Dél-Európa elsivatagosodása
(2025 augusztus)
2050-re Spanyolország egy része lesz az első áldozat, ahol a nyár átlagosan 36 nappal hosszabbodott meg az elmúlt 50 évben. Egy globális felmelegedés és az aszály közötti összefüggéseket vizsgáló tanulmány szerint Ibériában a sivatagi éghajlat lesz jellemző. 1971 és 2022 között a spanyol szárazföldön és a Baleár-szigeteken (köztük a népszerű üdülőhelyen, Mallorcán) 3,27 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet. A nyári napok száma - amikor a napi átlagos hőmérséklet 25 Celsius-fok vagy annál magasabb - az 1971-es 82,4 napról 2022-re 117,9 napra emelkedett, ami 47 százalékos növekedés. Fél évszázad alatt a nyár átlagosan 36 nappal nyúlt el Spanyolországban (https://www.economx.hu/kulfold/barcelona-spanyolorszag-globalis-felmelegedes-sivatag.796380.html). Az extrém meleg, 35 °C feletti maximumhőmérsékletű napok száma Európa-szerte minden lehetséges klímaforgatókönyv szerint nőni fog. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
2025 augusztusi hőhullám: vörös riasztást adtak ki a kontinens szinte teljes déli részére, a tartós 40 fok feletti hőmérséklet miatt. A hőség mellett súlyos veszélyt jelentenek az erdőtüzek, rengeteg embert kellett már kimenteni a térségben. Vörös riasztást adtak ki Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Portugália és a Balkán egyes részeire, ahol tartósan 40 Celsius fok fölé emelkedik a hőmérséklet a következő napokban és emiatt jelentősek az egészségügyi kockázatok. Erdőtüzek pusztítanak Törökországban, Horvátországban és Albániában is. Montenegróban pedig egy katona meghalt, amikor egy vízszállító tartálykocsi felborult. A globális felmelegedés miatt a mediterrán nyarak forróbbak és szárazabbak, ami intenzívebb erdőtüzekhez vezet. Legalább 10 olasz városban, köztük Rómában, Milánóban és Firenzében vörös hőségriasztást adtak ki, mert egész héten 40 fok felett marad a hőmérséklet. Sevillában és Cordobában 44 fok lehet, Portugália déli részein is erre lehet számítani. Görögországban több mint 150 erdőtűzzel küzdenek, melyeket az erős szél súlyosbít. Tömeges evakuálások vannak folyamatban a népszerű Zakintosz szigetén és Nyugat-Akhájában, ahol a lángok otthonokat, járműveket és üzleteket pusztítottak el. Mentőhajókkal evakuálták a Kiosz szigetén előrenyomuló lángok által körbevett strandolókat is. Spanyolországban már halálos áldozatot is követeltek a forróság miatt sok helyen felcsapó erdőtüzek. A Madrid közelében található Tres Cantosban több száz embert kényszerítettek menekülésre a lángok.
A spanyol 3,27 Celsius-fokos hőmérséklet emelkedés meghaladja az 1,19 Celsius-fokos világátlagot és az 1,58 Celsius-fokos mediterrán átlagot. Az előrejelzések szerint 2050-re a csapadékmennyiség a jelenlegi szinthez képest akár 20 százalékkal csökkenhet.
Franciaország csaknem háromnegyed részén hőségriasztás van érvényben, a párizsi régióban 36 Celsius-fok, a Rhone-völgyben pedig 40 Celsius-fok várható.
Érdekesség: a 45 éves Napóleon 1814. május 4-én érkezett Elbára, és a sziget kormányzásának szentelte magát. Tengerészetet állított fel, kutakat fúratott, kórházakat alapított, bányákat nyitott. Megszervezte a sziget tűzoltását, és tette ezt jövőbe mutató módon. Elba szigetének déli részét minden évben kiégeti a Nap, csak bozótok nőnek, amelyek minden évben le is égnek. A sziget É-i oldala zöld marad, megművelik. A két terület határát tűzoltók biztosítják, van egy Napóleon korában épített vízvezetékük, a mai napig működik. Az Elbán a tűzoltóság két központja: a Portoferraio-i parancsnokság, és a Marciana Marina / Marciana állomás. (Napóleon-kutatók állítják, hogy Napóleon körülbelül 168 centiméter magas volt, amit a boncolásakor meg is erősítettek. A magasságát Franciaország forradalmi mérési rendszerében fejezték ki, és a francia „pouce”, azaz „hüvelyk”, 1,06 angol hüvelyknek felel meg, azaz Napóleon 157 centiméter magas lehetett.)
Felkészülhetünk arra, hogy egyes D-i, és száraz területek le fognak égni nyáron, és sok helyen, a veszélyeztetett területeket nem érdemes védeni. Ahogy árvízi területre sem építkezünk, úgy a nyáron leégő területeket át kéne engedni a természetnek.
Az aszály Spanyolországot a mérsékelt mediterrán éghajlatból sztyeppés, sőt sivatagos éghajlatúvá változtatná, a Köppen-rendszer (https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6ppen_kl%C3%ADmaoszt%C3%A1lyoz%C3%A1sa) szerint, amely a világot a növények növekedése alapján öt különböző éghajlati övezetre osztja. A nehezen követhető Köppen-rendszer helyett javasolható az elsivatagosodás előrejelzésére
a nyírfák elterjedtségének megfigyelése.
Nyírfa elterjedése
A sivatagodás műszeres mérésére is van lehetőség: egy nemrég indított francia műhold hat műszert hordoz, mérni fogja a légkör hőmérsékletét és a vízgőzprofilokat, az óceánok és a kontinensek hőmérsékletét, valamint 16 alapvető éghajlati változót – például az üvegházhatású gázokat, a sivatagi port és a felhőzetet –, amelyeket csak az űrből lehet érzékelni.(https://ujszo.com/panorama/europanak-uj-muholdja-lesz-az-urben-szelsoseges-idojarasra-figyelmeztet).
A sivatagosodásnak megbízható előjelei az aszályos évek. Az aszály által érintett globális földterület 1900 és 2020 között megduplázódott, 1980 óta a világ földterületeinek 37%-án jelentős talajnedvesség-csökkenés következett be. A talajvízszint is világszerte süllyed, a megfigyelt víztartó rétegek 62%-a, míg számos folyó vízhozama is csökken. A dél- és délkelet-európai régiókban tapasztalhatók jelenleg a legsúlyosabb aszály okozta hatások a gazdaságuk méretéhez képest (https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250816/ha-nem-allitjuk-meg-a-felmelegedest-brutalis-aszaly-var-rank-779829). A városokban a városi talaj lefedettségének a csökkentésével lehet védekezni. A feljegyzett adatok szerint a történelem legszélsőségesebb aszályai közül számos az elmúlt években fordult elő, köztük a 20 éves aszály Mexikóban és a 2022-es rendkívül pusztító aszály Európában és az Egyesült Államokban.
.
Várható éves aszálykárok az alaphelyzethez (Baseline) képest különböző felmelegedési szintek (Δ) esetén,
Várható éves aszálykárok az alaphelyzethez (Baseline) képest különböző felmelegedési szintek (Δ) esetén,
a regionális GDP arányában (%). (Forrás: ScienceDirect)
Homokhátság (Magyarország)
Európa egyik sivataga Magyarország közepén most alakul ki, a Homokhátság nevű térségben, amely a Duna és a Tisza között húzódik mintegy 9 ezer négyzetkilométeren. A területen több mint 620 ezer ember él, a FAO már 2020-ban félsivatag-gá nyilvánította a régiót. A szakértők szerint a vízháztartás helyreállítása akár évtizedekbe is telhet, ha lehetséges. A térség vízrendszerét már 150 éve elkezdték szabályozni, hogy a növekvő népesség számára több megművelhető földet nyerjenek, ami részben hiba volt. Ma a folyók gyorsan átszáguldanak a területen, anélkül, hogy a talajt, a talajvizet feltöltenék. Nyáron a legtöbb csapadék a nagy meleg miatt elpárolog, a talaj nem tudja megtartani a vizet. Az elmúlt öt évben a csapadék mennyisége csökkent, és az eloszlása is jelentősen eltért a korábbi évtizedekhez viszonyítva. Szükség lehet a Tisza vízének visszatartására, vízmegtartó rendszerekre, a talajvíz pótlására, illetve a helyi adottságokhoz igazodó, fenntartható mezőgazdaságra való átállásra. A fenntartható területeket védeni kell, de a fenntarthatatlan területeket adjuk vissza a természetnek. Az aszályos évek egyre gyakoribbak, sokszor több egymást követő év is aszályos, és a talajnak nincs ideje regenerálódni. A becslések szerint a Homokhátságon már egymillió kút működik, sok közülük hat méternél is mélyebb., a talajvízszint emelése létkérdés. (https://hellomagyar.hu/2025/04/17/homokhatsag-sivatag-magyarorszag/)
Talajvíz akkor keletkezik (https://hu.wikipedia.org/wiki/Talajv%C3%ADz), amikor a csapadék vagy egyéb felszíni víz beszivárog a talajba, szintje évszaktól függően változik. A tavaszi olvadás hatására, illetve ősszel a jelentős mennyiségű csapadék miatt megnövekszik a talajvízszint, az éves ingadozása akár egy-két méter is lehet. A talajvíz távolsága a felszíntől átlagosan 2-5 méterre tehető, ez a szint az esetek nagy részében követi a domborzatot. Száraz időszakokban a talajvíz mélysége nő, mennyisége csökkenhet. (Jó magyarországi talajvíz térkép: https://www.vizugy.hu/?mapModule=OpTalajviz&mapData=TalajvizTajekoztatok). Ha a talaj kiszárad, csak a mélygyökerű növények találnak nedvességet (https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/talaj/index.php), vagy azok sem és a felszín a szerves anyagok lebomlásával elhomokosodik.
Homokhátság a Duna és a Tisza között
(Világos sárga színű, https://www.enfo.hu/sites/default/files/talajszervesanyag.gif)
Ahol alacsony a szervesanyag tartalom és a talajvíz, ott száraz időszakban a sivatag lesz a győztes. Az éghajlat Köppen-rendszere hétköznapi használata igen nehézkes (https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6ppen_kl%C3%ADmaoszt%C3%A1lyoz%C3%A1sa) a sivatagosodás határának liértékelésére, ezért egy másik, javasolható módszer a nyírfa elterjedési területe.
*A római kori, császárkori gazdaságot és a földek öntözéséhez használt víztározót találtak Rómában a most épülő harmadik metróvonal alagútjának fúrása közben. ( Az ismert nagy víztározók fedettek voltak, az erős párolgást elkerülendő.) Az 1. századi 70 méter hosszú, 35 méter széles nyitott medence falai majdnem tökéletes állapotban maradtak fenn. A tározónak azonban csak egy részét sikerült feltárni, mivel az évszázadok során ráépítkeztek (https://mult-kor.hu/az-okori-roma-legnagyobb-viztarozoja-kerult-elo-20141205).