A poláris örvény összeomlott
2026 januárjában
(2028 január)
2026 januárjában összeomlott a poláris örvény (polar vortex), mert egy sztratoszférikus felmelegedés okoz rendkívüli hideghullámot Észak-Amerikában és Európában. Az USA-ban január végén (különösen január 23–26. között) egy téli vihar kíséretében sarkvidéki levegő árasztotta el az Egyesült Államok középső és keleti részét. A vihar több mint 3200 kilométeren haladt Texastól az Egyesült Államok keleti része felé. Legalább 13 amerikai államban szükségállapotot hirdettek, hogy felkészüljenek a viharra. Eddig Missouri, Arkansas, Louisiana, Mississippi, Tennessee, Alabama, Kansas, Georgia, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Virginia, New York és Kentucky államokban jelentették be a szükségállapotot, amihez később csatlakozott Washington D.C. is. Az Oklahoma City-től Bostonig terjedő, több mint 2400 kilométeres sávban heves havazás várható, az ország északkeleti államaiban 30 centiméternél is nagyobb hó eshet, volt ahol 45 cm. A hőmérséklet egyes régiókban mínusz 30 fok alá is csökkent. A nagy hideg miatt néhány fa kérge egy hatalmas, puskadörrenéshez vagy ostorcsattanáshoz hasonló hang kíséretében megreped. A fák szétfagyásának oka, hogy amikor a hőmérséklet hirtelen zuhan, a fa törzsében keringő víz és nedvesség gyorsan megfagy, és mivel a víz jéggé alakulva kitágul, a fa belsejében a belső nyomás hirtelen a többszörösére nő, ez a túlnyomás okozza a fagyrepedés néven ismert jelenséget.
A rengeteg jég miatt áramkimaradásokra is számítanak. Több mint 850 ezer háztartás maradt áram nélkül az Egyesült Államokban, miközben egy hatalmas téli vihar megbénította a keleti és déli államokat. Az áramkimaradások hatása nyugaton egészen Új-Mexikóig érezhető volt. A leginkább érintett Tennessee államban közel 290 ezren maradtak elektromosság nélkül, míg Mississippiben, Texasban és Louisianában egyaránt meghaladta a százezret az érintett fogyasztók száma. Kentucky, Georgia, Virginia és Alabama szintén súlyos kieséseket jelentett. A havazás, az ónos eső és a veszélyesen fagyos hőmérséklet az ország keleti kétharmadát érintette, és az áramkimaradások száma folyamatosan emelkedett. A légi közlekedés is gyakorlatilag megbénult: vasárnap több mint 10 200, szombaton pedig több mint 4000 járatot töröltek. Donald Trump amerikai elnök szövetségi katasztrófahelyzetet hirdetett tizenkét államban, köztük Virginiában, Tennessee-ben, Georgiában és Texasban.
Sztratoszférikus felmelegedés történt (január 12–15. környékén) a sztratoszférában, a mért hőmérséklet hirtelen 30-40 Kelvinnel emelkedett meg, ami az örvény meggyengüléséhez és szétválásához vezetett. A sztratoszférikus felmelegedés a kör alakú és stabil örvény megnyúlását és két fő lebenyre szakadását okozta – az egyik Észak-Amerika, a másik Európa felett –, lehetővé téve az arktikus levegő dél felé történő kiáramlását.
Jelmagyarázat az ábrához:
Több mint 150 millió embert érintettek a fagypont alatti hőmérsékletek, és legalább 16 államban hirdettek veszélyhelyzetet a nagy hideg, a hó és az ónos eső miatt. Szélsőséges hőmérsékletek: Minneapolis-St. Paulban január 23-án -30 Celsius fok, a széles régiókban akár -37°C-t is elért. Extrém időjárási kettősségalakult ki, miközben a sarkvidéki levegő délre zúdult, Alaszkában és az Északi-sarkvidék egyes részein szokatlanul enyhe időt mértek a poláris örvény elmozdulása miatt. (https://weather.com/news/weather/news/2026-01-24-live-updates-winter-storm-fern-january-24?cm_ven=hp-slot-2). A meteorológusok szerint január végén egy második, az előzőnél is erősebb hideghullám várható, amely február elejéig is kitarthat.
A meggyengült örvény miatt Európában (különösen Skandináviában, az Egyesült Királyságban és Közép-Európában) megnőtt a havazás és az intenzív hidegbetörések valószínűsége január második felében. Hasonló zavar leher február elejéig az É- Európai kontinensen a szokásosnál hidegebb hőmérséklet lesz.
Poláris örvény és a Fern (Páfrány) nevű vihar miatt 2026 januárjában
2025 márciusban is erős felmelegedés történt É-on a sztratoszféra magasságáig, amely a poláris örvény (polar vortex) összeomlását okozta. Áprilisban látványos változást láttunk Észak-Amerikában az összeomlás következtében, egy hideg és egy meleg góc alakult ki az Egyesült Államok és Kanada felett. A poláris örvény összeomlása következtében fellépő nagy nyomásváltozásokat a sztratoszférában a hőmérséklet és a nyomás gyors emelkedései okozták. A poláris örvény összeomlásait, más néven hirtelen sztratoszférikus felmelegedéseket az 1950-es évek óta figyelik, akkor következnek be, amikor az arktiszi levegő egy rétege erősen felmelegszik, megzavarva az örvényt, és lehetővé téve a hideg levegő dél felé történő kiáramlását. Bár pontos számok nincsenek, a meteorológusok az évtizedek során számos összeomlást figyeltek meg, amelyek közül néhány szélsőséges hideghullámokhoz vezetett Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában. A poláris áramlás stabilitása (https://esotanc.hu/info/polar-vortex/) fontos lenne, mert a labilitása szélsőséges időjárást okoz. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
A poláris áramlás stabil és labilis állapotokban
2025 áprilisban:
A hőmérséklet a legtöbb szárazföldi és óceáni területen az átlagosnál magasabb volt.
Az előzetes adatok szerint áprilisban rekord alacsony volt a globális átlagos csapadékmennyiség.
Az északi félteke hótakarójának kiterjedése a hónap minden idők legalacsonyabb rekordját érte el.
A tengeri jég kiterjedése mindkét pólus környékén az átlag alatt volt.
A globális trópusi viharok aktivitása közel normális volt, négy megnevezett viharral.
Az előzetes adatok szerint áprilisban rekord alacsony volt a globális átlagos csapadékmennyiség.
Az északi félteke hótakarójának kiterjedése a hónap minden idők legalacsonyabb rekordját érte el.
A tengeri jég kiterjedése mindkét pólus környékén az átlag alatt volt.
A globális trópusi viharok aktivitása közel normális volt, négy megnevezett viharral.
A poláris örvény magasan átterjedt a légkör középső és felső rétegeibe. A legalsó réteget troposzférának nevezik, ahol minden időjárási esemény bekövetkezik. De felette ott van a sztratoszféra, egy szárazabb réteg. Emiatt a poláris örvényt egy felső (sztratoszférikus) és egy alsó (troposzférikus) részre osztjuk. Mindkettő szerepe más, ezért külön figyeljük őket. De a két rész együttesen alkotja az északi féltekén a légörvényt az év hidegebb időszakában (október-március). Az alábbiakban a sztratoszféra középső szintjének hőmérsékleti anomáliája látható 30 km/18,5 mérföld magasságban ugyanabban az időben. Erős hőmérsékleti anomáliát figyelhetünk meg a sarkvidék felett, a sztratoszférában a hőmérséklet jóval az év ezen időszakára jellemző normális érték felett van, ami egy nagyon erős dél-délnyugati melegedés kibontakozását jelzi.
A kettészakadt áramlat egyik része alacsony nyomású, másik része magas 2025 márciusában
A kettészakadt áramlat 3D-ben
A poláris örvény felfelé és magasan terjed a légkör középső és felső rétegeibe. A legalsó réteget troposzférának nevezik, felette ott van a sztratoszféra, egy mélyebb és szárazabb réteg. Például egy gyenge poláris örvény jelentősen növelheti a hideg és a havazás esélyét az Egyesült Államok középső vagy keleti részén. A természetben ez a futóáramlat súlyos zavarát és hideg levegő elszabadulását jelenti a sarkvidékekről, az év hónapjától függően. A poláris örvény az északi félteke teljes időjárási cirkulációját jelenti, és nem egyetlen hideg/vihareseményt.
A felszíni hőmérséklet eltérése az 1991–2020-as átlagtól 2025 áprilisában (°C): A piros az átlagosnál melegebb, a kék pedig az átlagosnál hidegebb hőmérsékletet jelez (https://www.ncei.noaa.gov/news/global-climate-202504):
A NOAA Climate.gov szerint 2025 áprilisában a poláris örvény, futóáramlat lelassult, gyengült, ami a 2024-25-ös poláris örvényszezon „korai, de érdekes végéhez” vezetett. A zavar a poláris örvény magját a sarkvidékről Észak-Európa felé mozdította el, és valószínűtlen, hogy visszatérjen normál helyzetébe. A legyengült poláris örvény zsugorodott, szétvált, kis lebenyek váltak el a fő örvénytől. Az előrejelzések szerint az északi szélesség 60°-án fújó sztratoszférikus szelek keleti irányúak maradnak, ami arra utal, hogy ez a felmelegedési esemény valószínűleg az évszak utolsó sztratoszférikus felmelegedése lesz. A poláris örvény összeomlásának maradványai áprilisban visszahozták a telet az Egyesült Államokba. Kanadába és É-Európába.
Két héttel előtte történt egy erős sztratoszférikus felmelegedés, amely végül összeomlott a sarki örvényben. Jelentős változás látható Észak-Amerikában az összeomlás eredményeként, áprilisban billegtünk a nyár és a tél között az Egyesült Államok és Kanada felett. A poláris örvény összeomlása következtében fellépő nagymértékű nyomásváltozásokat a sztratoszférában a hőmérséklet és a nyomás gyors emelkedése okozta. Szokatlanul hideg hőmérsékletet hozott az Egyesült Államok keleti részén és Kanadában, valamint tavaszi havazást a Középnyugaton és az Északkeleten.
A poláris örvény magasan átterjedt a légkör középső és felső rétegeibe. A legalsó réteget troposzférának nevezik, ahol minden időjárási esemény bekövetkezik. De felette ott van a sztratoszféra, egy szárazabb réteg. Emiatt a poláris örvényt egy felső (sztratoszférikus) és egy alsó (troposzférikus) részre osztjuk. Mindkettő szerepe más, ezért külön figyeljük őket. De a két rész együttesen alkotja az északi féltekén a légörvényt az év hidegebb időszakában (október-március). Az alábbiakban a sztratoszféra középső szintjének hőmérsékleti anomáliája látható 30 km/18,5 mérföld magasságban ugyanabban az időben. Erős hőmérsékleti anomáliát figyelhetünk meg a sarkvidék felett, a sztratoszférában a hőmérséklet jóval az év ezen időszakára jellemző normális érték felett van, ami egy nagyon erős dél-délnyugati melegedés kibontakozását jelzi.