Az új, 6G-s és MI-s világháló
 
 
(2026 február)
 
 
 
 
2026 február 13.-án, pénteken a  Microsoft és az Ericsson vezetésével alapították a Trusted Tech Alliance (TTA) nevű szövetséget. Céljuk, hogy öt alapelv szerint egy  keretrendszerben garantálják a felhőtechnológia és a hálózat biztonságos használatát a nagy MI modellek számára. A szövetség az első összehangolt válaszlépés az adattárolás helyszíne (ami a felhő, illetve geográfiai értelemben, pl. Kína), és a digitális szuverenitás* kérdése körül kialakult, növekvő nemzetközi aggodalmakra. Egyes geopolitikai elemzések a Kínával szembeni technológiai verseny, és a kínai befolyás ellensúlyozásának eszközeként értelmezik a hasonló együttműködéseket. 
(https://www.portfolio.hu/uzlet/20260213/gigantikus-techcegek-fogtak-ossze-nagy-valaszlepesre-szantak-el-magukat-817890?utm_source=projectagora&utm_medium=contentdiscovery). Kínában több mint 1500 nagyméretű AI-modellt fejlesztettek ki, amelyek mellett sok, nem számszerűsíthető számú, kisebb és specializált modell, ügynök is létezik a vállalkozásoknál.
 
A szövetség tagjai között található:
a Microsoft,
az Ericsson,
az Anthropic,
az Amazon Web Services,
a Google anyavállalata (Alphabet),
az indiai Reliance Jio Platforms,
a finn Nokia,
a kanadai Cohere,
a japán NTT és
a német SAP...

A tagok a hálózati, internet kapcsolatok, a felhőinfrastruktúra, a félvezetők, a szoftverfejlesztés és a mesterséges intelligencia területein piacvezetők. Az öt alapelv az erős vállalatirányítást, az etikus működést, a biztonságos technológiafejlesztést, a globális biztonsági szabványok ellátási láncokra kiterjedő betartását, valamint a nyílt digitális környezet támogatását írja elő. A csatlakozó vállalatok önként vállalták az elvek betartását, és a keretrendszer független értékelések lehetőségét is tartalmazza.
 
Az Ericsson és a Microsoft tavaly év közepén kezdte meg az egyeztetéseket a szövetség létrehozásáról, mert a szuverenitás könnyen kereskedelmi akadállyá válhat.* 
 
A TTA célja, hogy meghatározza a megbízható felhőtechnológia kritériumait,  a technológiába vetett bizalom erősítése, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés ösztönzése. Célok az átlátható vállalatirányítás és etikus magatartás területein az üzleti működés fenntartása, a biztonságos fejlesztési folyamatok alkalmazása, és a független értékelések elvégzése. Az ellátási láncok védelme és a biztonsági felügyelet megerősítése. A törvényi előírások és a felhasználói adatok védelmének szigorú tiszteletben tartása. Célja továbbá, hogy közös keretet biztosítson a technológiai cégek számára annak bizonyítására, hogy eszközeik és szolgáltatásaik biztonságosak és megbízhatóak, függetlenül attól, hogy hol fejlesztették vagy telepítették azokat.
 
Kiemelt figyelmet kap a mesterséges intelligencia (MI), ami a szövetség központi tárgya a 6G-s hálózat mellett, az MI-nél a fő cél a technológia társadalmi elfogadottságának növelése, az etikai alapelvek betartásával. Olyan piacképes keretrendszerek kialakítása, amelyek biztosítják, hogy az MI-rendszerek átláthatóak, elszámoltathatóak és biztonságosak legyenek a teljes életciklusuk alatt. Szigorúan elkötelezték magukat  a felhasználói adatok védelme mellett az MI-alapú szolgáltatásoknál.

6G és további sokgenerációs hálózatok fejlesztésében a TTA szövetség tagjai (például a Nokia és az Ericsson) kulcsszereplők lesznek.  A 6G-t úgy tervezik, hogy az MI integrált része a hálózat optimalizálásának és vezérlésének. A cél egy olyan hálózat építése, amely ellenálló a kiberfenyegetésekkel szemben, és megbízható alapot nyújt a jövőbeli kritikus infrastruktúrák-nak. A 6G lehetővé teszi majd a multiszenzoros (látás, hallás mellett érintés, szaglás, IoS) digitális érzékeket, amihez elengedhetetlen a TTA által szorgalmazott alacsony késleltetés és nagy sávszélesség, a félvezető hardveres alapok biztonságának garantálása, függetlenül a gyártás helyétől, a megbízható és átlátható felhőszolgáltatások fejlesztése (pl. AWS, Google Cloud és Microsoft közreműködésével).
*A digitális szuverenitás lényege az adatok, a szoftverek és a hardverek feletti teljes körű ellenőrzés, amely mentes a külső (cégen kívüli vagy külföldi) szereplőktől, illetve a szabály- vagy jogrendszerektől való függőségtől. A felhőalapú és az offline működés közötti választás alapjaiban határozza meg ezt a függetlenséget.
Az MI-alapú működés során a szuverenitás mértéke a telepítési módtól függ: az offline MI (On-premise, helyi): maximális szuverenitást biztosít ) pl. bankoknak, elszigetelt hálózatoknak, mert az adatok nem hagyják el a szervezet hálózatát, ami elengedhetetlen a szigorúan szabályozott iparágakban (pl. egészségügy, védelmi ipar), ahol a vállalati vagy nemzetbiztonsági érdekek tiltják az adatok külső felhőbe mozgatását.
A felhő használata gyors innovációt kínál, de „szuverenitási kockázatot” hordoz. A függőség a globális technológiai óriásoktól (pl. USA-beli cégek) kiszolgáltatottá teheti a vállalatokat a jogi környezet változásainak vagy geopolitikai konfliktusoknak.
A szuverén Felhő (Sovereign Cloud) egy olyan felhőszolgáltatás, amely garantálja, hogy az adatok egy adott joghatóságon (pl. az EU-n) belül maradnak, helyi felügyelet mellett. (Létezhet szuverén felhő?)
A nagy cégeknél stratégiai trend egyértelműen a Small Language Models (SLM) felé mutat a vállalati szektorban, aminek a fő okai:
- a helyi futtathatóság, mert a kis modellek (jellemzően 10 milliárd paraméter alatt) alacsonyabb hardverigényük miatt offline, saját szervereken vagy akár végponti eszközökön is futtathatóak, elszigetelve a felhőtől.
- adatbiztonság, mivel nem igényelnek állandó internetkapcsolatot vagy nyilvános felhőt, a szenzitív belső adatok védettek maradnak az illetéktelen hozzáféréstől vagy adatszivárgástól.
- költséghatékonyság, az SLM-ek specifikus feladatokra (pl. ügyfélpanaszok elemzése, iparági szaknyelv kezelése) alkalmas finomhangolt szakértő-ügynökök hatékonyabbak és olcsóbbak, mint a „mindenhez értő”, de óriási erőforrást igénylő nagy modellek. Technológiai rugalmasságot tekintve a nyílt forráskódú kis modellek átláthatóak és módosíthatóak, így elkerülhető a gyártói függés, bezártság (vendor lock-in). A nagy modellek (LLM) az együttes, logikai és generatív érveléshez szükségesek. A napi üzleti folyamatok szuverén és biztonságos kezeléséhez a nagyvállalatok számára a helyi infrastruktúrán futó kis modellek, célorientált modellek jelentik a jövőt. A legnépszerűbb nyílt forráskódú kis modellek pl. Mistral, Llama-3-8B. 
 
**Európa digitális szuverenitása: Egy hiba Washingtonban, és Európa azonnal megbénulhat, a saját pénzünkhöz sem férnénk hozzá? (https://index.hu/gazdasag/2026/02/14/bankkartya-bankkartyas-fizetes-banki-szolgaltatas-bankrendszer/) Mi történne, ha egy hiba miatt egyik pillanatról a másikra nem működnének a bankkártyák Európában? Az euróövezeti kártyás tranzakciók közel kétharmada két amerikai nagybank hálózatán fut, és sok tagállamban nincs valódi alternatíva. Ha ezek a csatornák valamilyen okból szűkülnek vagy leállnak, Európa 13 tagállamában nincs is nemzeti alternatíva az amerikai szolgáltatókkal szemben, ami stratégiai kockázat, Európa pénzügyi Achilles-sarka. Az Apple Pay és a Google Pay is bankkártyára épülő fizetési megoldások. Ha valami korlátozá Európa hozzáférését a Visa és a Mastercard hálózataihoz, akkor a kártyák tranzakciói a nemzetközi elszámolási rendszereken keresztül, a bankközi térben lebonyolított tranzakciók elakadnának, így a határokon átnyúló fizetések, az online vásárlások jelentős része, és a külföldi kártyahasználat szinte azonnal érintetté válna.
A hatás országonként eltérő lenne. Ahol erős belföldi kártya- vagy alternatív fizetési rendszer működik, ott a hazai forgalom kevésbé sérülne, de a nemzetközi térben jelenleg nincs valódi, széles körben elérhető helyettesítő megoldás. Oka az is, hogy a tokenizáció, -- a kártyák biztonságos digitalizálása – szintén a Visa és a Mastercard rendszerein keresztül történik. A hatás érintené a PayPal ügyfeleit is.
Európa fizetési rendszere geopolitikai kockázatot jelent, bár a kérdés Európa esetében erősen hipotetikus, de volt már a környezetünkben  példa, legutóbb Oroszország esetében 2022-ben, Ukrajna megtámadása után.
Egy 16 európai bankot és pénzügyi szolgáltatót tömörítő konzorcium célja éppen az lenne, hogy létrehozzon egy európai alternatívát, hiányzik az egységes, határokon átnyúló európai megoldás. Belföldön több országban működnek alternatív megoldások. Van, ahol erős a saját kártyarendszer, máshol az azonnali átutalás terjedt el széles körben. A gond az EU-s nemzetközi tranzakciókkal kezdődne. Ott jelenleg nincs valódi, széles körben használt európai helyettesítő infrastruktúra.
Magyarországon több mint egy évtizede megszűnt a belföldi kártyaelszámolási rendszer, amelynek hátterét a Giro Bankkártya Zrt. biztosította. Azóta a hazai kártyás forgalom döntően a nemzetközi kártyatársaságok infrastruktúráján fut, ami komoly függőséget jelent. Az azonnali fizetési rendszer adhat bizonyos védőhálót, a belföldi átutalások működnének, az erre épülő új megoldásoknak van jövője.
Ilyen a 2024-ben elindult Qvik, amely az azonnali fizetési rendszerre épül. A szolgáltatás minden mobilbankkal rendelkező ügyfél számára elérhető, a nemzetközi térben azonban továbbra sincs hazai megoldás, ez jelenti a valódi kitettséget.
Az Európai Unió nem most kezdett el beszélni a túlzott kitettségről, de Európa épp az ellenkező irányba mozdult. Az egykori európai kártyarendszer, az Eurocard a kilencvenes évek elején fokozatosan beolvadt a Mastercard struktúrájába. A folyamat 1992 után indult el, és ezzel Európa lényegében feladta az önálló, kontinensszintű kártya-infrastruktúra lehetőségét. A két globális kártyacég komoly innovátor is. Folyamatosan versenyeznek egymással technológiában, biztonságban, árazásban. A rivalizálás sok esetben a bankoknak és az ügyfeleknek is kedvez, Magyarország jó példa erre. Az elmúlt másfél évtizedben szinte egyedülálló módon erős Mastercard-dominancia alakult ki a piacon, ami globális összevetésben ritka. A függőség ténye vitathatatlan.
Európa a szektorban jelentős mértékben külső infrastruktúrára támaszkodik, márpedig a fizetési rendszer kritikus infrastruktúra. Ha meginog, az nem csupán pénzügyi kérdés – a gazdaság működését, a kereskedelmet és a mindennapi életet érinti.
 
Érdekes  WIFI: A gyors hálózathoz a felhasználóknak egy nagy teljesítményű, de drága hálózati csomópont, és egy új kategória úttörője: a „Lifestyle Router”.A WiFi Mesh X3 Pro első pillantásra leginkább egy prémium okoslámpára emlékeztet. A henger alakú készülékház belsejében egy hófödte hegycsúcsot idéző forma kapott helyet, amelyet kifinomult, állítható világítás tesz teljessé. A felhasználó egyetlen koppintással válthat a meleg és hideg fények között. (https://index.hu/techtud/2026/02/15/huawei-wifi-mesh-x3-pro-router-teszt/). A WiFi Mesh X3 Pro azonban nemcsak külsőségekben hoz forradalmat, hanem az egyik első olyan lakossági rendszerként lépett piacra, amely teljes mértékben kiaknázza a WiFi 7-ben rejlő technológiai lehetőségeket. A rendszer egyik legfontosabb vívmánya az MLO-támogatás (Multi-Link Operation), amely lehetővé teszi, hogy az eszköz egyszerre több frekvenciasávon kommunikáljon, ezáltal csökkentve a késleltetést, és maximális stabilitást biztosítva a kapcsolatnak.
Az egység az 5 GHz-es csatornán elméletileg 2882 Mbps, míg a 2,4 GHz-es sávon 688 Mbps sebességre képes. A Huawei állítása szerint egyébként egyszerre akár 128 készüléket is képes kezelni a router. A jelerősségre sem nem volt panasz. Abban az esetben azonban, ha egy nagyobb házat kell lefedni, kapóra jön a WiFi Mesh X3 Próhoz mellékelt szatellitegység, amivel megduplázhatjuk a lefedettség mértékét. A meshtechnológia lényege a zökkenőmentes átadás: miközben egyik szobából a másikba sétálunk, eszközeink észrevétlenül váltanak a csomópontok között, megszakítás nélkül biztosítva a 4K streaminget vagy a szakadásmentes videóhívásokat.
A beüzemelés folyamata hűen tükrözi a termék prémiumjellegét. Az Androidra és iOS-re is elérhető Huawei AI Life mobilalkalmazása kulcsszerepet játszik az élményben: a szoftver azonnal felismeri az eszközt, és egy intuitív, lépésről lépésre követhető folyamaton vezeti végig a felhasználót – nekünk csak annyi dolgunk van, hogy áramforráshoz juttassuk a készüléket, és egy Ethernet-kábellel felkössük azt a világhálóra. Az applikációban azonban nemcsak a hálózati beállításokat (SSID-k kezelése, vendéghálózat, DNS-konfiguráció) érhetjük el, hanem itt szabhatjuk testre a router fényerejét és színhőmérsékletét is – mindkettőt csúszkával állíthatjuk, utóbbit 2000-7000 K értékek között. Az alkalmazásba felvehetjük otthonunk alaprajzát, majd megadhatjuk, hol helyeztük el a készüléket, és a beépített mesterséges intelligencia automatikusan kiszámolja (és vizuálisan is ábrázolja számunkra), melyik helyiségben milyen jelerősséget várhatunk.
Emellett a WiFi 7 technológiának köszönhetően az alkalmazáson belül valós időben követhetjük a csatlakoztatott eszközök jelerősségét és adatforgalmát, mindezt egy letisztult felületen. A mérnökök pedig a vezetékes szabadságról sem feledkeztek meg: a főegységet két darab 2,5 gigabites Ethernet-porttal vértezték fel, így a leggyorsabb, modern optikai internetkapcsolatokat is képes veszteség nélkül, maximális hatékonysággal kiszolgálni.
A Mesh X3 Pro világítása meg a szobát, beállíthatjuk, hogy például este 11 és reggel hét között kapcsolja ki ezen funkcióját. A gyártó ugyanis kereken 100 ezer forintot kér az innovatív külsőbe bújtatott újdonságért.