Az Alsó-Tiszán két kisebb vízlépcsőt célszerű építeni
(2026 január)
Csongrádi vízlépcső megépítése, a duzzasztó terv évtizedek óta napirenden van, lehetővé tenné az Tisza alsó szakasz aszály elleni védelmét, a mezőgazdasági öntözést és a hajózhatóság javítását is Csongrádtól a déli országhatárig. Elsősorban a mentett oldali (töltéseken kívüli) mélyfekvésű területek alkalmasak vízvisszatartásra vagy árapasztó tározók kialakítására. A folyómeder közvetlen duzzasztással történő tározása (mint a Tisza-tó esetében) sajnos környezetvédelmi és társadalmi viták* tárgya, az Alsó-Tiszán van még egy fejlesztési lehetőség, Szegednél.
Az aszály, a klímaváltozás miatt megkerülhetetlen a vízvisszatartás, ami minden vitát felülír. A modern tározók (mint a Tisza–Túr tározó) már kettős célúak: árvízkor befogadják a vizet, aszálykor pedig segítik a mezőgazdasági öntözést és a talajvízszint fenntartását. A főbb lehetséges beavatkozási pontok:
Csongrád térségében egy duzzasztómű és kapcsolódó tározó terve, a helyszín a Körös-torok közelében, attól kissé északra található, célja a Körösök hatásának kezelése, továbbá Szeged térsége.
Szegedtől északra, a Tisza jobb partján (például Algyő és Szeged között) folynak kisebb léptékű árvízvédelmi fejlesztések, ahol a várost közvetlenül fenyegető árhullámok csillapítása a cél. Szegedi csapadékvíz-tározás: a városon belül épülnek kisebb csapadékvíz-tározó tavak a belvízvédelem érdekében.
A Homokhátság további vízpótlási projektjei:
A Duna–Tisza közi Homokhátság súlyos elsivatagosodása ellen egy monumentális, mintegy 1700 milliárd forintos programot terveznek vízátvezetéssel a Dunából. A projekt lényege a víz átemelése a Dunából (pl. a Ráckevei-Soroksári Duna-ágból) a hátsági területekre egy csatornahálózaton keresztül.
Holtágak és tavak rehabilitációja: Cél a kiszáradt szikes tavak (pl. Kunfehértó környéke) és a tiszai holtágak (pl. Alpári-Holt-Tisza) vízpótlása.
Regionális hálózatok: A fejlesztések több ütemben történnek, érintve Dong-ér és a Körös-ér térségét, valamint Szeged-Kiskundorozsma és Zákányszék környékét.
A talajvízszint stabilizálása alapvető feltétele a térség mezőgazdasági életképességének megőrzéséhez. Tájékozódni lehet az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) projektoldalán, vagy a Szelídvízország** alapelveit bemutató elemzésben.
A Duna–Tisza közi Homokhátság súlyos elsivatagosodása ellen egy monumentális, mintegy 1700 milliárd forintos programot terveznek vízátvezetéssel a Dunából. A projekt lényege a víz átemelése a Dunából (pl. a Ráckevei-Soroksári Duna-ágból) a hátsági területekre egy csatornahálózaton keresztül.
Holtágak és tavak rehabilitációja: Cél a kiszáradt szikes tavak (pl. Kunfehértó környéke) és a tiszai holtágak (pl. Alpári-Holt-Tisza) vízpótlása.
Regionális hálózatok: A fejlesztések több ütemben történnek, érintve Dong-ér és a Körös-ér térségét, valamint Szeged-Kiskundorozsma és Zákányszék környékét.
A talajvízszint stabilizálása alapvető feltétele a térség mezőgazdasági életképességének megőrzéséhez. Tájékozódni lehet az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) projektoldalán, vagy a Szelídvízország** alapelveit bemutató elemzésben.
A régi állapotokat nem lehet visszaállítani, régen a folyómeder nem volt mélyen bevágódva, a víz gyakran szét tudott terülni. Most több métert kellene emelni a csatornákig: vagy duzzasztóművel, vagy fenékküszöbbel
Mi volt Mosonyi Emil véleménye a Csongrádi vízlépcsőkről? Mosonyi Emil, vízépítő mérnök és akadémikus, szakmai írásaiban és megszólalásaiban iránymutatónak számított a vízgazdálkodás témában. Álláspontja szerint a Csongrádihoz hasonló vízlépcsők szükségesek, támogatva a vízerőművek, az öntözés és a hajózás céljait. Általános álláspontja a vízlépcsőkről:
Mosonyi Emil a magyarországi vízgazdálkodás egyik legnagyobb alakja volt, aki a tiszalöki vízlépcső felelős főtervezőjeként és a békésszentandrási duzzasztómű fő szakértőjeként is dolgozott. Pályafutása során következetesen a folyók hasznosítása mellett érvelt, amely magában foglalja a vízerőművek létesítését is, a gazdasági és társadalmi előnyök maximalizálása érdekében. Véleménye szerint a vízlépcsők építése nem csupán energiatermelési kérdés, hanem a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság és az árvízvédelem integrált része.
A Csongrádi vízlépcső: bár a netes keresési eredmények a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer körüli vitákban (amelyek megkeserítették időskorát) és a tiszalöki projektekben betöltött szerepét emelik ki, Mosonyi Emil cikkei és nyilatkozatai általánosságban a vízlépcsők létesítése mellett szóltak, ha a hasznosítás alapelveinek megfelelnek. A Csongrádi vízlépcső terve kapcsán kifejtett álláspontja is a szakmai meggyőződését tükrözte: a Tisza menti vízlépcsők megvalósítását a térség vízgazdálkodási problémáinak megoldása és a gazdasági fejlődés feltételének tekintette.
Mosonyi Emil előadása a Viziterv-ben és a VITUKI-ban 1988-ban
A Tisza utóbbi években tapasztalt, gyakran rekordalacsony vízhozama ***(például a 2022-es aszály idején) a régi elképzelések helyett szükségszerűvé tette a Csongrád térségébe tervezett vízlépcső és duzzasztómű terveinek áttervezését. Az alacsony vízszint miatt a folyó elszívja a környező talajvizet, súlyos mezőgazdasági károkat okoz. A szakértők szerint a vízlépcső megépítése segít a víz visszatartásában és az öntözés biztosításában. A legfrissebb hírek szerint a szakemberek már egy új helyszínen is, Szeged alatt is vizsgálják a duzzasztómű megépítésének lehetőségét. Két kisebbet célszerű építeni, a talajvíz miatt is, és napelemekkel részben befedni, melyek csökkentik a párolgást.
A szegedi lépcső: a szakmai elemzések szerint a vízügyi vezetés új helyszínként vizsgálja a duzzasztómű megépítését is Szeged alatt, ami azért merült fel, mert a folyó alsó szakaszán tapasztalható medersüllyedés és vízhiány már Szeged térségét is súlyosan érinti.
Költségek és környezetvédelem: a Csongrádi vízlépcső beruházás becsült költsége a korábbi (2009-es) 85-94 milliárd forint többszöröse lenne. A projekt egyelőre a tervezési és vizsgálati szakaszban van; konkrét építési munkálatok megkezdéséről szóló hivatalos döntés még nem született, egy kisebb lépcsőt talán az eredeti áron meglehetne építeni. Az évtizedek óta napirenden lévő terv, amely a Tisza 3. vízlépcsőjeként vált ismertté, amelynek a célja a vízszint megemelése a mezőgazdasági öntözés, és talán a hajózhatóság biztosítása, ha lesz elég víz, mert közben elfogyott. A konkrét megvalósításról még nem született végleges döntés, a hatásvizsgálatok és a helyszín-alternatívák összehasonlítása zajlik, mire lesz döntés, nem lesz Tisza, elpárolog.
Tisza-Csongrád-Vízlépcső-Tiszaalpári-tározó tervhez. Ma az Alpár-Bokrosi ártéri öblözet, egy nyári gáttal védett terület, amely árvízvédelmi szerepet tölt be. Nem mesterséges víztározó, hanem a Tisza árhullámainak levonulásakor tározótérfogat.
A téli vízállás elvezetése a holtágakba szokásos módszer volt. A célja, hogy amikor megindul a téli vagy tavaszi ár, legyen hová vezetni a vizet. Ha szabadon kiengednék a tájba, az katasztrófát okozna, utakat mosna el, lakott területeket öntene el, földeket és a vetést tenné tönkre. A Kőrösvidékről nem fog a homokhátságra visszafolyni, és az áradás mértéke alig befolyásolható. A holtágak, a régi folyómedrek kanyarulatai megtartották a vizet, a tájban maradt a víz. Régen az ágakat használták öntözésre, mára teleépítették nyaralókkal, ezért nem lehet elönteni az ágakat. Nyáron, szeles időben párolog a víz napi kb. 1 cm-t, és kevér víz jön. Nyár végére, őszre ezért alacsony a vízállás.
A Tisza hullámtere (https://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=116)
*A Csongrádi vízlépcső körüli szakmai vita: fenékküszöb vagy vízlépcső?
A Csongrádi vízlépcső körüli szakmai vita továbbra is fennáll; a projekt támogatói a vízhiány elleni védekezést és a hajózhatóság javítását hangsúlyozzák, míg az ellenzők a jelentős környezeti károkra és a magas költségekre hívják fel a figyelmet. A közelmúltban (2025 decemberében) felmerült, hogy a vízlépcső megépítésének lehetőségét új helyszínen, Szeged alatt is vizsgálják.
A projekt melletti főbb érvek a vízgazdálkodással és aszály elleni védelemmel kapcsolatosak. A vízlépcső megépítése a legfontosabb lépés az Alsó-Tisza-vidék vízhiányának kezelésére, biztosítva a mezőgazdasági öntözéshez szükséges vízmennyiséget az egyre gyakoribb aszályos időszakokban.
A projekt elleni főbb érvek A duzzasztás megváltoztatná a folyó ökológiai állapotát, rontaná a természetes élőhelyek feltételeit, és hosszú távon eltüntetné az olyan természeti értékeket, mint a csongrádi Körös-torok homokfövenye, de csinálna másokat, újakat.
Gazdasági hatékonyság és költségek: A 2009-es, 85-94 milliárd forintos költségbecslés a jelenlegi árak mellett a többszörösére rúgna, ha nem kisebbet építünk. Környezetvédelmi szervezetek és egyes szakértők szerint a projektet alátámasztó tanulmányok szakmai és módszertani hiányosságokkal küzdenek, és nem alkalmasak a felelős döntés előkészítésére. Ma már léteznek alternatív, klímabarátabb megoldások a vízhiány kezelésére, mint a vízlépcső:
A Csongrádi vízlépcső projekt alternatív megoldása: A Csongrádi vízlépcső projektet ellenzők szerint a monolitikus gátak helyett:
Mélyfekvésű területek elárasztása: A felesleges árvizeket és belvizeket nem a Dunába vagy Tiszába kellene üríteni, hanem a táj mélyebb részein (holtágakban, egykori medrekben) tárolni.(Persze!!!)
Mocsarak és lápok rehabilitációja: A vizes élőhelyek természetes szivacsként működnek, segítve a talajvízszint helyreállítását.
Szivárogtatás és szikkasztás: Az esővíz és a belvíz talajba juttatása kisléptékű műtárgyakkal is. (Persze!!!)
Mélyfekvésű területek elárasztása: A felesleges árvizeket és belvizeket nem a Dunába vagy Tiszába kellene üríteni, hanem a táj mélyebb részein (holtágakban, egykori medrekben) tárolni.(Persze!!!)
Mocsarak és lápok rehabilitációja: A vizes élőhelyek természetes szivacsként működnek, segítve a talajvízszint helyreállítását.
Szivárogtatás és szikkasztás: Az esővíz és a belvíz talajba juttatása kisléptékű műtárgyakkal is. (Persze!!!)
** Szelídvízország-koncepció (amire szükség lesz vízlépcsők esetén is) A javaslat a Tisza-menti gazdaság és környezet összehangolását célozza, de vízlépcsők nélkül:
Ártéri gazdálkodás: intenzív szántóföldi művelés helyett legeltetéses állattartás és gyümölcs termelés az ártereken, ami jobban tolerálja a vízszint ingadozását. (Persze, de víz nélkül nehéz lesz!!!) Regionális vízpótlási rendszerek (Homokhátság), a Duna–Tisza közi Homokhátság vízhiányára más megoldások is léteznek:
Csatornák és kistározók hálózata: A meglévő csatornák kétirányúsítása, a víz visszatartása az elvezetés helyett, és kisebb, helyi tározók kialakítása. (Amit, ha nagyban csinálunk, lesz valamennyi víz!)
Vízvisszanyerés: A megtisztított települési szennyvizek mezőgazdasági vagy ökológiai célú újra hasznosítása. (ettől nem lesz elég víz.)
Technológiai és agrotechnikai váltás, azaz vízhatékony öntözés: Csepegtető öntözés és precíziós mezőgazdaság alkalmazása a párolgási veszteségek minimalizálására, amikor van víz!!! Talajművelés: Olyan módszerek (pl. takarónövények), amelyek javítják a talaj vízmegtartó képességét, így kevesebb külső vízpótlásra van szükség, (A kertekben!!!).
Csatornák és kistározók hálózata: A meglévő csatornák kétirányúsítása, a víz visszatartása az elvezetés helyett, és kisebb, helyi tározók kialakítása. (Amit, ha nagyban csinálunk, lesz valamennyi víz!)
Vízvisszanyerés: A megtisztított települési szennyvizek mezőgazdasági vagy ökológiai célú újra hasznosítása. (ettől nem lesz elég víz.)
Technológiai és agrotechnikai váltás, azaz vízhatékony öntözés: Csepegtető öntözés és precíziós mezőgazdaság alkalmazása a párolgási veszteségek minimalizálására, amikor van víz!!! Talajművelés: Olyan módszerek (pl. takarónövények), amelyek javítják a talaj vízmegtartó képességét, így kevesebb külső vízpótlásra van szükség, (A kertekben!!!).
***
A Tisza medermélységének változása hogyan befolyásolja a vízmegtartást:
A Tisza medermélységének növekedése (mederbevágódás) közvetlen és közvetett módon is rontja a térség vízmegtartó képességet. A folyamat megállítására és a vízmegtartás javítására olyan megoldások merültek fel, mint árapasztó tározók vagy a természetalapú vízvisszatartási megoldások. A folyamat lényege, hogy a folyó egyre mélyebbre vájja magát a saját hordalékába, ami megváltoztatja a környező területek vízháztartását.
Talajvízszint süllyedése: a mélyülő meder "szívóhatást" fejt ki a környezetére. Mivel a folyó vize alacsonyabb szinten folyik, a környező területek talajvize a folyó felé áramlik és lecsapolódik, ami jelentős talajvízszint-süllyedést okoz.
Vizes élőhelyek kiszáradása: a mélyebb meder miatt a folyó ritkábban önti el az ártereket és a hullámteret, ezért a természetes vízmegtartó helyek (lápok, mocsarak, holtágak) nem kapnak utánpótlást, és fokozatosan kiszáradnak.
Gyorsabb lefolyás: a szabályozások és a medermélyülés miatt a víz sebessége megnő, így az árhullámok gyorsabban levonulnak a térségből, csökkentve az időt, amíg a víz beszivároghatna a talajba.
Öntözési és vízpótlási nehézségek: az alacsonyabb folyóvízszint miatt a gravitációs vízkivétel nehezebbé válik, a holtágak vízpótlása pedig költségesebb szivattyúzást igényelhet.
Talajvízszint süllyedése: a mélyülő meder "szívóhatást" fejt ki a környezetére. Mivel a folyó vize alacsonyabb szinten folyik, a környező területek talajvize a folyó felé áramlik és lecsapolódik, ami jelentős talajvízszint-süllyedést okoz.
Vizes élőhelyek kiszáradása: a mélyebb meder miatt a folyó ritkábban önti el az ártereket és a hullámteret, ezért a természetes vízmegtartó helyek (lápok, mocsarak, holtágak) nem kapnak utánpótlást, és fokozatosan kiszáradnak.
Gyorsabb lefolyás: a szabályozások és a medermélyülés miatt a víz sebessége megnő, így az árhullámok gyorsabban levonulnak a térségből, csökkentve az időt, amíg a víz beszivároghatna a talajba.
Öntözési és vízpótlási nehézségek: az alacsonyabb folyóvízszint miatt a gravitációs vízkivétel nehezebbé válik, a holtágak vízpótlása pedig költségesebb szivattyúzást igényelhet.
Az Alsó-Tisza (Csongrád és a déli országhatár közötti szakasz) esetében a medermélység változása és a vízmegtartás kapcsolata kritikus probléma, mert a terület az ország legszárazabb vidéke lett, ahol a folyó vízszintje közvetlenül meghatározza a környék vízháztartását.
Az Alsó-Tisza sajátos problémája a talajvízszint-süllyedés: a mederbevágódás miatt a folyó vízszintje mélyebbre került, ami "lecsapolja" a környező mezőgazdasági területeket. A folyó menti sávban a talajvíz a meder felé áramlik, ami hozzájárul a Duna–Tisza közi Homokhátság és az alsó-tiszai síkság elsivatagosodási folyamatához.
Holtágak elszigetelődése és kiszáradása: az olyan jelentős holtágak, mint a Gyálai Holt-Tisza vagy a mártélyi ártér, egyre nehezebben kapnak természetes vízpótlást. A mélyebb meder miatt az árhullámok ritkábban és rövidebb ideig öntik el ezeket a területeket, így a vízpótlásuk ma már csak mesterséges úton, szivattyúzással oldható meg.
A "szívóhatás" erősödik: az alsó szakaszon a folyó esése kicsi, de a szabályozások és a medermélyülés miatt a víz sebessége megnőtt, ami nemcsak a vizet vezeti el gyorsabban, hanem a meder menti partfalak stabilitását is veszélyezteti, tovább mélyíti a folyót.
Vízvisszatartási kényszer: mivel a folyó "elszökik" a tájból, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) területén kiemelt feladat a belvízcsatornákban való vízvisszatartás, és a tározók, küszöbök tudatos használata, a hiányzó tározók pótlása, a hétvégi házak kárára is, mert néhány év, és csak homok lesz.
Holtágak elszigetelődése és kiszáradása: az olyan jelentős holtágak, mint a Gyálai Holt-Tisza vagy a mártélyi ártér, egyre nehezebben kapnak természetes vízpótlást. A mélyebb meder miatt az árhullámok ritkábban és rövidebb ideig öntik el ezeket a területeket, így a vízpótlásuk ma már csak mesterséges úton, szivattyúzással oldható meg.
A "szívóhatás" erősödik: az alsó szakaszon a folyó esése kicsi, de a szabályozások és a medermélyülés miatt a víz sebessége megnőtt, ami nemcsak a vizet vezeti el gyorsabban, hanem a meder menti partfalak stabilitását is veszélyezteti, tovább mélyíti a folyót.
Vízvisszatartási kényszer: mivel a folyó "elszökik" a tájból, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) területén kiemelt feladat a belvízcsatornákban való vízvisszatartás, és a tározók, küszöbök tudatos használata, a hiányzó tározók pótlása, a hétvégi házak kárára is, mert néhány év, és csak homok lesz.