiürítésére”.Az USA, Oroszország, India, Franciaország, Emírségek és Szaúd-Arábia is aktívan végez felhőmagvasítási kísérleteket a csapadékmennyiség növelésére. Jégkárok mérséklésére Magyarországon is működik az országos jégesőelhárító rendszer (NEFELA).

 

Globális geomérnökség (Geoengineering) 

A klímaváltozás megoldhatatlan problémái miatt a figyelem a lokális időjárás-módosításról a bolygó szintű beavatkozásokra terelődött, amelyek komoly nemzetközi feszültséget is szülnek. Az Európai Bizottság és az ENSZ szervei szerint a globális klímamódosítási kísérleteknek vannak geopolitikai kockázatai, ezért nemzetközi szinten szeretnének szigorúbb, egységes korlátozásokat bevezetni, csak az aszály gyorsabb. 

Az időjárás- és klímamódosítás ismert, tudományosan kutatott vagy már aktívan alkalmazott lehetőségeinek listája a beavatkozás léptéke szerint az alábbi kategóriákra oszlik:

1. Lokális időjárás-módosítás (Helyi szintű, operatív technikák)

A módszereket napjainkban több mint 50 ország alkalmazza célzottan, rövid távú gazdasági vagy szárazság elleni célokra. Felhőmagvasítás (Cloud Seeding) a legelterjedtebb eljárás. Repülőgépekről, drónokról vagy talaj menti generátorokból részecskéket juttatnak a felhőkbe, hogy megváltoztassák a csapadékképződést.
Ezüst-jodid és szárazjég jégképző magként működnek a hideg felhőkben, fokozva az esőt vagy a havazást.
Higroszkópos sók -pl. NaCL- meleg felhőkben segítik a vízcseppek gyorsabb növekedését és összefolyását a tengerek felett.
Jégeső-elhárítás: Ezüst-jodid felhőbe juttatásával (rakétákkal vagy generátorokkal) elérik, hogy a jégszemek a kritikus méret elérése előtt, még kisebb korukban elolvadjanak vagy ártalmatlanul essenek le. (A magyar JÉGER rendszer, az ezüst-jodid párologtatásával működő hálózat feladata a jégkárok mérséklése. Az aszályos időszakokban sokan ezt a védekezési módszert teszik felelőssé a csapadékhiányért. A feszültség 2022-ben és idén is odáig fajult, hogy a generátorkezelőket lincseléssel fenyegették meg minden reális alap nélkül. A JÉGER -az Országos Jégkármérséklő Rendszer- üzemeltetéséért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felel, ez a tevékenység jogszabályban rögzített közfeladatuk. A berendezések irányítását és az adatokat a HungaroMet Zrt. jelzései és meteorológiai előrejelzései alapján végzik.) 
Ködfeloszlatás: meleg levegő befújásával, propellerekkel, de száraz jég permetezésével is megtisztítják a repülőterek és autópályák feletti látómezőt. 
Elektromos kisülések, ionizáció: drónok segítségével elektromos töltést juttatnak a felhőkbe (pl. az Egyesült Arab Emírségekben), ami arra kényszeríti a vízcseppeket, hogy összetapadjanak és eleredjenek esőként, a legígéretesebb, és legolcsóbb új módszer. 

2. Regionális és extrém időjárási kísérletek
Olyan eljárások, amelyekkel nagyobb viharrendszereket próbálnak vagy próbáltak megfékezni. 
Hurrikánok gyengítése: történelmi kísérletek (pl. Project Stormfury) során megpróbálták a hurrikánok szemfala melletti felhőket megnyújtani és ezáltal a vihar belső magjának energiáját elszívni.
Légköri lökéshullámok (jégágyúk): akusztikus energiát, hanghullámokat kibocsátó berendezések, amelyeket a mezőgazdaságban használnak, bár tudományos hatékonyságuk a mai napig vitatott. 

3. Globális geomérnökség (Klímamódosítás)
A globális technológiák nem a napi időjárást, hanem a Föld energiamérlegét hivatottak megváltoztatni a globális felmelegedés ellen. Többségük elméleti fázisban van, és még tiltott. 
3.1. Napsugárzás csökkentés, fényvisszaverés, albedo növelés
Sztratoszférikus aeroszol-befecskendezés:  kén-dioxid vagy más fényvisszaverő részecskék permetezése a magaslégkörbe, amely a vulkánkitörések hatását utánozva csökkenti a Földre jutó napfényt. 
Tengeri felhők világosítása: mikroszkopikus méretű tengerisó permetet lőnek az óceán feletti alacsony felhőkbe, hogy azok fehérebbek legyenek és több napfényt verjenek vissza az űrbe. 
Űrtükrök (Space-based mirrors): hatalmas árnyékvetők, űrbe telepített fényvisszaverő fóliák vagy pajzsok, amelyek még az atmoszféra elérése előtt eltérítik a napsugarakat. Érdemes komolyan venni, mert kísérletileg megoldott.
Felszíni albedó növelése: tetők fehérre festése, fényvisszaverő növények ültetése vagy a sivatagok lefedése fényvisszaverő anyaggal, ezek egyben árnyékoló technikák is.                                                                  Mesterséges felhővékonyítás : a magaslégköri cirrus (pehely) felhők feloszlatása vagy elvékonyítása, hogy a Föld által kibocsátott hő könnyebben távozhasson a világűrbe. 

Milyen eljárások lesznek tíz éven belül általánosan elfogadottak?

2035-ig az időjárás-módosítás és a geomérnökség területén a lokális csapadéknövelés és a szén-dioxid kivonás 

válnak általánosan elfogadottá és mindennapossá. A globális napsugárzás-visszaverő módszerek megítélése továbbra is vitatott marad. A kutatási trendek, piaci előrejelzések és kormányzati stratégiák alapján az alábbi négy terület válik széles körben elfogadottá a következő évtizedben:

1. Mesterséges intelligenciával és drónokkal támogatott felhőmagvasítás

A precíziós felhőmagvasítás (Cloud Seeding) ma kísérleti technológia, tíz év mulva szabványosított vízügyi módszer lesz a szárazság sújtotta régiókban. A súlyosbodó globális vízhiány és a mezőgazdasági aszályok miatt a kormányoknak nem lesz más választásuk, csak a technológia befogadása. A szárazság, a vízhiánya, a kiégett táblák szükségszerű, hogy tiltakozásokhoz, agrártüntetésekhez vezessenek.

A cél: ha esőztetésre alkalmas felhő érkezik az régió fölé, a diszpécser elindítja az esőztető algoritmust. Az algoritmusok kiszámítják a felhők pontos összetételét, meghatározva az magvasító anyagok, töltések bejuttatásának ideális helyét és időzítését, vezérlik a drón flottákat. 

 

2. Ipari méretű szén-dioxid-kivonás és tárolás

A légköri szén-dioxid közvetlen kivonása, ipari felhasználása, és geológiai formációkba való bezárása elfogadott, törvényileg szabályozott és támogatott iparággá fejlődik.

Óceánok vasművelése: vaspor szórása a tengerbe, amely felgyorsítja a szén-dioxidot elnyelő algák (fitoplanktonok) szaporodását.                                                                                                                                                        Molibdén-karbid katalizátor*:  költséghatékony, molibdénből és elemi szénből készült katalizátor, amely a CO₂-t szén-monoxiddá alakítja. A molibdén-karbid, egy kemény kerámiaanyag. Sok más katalizátorral ellentétben, amelyek drága fémeket, például platinát vagy palládiumot igényelnek, a molibdén egy olcsó, nem nemesfém, amely bőségesen előfordul a Földön. Magyaországon a molibdén ásványa a molibdenit, ami mint más érctípusok kísérő ásványa fordul elő néhány hazai mélyszinti érclőhelyen: Recsken (Mátra) a mélyszinti porfíros rézérc-vagyon jelentős mennyiségű molibdént rejt magában, a réz és a cink mellett. Nagybörzsönyben (Börzsöny) az érctelérek kísérő ásványaként mutatható ki, Kővágószőlősön (Mecsek) az egykori uránbányászatot adó homokkő formációkban is azonosították a jelenlétét, Fertőrákoson is találtak.

A szén-monoxid (CO) számos hasznos vegyi anyag, (https://scitechdaily.com/cheap-catalyst-made-out-of-sugar-has-the-power-to-destroy-co2/) üzemanyag előállítására alkalmas. Leggyakrabban a szintézisgáz részeként (hidrogénnel keverve) használják alapvegyületek, például metanol és különféle műanyagok előállítására, aldehidek, foszgén és ecetsav ipari szintéziséhez, valamint a fémiparban redukálószerként. A szén-monoxid szobahőmérsékleten színtelen, szagtalan és rendkívül mérgező gáz, az ipari felhasználás során zárt rendszereket (csővezetékeket) és szigorú biztonsági protokollokat (pl. folyamatos gázérzékelést) alkalmaznak. Generátorgázként (főleg CO és nitrogén elegye) üzemanyag

3. Szigorú nemzetközi jogi keretrendszerek 

Mivel az időjárás nem ismer korlátokat, határokat, 10 éven belül megszületnek a első kötelező érvényű kontinentális törvények az aszályok és a hőhullámok kezelésére, vagy a két- és többoldalú egyezmények a felhők megosztásáról, környezeti hatásvizsgálatok alapján. A magánvállalatok időjárás-módosítási tevékenységeit nemzetközi szinten is szigorú szabályokhoz kötik.

4. Regionális tengeri felhővilágosítás 

A globális napsugárzás csükkentést kísérő félelmek miatt érthetően a bolygó szintű kén-dioxid-permetezést nem fogadják el, csak regionálisan lesz használható. Lokális szinten azonban teljesen természetessé válik az alacsony szintű tengeri felhők sóval történő világosítása. Az óceánok felett sós tengerpermetet juttatnak a felhőkbe, hogy azok fehérebbek legyenek, és több hőt verjenek vissza, a módszerrel célzottan hűteni lehet a kritikus ökoszisztémákat, például a pusztuló Nagy-korallzátony feletti vizeket.

 

A vízszolgáltatásban -mint hierarchikus rendszerben- a döntési szintek nagyon távol vannak a "beavatkozási" szintektől

A vízszolgáltatás a légköri folyamatoktól a fogyasztói csapig összetett, egymásra épülő alrendszerek hierarchikus rendszereként fogható fel. Az összetett rendszer a globális természetes körforgásra épül, de mesterséges beavatkozásokkal irányítja és optimalizálja a víz útját. A hierarchikus rendszer szintjei és alrendszerei:

1. Globális és Makro-szint a szint a víz keletkezését, gyűjtését és a csapadékmennyiség mesterséges befolyásolását foglalja magában.

Időjárás-módosítási alrendszer feladata a felhőmagvasítás (töltés, ezüst-jodid vagy szárazjég, ső kijuttatása drónnal, repülőgéppel, talajgenerátorral) és mesterséges esőkészítés a csapadékmennyiség növelésére vagy a jégverés megelőzésére.

Természetes vízgyűjtő alrendszer: folyók, tavak, gleccserek és a felszín alatti vízkészletek (vízadó rétegek), amelyek a csapadékot fogadják és tárolják.

2. Mezo-szint a vízgazdálkodási és nyersanyag-kezelési alrendszer. A szint a természetben elérhető víz összegyűjtésére, nagy tömegű tárolására és a makro-szintű elosztásra fókuszál.

Vízvisszatartási alrendszer: gátak, víztározók és záportározók, amelyek kiegyenlítik a csapadékos és száraz időszakok közötti különbségeket.

Nyersvíz-kitermelési alrendszer: felszíni vízkivételek (folyami művek) és mélyfúrású kutak (karsztvíz, rétegvíz kitermelése).

3. Allokációs mikro-szint, ágazati elosztó alrendszerek. Ahol elágazik a kitermelt víz útja a felhasználási célok szerint. Két fő alrendszerre válik szét:

A) Agrár- és környezeti alrendszer. nagy volumenű, alacsonyabb tisztasági igényű víz, öntözőrendszerek vize: Főcsatornák, átemelő szivattyútelepek és mezőgazdasági elosztóhálózatok.

Végponti öntözéstechnika: esőztető gépek, csepegtető rendszerek és barázdás öntözőberendezések.

B) Urbanisztikai és humán-egészségügyi alrendszer, szigorú minőségellenőrzésű, ivóvíz-célú vízek.

Vízkezelési alrendszer (Vízművek): fizikai, kémiai és biológiai tisztítás, szűrés, vastalanítás és fertőtlenítés (klórozás, UV-kezelés), amely a nyersvizet ivóvíz minőségűvé alakítja.

Távvezetékes és tárolási alrendszer: magastározók, víztornyok és főnyomóvezetékek, amelyek a településekig szállítják a vizet.

Települési elosztóhálózat: a városi utcák alatt futó csőhálózat, amely eljuttatja a vizet az egyes ingatlanokig.

C) Végponti szint (Fogyasztói alrendszer): a rendszer legalsó szintje, ahol a szolgáltatott ivóvíz közvetlenül hasznosul.

Épületen belüli infrastruktúra: házi vízhálózat, nyomáscsökkentők, vízmérők és belső csővezetékek. Végponti szerelvények: csaptelepek, zuhanyfejek, háztartási gépek (mosógép, mosogatógép) és ipari vételezési pontok

D) Visszacsatolási alrendszer, záró folyamat. A hierarchia nem lineáris, hanem körkörös; a felhasznált víz visszakerül a rendszerbe.

Szennyvízelvezetési és -tisztítási alrendszer: csatornahálózat és szennyvíztisztító telepek, amelyek a használt vizet olyan tisztasági szintre hozzák, hogy az biztonságosan visszajuttatható legyen a természetes befogadókba (folyókba), újraindítva a hidrológiai ciklust.

 

Sajnos légkondis szobákban jeges italokat isznak az igazgatók, akik a sok száz méterről ivóvizet szállító emberek ivó és locsoló vizéről döntenek. Ahhoz, hogy ebből a helyzetből mesterséges eső legyen, a döntéshozók asztalától a felhőkig egy bonyolult politikai, gazdasági és technológiai folyamatnak kellene végbe mennie.

1. Politikai nyomásgyakorlás és döntéshozatal, az iróasztalok mellett nem maguktól kezdenek el esőt csinálni; ehhez szükség van egy kiváltó okra, amely áttöri az irodák falát. Tartós aszály, éhínségveszély vagy a vízhordásra kényszerülő lakosság társadalmi elégedetlensége (tüntetések, migráció). A gazdasági kényszer be fog következni, megvárjuk. Ha a szárazság miatt összeomlik a helyi mezőgazdaság, elapadnak a bevételek, kiszáradnak a kutak,  megdrágul a lajtoskocsis vízszállítás. Az igazgatók (kormányzati vagy vízügyi vezetők) jóvá fogják hagyni a költségvetést az időjárás-módosításra, mivel az olcsóbb, mint a hosszú távú infrastruktúra-fejlesztés.

2. Finanszírozás és technológia-import: a mesterséges esőkészítés (felhőmagvasítás) töltésekkel olcsó, de mint minden egyszeri beruházás drága, csúcstechnológiás eljárás, amelyhez az igazgatóknak külső partnereket kell bevonniuk. Lesz tőkeallokáció, a döntéshozók ahelyett, hogy helyi kutakat vagy csővezetékeket építenek a lakosságnak, egy összegben kifizetnek egy specializált (gyakran külföldi) céget. Szerződést kötnek drónflottás, repülőgépes vállalatokkal, egyetemekkel, vagy vegyi gyárakkal, hogy anyagokat (ezüst-jodid, szárazjég, konyhasó) szereznek be.

3. Meteorológiai feltételek: az igazgatók döntése önmagában semmit sem ér, ha az égbolt üres. Mesterséges esőt nem lehet a semmiből csinálni. A technológiához meglévő, nedvességgel teli (de esni maguktól még nem tudó) felhőzet szükséges. A meteorológusok radarképek alapján jelzik a diszpécsrirodának, mikor érkeznek megfelelő frontok a kritikus zóna (a vízhiányos terület) fölé.

4. A technikai végrehajtás: ha a felhők is megérkeztek, megkezdődik a fizikai megvalósítás, amely elkerüli a földön vizet hordó embereket, és közvetlenül a légkört célozza meg. A feljuttatás drónokkal, repülőgépekkel: speciális töltés dgeneráló drónok, fáklyákkal felszerelt gépek repülnek a felhőkbe, és beléjük permetezik a töltéseket, a vegyi anyagokat.

A felhőbe juttatott részecskék „kondenzációs magként” működnek. A felhőben lévő mikroszkopikus vízcseppek rátapadnak ezekre a magokra, jégkristállyá fagynak, elnehezednek, majd zuhanás közben elolvadnak és esőként hullanak le.

5. A lehulló mesterséges eső elvileg enyhíti a szárazságot, ha jó helyre esik: feltölti a kiszáradt patakokat, és meglocsolja a földeket. A rendszer paradoxona azonban megmarad: ha nincs kiépített helyi infrastruktúra (csővezetékek, tározók, tisztítóművek), az esővíz nagy része elfolyik vagy elpárolog. A lakosságnak a mesterséges eső után is  hordania kell a vizet, de közelebbről. Az igazgatók pedig a sikeres projektet megünneplik a hűvös irodákban.

 

Talajszennyeződés

A lehulló csapadékkal a vegyi anyagok a talajba és a felszíni vizekbe jutnak. Hosszú távon, évtizedes alkalmazás után egyes vegyszerek felhalmozódhatnak a talaj üledékében.A mesterséges beavatkozások valamennyire megváltoztatják a felhők természetes viselkedését. Ha egy adott régió (vagy ország) mesterségesen kipréseli a nedvességet a felhőkből, a szomszédos területek (országok) kevesebb természetes csapadékhoz jutnak, ami  geopolitikai feszültségeket és regionális aszályokat is okozhat a szomszédos régiókban. Helyi időjárási katasztrófák új veszélyt is jelenthetnek, mert a célzott beavatkozások nem mindig kontrollálhatóak tökéletesen. Ha túl sok csapadék képződik hirtelen egy száraz talajú területen, az nem képes a vizet elnyelni, ami hirtelen áradásokhoz és talajerózióhoz (termőföld-pusztuláshoz) vezethet. 

 

A magyar aszály

 

 

 

A nyári növények legfontosabb termőterületeinek 90.7 százalékát érinti legalább közepes aszály (2026 július)

(Forrás: HungaroMet/https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20260721/egyetlen-abran-az-ijeszto-valosag-igy-sivatagosodik-el-egesz-magyarorszag-most-kozolte-a-hungaromet-1202612#)

 

 

 A meleg és száraz időjárás miatt Magyarország területének közel 88 százalékán már közepes vagy még súlyosabb mezőgazdasági aszály alakult ki. Az Alföld talajából helyenként akár 170 milliméternyi nedvesség hiányzik. A lokális záporok csak korlátozottan javítanak az aszályhelyzeten: a talaj felső 10, néhol 30 centiméteres rétege ugyan átnedvesedik, a mélyebb rétegek vízhiánya azonban rendkívül jelentős. A felső egyméteres talajréteg Magyarország túlnyomó részén rendkívül száraz.

 

Hazánk területének 87,8 százalékán közepes vagy annál súlyosabb mezőgazdasági aszály van(2026 július). A legnagyobb területet, az ország 56,9 százalékát nagyfokú aszály érinti, további 30,4 százalékon pedig közepes a vízhiány. Enyhe aszályt az ország 7,7 százalékán, súlyos aszályt 0,8 százalékán mutattak ki. Mindössze Magyarország területének 4,2 százalékán nem alakult ki aszály. Optimális talajnedvesség elsősorban a délnyugati országrészben, valamint néhány kisebb északkeleti körzetben maradt fenn.

 

*A Ximo-Hungary KFT tevékenysége és a technológia
• Fő profil: Olefin metatézis területén végzett alkalmazott kutatás, valamint molibdén-, volfrám- és ruténiumalapú katalizátorok fejlesztése és gyártása.
• Nobel-díjas háttér: A technológia Richard R. Schrock kémiai Nobel-díjas kutató eredményeire épül, aki a vállalat társalapítója is egyben.
• Környezetbarát (zöld) kémia: Olyan eljárásokat tesznek lehetővé, amelyek lerövidítik a kémiai reakciók lépéseit, növelik a hozamot, csökkentik a költségeket és minimalizálják a melléktermékeket.
• Felhasználási területek: Termékeiket többek között a gyógyszeriparban, megújuló energiákban, növényvédő szerek gyártásánál, kozmetikumoknál, illatanyagoknál és a polimeriparban alkalmazzák.

• Óriási hazai beruházása Gödöllőn, egy új gyártóüzem: A cég egy hatalmas, 11,5 milliárd forintos (27,7 millió eurós) beruházást indított el a Gödöllői Innovációs és Logisztikai Parkban. [1, 2]
• Indítás: A 4500 négyzetméteres üzemben a tervek szerint 2026 nyarán indutl el a termelés, ami több mint 40 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt a régióban.
Tulajdonosi háttér és jelenlét: az anyavállalat: A XiMo Hungary a német Verbio SE vállalatcsoport tagja. A Gödöllőn gyártott katalizátorokat a Verbio németországi, Bitterfeldben épülő bioalapú vegyi üzemében használják majd fel (itt működik a világ első eténolízis üzeme). A cég kutatólaboratóriuma és budapesti bázisa a IV. kerületben, a Berlini Parkban található, míg a nagyléptékű gyártás Gödöllőre koncentrálódik. A magyarországi leányvállalatot 2010–2011 környékén alapították, így már több mint másfél évtizede jelen van a hazai K+F szektorban