A párolgás ma már egy természeti csapás
(2026 január)
A párolgás az időjárás egyik alapvető tényezője, amely módosítja a légköri folyamatokat. Hőigényes folyamat; a víz halmazállapot-változásához szükséges energiát a környezetétől vonja el, amikor párolog, ami lokálisan hűti a felszínt és a levegőt. A víz fajlagos hőkapacitása, fajhője 4183 J/(kg·K), párolgáshője 2257 kJ/kg, ill. 40,8 kJ/mol. Az elvont hőt latens hő-nek, rejtett hőnek nevezik. Az elpárolgott vízgőzben tárolt energia a későbbi lecsapódáskor (felhőképződésnél) felszabadul, ami további energiát ad a viharoknak, és befolyásolja a hőeloszlást. Minden 1 °C emelkedés kb. 7%-kal több vizet jelent a légkörben (https://hu.wikipedia.org/wiki/Clausius%E2%80%93Clapeyron-egyenlet) és a rövid ideig tartó, heves konvektív viharok, például zivatarok intenzitásnövekedése 10% körüli, de elérheti a 14%/°C-ot. A többlet a felszabaduló látens hő okozta felerősödött feláramlásnak köszönhető, a párolgás a vízkörfogás intenzitásának növekedését okozza. Az intenzívebb párolgás növeli a levegő relatív és abszolút nedvességtartalmát, ami fülledtebbé teszi az időjárást, befolyásolva az emberi hőérzetet is.
A felmelegedés 1,5 °C az iparosodás előtti szinthez viszonyítva, Európában 2.5 °C 2025-ig. 2050-re ezek az értékek 2 °C-ra illetve 3 °C-ra fognak nőni. A melegebb levegő több nedvességet képes tárolni, ami hevesebb felhőszakadásokhoz és áradásokhoz vezet. Az iparosodás előtti szinthez viszonyítva a zivatarok, árvizek intenzitása 2026-ra globálisan 15%-kal nő, Európában 25%-kal nő várhatóan.
A párolgás fokozza az aszályokat, mert a gyorsabb párolgás miatt a talaj és a növényzet hamarabb kiszárad, ami egy pozitív visszacsatolású folyamat: a száraz felszín felett a levegő tovább melegszik, ami még több párolgást igényel, súlyosbítva az aszályos időszakokat. A 2026-os előrejelzések szerint a megnövekedett párolgási igény miatt a vízhiányos régiók még szárazabbá válnak, míg a csapadékos területeken gyakoribbá válnak a villámárvizek. Magyarországra nézve a fokozódó párolgásnak, aszályoknak súlyos következménye, hogy az esőzéses öntözésről át kell térni a csepegtetéses (felszíni, felszín alatti, mikrófejes, MI vezérelt, takarásos művelés...) öntözésre és a vízmegtartásra a D-Alföld teljes területén, máshol részlegesen, ami jó alkalom a mezőgazdaság digitális modernizálására. 2026 ban kb 9 km3 víz hiányzik a talajvízből, ezért már nem csak víztakarékos öntözésről kellene gondoskodni, hanem talajvíz-pótlásról, árasztásos módszerekkel, és ott is ahol némi kárt okoz az árasztás.
Ha a talajvíz színt magasság csökken, a gazdáknak mélyebbről kell vizet szivattyúzni
Talajvíz hiány a D-Alföldön (https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/elemzes/index.php?id=4923&m=2)
Példa: Tolna vármegye (Magyarország) mezőgazdasága 2026-ban még meghatározó gazdasági ágazat, köszönhetően a kiemelkedően magas, 70,4%-os mezőgazdasági termőterület-aránynak. A vármegye mezőgazdasági szempontból három fő tájegységre osztható: a hegyvidéki jellegű Mecsek-nyúlványokra, valamint a kiváló termőképességű Mezőföldre és Sárrétre. A legfontosabb növény a kukorica. A 2026-os év tavaszi munkálatait a precíziós gazdálkodás és a digitális átállás határozza meg, amelyhez a gazdák számára januárban speciális képzéseket is szerveznek. Szőlő- és bortermelése: a vármegye a Pannon borrégió része, két jelentős borvidékkel: a Szekszárdival és a Tolnaival. A vármegye egyik jelképe a hagyományos bonyhádi tarka marha, így jelentős beruházások zajlanak az élelmiszeriparban; az ország egyik legnagyobb sajtüzeme Tolnában évente mintegy 260 millió liter tej feldolgozását végzi.
Tolna vármegyében a hiányzó talajvizet elsősorban a Duna holtágainak, a mellékág rendszereinek a rendszeres vízpótlásával, valamint a csatornahálózatokkal történő vízvisszatartással igyekeznek pótolni 2026-ban. A Duna Tolna, Fadd és Bogyiszló környéki holtágait (mintegy 16,5 kilométernyi szakaszt) árhullámok idején, vagy szivattyús rásegítéssel friss vízzel töltik fel. A bevezetett víz nemcsak a mederben marad, hanem a talaj mélyebb rétegeibe szivárogva közvetlenül regenerálja a környező területek talajvízkészletét. Az Ős-Sárvíz szedresi szakaszán a Nádor-csatornából juttatnak friss vizet a holtágba, amivel 2025–2026-ban jelentős szintemelést és a táj hűtését érik el.
Vízvisszatartás történik a Sió és Nádor-csatornákban is, és a korábban csak vízelvezetésre használt csatornákat (pl. Sió-csatorna, Bartal-csatorna) ma már a víz visszatartására is használják. Az aszály elleni védekezés részeként a tavaszi többletvizeket a csatornarendszerben tartják, hogy azok lassú elszivárgása javítsa a mezőgazdasági területek vízháztartását.
A Paksi külső vízpótló rendszer lehetővé teszi nagy mennyiségű víz bevezetését a mellékágakba, ami a lassú vízmozgás révén folyamatos utánpótlást biztosít a talajvíznek. A Nemzeti Vízstratégia részeként Tolnában is folynak olyan beruházások, amelyek a felszíni vizek tározását és talajba szivárgását segítik elő az öntözési idényen kívül is.
Vízvisszatartás történik a Sió és Nádor-csatornákban is, és a korábban csak vízelvezetésre használt csatornákat (pl. Sió-csatorna, Bartal-csatorna) ma már a víz visszatartására is használják. Az aszály elleni védekezés részeként a tavaszi többletvizeket a csatornarendszerben tartják, hogy azok lassú elszivárgása javítsa a mezőgazdasági területek vízháztartását.
A Paksi külső vízpótló rendszer lehetővé teszi nagy mennyiségű víz bevezetését a mellékágakba, ami a lassú vízmozgás révén folyamatos utánpótlást biztosít a talajvíznek. A Nemzeti Vízstratégia részeként Tolnában is folynak olyan beruházások, amelyek a felszíni vizek tározását és talajba szivárgását segítik elő az öntözési idényen kívül is.
Tolnai víztározók a szekszárdi záportározók: 2025 júliusában döntés született egy 205 millió forintos vízgazdálkodási beruházásról, amelynek keretében a Magura-pataknál építenek új záportározót a villámárvizek elleni védekezésre. A vármegyei fejlesztési tervek (pl. a „Tolna109” projekt) kiemelten kezelik a vízmegtartást, ami kisebb helyi tározók és öntözési célú műtárgyak építését irányozza elő a mezőgazdasági területeken. Duna-holtágak vízpótlása kiemelt figyelmet kapott, így a vármegyei Duna-holtágak (pl. Faddi-Duna) vízpótlása az aszály elleni védekezés jegyében.
Meglévő víztározók és tavak bővítései: Tolna vármegye gazdag állóvizekben, amelyek jelentős része horgászati, turisztikai vagy árvízvédelmi funkciót lát el.
Szálkai-víztározó: a megye egyik legismertebb és legnépszerűbb turisztikai célpontja, amely horgásztóként és strandként is üzemel.
Szecskai-víztározó: Bonyhád közelében található jelentős horgászvíz.
Paksi Erőművi-tavak (Kondor-tó): ipari és horgászati célokat szolgáló vízfelületek Paks térségében.
Dombori-Duna (Faddi-Dunaként jobban ismert), ami bár technikailag holtág, funkcióját tekintve hatalmas víztömeget tároló, üdülési célú vízfelület.
Vannak kisebb települési tározók is, számos faluban. Találhatóak lokális záportározók vagy horgásztavak (pl. Nagymányok, Lengyel, Simontornya térségében, talán lesznek újak is.
Meglévő víztározók és tavak bővítései: Tolna vármegye gazdag állóvizekben, amelyek jelentős része horgászati, turisztikai vagy árvízvédelmi funkciót lát el.
Szálkai-víztározó: a megye egyik legismertebb és legnépszerűbb turisztikai célpontja, amely horgásztóként és strandként is üzemel.
Szecskai-víztározó: Bonyhád közelében található jelentős horgászvíz.
Paksi Erőművi-tavak (Kondor-tó): ipari és horgászati célokat szolgáló vízfelületek Paks térségében.
Dombori-Duna (Faddi-Dunaként jobban ismert), ami bár technikailag holtág, funkcióját tekintve hatalmas víztömeget tároló, üdülési célú vízfelület.
Vannak kisebb települési tározók is, számos faluban. Találhatóak lokális záportározók vagy horgásztavak (pl. Nagymányok, Lengyel, Simontornya térségében, talán lesznek újak is.