Alacsony repülési magasságú drónok
(2026 január)
A drónok polgári felhasználása 2026-ra a digitális infrastruktúra alapvető elemei lettek. A legjelentősebb alkalmazási területek (egy AI válasz átírása):
A mezőgazdasági drónok használata 2026-ban a fenntartható gazdálkodás egyik alapja, használják permetezésre és tápanyag-kijuttatásra. A célzott, GPS-vezérelt permetezés jelentősen csökkenti a vegyszerfelhasználást és a környezeti terhelést. Multispektrális kamerákkal figyelik, monitorozzák a termés állapotát, korán felismerve a kártevőket vagy az öntözési hiányosságokat (AI válasz).
Az ipari szektorban a drónok akár 50%-os éves növekedést mutatnak a hatékonyság növelése és a kockázatok csökkentése révén. Magasfeszültségű vezetékek, napelemfarmok, hidak és szélerőművek rutinszerű, biztonságos ellenőrzése, sőt monitorozása növeli a rendelkezésre állás valószínűségét.
Az építőiparban 3D térképezés (LiDAR) és fotogrammetria segítségével követik nyomon az építkezések előrehaladását és készítenek pontos digitális modelleket.
2026-ban a drónos házhoz szállítás túllép a tesztfázison, különösen a "utolsó mérföld" (last-mile) szállításoknál. Gyógyszerek, vérminták és defibrillátorok gyors eljuttatása nehezen megközelíthető helyekre vagy kórházak között már működik Kisebb csomagok automatizált kézbesítése kijelölt útvonalakon (pl. Amazon Air) is túl van a kísérleti szakaszon.
Közbiztonság és katasztrófavédelem területén a rendőrség és a tűzoltóság alapvető eszközeivé váltak a gyors helyzetfelmérés érdekében. Pl. infravörös kamerákkal felszerelt drónok segítik az eltűnt személyek felkutatását éjszaka vagy sűrű erdőben. A katasztrófavédelemben árvizek, erdőtüzek és balesetek monitorozása és kárfelmérése valós időben lehetséges, a mentőcsapatok veszélyeztetése nélkül.
A drónhasználatot szigorú EU-s szabályozás határozza meg, amely kategóriákba sorolja a műveleteket (Open, Specific, Certified) a kockázat mértéke alapján. 2026-ban már elterjedtek a látótávolságon kívüli (BVLOS) repülések, ami lehetővé teszi a teljesen autonóm ipari feladatokat. A drónhasználathoz Magyarországon kötelező az üzemeltetői regisztráció és a Mydronespace alkalmazás használata az alacsony légtérfoglaláshoz.
A mezőgazdasági drónok használata 2026-ban a fenntartható gazdálkodás egyik alapja, használják permetezésre és tápanyag-kijuttatásra. A célzott, GPS-vezérelt permetezés jelentősen csökkenti a vegyszerfelhasználást és a környezeti terhelést. Multispektrális kamerákkal figyelik, monitorozzák a termés állapotát, korán felismerve a kártevőket vagy az öntözési hiányosságokat (AI válasz).
Az ipari szektorban a drónok akár 50%-os éves növekedést mutatnak a hatékonyság növelése és a kockázatok csökkentése révén. Magasfeszültségű vezetékek, napelemfarmok, hidak és szélerőművek rutinszerű, biztonságos ellenőrzése, sőt monitorozása növeli a rendelkezésre állás valószínűségét.
Az építőiparban 3D térképezés (LiDAR) és fotogrammetria segítségével követik nyomon az építkezések előrehaladását és készítenek pontos digitális modelleket.
2026-ban a drónos házhoz szállítás túllép a tesztfázison, különösen a "utolsó mérföld" (last-mile) szállításoknál. Gyógyszerek, vérminták és defibrillátorok gyors eljuttatása nehezen megközelíthető helyekre vagy kórházak között már működik Kisebb csomagok automatizált kézbesítése kijelölt útvonalakon (pl. Amazon Air) is túl van a kísérleti szakaszon.
Közbiztonság és katasztrófavédelem területén a rendőrség és a tűzoltóság alapvető eszközeivé váltak a gyors helyzetfelmérés érdekében. Pl. infravörös kamerákkal felszerelt drónok segítik az eltűnt személyek felkutatását éjszaka vagy sűrű erdőben. A katasztrófavédelemben árvizek, erdőtüzek és balesetek monitorozása és kárfelmérése valós időben lehetséges, a mentőcsapatok veszélyeztetése nélkül.
A drónhasználatot szigorú EU-s szabályozás határozza meg, amely kategóriákba sorolja a műveleteket (Open, Specific, Certified) a kockázat mértéke alapján. 2026-ban már elterjedtek a látótávolságon kívüli (BVLOS) repülések, ami lehetővé teszi a teljesen autonóm ipari feladatokat. A drónhasználathoz Magyarországon kötelező az üzemeltetői regisztráció és a Mydronespace alkalmazás használata az alacsony légtérfoglaláshoz.
Gyors ütemben bővült Kínában a „low-altitude equipment”, azaz az alacsony repülési magasságú eszközök ágazat a 2021 és 2025 közötti időszakban: az iparág kibocsátási értéke éves átlagban tíz százalékot meghaladó növekedési ütemű (https://ujszo.com/kulfold/gyors-utemben-novekszik-kinaban-a-dronok-es-kapcsolodo-berendezesek-gyartasa). A kínai Ipari és Információtechnológiai Minisztérium (MIIT) tájékoztatása szerint 2025. december 30-áig összesen 1081 vállalat regisztrált az ágazatban, 3623 terméktípust jelentettek be, a nyilvántartásba vett eszközök száma pedig meghaladta az 5,29 millió darabot. A low-altitude equipment szektor azokat a technológiákat és eszközöket foglalja magában, amelyek alacsonyan, néhány száz, legfeljebb néhány ezer méteres magasságban működnek. Ide tartoznak a pilóta nélküli légi járművek (drónok), a városi légi mobilitáshoz kapcsolódó eszközök, az ipari és mezőgazdasági felhasználású alacsonyan repülő járművek, valamint az ezekhez kapcsolódó irányítási, navigációs és biztonsági rendszerek. Az ágazat a szélesebb értelemben vett low-altitude economy, vagyis az alacsony légtér gazdasági hasznosítására épülő tevékenységek technológiai alapját képezi.
A MIIT -ben jelezték, hogy 2026 és 2030 között Kína tovább gyorsítja a technológiai innovációt az ágazatban, erősíti a biztonsági alapokat, folyamatosan tökéletesíti az ipari szabványrendszert, és a helyi adottságokhoz igazodva ösztönzi az alacsony légtérhez kapcsolódó eszközök innovatív alkalmazásait. A minisztérium decemberi konferenciáján vállalta, hogy új húzóágazatokat fejleszt, amelyek között kiemelt helyet kap a low-altitude economy, valamint az integrált áramkörök, az új kijelzőtechnológiák, az új anyagok, a repülő- és űripar, illetve a biotechnológia – közölte a MIIT. A kínai polgári légügyi hatóság előrejelzése szerint az alacsony légtér gazdaságának piaci mérete 2035-re meghaladhatja a 3,5 ezer milliárd jüant, ami mintegy 498 milliárd amerikai dollárnak felel meg.
A drónok 2026-ra a haditechnika meghatározó elemévé váltak, a hagyományos nehézfegyverzet rovására, mert a drónok költséghatékony, MI-alapú rendszerek. A Mesterséges Intelligencia (MI) alkalmazása az autonóm drónok esetén: a drónok már nem csupán távirányított eszközök- néha több ezer méteres üvegszállal-, hanem az MI lehetővé teszi az autonóm navigációt, az útvonaltervezést, és a célpontok automatikus felismerését elektronikus zavarás esetén, azaz GPS-mentes környezetben is. Az amerikai légierő 2026-ban külön egységeket állít fel olcsó „kamikaze” drónrajok alkalmazására (Swarm Technology), amelyek koordináltan képesek túlterhelni az ellenséges légvédelmet, és már Kínában is használják. Az elektronikus hadviselés (zavarás) ellensúlyozására elterjedtek a fizikai száloptikával irányított drónok, amelyek immúnisak a rádiófrekvenciás zavarásra.
A frontvonalbeli utánpótlás-szállításban a drónok elkezdték kiváltani a teherautókat, biztonságosabbá téve a lőszer- és élelemszállítást, utánpótlást a veszélyes zónákban.
Létezik olyan orosz támadó Sahid drón, amely hordozható légvédelmi rakétarendszerrel (MANPADS) van felszerelve, A drón kamerával és rádiómodemmel van ellátva, a rakétát a Sahíd pilótája indítja el, aki Oroszország területéről irányítja a drónt. Az újítás azt jelenti, hogy az orosz köröző Sahíd drónok mostantól nemcsak földi célpontok ellen jelentenek veszélyt, hanem aktívan védekezhetnek, sőt támadhatjék is a levegőben lévő ukrán repülőgépeket.
A drón fenyegetés növekedésével a védelmi költségvetések jelentős részét (az USA-ban 2026-ra több mint 3 milliárd dollárt) fordítanak drónelhárító technológiákra, például elfogó drónokra (pl. Coyote, Roadrunner) és irányított energiafegyverekre. Speciális alkalmazási területek:
- Felderítés és megfigyelés: valós idejű adatgyűjtés nano-drónoktól a nagy magasságú, tartós repülésre képes* (HALE) platformokig.
- Közvetlen csapásmérés: olcsó FPV (First Person View) drónok és precíziós irányított lőszerek, amelyek képesek több millió dolláros páncélosok megsemmisítésére töredék áron.
- Elektronikus hadviselés: jelzavaró rendszerek hordozása az ellenséges kommunikáció megbénítására.
- Counter-UAS: jogosulatlan vagy ellenséges drónok (UAS/UAV) felderítésére, azonosítására és semlegesítésére használnak. 2026-tól ezek a rendszerek kritikus fontosságúak a katonai létesítmények, repülőterek és nyilvános rendezvények védelmében, az olyan változó fenyegetésekkel szemben, mint pl. a drónrajok. Radarokat használ nagy hatótávolságú észleléshez, rádiófrekvenciás (RF) érzékelőket a kezelői jelek figyeléséhez, és kamerákat a vizuális ellenőrzéshez. A mesterséges intelligencia (MI) és a gépi tanulás (ML) különbséget tesz a barátságos drónok, a madarak és a fenyegetések között, majd a semlegesítés következik pl. például rádiófrekvenciás zavarással a vezérlőkapcsolatok megszakításához, GPS-hamis kód küldése, vagy nagy teljesítményű mikrohullámok (HPM) az elektronika rongálására. Fizikai megsemmisítés például hálókkal, nagy energiájú lézerekkel, precíziós rakétákkal vagy 30 mm-es fegyverrendszerekkel.
- Közvetlen csapásmérés: olcsó FPV (First Person View) drónok és precíziós irányított lőszerek, amelyek képesek több millió dolláros páncélosok megsemmisítésére töredék áron.
- Elektronikus hadviselés: jelzavaró rendszerek hordozása az ellenséges kommunikáció megbénítására.
- Counter-UAS: jogosulatlan vagy ellenséges drónok (UAS/UAV) felderítésére, azonosítására és semlegesítésére használnak. 2026-tól ezek a rendszerek kritikus fontosságúak a katonai létesítmények, repülőterek és nyilvános rendezvények védelmében, az olyan változó fenyegetésekkel szemben, mint pl. a drónrajok. Radarokat használ nagy hatótávolságú észleléshez, rádiófrekvenciás (RF) érzékelőket a kezelői jelek figyeléséhez, és kamerákat a vizuális ellenőrzéshez. A mesterséges intelligencia (MI) és a gépi tanulás (ML) különbséget tesz a barátságos drónok, a madarak és a fenyegetések között, majd a semlegesítés következik pl. például rádiófrekvenciás zavarással a vezérlőkapcsolatok megszakításához, GPS-hamis kód küldése, vagy nagy teljesítményű mikrohullámok (HPM) az elektronika rongálására. Fizikai megsemmisítés például hálókkal, nagy energiájú lézerekkel, precíziós rakétákkal vagy 30 mm-es fegyverrendszerekkel.
Drón rajok (pilóta nélküli légi járművek) szerepe a jövőben jelentősen bővülni fog, pl. mert az egyedi drónok repülésének engedélyezése nehézkes, a rendszeres drónrajok reptetése gazdaságosabb. Használják majd a személy- és teherszállításban, egészségügyben (balesetek, sürgős gyógyszerek, vérkészítmények, minták szállítása életmentő). Katasztrófa védelmi alkalmazási területek: határőrizet, tűzvédelem, katasztrófavédelem, események valós idejű felderítése. és gyors reagálás. A mezőgazdaságban a precíziós gazdálkodásban, a permetezés, tápanyag-kijuttatás, hozamtérképezés esetén, az utóbbinak adóügyi vonzata is van. Infrastruktúra-ellenőrzésnél a vezetékek, hidak, szélerőművek, napelemparkok vizsgálata emberi veszélyeztetés nélkül. Kihívást jelent a szabályozás, a biztonság és az adatvédelem. A drónok autonóm tervezik a repülési pályát, a váratlan helyzetekhez is alkalmazkodnak. pl. egy drón önállóan veszi fel a csomagot egy mozgó járműről, és kézbesíti egy másik mozgó járműre. Az autonóm rajok fontosak lesznek: a sok, olcsó drón együttműködve a képesség nem egyszerűen megsokszorozódik, ami tengeri drónok esetén is érvényes. A szórakoztatóipar és látványtechnika kínálja a legtöbb mai példát a drónrajokra. A drónokat fénybemutatókra, légi show-ra használják, a tűzijátékok kísérőiként. "Euronews: Egy kínai technológiai csapat fejlett drónraj-képességeket mutatott be egy nagyszabású fénybemutatón Csungkingban, ahol több ezer drónt egyetlen számítógépes rendszerrel indítottak és irányítottak. A Damoda által üzemeltetett drónok előre programozott koreográfiákat követtek, és az indítási hely közelében összehangolt légi bemutatókat hoztak létre."
A tengeri drónok (más néven pilóta nélküli tengeri járművek) két fő kategóriába sorolhatók: a vízen sikló (felszíni) és a víz alatt úszó egységek.
Vízi drónok (USV – Unmanned Surface Vehicles) a víz felszínén közlekednek, hasonlóan a távirányítású hajókhoz, de autonóm döntéshozatalra is képesek. Tengeri térképezés, környezeti adatok gyűjtése, olaj- és gázvezetékek ellenőrzése, valamint katonai járőrözés a hsználatuk. Előnyük, hogy folyamatos kapcsolatban maradhatnak a műholdakkal (GPS), és napelemek segítségével rendkívül hosszú ideig (akár hónapokig) a vízen maradhatnak.
Pl.: a Saildrone autonóm vitorlás, amely globális oceanográfiai adatgyűjtést végez.
Vízi drónok (USV – Unmanned Surface Vehicles) a víz felszínén közlekednek, hasonlóan a távirányítású hajókhoz, de autonóm döntéshozatalra is képesek. Tengeri térképezés, környezeti adatok gyűjtése, olaj- és gázvezetékek ellenőrzése, valamint katonai járőrözés a hsználatuk. Előnyük, hogy folyamatos kapcsolatban maradhatnak a műholdakkal (GPS), és napelemek segítségével rendkívül hosszú ideig (akár hónapokig) a vízen maradhatnak.
Pl.: a Saildrone autonóm vitorlás, amely globális oceanográfiai adatgyűjtést végez.
Víz alatti drónokat (UUV / ROV / AUV) két kategóriára sorolják az irányítás módja szerint:
ROV (Remotely Operated Vehicle), melyek a felszínnel kábellel összekötött eszközök, amelyeket a felszínről egy operátor irányít. Ideálisak precíz munkákhoz, például roncsok vizsgálatához vagy szereléshez.
Az AUV (Autonomous Underwater Vehicle) kábel nélküli, előre beprogramozott útvonalon haladó, néha katonai drónok. Mélytengeri kutatás, régészet, biológiai megfigyelés és a tengerfenék szkennelése a használatuk. A rádióhullámok nem terjednek a víz alatt, így az irányításukhoz és az adatátvitelhez akusztikus (hangalapú) modemre vagy felszínre emelkedésre van szükség. Lakossági célra a Chasing vagy a QYSEA Fifish sorozat népszerű a búvárok és horgászok körében.
Fő technológia 2026-ban a szonár-technológia: a látótávolságuk korlátozott, a drónok nagy felbontású szonárokkal „látnak” a sötét vagy zavaros vízben. Az önvezető AI algoritmusok már képesek kikerülni a tengeri élőlényeket és a víz alatti sziklákat emberi beavatkozás nélkül. Léteznek hibrid drónokis, melyek képesek a levegőből a vízbe merülni, majd újra felszállni. A szonár (angol rövidítés: sonar - „sound navigation and ranging”, jelentése = hanggal való navigáció és felderítés) víz alatti műveleteknél használt érzékelő, felderítő, navigáló eszköz (kisebb részben kommunikációs célra is használják). Néha hangradarként is hivatkoznak rá.
Az AUV (Autonomous Underwater Vehicle) kábel nélküli, előre beprogramozott útvonalon haladó, néha katonai drónok. Mélytengeri kutatás, régészet, biológiai megfigyelés és a tengerfenék szkennelése a használatuk. A rádióhullámok nem terjednek a víz alatt, így az irányításukhoz és az adatátvitelhez akusztikus (hangalapú) modemre vagy felszínre emelkedésre van szükség. Lakossági célra a Chasing vagy a QYSEA Fifish sorozat népszerű a búvárok és horgászok körében.
Fő technológia 2026-ban a szonár-technológia: a látótávolságuk korlátozott, a drónok nagy felbontású szonárokkal „látnak” a sötét vagy zavaros vízben. Az önvezető AI algoritmusok már képesek kikerülni a tengeri élőlényeket és a víz alatti sziklákat emberi beavatkozás nélkül. Léteznek hibrid drónokis, melyek képesek a levegőből a vízbe merülni, majd újra felszállni. A szonár (angol rövidítés: sonar - „sound navigation and ranging”, jelentése = hanggal való navigáció és felderítés) víz alatti műveleteknél használt érzékelő, felderítő, navigáló eszköz (kisebb részben kommunikációs célra is használják). Néha hangradarként is hivatkoznak rá.
*Léteznek óriás drónok is. Pilóta nélküli légi járművek (UAV-ek), amelyek mérete és teherbírása sokkal nagyobb a kereskedelmi drónokénál, első sorban katonai célokra haszálatosak:
MQ-9 Reaper: nagy hatótávú, több méteres fesztávolságú, akár fegyverzetet is hordoz.
RQ-4 Global Hawk: óriási, nagy magasságú felderítő drón, fesztávolsága kb. egy utasszállító gépéhez hasonló.
Teherszállításra néhány cég fejleszt nagy teherbírású, akár több száz kilót vagy tonnát is szállítani képes drónokat.
EHang 216 – kétüléses elektromos „drón taxi”.
Elroy Air Chaparral – nagy távolságra szállító teherszállító drón.
Mezőgazdasági és ipari célokra léteznek nagy tankkapacitású permetező drónok, 200+ literes rendszerekkel kísérleti fázisban.
Mekkora egy óriás drón? Több méter fesztávolságúak (5–40 m), több száz kiló vagy tonnás felszállótömeggel rendelkeznek, önálló repülésirányítással, és fejlett navigációs rendszerekkel vannak felszerelve. Léteznek ipari polgári nagyméretű drónok is. A városi légi taxik (eVTOL-ok) gyorsan fejlődnek, és már tesztelik őket.
Nagy katonai teherbírású és felderítő drónok (óriás méretű), Kiemelkedően magasra repülő drón, amit stratégiai felderítésre használnak a légierők: Northrop Grumman RQ-4 Global Hawk
Fajta: Nagy magasságú, hosszú távú felderítő UAV
Fesztáv: ~40 m (nagy mint egy utasszállító gép)
Felszállótömeg: ~14 600 kg
Hatótáv/Endurance: ~34 órás repülés, több tízezer km-es fedést biztosít.
Boeing Phantom Eye, 4 napig repülhet folyamatosan
Fesztáv: ~45,7 m
Felszállótömeg: ~4 500 kg
Különleges, hidrogénnel hajtott platform, főként tartós megfigyelésre tervezve.
Kronshtadt Orion/Orion Helios (Orosz nagy UAV)
Kronshtadt Orion/Orion Helios (Orosz nagy UAV)
Fesztáv: kb. 30 m
Felszállótömeg: ~5 t
Endurance: ~30-40 óra
Orosz fejlesztésű nagyméretű UAV hosszú repülési idővel.
Orosz fejlesztésű nagyméretű UAV hosszú repülési idővel.
Közepesen nagy katonai UAV-k:
General Atomics MQ-9 Reaper
Fesztáv: ~20 m
Payload (hasznos teher): akár ~1700 kg fegyverzettel/szenzorral
Endurance: ~27 óra, nagy távfelügyelet
Az egyik legismertebb „nagy drón” harci és felderítő szerepben.
AeroTime
Az egyik legismertebb „nagy drón” harci és felderítő szerepben.
AeroTime
CASC Rainbow CH-5 (Kína)
Fesztáv: ~21 m
Payload: ~1000 kg
Hatótáv: akár 10 000 km-hez közeli tervekkel
Nagy kínai UAV, amely hasonlóan nagy teherbírású, mint a Reaper.
Nagy kínai UAV, amely hasonlóan nagy teherbírású, mint a Reaper.
Nagy teherbírású, ipari vagy speciális célú drónok:
DJI FlyCart 100 (ipari teherdrón)
Maximum teherhordó képesség: 100 kg
Tartomány: ~12 km-t repül 65 kg teherrel
Nagy teherdrónok ipari kategóriában: Vannak olyan, kereskedelmi speciális multirotoros drónok, amelyek akár 200-400 kg-os hasznos terhet is képesek vinni, ezek fesztávban vagy méretben kisebbek, mint a katonai vadászrepülő-szerű UAV-ok. Civil ipari drónoknál ~100 kg-os teher már nagynak számít, katonai légi járművekhez képest a 20-40 m-es fesztávú UAV-k a nagyok
Típus Fesztáv Felszállótömeg Teher Hatótáv
Civil/könnyű heavy-lift drón ≈2-10 m 20-400 kg rövid (10-100 km)
Közepes katonai UAV ≈15-25 m ~1-2 t / ~1 000+ kg 20-30+ óra
Nagy stratégiai UAV ≈30-45 m+ több t 30+ óra / nagyon nagy hatótáv
Extrém kísérleti/tervezett ≈45-60 m+ több t repülő anyahajó extrém hosszú repülések
Civil/könnyű heavy-lift drón ≈2-10 m 20-400 kg rövid (10-100 km)
Közepes katonai UAV ≈15-25 m ~1-2 t / ~1 000+ kg 20-30+ óra
Nagy stratégiai UAV ≈30-45 m+ több t 30+ óra / nagyon nagy hatótáv
Extrém kísérleti/tervezett ≈45-60 m+ több t repülő anyahajó extrém hosszú repülések
.