A megújult Citadella 2026. április 5-én nyílik meg
(2026 április)
A Gellért-hegy fejlesztési koncepciójának részeként elkészült a Citadella leromlott állapotú erődjének rekonstrukciója.
Az eredeti állapot
A rondellát a magyarság szabadságküzdelmeire emlékező múzeummá, a Citadella belső, jelenleg nem hasznosított területét parkká alakították át. A több mint 1700 négyzetméteres ágyútoronyban kapott helyet. A Szabadság Bástyája című állandó kiállítás, amely a magyar szabadságküzdelmek történetét mutatja be. Újdonság, hogy a kerek bástyát, a rondellát megbontották, széles lépcsősor vezet a belső udvarra, ahol feszített tükrű tó várja majd a látogatókat. A Taraczky Dániel által jegyzett koncepció egyik kulcseleme az erődfalak „megnyitása”, amely új átjárókat és belépési pontokat hozott létre, összekötve a Gellért-hegy két oldalát. Az udvarban kialakított víztükör és az örökláng az emlékezés és a szabadság szimbólumaként szolgál.
Felújított állapot
A Citadella 1987 óta világörökségi terület. A zárt, korábban romos erőd elválasztja a Gellért-hegy két oldalát, így a nyugati rondella és a bástyák közötti kurtina (összekötő gát) fal megbontásával átjárót nyitottak a rondella és az épületek között, mintegy 4,5-4,7 méter szélességben. Az északi és déli irányú tengely meghosszabbításával a Gellért-hegy parkjával is szerves egységet alkot az erőd. A Tabán irányába épített majdani sikló fogadóállomásával, addig a déli lépcsősor az erőd szoknyarészére tervezett szőlőskerthez vezet. A keleti rondella falának részleges elbontásával egy meredek falak közé ékelődő, 240 négyzetméter alapterületű lépcsősor létesült, ahol le lehet menni a Szabadság-szoborhoz.
Az erőd és a város kapcsolatának erősítésére új kilátóteraszok alakulnak a gyilokjáró nagyobb terein. Az északi bástyáról rálátunk majd az Erzsébet hídra és a pesti oldalra, a keleti teraszról a Szabadság hídra, a déli bástyáról Kelenföldre, míg a múzeum épületének tetőteraszáról a Margit-szigetre, a Budavári Palotára és a Széna térre. A lődombról három égtáj irányába nyílik kilátás, nyugatra a Széchenyi-hegy, északra a Budavári Palota és a Gellért-hegy déli oldalára.
A nyugati rondella 1760 négyzetméteres kiállítótér, a déli épület étterem. Az északi épületben a létesítmény fenntartásához szükséges helyiségeket alakítottak ki. Újjáépítették a várfalakat 3000 négyzetméteren, kertet 13 770 négyzetméter burkolt és 13 390 négyzetméternyi zöldfelülettel. Van egy másfél méter mély, 400 négyzetméter felületű tó és egy 200 négyzetméteres udvari medence, vízgépészettel (https://index.hu/kultur/2026/04/03/citadella-husvet-vasarnap-megnyilik-orban-viktor-beszed-kultbudapest/)
Felújított állapot
Felújított állapot
A felújított rondella
Légi fotó a felújított Citadelláról
A Gellért-hegy tetején 1813 és 1815 között épült fel az egyetemi csillagvizsgáló, a Csillagda. a világszínvonalú obszervatórium azonban az 1848–49-es szabadságharc budavári ostroma során, a kölcsönös ágyúzások következtében romba dőlt. A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején épült erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. A Citadella helyén a Csillagda és a virág- és szőlőskertek voltak. A 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 korszerű ágyút helyezhettek el. Az 1867-es osztrák-magyar Kiegyezéssel a Citadella elvesztette a hadi célját, de a katonaság csak 1899-ben vonult ki a falai mögül. A gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Utolsó katonai jellegű használata a II. világháborúban, Budapest 1944–45-ös védelmében a támadó Vörös Hadsereggel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált. A Gellért-hegy a Citadellával együtt 1987 óta a Világörökség része.