A zöld üstökös
 
 
(2025 szeptember)
 
 
 
 
 
 
3I/ATLAS: egy távoli üstökös, melynekmkörülbelül egyharmada ömlesztett vízjég, amely a Naphoz közeledve szublimál, és magával viszi a port és a szerves anyagokat. A kóma főként viszonylag nagy, mikrométeres méretű porszemcsékből áll.  A James Webb űrtávcső megfigyelései szokatlanul magas, 8:1 arányú szén-dioxid (CO₂) és víz (H₂O) arányt mutattak ki a kómában, ami az eddig megfigyelt legmagasabb arányok egyike. Emellett metanolt, szén-monoxidot (CO), cianid gázt (CN) és nikkelt (Ni) is észleltek. A vöröses színt valószínűleg besugárzott szerves vegyületek, például tolinok okozzák, amelyek a D-típusú aszteroidákhoz és a 2I/Borisov üstököshöz hasonlóak.
Az üstökös színe a megfigyelési időszak alatt változott: volt vöröses a korai megfigyelések során, 2025 júliusában az üstökös vöröses árnyalatú volt, amit a nagy mennyiségű por kibocsátása okozott.  a szín hasonló a külső Naprendszer üstököseihez. Szeptemberben rövid időre zöldnek tűnt, ami a kómában lévő dikarbon vagy cianid jelenlétére utalt. A későbbi megfigyelések során, 2025 novemberében, halvány kékes árnyalatot öltött.
A 3I/ATLAS (hivatalos nevén C/2025 N1 (ATLAS), korábban A11pl3Z) a harmadik megerősített csillagközi objektum, amely áthaladt a Naprendszerünkön.  A NASA által finanszírozott ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) távcsőrendszer fedezte fel 2025. július 1-jén, Chilében.  Az üstökös kötöttségektől mentes, hiperbolikus pályán mozog, ami megerősíti csillagközi eredetét. Becslések szerint  tízmilliárd éve is utazhatott a csillagok között, és a Tejútrendszer vastag korongjából származhat. Az üstökös 2025. október 29-én érte el a Naphoz legközelebbi pontját (perihélium), körülbelül 1,36 csillagászati egység távolságban, a Föld és a Mars pályája között. Legközelebb a Földhöz 2025. december 19-én került, mintegy 270 millió kilométerre. A NASA megfigyelései egyértelműen igazolták, hogy természetes eredetű üstökös, nem pedig mesterséges objektum, ahogy azt egyes spekulációk felvetették. Már nem is annyira zöld. (https://www.origo.hu/tudomany/2025/11/3iatlas-osszetetel-felszin-kozmikus-sugarzas (https://magyarnemzet.hu/tudomany/2025/09/31atlas-egy-ujabb-rejtely?, httm_source=life.hu&utm_medium=referral&utm_campaign=ott_group_trend_01).
A csillagászok jelentős többsége szerint, noha a 3I/ATLAS szokatlanul viselkedik és a „hagyományos” üstökösökétől eltérő tulajdonságokat is. A csóva textúrája és a fényességprofilja a szemcsék méreteloszlásáról és a gázkibocsátás sebességéről is árulkodik. (https://www.origo.hu/tudomany/2026/02/3iatlas-elet-epitokovei-szerves-molekulak-ustokos). 
 
A The Astrophysical Journal Letters folyóiratban megjelent tanulmány szerint a 3I/ATLAS nevű csillagközi üstökös másodpercenként mintegy 40 kilogramm vizet lövell ki magából. A NASA Neil Gehrels Swift űrteleszkópja ultraibolya fényben észlelte a víz melléktermékét, a hidroxilt (OH).  A 3I/ATLAS különleges helyet foglal el a megfigyelt égitestek között. A tudósok megállapították, hogy a 3I/ATLAS egy másik csillagrendszerből érkezett. A körülötte lévő gáz- és porfelhő, az úgynevezett kóma nagyjából 24 kilométer átmérőjű. Számítógépes modellek alapján az objektum kora meghaladhatja a 7,5 milliárd évet, vagyis akár 3 milliárd évvel idősebb lehet a Napnál. Lehetséges, hogy a 3I/ATLAS a valaha megfigyelt legidősebb üstökösök egyike. A szakértők folyamatosan nyomon követik a 3I/ATLAS mozgását és eddig nem tapasztaltak semmi olyat, ami egyértelműen idegen űreszközre utalna. Van kómája és csóvája, a gázai olyanok, mint egy üstökösnek, és úgy fényesedik, ahogy az egy felmelegedő, jégből felépülő objektumtól várható.
Mindössze a harmadik olyan objektum, amely bizonyítottan más csillagrendszerből érkezett. Elődei a 2017-ben észlelt 1I/ʻOumuamua és a 2019-ben detektált 2I/Boriszov. A mostani látogató azonban fényesebb, emiatt sokkal részletesebben vizsgálható földi távcsövekkel. A kutatók számára ez ritka lehetőség, hogy megértsék, hogyan reagál egy csillagközi üstökös a Nap sugárzására és a napszél hatására. A gáz- és porösszetétel pontos meghatározása segítséget adhat annak feltérképezéséhez is, milyen környezetben alakulhatott ki az üstökös. A Virtual Telescope Project a következő hónapokban is figyelni fogja a 3I/ATLAS útját. A program oldalán a korábbi felvételek is visszanézhetőek, így jól követhető, hogyan vált halvány foltból látványos, hosszú csóvájú csillagközi vándorrá.
A 3I/ATLAS színe a 2025. szeptember 7-én bekövetkezett teljes holdfogyatkozás idején megváltozott, és jól észlelhetően zöldre váltott. A váratlan és markáns színváltozás újabb kérdéseket vet fel a csillagközi térből érkezett objektum földönkívüli kémiai összetételével kapcsolatban.
Két namíbiai amatőr csillagász kihasználta a teljes holdfogyatkozás adta különleges lehetőséget, hogy a Föld sötét oldalán megörökítsék a nagy sajtóhírverést kiváltó 3I/ATLAS csillagközi üstököst. A holdfogyatkozás természetes elhalványulását kihasználva a két amatőr csillagász néhány fotót készített az üstökösről, a 31 ATLAS zölden izzott. A 3I/ATLAS csupán a harmadik olyan eddig észlelt csillagközi objektum, amely áthalad a Naprendszerünkön, de az, hogy honnan származik, egyelőre még rejtély.
Az első, bizonyíthatóan a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett égitest az 1/2017 U1 katalógusjelet és az Oaumuamua nevet kapott rendkívül furcsa alakú, hosszúkás szivarra emlékeztető aszteroida volt, amelyet 2017. október 19-én fedeztek fel a hawaii Maui szigeten lévő obszervatórium Pan-STARRS teleszkópjával. A másik intersztelláris látogatót, a C2019/Q4 katalógusjelű 21Borisov üstököst két évvel később, 2019. augusztus 30-án fedezte fel egy orosz amatőr csillagász a 65 cm-es tükörátmérőjű teleszkópjával. Az üstökös jeleit mutató objektumot, a 31/ATLAS-t azért sorolják a csillagközi származású objektumok kategóriájába, mert hiperbolikus a pályája, ami azt jelenti, hogy nem kötődik gravitációsan a Naphoz, és ezért az a legvalószínűbb, hogy egy másik csillagrendszerből származik, jelenleg ez a legáltalánosabban elfogadott elmélet.
A 3I/ATLAS 2025. július elsején megközelítőleg 670 millió kilométer távolságra volt tőlünk. A csillagászok úgy vélik, hogy az objektum frissen felfedezett zöld fénye az égitest egyedi kémiai összetételére utal. A holdfogyatkozás okozta sötétségben rögzített zöld színre az egyik magyarázat az, hogy az objektum jelentősebb mennyiségben tartalmazhat kétatomos szénatomot (C2). Erről a molekuláról – ami két egymáshoz kapcsolódó szénatomból áll –, köztudott, hogy zöldes fényben fluoreszkál, amikor napfény éri. Ám a helyzet mégsem olyan egyszerű, még augusztusban ugyanis az arizonai Kitt Peak Obszervatórium csillagászai felfedezték, hogy a 3I/ATLAS valójában rendkívül szegény a szénláncú molekulákban, beleértve ebbe a kétatomos szenet is. Ezért jogos a kérdés: ha egy hónappal korábban hiányzott a kétatomos szén az objektum anyagából, akkor most mitől lett mégis hirtelen zöld? Az egyik lehetséges magyarázat, hogy amikor az üstökös egyre közelebb kerül a Naphoz, a központi csillagunk növekvő hősugárzásának hatására friss jégrétegek olvadnak meg a felszínén, és ez a folyamat felszabadítja a mélyebb rétegekbe beágyazódott kétatomos szénmolekulákat.
Egy másik lehetőség, hogy a zöld fény más olyan molekulákból származik, amelyek szintén fluoreszkálnak a napfény hatására. Mivel a 3I/ATLAS csillagközi objektum, olyan kémiai anyagokat is tartalmazhat amelyek nem jellemzőek a Naprendszer üstököseire, és ami így egy ismeretlen forrásból származó hamis „klasszikus” zöld fényhez vezethet. Bármi is legyen az ok, a 3I/ATLAS sok szempontból még rejtély. A csillagászok folyamatosan figyelemmel kísérik, ahogyan áthalad a Naprendszerünkön, és megközelíti a Földet. 
A 3I/ATLAS pályája is szokatlannak számít, a teóriának Avi Loeb, a Harvard Egyetem asztrofizika-professzora és csillagászati tanszékének vezetője a legfőbb szószólója. Loeb professzor fel is sorolja azokat a furcsaságokat, amelyek nem egy szokványos üstökös sajátosságai: ilyen az objektum előtti felhő szokatlanul nagy szén-dioxid- és minimális víztartalma, az objektum erős, illetve váltakozó fénykibocsátása, a szintén extrémnek tekinthető pálya sajátosságai, valamint a rendkívüli sebessége is. (Egy skálán az 1-es besorolás szerint az objektum minden kétséget kizáróan természetes eredetű üstökös vagy aszteroida, míg a 10-es kategóriába tartozó minden kétséget kizáróan idegen technikai civilizáció eszköze. A 31/ATLAS 4-es besorolású.) Egy bizonyos: a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett eddigi objektumok közül messze a 31/ATLAS számít a legfurcsábbnak.
A 31/ATLAS üstökösnek tekintett csillagközi objektum: a szeptember 7-én a teljes holdfogyatkozás alkalmával megváltoztatta a színét, és az addigi halvány barnás színárnyalatát zöldre változtatta, aminek a pontos okára egyelőre még csak különféle hipotézisek léteznek.
 
MI válasz:  "szokatlan üstökösök" közé tartozhatott a Hale–Bopp-üstökös is, amely a 20. század egyik legfényesebb és leghosszabb ideig szabad szemmel látható üstököse volt, és 1997-ben érte el perihéliumát. A 2024-es naptárban is volt már néhány szokatlan üstökös, mint a C/2024 S1 (Nishimura), ami a nagy napközelpontú periódusa után látható a Földről, és a nyári égbolton is fényesen ragyogott.
Hale–Bopp-üstökös: Látványossága: 1997 áprilisában érte el a perihéliumot, és a 20. század egyik legfényesebb és leglátványosabb üstökösévé vált, amelyet szabad szemmel mintegy 18 hónapig lehetett látni. 1995 júliusában fedezték fel.
C/2024 S1 (Nishimura) (ez a becslés a megfigyelés idejét is feltételezi):  2024 augusztusában a Földhöz közelített, és a nyári égen is megfigyelhető volt. Fényessége már az észlelés idejében is nagy volt, de a Nap közeledésekor még inkább erősödött. A Földről is könnyen megfigyelhető a fényessége. 
 
 
zöld
 
A felvétel készítője azt állítja, hogy az intersztelláris üstököst, a 3I/ATLAS-t látjuk rajta. A videó azonban minden jel szerint hamisítvány. (https://www.pnas.org/doi/10.1073/pnas.2113315118)
 
 
 
Az üstökösök által kibocsátott zöld fény egy instabil elem, a diszén (dicarbon, C2) eredménye, mely reakcióba lép a fénnyel, amikor a Nap felé közelít. Bár az elmélet az 1930-as években született, a diszén instabil volta miatt a tudósok eddig nem tudtak teszteket végezni ezzel kapcsolatban. Megerősítése most a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban jelent meg. (https://www.pnas.org/doi/10.1073/pnas.2113315118, ld. még https://index.hu/techtud/2025/11/06/ritka-csillagkozi-egitestet-rogzitett-a-kinai-mars-misszio-urszondaja/ )
 
A 31/ATLAS 2025. július elsején újabb adatok láttak napvilágot a Naprendszerünkön átszáguldó 3I/ATLAS üstökösről. Míg korábban is sejteni lehetett, hogy az idegen vándor idősebb lehet a mi 4,5 milliárd éves Naprendszerünknél, egy friss spanyol kutatás szerint az objektum egy valóságos időkapszula lehet: egy közel 10 milliárd éves ereklye az univerzum hajnaláról, amiről napról napra többet tudhatunk meg. A július elején azonosított 3I/ATLAS mindössze a harmadik olyan objektum, amely bizonyítottan egy másik csillagrendszerből érkezett hozzánk. A kutatók már az első megfigyelések alapján is egy hétmilliárd évnél is idősebb égitestre gyanakodtak, de egy frissen publikált tanulmányban az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia űrtávcsövének precíz adatait felhasználva megkísérelték visszakövetni az üstökös útját az elmúlt 10 millió évben: valódi időkapszulával van dolgunk.
A cél az volt, hogy megtalálják azt a csillagot vagy eseményt, amely a távoli múltban a mi irányunkba „lökte” az objektumot. Az eredmény mindenkit meglepett: a szimulációk szerint a 3I/ATLAS pályáját az elmúlt 10 millió évben egyetlen csillagközeli elhaladás sem befolyásolta érdemben. Az üstökös egy  hosszú és magányos utazás végén érkezett meg hozzánk, talán már évmilliárdok óta zavartalanul szeli át a csillagközi teret. A kutatás szerint az objektum valószínűleg a Tejútrendszer úgynevezett vékony korongjából származik, és egy nagyon korán, a galaxisunk kezdeti időszakában kialakult bolygórendszerből lökődhetett ki. Ha a 10 milliárd éves korbecslés helytálló, az azt jelenti, hogy a 3I/ATLAS a legelső bolygórendszerek születésének tanúja volt, így szó szerint egy időkapszula, amely az univerzum korai állapotáról hordoz információkat. (https://index.hu/techtud/2025/10/10/3i-atlas-naprendszer-idokapszula-csillagkozi-ustokos/, https://www.origo.hu/tudomany/2025/11/3iatlas-radiojelek-csillagkozi-objektum )
 
ATL
 
 
 3I/ATLAS csillagközi üstököst
 

A legjelentősebb változás a kémiai összetételben történt 2026 januárjárra. A korábbi megfigyelések során bizonyos anyagok rejtve maradtak, a decemberi adatok már a szénhidrogének és szén-nitridek tömeges jelenlétét mutatják. A csillagászok magyarázata szerint a fokozott vízjég-szublimáció „felnyitotta” az üstökös felszínét, így a korábban mélyebben fekvő vagy a jégbe zárt szerves molekulák a kómába kerültek.
A 3I/ATLAS azonban nem csupán aktívabbá vált, de különleges is: a mért szén-dioxid és víz aránya az egyik legmagasabb, amit valaha üstökösnél rögzítettek, ami ismét alátámasztja, hogy a látogató egy, a miénknél jóval sugárzásdúsabb környezetben vagy egy extrém hideg külső gázfelhőben formálódott. A NASA Hubble űrteleszkópja november 30-án a Wide Field Camera 3 műszerével ismét megfigyelte a 3I/ATLAS csillagközi üstököst. Az aktivitás növekedése egy ritka látványt, egy porszemcsékből álló, nap felé mutató anticsóvát is eredményezett.