Pragmatikus energiapolitika
(2025 október)
A pragmatikus (azaz a leghasznosabb, legegyszerűbb) energiapolitikák célja a 100%-os rendelkezésre állás, a szélsőséges terhelések elkerülése, és ma (2025) azoknak a folyamatosan szükséges átállásoknak a késleltetése, megkerülése, amelyek meghaladják az infrastruktúra műszaki lehetőségeit vagy a megfizethetőséget. A pragmatikus energiapolitikák a realisztikus, gazdaságilag és politikailag megvalósítható lehetőségekre összpontosítanak, mentesek a színes (zöld, a háborúnak milyen lehet a színe? Keki színű a "military look".) ideológiáktól, de van stratégiájuk a felmelegedés ellen. Előnyben részesítik az ellátásbiztonságot, a megfizethetőséget és a technológiai felkészültséget, egyensúlyba hozva a környezetvédelmi célokat, a felmelegedés elleni beruházásokat a pénzügyi, gyakorlati korlátokkal. Az energiatermelés és továbbítás lassú megtérülési idejű, tőkeigényes beruházás volt, nagy haszonnal, amíg az olaj- és gázipari cégek, a vízenergia uralták a piacot. Ma, amikor az európai gázár a többszörösére emelkedett, a csővezeték, a gázszállítás ára lett a fontos meghatározó paraméter, és a csővezetékek sérülékenyek, különösen, ha felrobbantják a vezetékeket. Az SMR* nukleáris energia talán a legigéretesebb kiút.
Európa 1 - 1.5 Celsius fokkal gyorsabban melegszik a globális átlagnál, az átlag 1.5. C fok 2025-ben. A különbség fő oka a beépítettsége, az ipar mérete, a népesség koncentrálódása viszonylag kis területen, azaz egy fizikai tétel: „A hő nem alakítható teljes mértékben munkává semmilyen folyamatban (Lord Kelvin)". A hő még hővé se alakítható át teljes mértékben. Az hőveszteség, a hatásfok, az energiafelhasználás hatékonysága, az ismertebb megfogalmazás szerint. Kis ipar: kis veszteség, nagy ipar pedig nagy hőveszteséget jelent, ami ellen nemigen tehetünk semmit, talán "vissza a természethez". (Rousseau "Vissza a természethez!" alapgondolata sem tényleges visszatérést jelent a vadonba, a barlangokba, hanem a civilizált társadalom elleni kritikát.) Létezik egy u.n. Kardasov-skála, a civilizációk technológiai fejlettségének egyik mérőszáma, amelyet egy Kardasov nevű csillagász javasolt 1964-ben (https://hu.wikipedia.org/wiki/Kardasov-sk%C3%A1la). A skálán a fokozatok között törtszámokkal jellemezhető fejlettségi szintek is elképzelhetőek, ez esetben az emberi civilizáció fejlettsége napjainkban 0,7–0,75 között van.
„Az 1-es típusú, globális civilizáció annyi energiát használ fel, mint amennyi napenergia a bolygónkat éri. Ez körülbelül 1016 - 1017 watt. A 2-es típusú központi csillaga energiáját használja fel. Jelenleg mi 0,7-es típus vagyunk: globális civilizációvá fejlődünk, de még nem tartunk ott. Nagyjából 1013 watt energiát fogyasztunk”. És létezik egy egy jóslat, miszerint a fejlett civilizációkkal a saját maguk termelt hőveszteség végez.
Az ellátásbiztonság az energiához való megbízható hozzáférés geopolitikai vagy piaci zavarok idején is. Magyarország az infrastruktúrát és a regionális együttműködést helyezi előtérbe az energiabiztonság fenntartása érdekében. Túlfeszültség is veszélyes: https://www.origo.hu/nagyvilag/2025/10/aramszunet-spanyolorszag-portugalia-elso-eset. Az új nagy atomerőmű kiválthatja a véges orosz gáztól, olajtól való erős függést. A Peak Oil, vagyis az olajkitermelés és -fogyasztás csúcspontja már nem a készletek kimerülése miatt, hanem a kereslet csökkenése miatt közeledik. Kína, amely három évtizeden át az olajpiac motorja volt, demográfiai fordulat, zöldenergia-átállás és lassuló gazdasági növekedés miatt már túl lehet a csúcson. India ugyan dinamikusan fejlődik, de energiaszerkezete jóval kevésbé olajintenzív, így nem veszi át Kína helyét a globális kereslet növelésében. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a 2030-as években biztosan bekövetkezik a Peak Oil. A belsőégésű motorok piaca a fejlett országokban (15%) szűkül, de Afrikában és Ázsiában (85%) ez a tendencia még nem kezdődött el. Az európai és észak-amerikai emissziós előírások már szigorodnak. A világ fejlődő államai valamennyire átugorják az iparosodáshoz és jóléthez szükséges „piszkos” szakaszt az energetikai fejlődésükben.
Megfizethetőség az energiaárak stabil és versenyképes szinten tartását jelenti a háztartások és az ipar lehetőségei és szükségletei szerint.
Technológiai semlegesség az energiaforrások – beleértve a megújuló energiaforrásokat, a földgázt, a hidrogént, geotermikust és az atomenergiát – keverékének támogatása a biztonságos ellátás érdekében. A szélenergia csak ott használható, ahol van szél, a napenergia felhasználása viszont gyorsan terjed Magyarországon is. A hidrogénmeghajtás a nehéz gépjárművek, vonatok meghajtásában kaphat szerepet.
Technológiai semlegesség az energiaforrások – beleértve a megújuló energiaforrásokat, a földgázt, a hidrogént, geotermikust és az atomenergiát – keverékének támogatása a biztonságos ellátás érdekében. A szélenergia csak ott használható, ahol van szél, a napenergia felhasználása viszont gyorsan terjed Magyarországon is. A hidrogénmeghajtás a nehéz gépjárművek, vonatok meghajtásában kaphat szerepet.
Infrastruktúra-beruházások: a csővezetékek, hálózatok és a tárolás bővítése az energiaimport rugalmasságának érdekében, a kockázat csökkentésere, a különböző eszközök, források vagy energia fajták közötti befektetések elosztásával. De a napenergiához szükséges tárolási kapacitás és hálózatépítés mindennek nevezhető, csak nem zöldnek, hasonlóan s szélenergia járulékos beruházásaihoz. Ld. az érdekességett a következőkben.
A dekarbonizáció, a kibocsátások CO2 tartalmának zérus kibocsátásra való csökkentése igen magas költségeket igényelne, és magas energiaárakat eredményez már ma is, továbbá a versenyképesség csökkenését vonja maga után. Amennyiben ezeket összevetjük a háború hatásaival, kérdéses a törekvések minden elemének értelme. Cél a teljes villamosítás lenne, áttérés az elektromos közlekedésre, fűtésre, és az elektromos ipari folyamatokra, ami teljes mértékben nem lehetséges. A szén-, a gáz- és a olajfelhasználás nem csökkenthető tetszőlegesen, mert ipari nyersanyagok is, és műszaki okokból is. Már megfigyelhető a robbanó motorok gyártásának meghosszabbítása, a földgáz ipari és energiatermelésben betöltött nélkülözhetetlen szerepének elismerése a gyorsan indítható erőművek miatt, az eladott elektromos autók számának csökkenése az elektromos autók magasabb ára miatt, ami az akkumulátorok költségével kapcsolatos, míg a hibridek iránti kereslet nő, ami a piac természetes reakciója. A geotermikus energia -műszaki és gazdasági okokból- nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. Bizzunk a kisméretű moduláris atomerőművek* (SMR) gyors elterjedédében.
Pragmatikus EU-s energiapolitika: az EU-ban sajnos nem létezik az egyes országok adottságaiból számítható pragmatikus energiamix, ami figyelembe veszi a lehetséges nukleáris-, víz-, szél-, geotermikus,.. energiák hozzáférhetőségét országonként, amiből a minimális szén-, olaj- és gázfogyasztás számítható lenne az energiatermelésben. Központi ajánlás, sőt kényszer van, és üzletelés a szén-dioxid kvótákkal. Megfojtják klímavédelemnek álcázott esztelen regulációkkal Európa megmaradt versenyképességét is.
A földgáz jövője, biogáz és hidrogén integrációja: a biogáz és a hidrogén integrációja kulcsszerepet játszik majd az energiaátmenetben. A földgáz szerepe átalakul: a hagyományos fosszilis energiahordozóból fokozatosan átmeneti energiahordozóvá válik, amely segíti a megújulók integrációját és az ellátásbiztonság fenntartását. A földgázinfrastruktúra modernizálása, tárolási modellek fejlesztése és a hosszú távú szerződések újragondolása zajlik. A biogázt fenntartható alternatívának tartják, a biogáz előállítása: szerves anyagok (pl. állati trágya, növényi hulladék, szennyvíziszap) fermentációjával történik. Biometánként hasznosítható, tisztított formában a biogáz földgázzal egyenértékű, így közvetlenül betáplálható a földgázhálózatba.
Magyar célkitűzések: 2030-ra a hazai biogáz-termelés elérheti az évi 85 millió m³-t, ami a földgázfogyasztás kb. 1%-ának kiváltására elegendő. Európai trend: 2030-ra 35 milliárd m³ biometán előállítása, ami az ötszöröse a jelenlegi kapacitásnak.
Hidrogén bekeverése a földgázba előírt mennyiségű lehet: az EU és Magyarország stratégiái szerint legfeljebb 5 térfogatszázalékos hidrogén bekeverés engedélyezett a földgázhálózatba. A hidrogén könnyen elszivárog, a hidrogén molekulája kisebb, mint a metáné, így a régi vezetékeknél fokozott szivárgási kockázat áll fenn. A hidrogén égési tulajdonságai (pl. magasabb lángterjedési sebesség) biztonsági intézkedéseket igényelnek.Kemencék, nagyobb motorok, turbinák, sőt járművek üzemanyagaként is használható, de sajátos követelményekkel. Elképzelés szerint, a földgázhálózatot fokozatosan alkalmassá kell tenni a biogáz és hidrogén fogadására, de új jogszabályok és biztonsági protokollok szükségesek a kevert gázok kezeléséhez.
A földgáz minimális részesedése az áramtermelésben országonként és évenként jelentősen eltér. Németországnak alig van gáztartaléka, ipari nyersanyagként használják, de sok a szélturbinájuk. Léteznek országok közel nulla földgáz felhasználással az áramtermelésben (MI válasz):
Izland: 0% – szinte teljes egészében geotermikus és vízenergiára támaszkodik.
Norvégia: Kevesebb, mint 1% – a vízenergia dominál.
Paraguay: 0% – szinte az összes villamos energia vízenergiából származik.
Bhután: 0% – vízenergia és megújuló energiaforrások működtetik.
Norvégia: Kevesebb, mint 1% – a vízenergia dominál.
Paraguay: 0% – szinte az összes villamos energia vízenergiából származik.
Bhután: 0% – vízenergia és megújuló energiaforrások működtetik.
A földgáz minimális részesedése az áramtermelésben (MI válasz) országonként és évenként jelentősen eltér. Az Egyesült Államokban a földgáz jelenleg a legnagyobb villamosenergia-termelési forrás, 2023-ban a teljes villamosenergia-termelés 43%-át tette ki. Vannak amerikai államok vagy villamosenergia-piacok, amelyek sokkal kevesebb földgázt használnak, mint mások:
Vermont: Gyakran 0%-os földgázfelhasználást jelentenek villamosenergia-termelésre, főként atomenergiára és megújuló energiaforrásokra támaszkodva.
Hawaii: Történelmileg többet használtak kőolajat, mint földgázt, bár jelenleg átállnak a megújuló energiaforrásokra.
Washington és Oregon: A bőséges vízenergia miatt viszonylag alacsony a földgázhasználat aránya.
Tehát, míg az országos átlag magas, egyes államokban minimális vagy akár nulla a földgázra való támaszkodás az áramtermeléshez.
Vermont: Gyakran 0%-os földgázfelhasználást jelentenek villamosenergia-termelésre, főként atomenergiára és megújuló energiaforrásokra támaszkodva.
Hawaii: Történelmileg többet használtak kőolajat, mint földgázt, bár jelenleg átállnak a megújuló energiaforrásokra.
Washington és Oregon: A bőséges vízenergia miatt viszonylag alacsony a földgázhasználat aránya.
Tehát, míg az országos átlag magas, egyes államokban minimális vagy akár nulla a földgázra való támaszkodás az áramtermeléshez.
Az Egyesült Királyságban és EU-ban a szén gyors kivezetése megtörtént (MI válasz), a megújuló energiaforrások gyorsan bővülnek, és a közlekedés villamosítása is történik, a gáz és az olaj kivezetése most látszik megtorpanni.
Franciaország energiatermelése nagymértékben az atomenergiára támaszkodik (MI válasz), amely a villamosenergia-termelés körülbelül 68%-át teszi ki, ez a legmagasabb arány világszerte. A fosszilis tüzelőanyagok, beleértve a földgázt, az olajat és a szenet, együttesen az ország elsődleges energiafogyasztásának, a fűtés és az ipari fogyasztás körülbelül 48%-át teszik ki. Bár a földgáznak az elektromos energia termelésében való részesedésére vonatkozóan pontos adatok nem ismertek, a földgáz Franciaország teljes villamosenergia-termelésének kis részét teszi ki, ami az ország erős atomenergiától való függőségének és a megújuló energiaforrásokba történő növekvő beruházásoknak köszönhető. A földgázt elsősorban fűtésre és ipari folyamatokban használják nyersanyagként.
Érdekesség: (https://index.hu/kulfold/2025/10/01/kina-energia-aram-olcso-startup-turbina-szelenergia-szel/)
Forradalmi megoldást tesztelt sikeresen Kína az energiatermelésben: egy hatalmas, léghajószerű szerkezetet, amely magasan lebegve termeli az áramot. Az S1500 jelű rendszer a magas légköri szelek erejét hasznosítja, és 30 százalékkal is olcsóbban képes energiát előállítani, mint a hagyományos szélturbinák. A Pekingi Sawes Energy Technology startup fejlesztése, az S1500 repülő szélturbina sikeresen teljesítette próbarepülését Hszincsiang sivatagi térségében. A hatalmas szerkezet, amely akkora, mint egy kosárlabdapálya, és magas, mint egy 13 emeletes épület, 2025 szeptember 19. és 21. között az első olyan szélturbina lett, amely 1 megawatt teljesítményt termelt tesztrepülés során. A 60 méter hosszú, 40 méter széles és 40 méter magas berendezés 12 darab, egyenként 100 kilowattos generátorral van felszerelve, amelyek összesen 1,2 megawatt villamos energiát állítanak elő. A héliummal töltött léghajó emeli a generátorokat az égbe, az áramot pedig nagy teherbírású kábelek vezetik le a földre, a levezető rögzítő kábel a műszakilag nehézkes megoldás. 1,2 megawatt egy 10 ezer lélekszámú kisváros ellátására elegendő, igaz, hogy ipar nélkül.
A magas légköri szelek 500 és 10 000 méter között sokkal erősebbek és állandóbbak, mint a felszíni szelek. A szélenergia fizikája: amikor a szél sebessége megduplázódik, az energia nyolcszorosára nő, ha pedig megháromszorozódik, akkor 27-szeresére növekszik az energia. Ez magyarázza, miért képesek a magaslégköri turbinák sokkal több energiát termelni gazdaságosan, mint a hagyományos földi rendszerek. A hagyományos tornyos szélturbinákhoz képest az S1500 nem igényel nagy teherbírású tornyokat vagy mély alapozást, így 40 százalékkal kevesebb anyagot használ, (de igényel levezető kábelt!) és 30 százalékkal alacsonyabb kilowattóránkénti költséggel termeli az áramot. 2024 októberében az S500 típus 500 méter magasságban 50 kilowattot termelt, három hónappal később pedig az S1000 modell 1000 méteres magasságban már 100 kilowattot produkált.
Érdekesség 2.: (https://www.origo.hu/gazdasag/2025/10/harom-szurdok-gat-kina-fold-tengely) Kína 17 évvel ezelőtt avatta fel a világ jelenleg legnagyobb, vízenergia hasznosító erőművét, a Három-szurdok-gátat. Közel két évtizeddel a gigantikus Három-szurdok-gát elkészülte után a NASA meglepő bejelentést tett: a vízerőmű következtében a Föld tengelye közel 1 hüvelyknyivel (kb. 2,54 cm) elmozdult korábbi pozíciójából, és csekély mértékben a napok rövidebbek lettek.
Három-szurdok-gát a Jangce folyón (https://www.origo.hu/gazdasag/2025/10/harom-szurdok-gat-kina-fold-tengely)
A gát három fő célt szolgál: árvízvédelem, vízenergia termelés és a navigáció javítása. A gát által visszatartott 10 milliárd gallon víz súlya nagy terhelés a Föld kérgén, és mérhető hatást gyakorol a bolygón belüli tömeg (a kéreg alatti bolygórészek) súlyának elosztására, és befolyásolja a tehetetlenségi nyomatékot is. A NASA Goddard Űrközpontjának tudósai szerint a gát által megtartott víz súlya (többletterhelésként van jelen a földkéreg azon pontján) a Föld forgástengelyének körülbelül két centiméteres eltolódását okozta. Ez a napok hosszának 0,06 mikroszekundumos rövidülésével járt együtt. A Föld forgása ugyanis kissé lelassul, ahogy egyre több tömeg távolodik a tengelyétől. A hatás rokonítható más természeti gigaeseményekkel, mint például a 2004-es indiai-óceáni cunami, amely a tektonikus mozgások miatt eltolta a Föld tengelyét és néhány mikroszekundummal lerövidítette a napot.
*Szijjártó Péter pozitív fejleménynek nevezte egy francia vezetésű Nukleáris Koalíció létrejöttét, amely már tizenhat tagot számlál. Szükség célkitűzésnek minősítette, hogy 2050-re 150 gigawattnyi atomenergia-kapacitás jöjjön létre az Európai Unióban, ehhez pedig 30-40 új reaktort kell építeni az EU-ban, valamint meg kell hosszabbítani egyes meglévő erőművek élettartamát. Aláhúzta, hogy ma mindenki a kisméretű moduláris atomerőművekre (SMR) vár, de ez egyelőre "olyan, mint Columbo felesége, mindenki beszél róla, de még senki nem látta". Majd reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben megváltozik.