Az AI technológiai ipar legbefolyásosabb szereplői, a legfejlettebb AI
modellcsaládok.
(2026 január)
A technológiai óriások piaci hatalma akkora, hogy piactorzító hatású. A monopóliumok egy-egy piacrészt teljesen uralnak, és ezzel nemcsak az árakat, hanem az információhoz, a tudományhoz, a kultúrához és az infrastruktúrához való hozzáférést is kontrollálják. 2025-ben ennek a hatása több fronton is látványosan megmutatkozott (https://index.hu/kulfold/2025/12/30/brit-titkosszolgalat-mi6-figyelmeztetes/). A brit hírszerzés vezetője szerint ez már nem pusztán gazdasági kérdés: az algoritmusok és platformok politikai fegyverré válhatnak, mert néhány ember dönt arról, hogyan használjuk őket.
A közösségi médiát ma két-három amerikai cég uralja, ahol az algoritmusok betanítói döntik el, hogy milyen bemenő adatokat és hogyan jutalmaznak, azaz hogy mit látunk, miről gondolkodunk, és mit és milyen motívációval hallunk a világról. Pl. a világ leggazdagabb embere, Elon Musk egyszerre birtokolja az X-et (korábban Twitter), a Teslát, a SpaceX-et, és a Starlinket, és az utóbbi pedig kulcsszerepet játszik az ukrajnai háborúban is. (Mit is látunk? A Meta 2025 szeptemberben mutatta be a 799 dolláros okosszemüvegét. A Meta első, széles közönségnek szánt, mesterséges intelligenciával felszerelt szemüvegével videókat nézhetünk, és üzenetekre válaszolhatunk. A vezérlés egy csuklópánton keresztül történik. A Meta mellett más technológiai óriások is beléptek az okosszemüvegek piacára, az Alphabet májusban 150 millió dolláros partnerséget jelentett be a Warby Parkerrel, a ChatGPT mögött álló OpenAI pedig állítólag az Apple-lel közösen dolgozik saját eszközén, akkor pedig 2026-ban piacra dobják a közös okosszemüveget. ALenovo AI Glasses pedig egy olyan okosszemüveg, amely a személyes AI-t közvetlenül a szemünk elé vetíti, lehetővé téve a teljesen kézmentes interakciót munka közben.)
Ma a globális rendszer még elfogadhatóan működik, de tolódik a "kínai minta" felé, azaz lassan kialakul a „mindent látó” kamerák és a felhasználóprofil adatbankok rendszere*. A bűnüldözésben a rendszernek világos a funkciója, a kérdés csak az, hogy civil szervezetek hozzáférhetnek-e a profilokhoz, mert azok között egyesek ellenünk, a kárunkra használnák a rendszert. Léteznek már járműkövető (busz, taxi...) adatbankok is, a légi járműveket a légtér irányítóknak kötelező figyelni. Tegyük hozzá, hogy a "kínai minta" működik, és -bevallottan vagy nem bevallottan- lesznek, vannak követői.
A közgazdászok mondják, hogy a monopóliumok titkolják az innovációt, torzítják az árakat, és növelik az egyenlőtlenségeket, de a monopóliumok folyamatosan fejlesztenek: kerül, amibe kerül az AI esetén. Ha egy cégcsoport uralja az infrastruktúrát, az adatokat vagy az ellátási láncot, persze kiszoríthatja az új belépőket, aminek az eredménye kevesebb munkahely, néha kevesebb ötlet és drágább szolgáltatások lehetnek. De a "kis felhasználók" végül ingyen használhatják az AI-ket, és hirdetés mentesen. Az AI pedig folyamatosan terjed, 2026 -ban már beállhat egy stacionátrius, időben lineárisan növekvő állapot. Mekkora az a méret, amikor a három nagy túl nagy?*** Nem tudjuk, és nincsenek szabályok, egyedi esetek vannak, és a Googlet perlik a legtöbbet. A történelem már látott olyat, hogy egy monopólium visszaélt a hatalmával: a Standard Oil vagy az amerikai vasúttársaságok feldarabolása nélkül ma egészen máshogy nézne ki az USA gazdasága. Az Európai Unió a gigacégekkel szemben most gigabírságokkal próbálkozik, aminek már politikai hatásai is vannak. Az amerikai kormány – amely a Szilícium-völgy szövetségese-, persze jelezte, hogy nem nézi jó szemmel az EU bírságait, mert ott a versenyszellem még szabadabb, mint a túlszabályozott EU-ban.
Bár naponta több száz új AI-alkalmazás jelenik meg (a legtöbb automatizálási, pénzügyi és egészségügyi területen), a világot ténylegesen formáló, alapvető technológiát nyújtó „Nagy AI” rendszerek száma kevesebb mint húsz. 2026 elején a piacot az alábbi kategóriák szerint lehet felosztani, jelenleg 5-6 meghatározó vállalat uralja a globális AI-fejlesztést, amelyek saját alapmodellekkel és óriási számítási kapacitással -pl. a Google- rendelkeznek (AI válasz):
Meta: Az open-source irányadója a Llama modellekkel.
Microsoft: Bár az OpenAI partnere, saját modelleket (Phi) és hatalmas infrastruktúrát (Azure AI) is biztosít.
Mistral AI: Az európai központú meghatározó fejlesztő.
Mistral AI: Az európai központú meghatározó fejlesztő.
A legfejlettebb modellcsaládok pedig: ha a technológiai áttörést jelentő modelleket nézzük, jelenleg körülbelül 10-15 olyan modellcsalád létezik, amely képes komplex érvelésre, kódolásra és multimodális (szöveg, kép, hang) feladatokra.
Kína külön AI-ökoszisztémát épített ki, ahol legalább 3-4 globális szintű versenyző található:
Alibaba (Qwen modellek)
Baidu (Ernie Bot)
Tencent (Hunyuan)
DeepSeek (az utóbbi időben rendkívül hatékonnyá vált modellekkel)
Léteznek olyan „Nagy AI” rendszerek is, amelyek nem általános csevegők, hanem specifikus területeket vezetnek:
NVIDIA: A hardver mellett az AI-képzés szoftveres alapjait adja.
Tesla (xAI): A Grok modellekkel és az önvezető technológiával.
Alibaba (Qwen modellek)
Baidu (Ernie Bot)
Tencent (Hunyuan)
DeepSeek (az utóbbi időben rendkívül hatékonnyá vált modellekkel)
Léteznek olyan „Nagy AI” rendszerek is, amelyek nem általános csevegők, hanem specifikus területeket vezetnek:
NVIDIA: A hardver mellett az AI-képzés szoftveres alapjait adja.
Tesla (xAI): A Grok modellekkel és az önvezető technológiával.
NVDA $325 milliárd
AAPL $300 milliárd
AAPL $300 milliárd
GOOGL $200 milliárd
AMZN $135 milliárd
MSFT $125 milliárd
META $ 80 milliárd
TSLA $ 60 milliárd
AMZN $135 milliárd
MSFT $125 milliárd
META $ 80 milliárd
TSLA $ 60 milliárd
Adatvédelem: A Google-t gyakran úgy ábrázolják, mint aki már azelőtt tudja, mire gondolsz, mielőtt valaki elkezd gépelni.
LMSYS Chatbot Arena élő listája: Az LMSYS Chatbot Arena (ma már gyakran LMArena) 2026 januári adatai alapján a globális rangsort 7-8 modell vezeti. A mezőny szoros, és a helyezések a folyamatos szavazások miatt naponta változhatnak. A legfrissebb összesített (Text/General) ranglista élmezőnye, 2026. januári állapot:
Helyezés Modell neve Fejlesztő Megjegyzés
1. Gemini 3 Pro Google Kiemelkedő multimodális képességek
2. Gemini 3 Flash Google Rendkívüli sebesség és hatékonyság
3. Grok-4.1 (thinking) xAI Erős logikai és érvelési (reasoning) képességek
4. Claude Opus 4.5 Anthropic Pontosság és programozási feladatok éllovasa
5. Grok-4.1 xAI A standard (non-thinking) változat
6. GPT-5.1 High OpenAI Magas szintű instrukciókövetés
7. Gemini 2.5 Pro Google Korábbi generációs, de stabilan jól teljesítő modell
1. Gemini 3 Pro Google Kiemelkedő multimodális képességek
2. Gemini 3 Flash Google Rendkívüli sebesség és hatékonyság
3. Grok-4.1 (thinking) xAI Erős logikai és érvelési (reasoning) képességek
4. Claude Opus 4.5 Anthropic Pontosság és programozási feladatok éllovasa
5. Grok-4.1 xAI A standard (non-thinking) változat
6. GPT-5.1 High OpenAI Magas szintű instrukciókövetés
7. Gemini 2.5 Pro Google Korábbi generációs, de stabilan jól teljesítő modell
Ezek kategóriagyőztesek, de bizonyos specifikus feladatkörökben más modellek vezetnek:
Kódolás (Coding): A Claude Opus 4.5 a legerősebb (80.9% a SWE-bench teszten), megelőzve a GPT-5.1-et és a Gemini 3 Pro-t.
Képalkotás (Text-to-Image): A vizuális rangsort a GPT Image 1.5 vezeti, szorosan mögötte a Gemini 3 Pro Image és a Flux 2 Max áll.
Érvelés (Reasoning): A "Thinking" modellek (pl. Grok-4.1-thinking, o1-series) dominálnak a komplex matematikai és logikai feladványoknál.
A ranglista állandóan frissül, a legpontosabb, valós idejű sorrend az alábbi hivatalos forrásokon érhető el: A Google (Gemini 3 széria) vezeti a nyers teljesítményt, de az Anthropic (Claude 4.5) és az xAI (Grok 4.1) szorosan a nyomában van, míg az OpenAI (GPT-5.1) a megbízhatóságra és az instrukciókövetésre fókuszál. LMArena Leaderboard (Hivatalos oldal): a fő platform a szöveges, képi és videós modellek összehasonlításához.
Hugging Face Space: az Arena nyílt forrású és közösségi elérése.
Ha megkérdezzük az AI-t, hogy mit tud rólunk, a profilunkról és a szokásainkról az Apple, a Google és a Microsoft?
Akkor a techóriások 2026-ban is kiterjedt adatgyűjtést végeznek, de az adatok típusa és a profilalkotás célja eltér az egyes cégeknél.
1. Google
A Google üzleti modellje a reklámokon alapul, ezért a lehető legrészletesebb profilt készít, a keresési előzmények, a megtekintett YouTube videók, valamint a Google Térkép segítségével a pontos tartózkodási hely alapján. Ismeri a napi rutint, az érdeklődési köröket és a vásárlási szándékokat. 2026-ban a Google Gemini MI integrációjának köszönhetően a kereséseken túl az e-mailek, dokumentumok és fotók tartalmát is elemzi a "digitális asszisztens" funkciókhoz. A Google 2025 októberében titokban aktivált egy funkciót, amely lehetővé teszi, hogy mesterségesintelligencia-modellje, a Gemini beolvassa minden Gmail-felhasználó privát e-mailjét és mellékleteit. Pénzügyi adatoktól kezdve egészségügyi adatokon át a személyes beszélgetésekig mindent lát a rendszer. Emiatt csoportos per indult a technológiai óriás ellen, egy ausztrál tervezőmérnök pedig arra figyelmeztet, hogy két helyen kell manuálisan kikapcsolni az érintett beállítást. De van egy csapda, ugyanis a Gmail postafiók utána káoszba fullad.
2. Apple
Az Apple elsősorban hardvergyártó, így adatvédelmi kommunikációja a biztonságra épül, de továbbra is gyűjt adatokat gyűjt a szolgáltatásaihoz: a fiókadatok (név, e-mail), alkalmazáshasználati statisztikák és az iCloudon tárolt metaadatok. Az egészségügyi adatok (Apple Watch) és a biometrikus azonosítók (Face ID) révén a fizikai állapotról és az eszközkihasználtságról szerez információt. 2026-ban az iOS 26 bevezetésével szigorúbb adatvédelmi kontrollt kínál, de a Google-lal kötött megállapodás révén az MI-szolgáltatásokhoz adatátvitelt tesz lehetővé a két rendszer között.
3. Microsoft
A Microsoft az üzleti hatékonyságra és a szoftverre összpontosít. A Windows használati szokások, a Microsoft 365-ben (Word, Teams, Outlook) végzett tevékenységek és a felhőalapú interakciók. Ismeri a munkarendet, a szakmai kapcsolatrendszert és a szoftverhasználati stílust. 2026-ban a Copilot segítségével a Microsoft profilozza a felhasználók szakmai kreativitását és problémamegoldó módszereit.
Akkor a techóriások 2026-ban is kiterjedt adatgyűjtést végeznek, de az adatok típusa és a profilalkotás célja eltér az egyes cégeknél.
1. Google
A Google üzleti modellje a reklámokon alapul, ezért a lehető legrészletesebb profilt készít, a keresési előzmények, a megtekintett YouTube videók, valamint a Google Térkép segítségével a pontos tartózkodási hely alapján. Ismeri a napi rutint, az érdeklődési köröket és a vásárlási szándékokat. 2026-ban a Google Gemini MI integrációjának köszönhetően a kereséseken túl az e-mailek, dokumentumok és fotók tartalmát is elemzi a "digitális asszisztens" funkciókhoz. A Google 2025 októberében titokban aktivált egy funkciót, amely lehetővé teszi, hogy mesterségesintelligencia-modellje, a Gemini beolvassa minden Gmail-felhasználó privát e-mailjét és mellékleteit. Pénzügyi adatoktól kezdve egészségügyi adatokon át a személyes beszélgetésekig mindent lát a rendszer. Emiatt csoportos per indult a technológiai óriás ellen, egy ausztrál tervezőmérnök pedig arra figyelmeztet, hogy két helyen kell manuálisan kikapcsolni az érintett beállítást. De van egy csapda, ugyanis a Gmail postafiók utána káoszba fullad.
2. Apple
Az Apple elsősorban hardvergyártó, így adatvédelmi kommunikációja a biztonságra épül, de továbbra is gyűjt adatokat gyűjt a szolgáltatásaihoz: a fiókadatok (név, e-mail), alkalmazáshasználati statisztikák és az iCloudon tárolt metaadatok. Az egészségügyi adatok (Apple Watch) és a biometrikus azonosítók (Face ID) révén a fizikai állapotról és az eszközkihasználtságról szerez információt. 2026-ban az iOS 26 bevezetésével szigorúbb adatvédelmi kontrollt kínál, de a Google-lal kötött megállapodás révén az MI-szolgáltatásokhoz adatátvitelt tesz lehetővé a két rendszer között.
3. Microsoft
A Microsoft az üzleti hatékonyságra és a szoftverre összpontosít. A Windows használati szokások, a Microsoft 365-ben (Word, Teams, Outlook) végzett tevékenységek és a felhőalapú interakciók. Ismeri a munkarendet, a szakmai kapcsolatrendszert és a szoftverhasználati stílust. 2026-ban a Copilot segítségével a Microsoft profilozza a felhasználók szakmai kreativitását és problémamegoldó módszereit.
Közös jellemzők 2026-ban: Mind a három cég a jelszavak helyett a passkey (biometrikus) alapú azonosítást részesíti előnyben, csökkentve a jelszavaktól való függőséget. Az adataink gyűjtése már nemcsak tárolást jelent, hanem prediktív elemzést: az MI megjósolja a következő lépéseket vagy igényeket.
A felhasználók az Apple Adatvédelem, a Google My Activity és a Microsoft Adatvédelmi irányítópult felületein ellenőrizhetik a róluk tárolt információkat.
*Kína utcai megfigyelési rendszere 2026-ra a világ legfejlettebb és legkiterjedtebb hálózatává vált, amely az mesterséges intelligenciát (MI) és a tömeges adatgyűjtést ötvözi a társadalmi kontroll érdekében. Főbb technológiai pillérei 2026-ban:
Kamerahálózat (Skynet és Sharp Eyes): Az országban több mint 416 millió kamera működik, ami bizonyos városokban (például Chongqing) 6 lakosonként egy kamerát jelent. A rendszerek képesek egyszerre több tucat emberi arc valós idejű azonosítására, akár kedvezőtlen szögből is.
"A.I. + " nevű akcióterv: a kínai kormány 2025 végén indította el az „A.I. +” programot, amely az MI-t az oktatástól az egészségügyig az élet minden területébe beépíti, központosítva a döntéshozatalt és a megfigyelést.
Adatfúzió: A rendszer nemcsak képeket rögzít, hanem összekapcsolja azokat a mobiltelefonok adataival (WiFi-szimatolók, IMSI-fogók), banki tranzakciókkal, online tevékenységekkel és biometrikus adatbázisokkal.
Társadalmi Kreditrendszer (SCS): A nyugati sajtó gyakran egyetlen „pontszámként” írja le, 2026-ban a rendszer egy adminisztratív végrehajtási eszköz, amelynek célja a jogi és kereskedelmi tevékenység nyomon követése, a szabálykövetés jutalmazása és a jogsértések büntetése. (Nagy ország, nagy rendetlenség, azaz nehezebb rendet tartani.). Nem egyetlen központi pontszám létezik, hanem minisztériumok és helyi kormányzatok közötti megosztott adatbázisok, amelyek alapján például korlátozhatják a jegyvásárlást vagy a hitelfelvételt.
Új fejlemények, új szabályozás (2026), szigorúbb (AI válasz): 2026. január 1-jétől hatályos Kína módosított kiberbiztonsági törvénye, amely kiterjeszti a hatósági felügyeletet a felhőalapú infrastruktúrákra és az MI-rendszerekre is. Kína aktívan exportálja megfigyelési technológiáit (pl. Huawei, Hikvision) Kelet-Európába és Latin-Amerikába, ahol bűnmegelőzési és katasztrófavédelmi célokra használják. A rendszer komplexitása miatt 2024–2025-ben megszaporodtak a belső visszaélések; állami alkalmazottak és vállalkozók érzékeny személyes adatokat (pl. valós idejű tartózkodási hely) értékesítenek a feketepiacon. A megfigyelési állam fenntartását 2026-ban már nem titkolják, mivel a kormány szerint a „mindent látó” kamerák jelenléte önmagában is elrettentő erejű a bűnözőkkel szemben.
"A.I. + " nevű akcióterv: a kínai kormány 2025 végén indította el az „A.I. +” programot, amely az MI-t az oktatástól az egészségügyig az élet minden területébe beépíti, központosítva a döntéshozatalt és a megfigyelést.
Adatfúzió: A rendszer nemcsak képeket rögzít, hanem összekapcsolja azokat a mobiltelefonok adataival (WiFi-szimatolók, IMSI-fogók), banki tranzakciókkal, online tevékenységekkel és biometrikus adatbázisokkal.
Társadalmi Kreditrendszer (SCS): A nyugati sajtó gyakran egyetlen „pontszámként” írja le, 2026-ban a rendszer egy adminisztratív végrehajtási eszköz, amelynek célja a jogi és kereskedelmi tevékenység nyomon követése, a szabálykövetés jutalmazása és a jogsértések büntetése. (Nagy ország, nagy rendetlenség, azaz nehezebb rendet tartani.). Nem egyetlen központi pontszám létezik, hanem minisztériumok és helyi kormányzatok közötti megosztott adatbázisok, amelyek alapján például korlátozhatják a jegyvásárlást vagy a hitelfelvételt.
Új fejlemények, új szabályozás (2026), szigorúbb (AI válasz): 2026. január 1-jétől hatályos Kína módosított kiberbiztonsági törvénye, amely kiterjeszti a hatósági felügyeletet a felhőalapú infrastruktúrákra és az MI-rendszerekre is. Kína aktívan exportálja megfigyelési technológiáit (pl. Huawei, Hikvision) Kelet-Európába és Latin-Amerikába, ahol bűnmegelőzési és katasztrófavédelmi célokra használják. A rendszer komplexitása miatt 2024–2025-ben megszaporodtak a belső visszaélések; állami alkalmazottak és vállalkozók érzékeny személyes adatokat (pl. valós idejű tartózkodási hely) értékesítenek a feketepiacon. A megfigyelési állam fenntartását 2026-ban már nem titkolják, mivel a kormány szerint a „mindent látó” kamerák jelenléte önmagában is elrettentő erejű a bűnözőkkel szemben.
**
A 2026-os adatok és az aktuális biztonsági helyzet alapján a profilozás mellett a kiber és a hibrid támadások is szaporodnak a hibrid támadások
legfontosabb jellemzői (AI válasz): A hibrid támadások olyan összetett műveletek, amelyek a hagyományos katonai eszközöket nem katonai módszerekkel (például dezinformációval, kibertámadásokkal vagy gazdasági nyomással) ötvözik, hogy egy célpontot – általában egy államot vagy intézményt – destabilizáljanak.
1. Alkalmazott módszerek
Dezinformáció és információs manipuláció: álhirek terjesztése a társadalmi bizalom aláásása és a politikai narratíva befolyásolása érdekében.
Kibertámadások: Kritikus infrastruktúrák (pl. villamosenergia-hálózat, közlekedés, infokábelek) elleni támadások, kémkedés vagy adatlopás.
Gazdasági kényszerítés: Az ellátási láncok vagy az energiafüggőség eszközként való használata politikai engedmények elérésére.
Szabotázsakciók és fizikai zavarok: Drónok használata a légiközlekedés megzavarására vagy tenger alatti infrastruktúra (pl. gázvezetékek) megrongálása.
Migráció eszközként való használata: Irányított migrációs nyomás generálása a határokon a célország destabilizálására.
2. Stratégiai célok
A támadók célja a hadviselés és a béke közötti határvonal elmosása. A műveletek a formális hadüzenet szintje alatt maradnak, ami megnehezíti a védelmi szövetségek számára a válaszadást.
3. Aktuális helyzet (2026)
Válaszlépések: pl. az Európai Unió Tanácsa 2026. október 9-ig meghosszabbította az orosz hibrid tevékenységekért felelős személyekkel és szervezetekkel szembeni szankciókat. A NATO szövetség 2026 elején fontolgatja a fellépést a hibrid műveletekkel szemben, mivel a hozzáállás már nem elegendő a gyakoribb szabotázsakciók kezelésére. Pl. egy januári támadás ügyében a berlini ügyészség indított vizsgálatot, elkövetőként az úgynevezett Vulkán-csoport, egy baloldali szélsőséges szervezet jelentkezett. A német iparvállalatok szövetsége (BDI) az eset kapcsán a kulcsfontosságú infrastrukturális létesítmények fokozottabb védelmét szorgalmazta. "Az energiaellátás, a logisztika és a kommunikáció terén már hosszú ideje tapasztalni hibrid fenyegetéseket és célzott támadásokat, amelyek gazdaságunk gerincét érintik" – mondta valaki, aki szerint a politikusok nem érzik, hogy sürgősen megfelelő választ kellene adni az erősödő fenyegetésekre.
1. Alkalmazott módszerek
Dezinformáció és információs manipuláció: álhirek terjesztése a társadalmi bizalom aláásása és a politikai narratíva befolyásolása érdekében.
Kibertámadások: Kritikus infrastruktúrák (pl. villamosenergia-hálózat, közlekedés, infokábelek) elleni támadások, kémkedés vagy adatlopás.
Gazdasági kényszerítés: Az ellátási láncok vagy az energiafüggőség eszközként való használata politikai engedmények elérésére.
Szabotázsakciók és fizikai zavarok: Drónok használata a légiközlekedés megzavarására vagy tenger alatti infrastruktúra (pl. gázvezetékek) megrongálása.
Migráció eszközként való használata: Irányított migrációs nyomás generálása a határokon a célország destabilizálására.
2. Stratégiai célok
A támadók célja a hadviselés és a béke közötti határvonal elmosása. A műveletek a formális hadüzenet szintje alatt maradnak, ami megnehezíti a védelmi szövetségek számára a válaszadást.
3. Aktuális helyzet (2026)
Válaszlépések: pl. az Európai Unió Tanácsa 2026. október 9-ig meghosszabbította az orosz hibrid tevékenységekért felelős személyekkel és szervezetekkel szembeni szankciókat. A NATO szövetség 2026 elején fontolgatja a fellépést a hibrid műveletekkel szemben, mivel a hozzáállás már nem elegendő a gyakoribb szabotázsakciók kezelésére. Pl. egy januári támadás ügyében a berlini ügyészség indított vizsgálatot, elkövetőként az úgynevezett Vulkán-csoport, egy baloldali szélsőséges szervezet jelentkezett. A német iparvállalatok szövetsége (BDI) az eset kapcsán a kulcsfontosságú infrastrukturális létesítmények fokozottabb védelmét szorgalmazta. "Az energiaellátás, a logisztika és a kommunikáció terén már hosszú ideje tapasztalni hibrid fenyegetéseket és célzott támadásokat, amelyek gazdaságunk gerincét érintik" – mondta valaki, aki szerint a politikusok nem érzik, hogy sürgősen megfelelő választ kellene adni az erősödő fenyegetésekre.
Olyan biztonsági rendszerre lenne szükség, amely az állam és a kulcsfontosságú infrastrukturális létesítmények üzemeltetőinek stabil partnerségén alapul, és amelyben integráltan követik figyelemmel a digitális és a fizikai kockázati tényezőket. Továbbá a hibrid támadások gyakoribbá válása miatt felül kellene vizsgálni a transzparenciával kapcsolatos kötelezettségeket is. A transzparencia nem vezethet oda, hogy támadási felületek nyíljanak, és a sebezhető pontok láthatóvá váljanak a potenciális támadók számára. Nem szabad engedni, hogy a biztonság szempontjából fontos adatok nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek, és rossz kezekbe kerüljenek, mert korábban egy áramszünet miatt borult sötétbe a főváros, teljes káosz alakult ki.
***
Az elterjedtség dinamikája 2026 végére várhatóan lineárisra vált exponenciálisból (a telítődés jelensége és a beruházási korlátok miatt):
Vállalati adaptáció: A szervezetek körében az MI használata drasztikusan megugrott: míg 2023-ban a cégek 55%-a, 2024 végére már 78%-a használt MI-t legalább egy üzleti funkcióban. 2026-ra a hangsúly a kísérleti fázisról a teljes körű integrációra és az MI-ágensek (önálló munkavégzésre képes rendszerek) bevezetése felé tolódott.
Piaci növekedés: A globális MI-kiadások 2026-ban várhatóan elérik a 2020 milliárd dollárt, ami éves szinten mintegy 36%-os növekedést jelent. Ez a bővülési ütem (CAGR) jóval meghaladja a lineáris növekedést.
Technológiai korlátok: 2026 elejére ugyanakkor megjelentek a "lineárisabb" fejlődésre utaló jelek is: a tisztán skálázáson alapuló modellek (LLM-ek) hatékonyságnövekedése lassulhat az energiaigény és az adatkorlátok miatt. A produktivitás növekedése egyes szektorokban már nem mutat végtelen exponenciális görbét, hanem kezd beállni egy fenntarthatóbb szintre. 2026 januári adatok és előrejelzések alapján az alábbi mérőszámok utalnak az AI elterjedtségére:
Vállalati adaptáció: A szervezetek körében az MI használata drasztikusan megugrott: míg 2023-ban a cégek 55%-a, 2024 végére már 78%-a használt MI-t legalább egy üzleti funkcióban. 2026-ra a hangsúly a kísérleti fázisról a teljes körű integrációra és az MI-ágensek (önálló munkavégzésre képes rendszerek) bevezetése felé tolódott.
Piaci növekedés: A globális MI-kiadások 2026-ban várhatóan elérik a 2020 milliárd dollárt, ami éves szinten mintegy 36%-os növekedést jelent. Ez a bővülési ütem (CAGR) jóval meghaladja a lineáris növekedést.
Technológiai korlátok: 2026 elejére ugyanakkor megjelentek a "lineárisabb" fejlődésre utaló jelek is: a tisztán skálázáson alapuló modellek (LLM-ek) hatékonyságnövekedése lassulhat az energiaigény és az adatkorlátok miatt. A produktivitás növekedése egyes szektorokban már nem mutat végtelen exponenciális görbét, hanem kezd beállni egy fenntarthatóbb szintre. 2026 januári adatok és előrejelzések alapján az alábbi mérőszámok utalnak az AI elterjedtségére:
1. Vállalati adoptációs arányok
Általános használat: 2025 végére az USA vállalatok kb. 78-88%-a vezetett be AI-t legalább egy üzleti funkcióban.
Méretnövelés: Míg korábban a legtöbb cég csak kísérletezett, 2026-ra a vállalatok 39%-a már nagy léptékben, a termelésbe integrálva használja a technológiát. A cégek 39%-ánál már létezik dedikált AI-vezető (Chief AI Officer vagy ennek megfelelő status).
2. Munkahelyi és lakossági felhasználás
Munkavállalói használat: A szellemi munkát végzők kb. 27%-a használ napi szinten AI-eszközöket, a vezetők körében ez az arány magasabb, 33% körüli.
Hangalapú asszisztensek: 2026-ra az AI-alapú hangasszisztensek száma globálisan eléri a 8 milliárdot.
Látens használat (!): Bár a fogyasztóknak csak 33%-a gondolja úgy, hogy használ AI-t, a valóságban 77%-uk vesz igénybe AI-vezérelt szolgáltatásokat (pl. ajánlórendszerek, keresőgépek).
3. Technológiai és iparági specifikus mutatók
Ipari felhőplatformok (ICP): Az előrejelzések szerint 2026 végére a vállalatok 70%-a használ majd iparág-specifikus felhőmegoldásokat (pl. egészségügyre vagy pénzügyre szabott AI-modellek), szemben a 2023-as 15% alatti aránnyal.
AI-ügynökök (Agentic AI): A hangsúly a chatbotokról az autonóm ügynökökre tolódik el; a vállalatok 23%-a már 2025-ben megkezdte az AI-ügynök rendszerek méretezését.
Adatközpont beruházások: A fizikai elterjedtség egyik mérőszáma az infrastruktúra: 2030-ig az adatközpontokra fordított kiadások elérhetik a 4 billió dollárt.
4. Gazdasági és társadalmi hatásmérők
Munkaerőpiaci mozgás: a becslések szerint az AI 75 millió munkahelyet vált ki, de közben 133 millió új pozíciót teremt világszerte, ami nettó 58 milliós növekedést jelent.
Termelékenység: A cégvezetők 72%-a úgy véli, hogy az AI bevezetése mérhetően javítja csapataik produktivitását.
Tartalomgyártás: A Google-keresésekben legjobban rangsorolt tartalmak több mint 17%-át már mesterséges intelligencia generálja
Általános használat: 2025 végére az USA vállalatok kb. 78-88%-a vezetett be AI-t legalább egy üzleti funkcióban.
Méretnövelés: Míg korábban a legtöbb cég csak kísérletezett, 2026-ra a vállalatok 39%-a már nagy léptékben, a termelésbe integrálva használja a technológiát. A cégek 39%-ánál már létezik dedikált AI-vezető (Chief AI Officer vagy ennek megfelelő status).
2. Munkahelyi és lakossági felhasználás
Munkavállalói használat: A szellemi munkát végzők kb. 27%-a használ napi szinten AI-eszközöket, a vezetők körében ez az arány magasabb, 33% körüli.
Hangalapú asszisztensek: 2026-ra az AI-alapú hangasszisztensek száma globálisan eléri a 8 milliárdot.
Látens használat (!): Bár a fogyasztóknak csak 33%-a gondolja úgy, hogy használ AI-t, a valóságban 77%-uk vesz igénybe AI-vezérelt szolgáltatásokat (pl. ajánlórendszerek, keresőgépek).
3. Technológiai és iparági specifikus mutatók
Ipari felhőplatformok (ICP): Az előrejelzések szerint 2026 végére a vállalatok 70%-a használ majd iparág-specifikus felhőmegoldásokat (pl. egészségügyre vagy pénzügyre szabott AI-modellek), szemben a 2023-as 15% alatti aránnyal.
AI-ügynökök (Agentic AI): A hangsúly a chatbotokról az autonóm ügynökökre tolódik el; a vállalatok 23%-a már 2025-ben megkezdte az AI-ügynök rendszerek méretezését.
Adatközpont beruházások: A fizikai elterjedtség egyik mérőszáma az infrastruktúra: 2030-ig az adatközpontokra fordított kiadások elérhetik a 4 billió dollárt.
4. Gazdasági és társadalmi hatásmérők
Munkaerőpiaci mozgás: a becslések szerint az AI 75 millió munkahelyet vált ki, de közben 133 millió új pozíciót teremt világszerte, ami nettó 58 milliós növekedést jelent.
Termelékenység: A cégvezetők 72%-a úgy véli, hogy az AI bevezetése mérhetően javítja csapataik produktivitását.
Tartalomgyártás: A Google-keresésekben legjobban rangsorolt tartalmak több mint 17%-át már mesterséges intelligencia generálja