Mit ünneplünk szilveszterkor 2025-ben? 
 
 
(2025 Szilveszter)
 
 
 
 
Szilveszter napja minden évben december 31-én, az év utolsó napja a Gergely-naptár szerinti . A karácsonyi időszak csak január 6-án, vízkeresztkor zárul, ezért nevezték egykor az újév napját kiskarácsonynak, ahogy a gyermekdalból ismert. A napokhoz máig számos szokás, hagyomány, hiedelem és babona kapcsolódik. December 31-én van I. Szilveszter pápa napja, ezért az év utolsó napját Szilveszter napjának, röviden szilveszternek nevezik.
 
 
Az óévet búcsúztató ünnepekhez számos szokás, hagyomány kapcsolódott, mely - hasonlóan a téli és a tavaszváró ünnepeinkhez - egészen az ókori római szaturnáliák-tól eredeztethető. Bár sok népszokás elhomályosult azóta, az ókori szaturnáliák pogány szokását a középkori Franciaországban támasztották fel újra. ez a január 1-e körül tartott "bolondok ünnepe" (festum fatuorum). Az ünnepségeket az egyház a 15. században hivatalosan is betiltotta: a néphagyományban tovább éltek. A római kori szaturnália (Saturnalia) kifejezetten pajzán és szabados ünnep volt, különösen a mai erkölcsi normákhoz viszonyítva. Az ünnep az akkor fennálló társadalmi rend ideiglenes felborítása és a „szabályok nélküliség” volt. Szexuális szabadság területén az ünnep alatt a szokásosnál jóval megengedőbbek voltak a szexuális kalandokkal, flörtöléssel és a különböző szerelmi viszonyokkal szemben. Elterjedtek voltak a pikáns ajándékok, például obszcén feliratú könyvek vagy fallikus alakú sütemények. Divat volt a szerepcsere és káosz: a rabszolgák és uraik helyet cseréltek, a rabszolgák büntetlenül gúnyolhatták gazdáikat, sőt, gyakran az urak szolgálták fel nekik az ételt. „Szaturnália királya”: Minden háztartásban választottak egy ál-királyt (Saturnalicius princeps), akinek az volt a feladata, hogy képtelen és csintalan parancsokat adjon a családtagoknak, például nőket kellett kergetniük vagy bolondos ruhákba öltözniük.  A hétnapos ünnepet (december 17–23.) folyamatos nyilvános lakomák, részegségig fajuló borozás és szerencsejáték jellemezte, ami máskor tilos vagy korlátozott volt. A rómaiak levették a hivatalos tógát, helyette kényelmes, színes ruhákat hordtak, és gyakori volt a nemek közötti ruhacsere (cross-dressing) is. A szaturnália a gátlások feloldásáról szólt, ahol a "világ kifordult sarkaiból", és az emberek büntetlenül hódolhattak ilyen-olyan testi vágyaiknak, az ivásnak és a szórakozásnak.
 
Roberto Bompiani A Roman Feast Saturnalia Second Half of the 19th cen MeisterDrucke 711083
 
 
                                                                       Szaturnália szeliden (https://hu.wikipedia.org/wiki/Szaturn%C3%A1lia)
 
 
 
Az év utolsó és első napjához az ókorban máshol is számos szokás, babona kapcsolódott a különböző országokban, tájakon. Az évkezdet a legtöbb kultúrában csillagászati vagy természeti jelenségekhez kötődött: ilyen évvégi és újévi ünnepségeket már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak. Amíg egyes kultúrákban a tavaszi nap-éj egyenlőség számított fordulópontnak (pl. a hettiták purulijasz ünnepe), a nyugati kultúrkörben január 1-jét az ókori rómaiak nevezték ki újév napjának i. e. 46-ban, a Julián naptár bevezetésekor. Később a dátumot az 567-es tours-i zsinat eltörölte és a következő ezer évben különböző napokat - egyes helyeken karácsonyt vagy húsvétot - tekintették az év kezdetének. A legtöbb európai országban március 25-e honosodott meg újév napjaként annak vallásos jelentősége miatt (ez Gyümölcsoltó Boldogasszony napja), bár nem rendeztek évköszöntő ünnepségeket, mert az ilyeneket pogány dolognak tekintették. Csak 1582-ben, XIII. Gergely pápa naptárreformjának bevezetésével lett január 1. az általánosan elfogadott dátum, melyet 1691-ben XI. Ince pápa tett véglegessé. Egyes országok csak később tértek át erre a dátumra, némely más naptárakat használó kultúrák pedig ma is január 1-jétől eltérő napokon ünneplik az újévet. A kínai újév például februárra vagy márciusra esik, a zsidó újév szeptemberre vagy októberre, a perzsa újév március 21-ére, és az iszlám újév is eltérő dátumra esik. Az újévi hagyományok, szokások pedig szintén országonként, területenként eltérhetnek.
 
 
saturnalia2
 
                                                                                Szaturnália vídáman (https://hu.wikipedia.org/wiki/Szaturn%C3%A1lia)
 
 
Szilveszteri hagyományok, újévi szokások, babonák
A babonák szerint az óév napján az esti zajkeltés, lármázás elűzi a felhalmozódott gondokat, bajokat, és a gonosz szellemeket. Modern megfelelője a zajos tűzijáték, petárdázás. A szilveszteri szokások, hiedelmek nagy része az évkezdettel kapcsolatos, a gonoszűző hagyományok és a szerelmi-, halál-, és időjóslások idejévé vált. Sok szokás és babona köthető az ilyenkor fogyasztott ételekhez is: például nem szerencsés baromfit fogyasztani, ellenben ajánlott a sertéshús - egyes hiedelmek szerint a szárnyasok kikaparják, míg a malac kitúrja, megtalálja a szerencsét. A következő évi anyagi jóléthez kapcsolódik az aprószemű ételek, mint a szerencsehozó lencse, a rizs, a köles vagy a mák fogyasztásának szokása. Kevesen tudják, hogy a lencse csaknem minden fontos aminosavat tartalmaz, az állati fehérjeforrásokhoz képest elenyésző a koleszterin- és zsírtartalma.
Modern szokás, hogy szilveszterkor összegyűlik a családi vagy baráti társaság és együtt várják ki az éjfélt: ekkor szokás pezsgővel koccintani és boldog új évet kívánni azoknak is, akik távol vannak. Magyar szokás újévor a Himnusz eléneklése vagy meghallgatása, a közmédiában ezt követi a Szózat elszavalása, majd a köztársasági elnök újévi köszöntőbeszéde. Január 1-én tartják hagyományosan az újévi bécsi koncertet is, amelyet több mint 90 országban - így hazánkban is - egyenes televíziós adásban közvetítenek.
Az év utolsó napjaiban szokás az újévi fogadalmak megtétele is. Az újévi fogadalomtétel szokása ugyancsak az ókorra nyúlik vissza: már a régi babilóniaiak és rómaiak is gyakorolták, majd később a keresztények is átvették ezt a világi szokást. A babonák szerint az újévben az első látogató férfi kell legyen, mert  szerencsét hoz. Elterjedt szokás volt a kántálás, újévkor jókívánságokkal házról házra járás,  egykoron felnőtt férfiak űzték, később fiatalok és gyermekek, illetve adománykérők. Egyes területeken Magyarországon is szokás volt a vincsázás, vagyis az újév köszöntés (a német wünschen szóból): ekkor a szomszédokat, családtagokat látogatták meg, hogy újévet köszöntsenek jókívánságokkal, versikékkel.
 
 
 
Saturnalia by Antoine Callet
 
 
                                                                        Szaturnália szeliden (https://hu.wikipedia.org/wiki/Szaturn%C3%A1lia)
 
 
Egy másik népi hiedelem szerint tilos mosni, vagy ruhákat felakasztani a házban újév napján, mert ez szerencsétlenséget hoz. A téltemetés szokása is fennmaradt egyes tájakon: az óévet jelképező bábu elásása vagy elégetése, vagy pedig egy öregembernek öltöztetett legény kiűzése a faluból. A hajadonok pedig jövendőbelijük kilétét, nevét, társadalmi helyzetét igyekeztek megjósolni gombóckifőzéssel, pogácsasütéssel, ólomöntéssel. Ismert volt az időjóslás is.
A napos idő jó évet jelez előre, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha pedig piros a hajnal, szeles lesz az esztendő. Az újévi jelképek közé tartozik a négylevelű lóhere, a lópatkó és a malac, valamint a kéményseprő is. Újévkor a szerencsét és az újévi gazdagságot, az emberek egészséget, bőséget, sikert kívánnak egymásnak, illetve mindenféle módokon a szerencsét próbálják utolérni. De ne felejtsük el, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa: vagyis tenni kell azért, hogy sikeresek lehessünk, nem csak várni, hogy jobbra forduljanak a dolgok. (https://www.penzcentrum.hu/otthon/20251229/mikor-van-szilveszter-es-ujev-napja-mit-unneplunk-szilveszterkor-hagyomanyok-nepszokasok-babonak-ujevkor-1191073).
Az ünnepekhez kapcsolódó szokások mára megkoptak, elveszítették jelentőségüket, de a modern embernek is szüksége van hagyományokra, és lehet az év első napja a tervezgetés ideje is.
 
 
2026SZ