A "nedves időjárás még nedvesebb,
és a száraz még szárazabb lesz" elv
(2025 december)
A felmelegedéssel (globálisan 1,5 C fok, és Európában 2.5 C fok) kevesebb eső és hó esik, vagy csak D-Európában? A páratartalom globálisan 10% -kal, Európában 14 % -kal emelkedett, az időjárási események ezért lettek intenzívebbek. A megfigyelések szerint Észak-Európa jellemzően csapadékosabbá vált, míg Dél- és Közép-Európa szárazabbá vált, és a jövőben még szárazabb lesz. D-Európában a csökkenő csapadékmennyiség fő okai: a változó É-i futóáramlás, a fokozódó párolgás, intenzívebb időjárási események.
A "nedvesebb és szárazabb" elve: Bár a légkör egésze több nedvességet tartalmaz, és a nedvesség gyakran intenzív, heves esőzések formájában zúdul le ott, ahol a feltételek adottak a csapadékképződéshez (pl. a rendszeres viharok útjában). De távolabb, más régiókban a száraz időszakok hosszabbá és súlyosabbá válnak, mert a nedvesség elpárolog, és máshol csapódik le. A 10%- 14%- kal magasabb páratartalom (feltételezve, hogy relatív páratartalom beszélünk) a csapadékmennyiséget úgy határozza meg, hogy az intenzitása nő a zivataroknak, az esőknek.
Egész Európa kb, 14%-al nedvesebb hely lett, D-Európa szárazabb
D-Európában csökken a csapadékmennyiség főleg nyáron, míg Észak-Európában növekedés várható. A talajnedvesség csökkenése és a gyakoribb, intenzívebb hőhullámok miatt az aszályos időszakok gyakorisága és súlyossága növekedni fog, különösen a mediterrán térségben.
A megnövekedett vízhiány és a csökkenő folyó-hozamok kihívást jelentenek a vízellátásban és a mezőgazdaságban. D- Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, a hőmérséklet emelkedés felgyorsítja a kiszáradással kapcsolatos folyamatokat.
A megnövekedett vízhiány és a csökkenő folyó-hozamok kihívást jelentenek a vízellátásban és a mezőgazdaságban. D- Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, a hőmérséklet emelkedés felgyorsítja a kiszáradással kapcsolatos folyamatokat.
Megváltozott légköri áramlások: az éghajlatváltozás hatással van az É-i futóáramlás helyzetére (polar jet stream) és a kontinens feletti légnyomásra. A tartósan fennálló, erős anticiklonok (magas légnyomású rendszerek) megakadályozzák a felhőképződést és az esőzést, ami csapadékhiányhoz vezet. Fokozódott a párolgás, mert a hőmérséklet emelkedésével a légkör több nedvességet képes megtartani, ami fokozza a talaj és a felszíni vizek párolgását. A szárazabb talajállapot súlyosbítja az alacsony csapadékmennyiség okozta aszályokat. Az északi-déli területek között megosztottság figyelhető meg. A mediterrán térségben a téli csapadékmennyiség hosszú távon csökkent, Európa többi részén pedig a növekedését figyelték meg. A szélsőséges időjárási események, a hosszan tartó aszályos időszakok, a hirtelen lezúduló, intenzív esőzések gyakoribbá váltak. A felmelegedés nem egyszerűen több csapadékot jelent É-n, hanem a csapadékeloszlás megváltozását és a vízkörforgás intenzívebbé válását vonta maga után.
Párolgás szerepe: a magasabb hőmérséklet növeli a párolgás mértékét a talajból, növényzetből és főleg a vízfelületekről, ami kiszárítja a felszínt. A megnövekedett pára a légkörben marad, de nem esik le helyben, ami aszályosabbá teszi az amúgy is szárazabb területeket. A felmelegedés megváltoztatja a légköri áramlási mintákat, ami a hagyományos esőövezetek és sivatagok eltolódását okozza. A melegebb téli hőmérsékletek miatt a csapadék hó helyett eső formájában esik, ami csökkenti a hótakaró (a hó nem tárol télen csapadékot) mennyiségét. A hó a hidegebb hónapokban tárolná a vizet, továbbá tavaszi olvadásokkor fokozatosan juttatta a folyókba és a talajba. Az éghajlati adatok regionális eltéréseinek megismeréséhez érdemes megnézni a Copernicus Klímaszolgáltatás térképeit.
A relatív páratartalom a levegőben lévő tényleges vízgőz mennyisége a maximálisan lehetségeshez képest (amit a hőmérséklet határoz meg). Ha a levegő hőmérséklete emelkedik 10%-kal, a magasabb relatív páratartalom esetén is távolabb lehet a telítettségi ponttól (100%), mint hidegebb időben, viszont a csapadékképződés feltétele a telítettség (100% RP) és a kondenzáció: eső akkor kezdődik, amikor a levegő eléri a 100% relatív páratartalmat, és a felesleges nedvesség kicsapódik, amihez a levegőnek fel kell emelkednie és le kell hűlnie (például hegyek mentén, frontok találkozásakor) A 10%-kal magasabb kiinduló relatív páratartalom annyit jelent, hogy a levegőnek kevésbé kell lehűlnie a telítettség eléréséhez. A magasabb páratartalom nem okoz esőt, amíg nincs valami, ami a levegőt mozgásra és hűlésre kényszeríti. A klímaváltozás összefüggésében a 10%-kal magasabb páratartalom azt jelenti, hogy a légkörben több potenciális energia és több víz áll rendelkezésre.
Leesett hómennyiség (https://masfelfok.hu/2025/12/09/europai-ho-feher-karacsony/)
Intenzitásnövekedés: amikor egy csapadékot kiváltó rendszer (pl. egy zivatar) megérkezik, a magasabb páratartalom miatt az adott időegység alatt intenzívebb eső várható. A meleg levegő a Clausius-Clapeyron egyenlet szerint több nedvességet képes tárolni, és ezt a többletet hevesebb csapadék formájában adja le, és nem nagyobb területen, vagy időben hosszabb idő alatt. A globális felmelegedés hatására néhány évtized alatt 100-ról 70 nap alá csökkent Magyarországon a fagyos napok átlagos éves száma (https://masfelfok.hu/2025/12/09/europai-ho-feher-karacsony/). Az elmúlt 10-15 évben látványos eltolódás figyelhető meg: jóval több melegrekord dőlt meg télen is. A havazáshoz két fő alapfeltétel szükséges: csapadék és elég alacsony hőmérséklet. Az elmúlt 40-50 évben Magyarország téli csapadékösszege valamelyest nőtt, a gyorsuló melegedés -és nemcsak a felszínen, hanem a hóképződés szempontjából fontos magasabb légrétegekben is - erős hatást gyakorol a hóesésre is. Összességében csökkent Magyarországon a hó formájában hulló csapadék mennyisége és hasonló a helyzet Európa nagy részén is. Az új modellszámítások alapján a század közepéig hazánk térségében a téli hóesés további 10-20 centiméterrel csökken a jelenlegi átlaghoz viszonyítva, a hegyvidéktől eltekintve télen nem marad meg a hó. ( További információkat az éghajlatváltozás vízkörforgásra gyakorolt hatásairól a NASA webhelyén olvashat, vagy a Center for Climate and Energy Solutions oldalán megtekintheti az aszályok és az éghajlatváltozás közötti kapcsolatot.)
Várható hómennyiség (https://masfelfok.hu/2025/12/09/europai-ho-feher-karacsony/)