NAPTETŐK A RÓMAI AMFITEÁTRUMOKON
(2024 augusztus)
ABSRACT
A naptető csak az ülőhelyeket borította, védte a közönséget a naptól vagy az esőtől. A legismertebb naptető a Colosseumé volt, az ókori Róma amfiteátrumáé, amely ma nevezetes látványossága Rómának: „Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is”, a mondás szerint. Az amfiteátrum római találmány, lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők kényelmesen szemlélték a látványosságokat. Az amphitheatrum szó utal az épülettípus eredetére, mert két, félkör alakú görög színház „összeillesztése” eredményezte az ellipszis formát. Csak az ülőhelyeket borította naptető, védte a közönséget a naptól vagy az esőtől, faoszlopokra erősített kötélszerkezet tartotta és működtette, az arénát nem fedte tető. // SUN ROOFS ON ROMAN AMPHITHEATRES: The sunroof covered only the seating area, protecting the audience from the sun or rain. The most famous sunroof had the Colosseum, the amphitheatre of ancient Rome, which is now a famous landmark in Rome. The amphitheatre is a Roman invention, an elliptical arena surrounded by rows of seats several storeys high, from which spectators could comfortably watch the spectacle. The word amphitheatrum refers to the origin of the building type, because the elliptical shape was the result of the 'joining' of two semicircular Greek theatres. Only the seating was covered by a sun roof, protecting the audience from the sun or rain, and was supported and operated by a rope structure attached to wooden poles, the arena was not covered by a roof.
BEVEZETÉS
Pl. a pompeji amfiteátrumon és környékén zajló amfiteátrumot ábrázoló korabeli freskó tetején egy napellenző látható (https://en.wikipedia.org/wiki/Velarium). Egy Pompejiben fennmaradt graffiti azt hirdeti, hogy a következő játékokon lesz napellenző lesz. A kutatás módja az internetes keresés volt a Wikipedia oldalairól kiindulva, célja az ismeretterjesztés.
Pompeii naptető (https://en.wikipedia.org/wiki/Velarium)
Colosseum naptetővel (https://relaxkft.hu/napellenzok-a-regi-idokben/)
Pulai amfiteátrum (https://www.cadaveranatomy.com/vi/Extra-Canh_3D-Pula_Arena_Pula_1st_century-277233)
A Colosseum makettje a Római Civilizáció Múzeumban
A velarium (szó szerint "függöny") egyfajta napellenző, amelyet a római korban használtak. Az amfiteátrumok ülőhelyeinek teljes hosszán körbe nyúlt, hogy megvédje a nézőket a napsütéstől. A behúzható napellenzők elterjedtek voltak a Római Birodalom más amfiteátrumaiban is. A pontos részletek nem tisztázottak, de a napellenzőt faoszlopok tartották, amelyek foglalatai és konzoljai például a Colosseumon és a nîmes-i arénán is fennmaradtak. A Colosseum volt a római kor legnagyobb amfiteátruma, így a veláriuma is a valaha volt legnagyobb naptető volt. Az aréna egyharmada számára nyújtott árnyékot a nap elől. A velárium emellett szellőzést is biztosított, feláramlást is létrehozott.
A velárium építésére, karbantartására és működtetésére a Misenum hadiflottájának, (a Nápolyi-öbölben), vitorlakészítésben és kötélzetépítésben jártas tengerészeit alkalmazták. Nem véletlenül bíztak meg tapasztalt tengerészeket a napellenző működtetésével, akik a nyílt tengeren a vitorlákkal és a kötélzetekkel kapcsolatos tapasztalataik révén képzettek voltak. A Nápoly melletti Misenumban állomásozó haditengerészeti flotta egy különleges különítményét állomásoztatták a Colosseumtól egy saroknyira lévő laktanyában, a Castra Misenatiumban. A tengerészek az amfiteátrum legfelső szintjének panorámás ülőhelyéről kezelték a nagyszámú köteleket.
Colosseum, a naptető oszlopaival, előtte az óriás szobrokkal, amiről a nevét kapta (https://romaikor.hu/roma_az_orok_varos/roma_epuletei/colosseum_es_kornyezete/cikk/colosseum_%2875%E2%80%9382%29)
A Colosseum szerkezete (https://www.worldhistory.org/image/951/colosseum-cross-section/)
Tengeri hadijáték a Colosseumban.
A tetőszerkezet működése a mai napig sem ismert pontosan, sűrű tartóoszlopokra erősített kötelekre elhúzható ponyvákat szereltek
Az eredeti Colosseum tengeri csatákkal (https://hu.pinterest.com/pin/313633561526362680/)
A Colosseum a hírét, jelentőségét méreteinek köszönheti: az elliptikus alaprajzú aréna mérete 86×54 méter, az egyes szekciók kilenc táguló körben keretezték a küzdőteret, az épület befoglaló mérete 187,75×155,6 méter. Az épület vázát hétszázhúsz kemény mészkőből faragott oszlop alkotta, ezek hét és fél méter mélyen kialakított, összefüggő, monolit beton alapozásra támaszkodtak. Észre lehet venni az íves elemek hasonlóságát, egy mai lego játék óriás kivitelben. A sok azonos elem a tervezést és kivitelezést is egyszerűsítette.
A nézőtéri ülések sugárirányban helyezkedtek el, a nézők lépcsősen emelkedő padsorait sugárirányú és körkörös főfalak hordják. A vastag főfalakat a szükséges helyeken boltozatos átjárókkal törték át. A külső kör loggiái alatt áramlott be a hatalmas tömeg az épületbe. A földszinten kőtáblába vésett római számokkal igazították el a nézőket. Ötvenkét bejáraton rövid idő alatt megtelt az amphitheatrum. Becslések szerint közel ötvenezer ülőhelyet alakítottak ki. Az épületben könnyű volt eligazodni, a nézők rövid idő alatt megtalálták helyüket a nézőtéren, a rálátás jó volt.
A Colosseum ülésrendje, szenátorok, hivatalnokok, katonák, asszonyok, szolgák (https://www.worldhistory.org/image/951/colosseum-cross-section/)
AMFITEÁTRUMOK NAPTETŐI
A napellenzőt veláriumnak nevezték, és több különálló, belógó, sugarasan szűkülő szövetdarabból állt, amelyeket egy bonyolult kötélhálóval magasan az amfiteátrum fölé erősítettek. A kötélzetet egyenletes távolságban elhelyezett fa árbocok tartották, amelyek az egész építmény felső szintjén álltak, és a Colosseum felső szintjén még mindig láthatjuk a kiálló és az azokat alátámasztó foglalatokat, illetve azok maradványait. A napellenző nem fedte a Colosseum teljes alapterületét, hanem lejtett egy nagy központi nyílás felé. Az árbocokból kinyúló küllős kötélzet egy ellipszis alakú kötélben végződött, amely meghatározta a nyílás alakját. Így az ülőhelyeken a nézők is árnyékban voltak, az aréna homokján zajló események azonban az ég felé nyitottak voltak, és a nap megvilágította őket. Gondolhatunk erre úgy, mint a Róma központjában lévő Pantheon tetejét látványosan áttörő oculus hatalmas nyílására.
A napellenzőt ugyanabból a vászonból készítették, amelyet az ókori hajóépítők használtak a gályák vitorláihoz (len és esparto, ami a papirusz sáshoz hasonló fűféle), és a velarium szó valójában a vitorla latin szóból származik. Nem véletlenül bíztak meg tapasztalt tengerészeket a napellenző működtetésével, akik a nyílt tengeren a vitorlákat és azok kötélzetét kezelték.
A velárium károsodásának elkerülésére nem húzták ki, ha erős szél vagy túl nagy eső közeledett, így a nézők ki lettek volna szolgáltatva az elemeknek, az előadás elmaradt. A velariummal dolgozni igen előkelő feladat volt minden rabszolga számára, akit besoroztak a római haditengerészethez, de a Castra Misenatiumban sok sorstársuk nem volt ilyen szerencsés. A kaszárnyában más tengerészek arra vártak, hogy sorra kerüljenek a véres tengeri csaták (naumachiae) előadásaiban, amelyek a római játékok legkorábbi színpadra állításának drámai részét képezték a Colosseumban az i. u. 80-ban történt felavatása után. A velarium jól példázza az ókori rómaiak gyakorlatiasságát. Egyrészt a velarium egy gyakorlati probléma zseniális technikai megoldása volt; de a Colosseum napellenzője több volt, mint egy funkcionális mérnöki alkotás. A velárium a környező árnyékból kiemelte a megvilágított aréna területét, és a közönség szeme láttára a homokon zajló élet és halál drámai látványát.
Naumachia a Colosseumban, a kapu melletti oszlopokat a hajók bronz döfőorraival díszítették (https://www.artflakes.com/en/products/naumachie-in-rom-amphitheater-slash-kupfer)
A Colosseumban, új korában, tengeri csatákat rendeztek: a naumachia (latin elnevezés, a görögből származik: "tengeri csata" jelentésű, kiejtése: "No-may-kee-ia"): az ókori Rómában a tengeri ütközetet imitáló csaták egy külön erre a célra épített nagyméretű medencében, a lelátókon ülő nézőközönség előtt (https://www.britannica.com/technology/naumachia,
https://www.gutenberg.org/files/60226/60226-h/60226-h.htm). Rómában számos "naumachiæ"-t építettek, később elárasztott amfiteátrumokban is rendeztek imitált tengeri csatákat.