A 1,5 °C fokos felmelegedés ≈ 10 %-os
páratartalom növekedést okozott
(2025 december)
A felmelegedés és a párolgás együttes következményei közé tartozik a megváltozott csapadékmennyiség, a gyakoribb és súlyosabb zivatarok (tornádók*) és aszályok, a gleccserek és jégtakarók olvadása, a tengerszint emelkedése, valamint a vízhiány és a vízminőség romlása. A párolgás sebessége a hőmérséklet növekedésével gyorsul, ami felgyorsítja az éghajlatváltozás hatásait. A felmelegedés megváltoztatja a csapadékeloszlás mintázatát, egyes területeken intenzívebb esőzéseket, míg másokon szárazságot okoz. A fokozott párolgás miatt a talaj kiszárad, ami súlyosabb és hosszabb ideig tartó aszályokat eredményez. A magasabb hőmérséklet felgyorsítja a gleccserek és a sarki jégtakarók olvadását, ami hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez.
Az olvadó jég és a melegedő óceánok vízének hőtágulása miatt emelkedik a tengerszint, ami árt a part menti területeknek. Az aszályok és a növekvő párolgás miatt csökken az édesvízkészletek mennyisége. A víz hőmérsékletének emelkedése és az alacsonyabb vízszint pedig rontja a vízminőséget. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
Az olvadó jég és a melegedő óceánok vízének hőtágulása miatt emelkedik a tengerszint, ami árt a part menti területeknek. Az aszályok és a növekvő párolgás miatt csökken az édesvízkészletek mennyisége. A víz hőmérsékletének emelkedése és az alacsonyabb vízszint pedig rontja a vízminőséget. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
A víz párolgásának sebessége és a hőmérséklet közötti kapcsolat exponenciális, nem lineáris. A párolgás intenzitását elsősorban a gőznyomás változása határozza meg a hőmérséklet függvényében, amit a termodinamikában a Clausius–Clapeyron-egyenlet ír le.A párolgás sebessége azért növekszik nem lineárisan, hanem annál gyorsabban a hőmérséklet emelkedésével, mert a gőznyomás exponenciálisan függ a hőmérséklettől. A gőznyomás és a hőmérséklet kapcsolatát leíró képlet a Clausius–Clapeyron-egyenlet integrált formája. Az egyenlet megmutatja, hogy a gőznyomás (és így a párolgás mértéke) nem egyenesen arányos a hőmérséklettel, hanem a hőmérséklet reciprokának exponenciális függvénye. A légkörtudományban és a gyakorlati számításokban gyakran használnak egyszerűsített, empirikus formulákat, például a Magnus-formulát, amely szintén exponenciális jellegű, és pontosabban leírják a víz telített gőznyomását adott hőmérsékleti tartományokban. A párolgás sebességét a hőmérséklet mellett más tényezők is befolyásolják, például a levegő páratartalma, a szél sebessége és a folyadék felszínének nagysága. Az August–Roche–Magnus egyenlet szerint a telített vízgőz nyomása tipikus légköri körülmények között megközelítőleg exponenciálisan változik a hőmérséklettel: a légkör vízmegtartó képessége körülbelül 7%-kal nő minden 1 °C-os hőmérséklet-emelkedés esetén.
A globális felmelegedés 1910 és 2025 között 1,5 °C fok / 100 év = 0.015 fok/év
Tehát egyszerű számítással kapjuk, hogy az utolsó évszázadban történt 1,5 °C fokos felmelegedés 1,5 x 7% = 10.5 % -os légnedvesség, páratartalom növekedést okozott a Föld légkörében átlagosan. Eorópában ≈2.5 °C -os a felmelegedés, 13% -os a páratartalom növekedés kb. egy évszázad alatt.
A páratartalomtól és a hőmérséklettől hogyan függ a légköri események intenzitása?
A ChatGPT válasza: a légköri események intenzitása – például zivatarok, hőhullámok, köd, havazás vagy szélviharok – erősen függ a páratartalomtól és a hőmérséklettől, a két tényező egymással is szorosan összefügg, és együtt határozzák meg, mennyi energiát tárol a légkör. A meleg, nedves levegő sok energiát tartalmaz, ami intenzívebb légköri eseményeket okoz. A hűvös vagy száraz levegő nyugodtabb időjárást eredményez, kivéve a gyors keveredést (frontok), amikor a hirtelen keveredés heves viharokat okoz.
A ChatGPT válasza: a légköri események intenzitása – például zivatarok, hőhullámok, köd, havazás vagy szélviharok – erősen függ a páratartalomtól és a hőmérséklettől, a két tényező egymással is szorosan összefügg, és együtt határozzák meg, mennyi energiát tárol a légkör. A meleg, nedves levegő sok energiát tartalmaz, ami intenzívebb légköri eseményeket okoz. A hűvös vagy száraz levegő nyugodtabb időjárást eredményez, kivéve a gyors keveredést (frontok), amikor a hirtelen keveredés heves viharokat okoz.
A hőmérséklet hatása:
1. Melegebb levegő több vízgőzt képes megtartani
A meleg levegő „több helyet ad” a vízgőznek, így nő a maximális páratartalom, 7%-kal minden 1 °C-os hőmérséklet-emelkedés esetén. Ha a levegő felmelegszik, több nedvesség párolog el földfelszínről.
2. Nagyobb hőmérséklet-különbségek → erősebb légköri mozgásokat okoznak
Ha a felszín nagyon meleg, de a magasabb légrétegek hűvösek, akkor a levegő intenzívebben emelkedik, ami
• zivatarokhoz
• záporokhoz
• tornádókhoz* (ha a szélnyírás is kedvező) vezet.
3. Hőmérséklet és energia
A vízgőzben tárolt energiát a légkör a kondenzáció során felszabadítja (ami a látens hő).
Melegebb klímában több vízgőz → több energia → erősebb viharokat okoz.
A meleg levegő „több helyet ad” a vízgőznek, így nő a maximális páratartalom, 7%-kal minden 1 °C-os hőmérséklet-emelkedés esetén. Ha a levegő felmelegszik, több nedvesség párolog el földfelszínről.
2. Nagyobb hőmérséklet-különbségek → erősebb légköri mozgásokat okoznak
Ha a felszín nagyon meleg, de a magasabb légrétegek hűvösek, akkor a levegő intenzívebben emelkedik, ami
• zivatarokhoz
• záporokhoz
• tornádókhoz* (ha a szélnyírás is kedvező) vezet.
3. Hőmérséklet és energia
A vízgőzben tárolt energiát a légkör a kondenzáció során felszabadítja (ami a látens hő).
Melegebb klímában több vízgőz → több energia → erősebb viharokat okoz.
A ≈ 10%-al nagyobb páratartalom hatása
1. Magas páratartalom → nagyobb csapadékmennyiség. amikor sok a vízgőz, a felhőkben 10 %-al több víz csapódik ki ⇒ 10% -al intenzívebb eső, zivatar (amennyiben lineárisnak tekintjük a függést), hó, jégeső. A megfigyelések szerint az átlagos szélerő nem erősödött 10 %-al, sőt még esetleg gyengült is. Magas relatív páratartalom → a könnyebb felhőképződés villámárvizeket okoz a zivatarokon túlmenően.
Amikor a levegő eléri a harmatpontot, a vízgőz kondenzálódik, kialakulnak:
• ködök
• felhők
• csapadékrendszerek is intenzívebbek 10%-al
3. Alacsony páratartalom esetén → gyors párolgás okozhat
• szárazságot
• hőhullámokat
• tűzveszélyt
• szupercellák előoldalán kialakuló száraz beáramlásokat (downdraft)
• ködök
• felhők
• csapadékrendszerek is intenzívebbek 10%-al
3. Alacsony páratartalom esetén → gyors párolgás okozhat
• szárazságot
• hőhullámokat
• tűzveszélyt
• szupercellák előoldalán kialakuló száraz beáramlásokat (downdraft)
A kettő együtt hogyan fokozza a légköri jelenségeket?
Hőmérséklet Páratartalom Következmény
magas magas heves zivatarok, felhőszakadások, trópusi ciklonok
magas alacsony hőhullámok, száraz viharok, tűzveszély
alacsony magas köd, szitálás, ónos eső
alacsony alacsony derült idő, gyenge légköri aktivitás
Hőmérséklet Páratartalom Következmény
magas magas heves zivatarok, felhőszakadások, trópusi ciklonok
magas alacsony hőhullámok, száraz viharok, tűzveszély
alacsony magas köd, szitálás, ónos eső
alacsony alacsony derült idő, gyenge légköri aktivitás
A zivatarok intenzitásának fokozatai:
A ChatGPT válasza: a zivatarok intenzitásának fokozataira általánosan a következő kategóriákat használják:
A ChatGPT válasza: a zivatarok intenzitásának fokozataira általánosan a következő kategóriákat használják:
1. Gyenge zivatar
• Gyenge vagy közepes zápor
• Enyhe villámlás és mennydörgés
• Széllökések többnyire 40–60 km/h
• Hólyagos, gyorsan múló cellák
• Jelentős károkozás ritka
• Gyenge vagy közepes zápor
• Enyhe villámlás és mennydörgés
• Széllökések többnyire 40–60 km/h
• Hólyagos, gyorsan múló cellák
• Jelentős károkozás ritka
2. Közepes intenzitású zivatar
• Erősebb csapadék
• Gyakoribb villámtevékenység
• Széllökések 60–80 km/h
• Apró, jellemzően ≤1 cm-es jég előfordulhat
• Intenzív, de többnyire károkozás nélküli időjárási jelenség
• Erősebb csapadék
• Gyakoribb villámtevékenység
• Széllökések 60–80 km/h
• Apró, jellemzően ≤1 cm-es jég előfordulhat
• Intenzív, de többnyire károkozás nélküli időjárási jelenség
3. Heves zivatar (Severe Thunderstorm). Nemzetközi (pl. NOAA, ESTOFEX) és hazai definíciók alapján heves zivatarnak számít, ha legalább az alábbiak közül egy teljesül (már okozhatnak károkat, pl. letört ágakat, járműkárokat):
• Széllökés ≥ 90 km/h
• Jégeső ≥ 2 cm
• Nagyon intenzív villámtevékenység
• Felhőszakadás (rövid idő alatt ≥ 25–30 mm)
• Széllökés ≥ 90 km/h
• Jégeső ≥ 2 cm
• Nagyon intenzív villámtevékenység
• Felhőszakadás (rövid idő alatt ≥ 25–30 mm)
4. Heves szupercellás zivatar, a legerősebb zivatarok egyike, forgó feláramlással (mezociklonnal).
Jellemzői:
• Szél akár 120–150 km/h vagy több
• Nagy jég: 3–5+ cm
• Intenzív villámtevékenység
• Tornádók* előfordulhatnak
• Felhőszakadás, villámárvíz
• Szél akár 120–150 km/h vagy több
• Nagy jég: 3–5+ cm
• Intenzív villámtevékenység
• Tornádók* előfordulhatnak
• Felhőszakadás, villámárvíz
5. Extrém heves időjárás / szupercella, ami bár ritka, de súlyos károkat okozhat.
• Széllökés 150 km/h felett
• Jég ≥ 5–7 cm
• Tartós forgó zivatarcellák (szupercellák)
• Erős tornádók* (EF2–EF5)
• Széllökés 150 km/h felett
• Jég ≥ 5–7 cm
• Tartós forgó zivatarcellák (szupercellák)
• Erős tornádók* (EF2–EF5)
Összefoglaló táblázat
Fokozat Jellemző szél Jég Villámlás Megjegyzés
Gyenge 40–60 km/h nincs kevés Ártalmatlan
Közepes 60–80 km/h ≤1 cm közepes Jelentős csapadék
Heves ≥90 km/h ≥2 cm erős Károk várhatóak
Szupercellás 120–150 km/h 3–5 cm nagyon erős Súlyos károk
Tornádó lehet ≥150 km/h ≥5–7 cm extrém Súlyos károk
Fokozat Jellemző szél Jég Villámlás Megjegyzés
Gyenge 40–60 km/h nincs kevés Ártalmatlan
Közepes 60–80 km/h ≤1 cm közepes Jelentős csapadék
Heves ≥90 km/h ≥2 cm erős Károk várhatóak
Szupercellás 120–150 km/h 3–5 cm nagyon erős Súlyos károk
Tornádó lehet ≥150 km/h ≥5–7 cm extrém Súlyos károk
* Tornádók: A tornádó pusztító erejű forgószélben megnyilvánuló meteorológiai jelenség. Jellemzője, hogy a hevesen örvénylő légoszlop a viharfelhőből indul ki, és a földfelszínnel érintkezik. A földet el nem érő felhőtölcsért tubának hívják. 2007 óta a korrigált Fujita-skálát (Enhanced Fujita Scale, EF) használják, ami EF0-tól EF5-ig terjed, és más országok is egyre inkább ezt használják. Tévhit, hogy ha nagy átmérőjű egy tornádó, akkor az nagy fokozatot is kap. Tökéletes ellen-példa a 2007 ben kialakult F5-ös Elie, Manitoba Kanadai tornádó, amely mindössze 250m átmérőjű volt, mig a 4,2 kilométer átmérőjű El Reno tornádó az EF3-as fokozatot kapta. Az élőlényeket és tárgyakat a tornádó leginkább oldalirányban hajítja el. Az, hogy az örvény igazán magasba szívja a tárgyakat, elég ritka jelenség, bár vannak olyan felvételek, ahol ez is jól megfigyelhető. Az állatokkal hasonló a helyzet. Leggyakrabban kifelé, a földhöz közel repíti őket a szél, 40-600 méteres távolságra. Olyan esetekről is hallani, hogy halak, szalamandrák, békák hullottak az égből, ami úgy fordulhat elő, hogy a tornádó víz felett halad el, és onnan felszippantja az élőlények egy részét.
A korrigált Fujita-skála
EF0 (gyenge), Pusztitás: 105–137 km/h – a tetők sérülhetnek, eresz csatornák ledőlnek, a faágak letörnek és a gyenge gyökérzetű fák kidőlnek. (azok a tornádók amiknek nincs bejelentett pusztítása, mindig EF0-sak)
EF1 (mérsékelt), Pusztitás: 138–177 km/h – a háztetők felszakadnak, ajtók leszakadnak, ablakok betörnek, a mobil házak felborulnak.
EF2 (nagy), Pusztitás: 179–217 km/h – a tetőszerkezetek leszakadnak, a mobil otthonok teljesen elpusztulnak, a nagyobb fák kitörnek vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben, az autók felemelkednek
EF3 (erős), Pusztitás: 219–266 km/h – teljes emeletek tűnhetnek el, komoly sérülés nagyobb épületekben (például bevásárlóközpontok), a vonatszerelvények felborulnak, minden fa kidől, vagy kitörik, nehezebb gépjárművek is fölemelkednek és métereket mozognak a levegőben.
EF4 (katasztrofális), Pusztitás: 267–322 km/h – az épületek a föld felszínével lesznek egyenlők, a tetőszerkezetek, faházak, gépjárművek és egyéb nagyobb tárgyak folyamatosan sodródnak a levegőben.
EF5 („elképesztő”), Pusztitás: >322 km/h – a többszintes és vasbetonházak is összedőlnek, s darabjaik messzire szétszóródnak; a nehéz járművek és darabjaik több száz méternyit repülnek. Katasztrofális pusztítás.
EF1 (mérsékelt), Pusztitás: 138–177 km/h – a háztetők felszakadnak, ajtók leszakadnak, ablakok betörnek, a mobil házak felborulnak.
EF2 (nagy), Pusztitás: 179–217 km/h – a tetőszerkezetek leszakadnak, a mobil otthonok teljesen elpusztulnak, a nagyobb fák kitörnek vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben, az autók felemelkednek
EF3 (erős), Pusztitás: 219–266 km/h – teljes emeletek tűnhetnek el, komoly sérülés nagyobb épületekben (például bevásárlóközpontok), a vonatszerelvények felborulnak, minden fa kidől, vagy kitörik, nehezebb gépjárművek is fölemelkednek és métereket mozognak a levegőben.
EF4 (katasztrofális), Pusztitás: 267–322 km/h – az épületek a föld felszínével lesznek egyenlők, a tetőszerkezetek, faházak, gépjárművek és egyéb nagyobb tárgyak folyamatosan sodródnak a levegőben.
EF5 („elképesztő”), Pusztitás: >322 km/h – a többszintes és vasbetonházak is összedőlnek, s darabjaik messzire szétszóródnak; a nehéz járművek és darabjaik több száz méternyit repülnek. Katasztrofális pusztítás.
Tornádó kialakulása (https://hu.wikipedia.org/wiki/Torn%C3%A1d%C3%B3)
Tornádó (Elie, Manitoba Kanadai tornádó, https://hu.wikipedia.org/wiki/Torn%C3%A1d%C3%B3)
Európában a legtöbb észlelt tornádók száma az Egyesült Királyság Angliai részén van, előfordulnak úgymond tornádó sűrűsödések (tornado outbreak), amelyben akár több 10 tornádó is létrejöhet mindössze néhány, vagy esetleg 1 nap leforgása alatt. A legnagyobb ilyen Európában 1981-ben volt az Egyesült Királyságban, amelyben mindössze 2 nap alatt 104 tornádó ért a földet, többségük gyenge volt, de volt amely elérte az EF2 szintet. Az Egyesült Királyság után Olaszországban, Németországban (északi és nyugatabbi részei), (https://hu.wikipedia.org/wiki/Torn%C3%A1d%C3%B3), Franciaországban (annak északi, észak-keleti része) és végül a külső Benelux-Államokban látnak legtöbbet tornádót az emberek, de Hollandiában legfőképp tromba (víztölcsér) formában.
Az Észak-Olaszországi Pó-síkság a déli meleg mediterrán levegő és a hideg északról jövő alpesi levegő ütközése miatt ideális terület erősebb tornádók kialakulására. Ilyen a 2015 Július 8-ai Veneto tartományban kialakult F4-es tornádó, de Németország is sűrűn látni erősebb tornádókat. Amerika kaliberű tornádóra példa a 2021-es Csehországban kialakult tornádó, amely megölt 6 embert, és elérte az F4-es erősséget.
Magyarországon is előfordul a jelenség, meteorológusok szerint évente nagyjából 20-30 alkalommal, ezeknek csak töredéke jut tudomásukra és többségük az EF0 fokozatot éri csak el. Ritkábban EF1, EF2-t. A legutóbbi rendkívül erős tornádó a 2010. augusztus 16-án kialakult Mezőkövesdi tornádó volt, amely az EF2 fokozatot érte el. Az ország eddigi legerősebb tornádója F4-es erejű volt, és 1924. június 13-án ért földet Biatorbágy és Páty közelében és egészen a Börzsöny lábáig elment, ahol a szemtanúk szerint felemelkedett.
A világ azon részei, ahol a legnagyobb valószínűséggel kialakulhatnak tornádók