MERIDA (IBÉRIA) NEVEZETESSÉGEI
(2024 október)
A várost Augustus római császár alapította i. e. 25-ben Emerita Augusta néven, leszerelt római légiósok, az V. és X. légió veteránjainak településeként. Lusitania (Portugália) római provincia fővárosa és igazgatási központja volt, 50 000 lakosával Ibéria legnagyobb és legbefolyásosabb városa a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. A bukás után barbár törzsek támadták a nyugati gótok letelepedéséig, a gótok a királyságuk fővárosává tették. 713-ban az arabok hódították meg ((https://en.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9rida,_Spain,
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9rida_(Spanyolorsz%C3%A1g)). Fontosabb nevezetességei: Római kori vízvezetékek, római híd, színház, amfiteátrum, lóversenypálya, fórum. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
A római városok jellemzően rács alaprajzúak voltak, derékszögű tömbökre osztották a várost. A két főút a város közepén találkozott, ahol fórumokat, piactereket és közösségi tereket alakítottak ki, ahol a lakosok összegyűlhettek. Kereskedelem, a társasági élet és közesemények színhelye volt. Az ideális római városterv szabályos utcahálózaton alapult, négyzet alakú építési telkekre vagy terekre tagolta a várost. A város közepén volt a fórum, vagyis piactér – a tér egyik oldalán húzódó bazilikával (római kereskedő- és bíráskodási csarnok, később három- vagy többhajós épület), nagyteremmel, a mellette álló tanácsteremmel, és más polgári intézményekkel.
MERIDA NEVEZETESSÉGEI
A várost Róma idealizált modelljeként építették Augustus idején, Luzitania provincia fővárosaként. Luzitánia a Római Birodalom legnyugatibb tartománya volt, ezért az összes fontos római épületet, intézményt megépítették Meridában is. Utcának mintázata négyzetes, a római szabályokat követi, a két főút kereszteződésében a fórummal. Számos építménye még mindig őrzi eredeti funkcióját, (pl. a híd a Guadiana folyón, https://en.wikipedia.org/wiki/Albarregas_Roman_bridge, gát, Trajanus diadalíve, gátak, csatornák, San Lázaro vízvezetéke, amfiteátrum...), vagy modern hasznosításra rehabilitálták, mint pl. a cirkuszát és a római kori színházát. Egy szabadidős városnegyedet is építettek a rómaiak, benne az amfiteátrummal, a színházzal, a parkosított peristillával (oszlopos folyosóval körülépített udvar) és egy cirkusszal. A vízvezetékek és más vízgazdálkodással kapcsolatos szerkezetek kiváló állapotban fennmaradtak, a római kor legszebb példái közé tartoznak. Érdekesség a mór Alcazaba-erőd (https://en.wikipedia.org/wiki/Alcazaba_of_M%C3%A9rida) és ciszternája a muszlim korszakból (https://dare2go.com/15-fascinating-things-to-do-merida-spain/).
FÓRUM
Traianus íve (https://en.wikipedia.org/wiki/Augusta_Emerita)
A birodalmi fórumra vezető ív Traianus íveként ismert. A város egyik főutcájában, a Cardo Maximusban található, és a fórum irányába vezetett. Gránitból készült, eredetileg márvánnyal borított, 13,97 méter magas, 5,70 méter széles és 8,67 méter belső átmérőjű. Nem valószínű, hogy diadalív lenne.
A RÓMAI KORI HÍD
A 800 méter hosszú, több mint 60 boltíves római híd (https://en.wikipedia.org/wiki/Albarregas_Roman_bridge), i. e. 25-ben épült, és az egyik legnagyobb híd volt az egész Római Birodalomban.
A leghosszabb római kori híd (https://en.wikipedia.org/wiki/Puente_Romano,_M%C3%A9rida)
A római kori híd a Guadiana folyón ível át Spanyolország délnyugati részén és Merida közepén. A világ (távolságát tekintve) ősidők óta fennmaradt leghosszabb hídja, amelynek becsült teljes hossza egykor 755 m volt, 62 nyílással. Ma 60 nyílású, ebből három a déli parton van eltemetve, és 721 m hosszúságú. Az építmény a megközelítésekkel együtt 790 métert tesz ki, jelenleg is használatban van, 1991-ben gyalogos híd lett. A hídhoz csatlakozik a méridai Alcazaba-erődhöz, egy 835-ben épült mór erődítmény. Van egy másik római híd is Méridában, a sokkal kisebb Puente de Albarrega.
A híd a főutcához, a Decumanus Maximushoz, vagyis a római településekre jellemző kelet-nyugati irányú főutcához is csatlakozik.
A híd helyét gondosan választották ki a Guadiana folyó gázlójánál, amely támaszként egy központi szigetet alkot, amely két ágra osztja a folyót. A 17. században átépítették, miután az 1603-as árvíz megrongálta az építmény egy részét. A római korban többször meghosszabbították, legalább öt egymást követő boltívszakasszal, hogy az út használható legyen a Guadiana időszakos áradásaikor is.
VÍZVEZETÉK ÉS PROSERPINA-GÁT
Proserpina földgát (https://en.wikipedia.org/wiki/Proserpina_Dam)
Los Milagros vízvezeték: a vízvezeték az i. e. 1. század elejéről származik, és része volt annak az ellátórendszernek, amely a várostól 5 km-re található Proserpina-gáttól vizet szállított Méridába. Az árkád meglehetősen jól megőrződött, különösen az Albarregas folyó völgyén átívelő szakasz. Az Acueducto de los Milagros, magyarul a Vízvezeték Csoda még ma is áll.
A Rabo de Buey-San Lazaro vízvezeték a várostól északra fekvő patakokból és földalatti forrásokból hozta a vizet. A vízvezeték föld alatti része nagyon jó állapotban megmaradt, de az Albarregas-völgyön áthaladó építmény nem. Az építmény egyetlen fennmaradt eleme a római cirkusz emlékműve mellett és egy másik, 16. században épült vízvezeték közelében elhelyezkedő három oszlop (és ívei), amelyek részben a római vízvezeték újra felhasznált anyagából épültek.
RÓMAI KORI FÜRDŐ
A régészek felfedezték Mérida városi fürdőjét is (https://www.newsweek.com/huge-roman-public-baths-excellent-state-discovered-spain-1814506) A fürdőépületek díszítései "tökéletesen megőrződnek" , mint a márványtáblák, díszlécek a párkányokon, festmények a falakon és a föld alatti építményeik. A környéken lakások, temetkezési és szakipari üzletek, műhelyek, valamint két figyelemre méltó ház található: a Casa de la Torre del Agua (víztorony háza) és a Casa del Anfiteatro. A Casa del Anfiteatro egy nagy magánrezidencia volt, amely magában foglal egy udvart, egy konyhát és egy mozaikpadlót, amely a szőlőszüret jeleneteit ábrázol:
(https://www.newsweek.com/huge-roman-public-baths-excellent-state-discovered-spain-1814506)
A fürdőről nincs hozzáférhető kép, de a működése ismert. A fűtés az épületen kívüli kisméretű szobából történt: az égéstermék az oszlopok között haladt az épület másik oldalára, a falakban függőlegesen, és végül a falakból a szabadba távozott.
Római padlófűtés (https://hu.wikipedia.org/wiki/Hypocaustum)
A kéményt nem ismerték. A rendszert „hipokaustumlat” fűtésnek nevezték, a padló alatt csatornákban vezették a füstöt, és a padló szintjén és a falakban alakítottak ki füstjáratokat. A hypocaustumotlat (a padlóba épített meleglevegő-fűtés, fűtőkamra) C. Sergius Orata római lovag találta fel az i. e. 1. században. A helyiség kőpadlóját közfürdőnél 120 cm magas, téglákból vagy kőből készült oszlopok tartották. A téglaoszlopok lehettek négyszögletesek vagy gömbölyűek. Az oszlopokra helyezett kőpadlót lebegőpadló-nak nevezik. A lebegőpadló kőlapjaira vastag terrazzo, -márványdarabokból készül mozaikszerű kőpadló-, réteget hordtak fel, ami légmentesen zárt. A falakra üreges fali téglaburkolást helyeztek, az üregrendszer továbbította a szobák falain keresztül a belső légtérbe a meleget. A lebegőpadló egyenletesen melegített, de az építése bonyolult volt. A fűtőcsatornákat átkötő nyílásokkal a szomszédos szobákba is átvezették. A csatornák elhelyezése annak megfelelően történt, hogy milyen irányban lehetett elhelyezni a huzatot biztosító felső szellőző-nyílásokat.
Római fűtőrendszer (https://www.english-heritage.org.uk/visit/places/lullingstone-roman-villa/school-visits/discovery-visits/)
Vannak olyan épületek, ahol csak fűtőcsatornákat alkalmaztak. Előfordult, hogy az épületen belülről, a konyhából fűtötték a csatornákat, mert a rómaiak nem ismerték a kéményt. A (fa- és fal-) fűtést külön helységbe, a ház, a fördő külső falára telepítették. A füst kürtőit úgy alakították ki a falon, hogy az eső ne eshessen bele.
SZÍNHÁZAK
A városnak három hatalmas színháza volt: a Teatro Romano, amely 6000 néző befogadására volt alkalmas (tengeri csaták is előadhatóak voltak), a 14 ezer fős Anfittheater Romano, és a 30 ezer fős Hippodromo Romano, a birodalom egyik legnagyobb ló- és szekérversenypályája. Sok csodálatos mozaikpadló és a finoman faragott márványszobor maradt ránk.
A színházat i.e. 16-15 között Marcus Vipsanius Agrippa konzul építette. Körülbelül 6000 néző befogadására alkalmas. Az i.sz. 1. század végén vagy a 2. század elején újították fel, valószínűleg Traianus császár vagy Hadrianus. Később, 330 és 340 között Konstantin és fiai uralkodása alatt újra felújították, amikor az emlékmű körüli sétányra új díszítőelemek kerültek. Ezt követően, a kereszténység, mint Róma egyetlen államvallása megjelenésével a színházi előadásokat hivatalosan erkölcstelennek nyilvánították: a színházat elhagyták, és nagy részét földdel borították, csak a felső ülőhelyek maradtak meg.
Lóversenypálya, cirkusz
A meridai romai kori cirkusz valamikor i. e. 20 körül épült, és csak mintegy harminc évvel később, valószínűleg Augustus utódja, Tiberius uralkodása alatt szentelték fel. A városfalakon kívül helyezték el, a Corduba (Córdoba) Emeritus és Toletum (Toledo) között összekötő út mellett. Az aréna alaprajza hosszúkás U-alakú volt, egyik vége félköríves, a másik lapított. A hosszanti gerincet középen megosztották, hogy folyamatos nyomvonalat biztosítson a két- és négylovas szekérversenyekhez is. A pályát a talajszinten cellák vették körül, fölötte lépcsőzetes lelátókkal. A körülbelül 400 méter hosszú és 100 méter széles cirkusz volt a város legnagyobb épülete, és körülbelül 30 000 nézőt tudott befogadni – a város teljes lakosságát. Mint a legtöbb cirkusz a Római Birodalomban, a méridai is a római Circus Maximus kicsinyített változata volt.
Amfiteátrum (https://en.wikipedia.org/wiki/Augusta_Emerita)
Az amfiteátrumot i. e. 8-ban szentelték fel gladiátorversenyeket és vadászatokat rendeztek a küzdőterén. Elliptikus arénája van, körülvéve többszintes, mintegy 15 000 néző befogadására alkalmas názőtérrel. A legalsó űlőhelyek a legmagasabb státuszú nézők számára voltak fenntartva. Csak ezek a legalacsonyabb szintek maradnak fenn. A felsőbb szintek kövét kibányászták, hogy máshol használják fel.
Amfiteátrum (https://en.wikipedia.org/wiki/Augusta_Emerita)
A fennmaradt szobrok, mozaikok (https://www.romeartlover.it/Merida3.html)
DIANA-TEMPLOM
A templom a városi fórumhoz tartozó birodalmi épület. Egyike azon kevés vallási jellegű épületeknek, amelyeket jó állapotban ránk maradt. Az i. e. 1. század végén, vagy az augusztusi korszak elején épült. Téglalap alakú, oszlopokkal körülvéve, a város fóruma felé néz. Ezt a frontot egy oromzatban végződő hat oszlop alkotja, és főleg gránitból épült.
Diana-templom (https://www.romeartlover.it/Merida3.html)
Ciszterna a Diana templom közelében (https://www.romeartlover.it/Merida3.html)
ÉRDEKESSÉG: ARAB-ERŐD ÉS A CISZTERNÁJA
Az arab erőd a római híd közelében
Az arab erőd a római híd közelében
RÓMAI CISZTERNA
