A Velencei-tó melegszik és lassan kiszárad
(2025 június)
A tó területe 26 km², a felületének harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is (https://hu.wikipedia.org/wiki/Velencei-t%C3%B3). A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize az emberi szervezetet frissíti. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.
A Velencei-tó a Kárpát-medence egyik legnagyobb szikes állóvize. A földtörténeti szempontból fiatal tó csupán 12-15 ezer éve, két párhuzamos törésvonal között alakulhatott ki. Az árkos mélyedést egyrészt a viharos szelekkel együtt járó esők mosták ki, másrészt a hordalékok, a felszíni vizek és esőzések, továbbá a környéken élő birtokosok újra és újra feltöltötték, tehát a tó hol kiáradt, hol kiszáradt. A tó az elmúlt másfél évezred folyamán tizennégyszer, azaz átlagosan mintegy 100 évente kiszáradt. A legutóbb 1863 és 1866 között. De több alkalommal ki is áradt, elöntve a parti területeket: a legjelentősebbek az 1838-as és az 1963-as tavaszi áradások voltak. Jelenleg a tó természetes életútjának körülbelül a felénél tart, külső beavatkozások nélkül az elláposodás, majd feltöltődés lesz a sorsa, de a mederkotrás beavatkozás a tó élővilágába, a kitermelt több millió köbméter iszapnak a tavon kívülre való elszállítása és elhelyezése szinte megoldhatatlan feladat, a tó területén új szigeteket hoznak létre a kikotort iszapból. A tó élővilágát a nyári 30 fokos vízhőmérséklet is erősen fenyegeti, az oxigénszegény víz.
Bár a Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb, bár sekély tava, a sekélysége miatt kitett az időjárási és éghajlati változások hatásainak. A száraz és forró idei (2025) kora nyár a 2022-es aszályos nyár emlékét idézi, 2022 végén a Velencei-tó vize rekord alacsony szintre süllyedt. A nyári forróságban a tó vízszintjének csökkenése öngerjesztő folyamat, mert a kis tömegű víz gyorsabban melegszik, ami gyorsabb párolgáshoz is vezet. A meleg és az alacsony vízállás kedvezőtlenül hat a tavi ökoszisztémára. A korábban csapadéktöbblettel rendelkező időszakok esetén a pátkai és a zámolyi tározóból történt vízleeresztés kissé befolyásolhatta a víz mennyiségét és hőfokát, de jelenleg mindkét tározó üres, így már sincs befolyásoló hatásuk.
Hosszabb időszakok mérései alapján a Velencei-tó vizének hőmérséklete minden évben és évszakban melegebb, mint a levegőé. A mérések értékeléséből világosan látszik, hogy a tó és a levegő hőmérséklete elég erősen együtt mozog (lásd az alábbi ábrát). A tó vizének nyári hőmérséklete több mint 4 °C-kal melegebb ma, mint 1971-ben, miközben a levegő csak kb. 3 fokkal melegedett. A több és erősebb napsugárzásnak köszönhető sugárzáselnyelés miatt a tó jobban melegszik a levegőnél. Az év egészében a víz hőmérséklete átlagosan 3 fokkal, míg a levegőé 2,4 fokkal nőtt 54 év alatt.
A tó vizének nyári hőmérséklete több mint 4 °C-kal melegebb ma, mint 1971-ben (Forrás: shutterstock.com)
A tó vízszintjének története 1990-től
