Moldva folyó és a Károly híd
(2026 július)
A Károly híd híres szimbóluma Nepomuki Szent János szobra és legendája, ő a híd védőszentje, amelyet 1683-ban állítottak fel a híd északi oldalán. A bronzból készült alkotás jellegzetessége a szent feje körül látható, öt csillagból álló glória. A talapzatán található híres, fényesre koptatott domborművek vannak.
A nevezetes, sokat símogatott kutya
Moldva folyó és a Károly híd
A Moldva (csehül Vltava) Csehország leghosszabb, nemzetinek tekintett folyója. Délről, Prága érintésével halad észak felé, és ömlik az Elbába. A két folyó összefolyásánál a Moldva vízhozama nagyobb az Elbáénál. 2002 augusztusában a folyó történetének egyik legnagyobb árvize miatt Prága részben víz alá került. A prágai metróhálózatot is elárasztó árhullámnak 7 halálos áldozata is volt.
Károly hid, a gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal is. A legenda szerint több ezer láda tojást kevertek az építésénél a habarcsba. A gótika építőmesterei előszeretettel használtak tojást pl. a festékekhez is. Úgy gondolták, hogy a tojás növeli a habarcs rugalmasságát, szilárdságát.
A Moldva Prágánál
IV. Károly német-római császár elhatározta -mert a korábbi Judit-hidat 1342-ben egy hatalmas árvíz teljesen elpusztította, amiért a város gazdaságilag és logisztikailag is megbénult-, hogy egy olyan hidat építtet, amely túléli az évszázadokat. Udvari csillagászaival számíttatta ki az alapkőletétel legoptimálisabb időpontját, ami egy különleges, piramisszerű számsor lett, amely oda-vissza olvasva ugyanazt adja (palindrom): 1-3-5-7-9-7-5-3-1. Károly király 1357. július 9-én reggel 5 óra 31 perckor helyezte el az első alapkövet, bízva abban, hogy a csillagok együttállásának köszönhetően a híd örökké fog állni.
A Károly híd
A csillagok jóindulata mellett a középkori építőmesterek a habarcs tapadóképességét és rugalmasságát tojássárgájával növelték. A legenda szerint az uralkodó parancsára az egész királyság területéről, minden faluból szekérszámra kellett küldeni a tojásokat Prágába. A tojássárgája valóban kitűnő kötőanyag, de az egyik, Velvary város lakói annyira aggódtak, hogy a tojások összetörnek a rázós utakon, hogy inkább keményre főzve küldték el azokat a fővárosba, az építők legnagyobb bánatára, mert a főtt tojás használhatatlan volt a habarcshoz, szétosztották. A kémiai elemzések megerősítették, hogy a kötőanyagban valóban vannak szerves anyagok, többek között fehérjék és tejtermékek.
Az Károly híd megtervezésével megbízott Peter Parler nemcsak a szerkezetet álmodta újra, de a kor legmodernebb gótikus elemeit is belecsempészte az építménybe. Az ő zsenialitásának köszönhető, hogy a híd nemcsak stabil, de szép is lett a maga 16 ívével és a később ráhelyezett 30 barokk szoborcsoporttal. A vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, de a középkori építészek nem csak csatornának szánták őket, hanem vallási és esztétikai szerepet is kaptak. A gonosz szellemek elriasztását, a vízköpők gyakran ábrázoltak sárkányokat, szörnyeket és ijesztő hibrid lényeket. A korabeli hiedelem szerint ezek a rémisztő figurák távol tartották a gonosz szellemeket és a balszerencsét a hídtól vagy a szent helyektől. Úgy vélték, a gonosz megijed a saját képmásától. Sok vízköpő emberi bűnöket, mohóságot vagy dühöt formált meg torz arcvonásokkal. A templomokon elhelyezett vízköpők azt üzenték, hogy a biztonság és az üdvösség csak a templomfalakon (vagy a hiten) belül található.
A Károly híd másik híres szimbóluma Nepomuki Szent János szobra és legendája, ő a híd védőszentje.
A legenda szerint János IV. Vencel király feleségének gyóntatója volt. Nem akarta elárulni a királynak a királyné gyónási titkát, a haragvó király megkínoztatta, majd 1393-ban a hídvázról a Moldva folyóba dobatta. amikor a vízbe fúlt, a legenda szerint öt csillag jelent meg a folyó felett, ezért látható öt csillag a szobra körül. A szobor talapzatán lévő bronz domborművek fényesre vannak kopva. A hagyomány szerint aki megérinti a jelenetet ábrázoló domborművet (vagy a híd korlátján lévő kis rézkeresztet), annak teljesül a titkos kívánsága, és egyszer még visszatér Prágába.
A legenda szerint János IV. Vencel király feleségének gyóntatója volt. Nem akarta elárulni a királynak a királyné gyónási titkát, a haragvó király megkínoztatta, majd 1393-ban a hídvázról a Moldva folyóba dobatta. amikor a vízbe fúlt, a legenda szerint öt csillag jelent meg a folyó felett, ezért látható öt csillag a szobra körül. A szobor talapzatán lévő bronz domborművek fényesre vannak kopva. A hagyomány szerint aki megérinti a jelenetet ábrázoló domborművet (vagy a híd korlátján lévő kis rézkeresztet), annak teljesül a titkos kívánsága, és egyszer még visszatér Prágába.
A híd építésének egy másik legendája az ördög és a hídőr legendája: miután a híd egyik boltíve beomlott, a helyreállítással megbízott építőmester sehogy sem tudta újjáépíteni. Megjelent az ördög, és felajánlotta a segítségét, de cserébe annak a lelkét kérte, aki elsőként lép át az elkészült hídon. Az építész beleegyezett, de kijátszotta az ördögöt: a megnyitás napján egy kakast kergetett át a hídon az emberek helyett. Az ördög dühében bosszút állt.
Később az építész várandós felesége ment fel a hídra, és a legenda szerint a meg nem született gyermek lelke sokáig kísértett a hídívek alatt, amíg egy arra járó vándor tüsszentésére valaki azt nem mondta, hogy: "Egészségedre!" – ezzel felszabadítva a lelket.
A Moldvához közeli nevezetesség a Lőportorony, a prágai Károly híd óvárosi oldalán álló Óvárosi hídtorony (amelyet gyakran tévesztenek össze a város másik pontján lévő Lőportoronnyal) Európa egyik legszebb gótikus világi építménye. A torony keleti homlokzatán, a gótikus díszítések között többször is feltűnik egy körbe zárt jégmadár figurája. A jégmadár IV. Vencel király személyes jelképe volt, amely a hűséget és a megpróbáltatások feletti győzelmet szimbolizálta. A legenda szerint a tornyot díszítő jégmadarak elhelyezése nem véletlenszerű. Úgy tartják, hogy ha valaki pontosan megszámolja az összes rejtett jégmadarat a tornyon, annak feltárul egy titkos üzenet, amely megvédi a várost a pusztulástól.
A bebörtönzött király és a fürdőslány legendája: a torony építése szorosan kötődik IV. Vencel király egyik legnépszerűbb legendájához. Vencelt a lázadó cseh urak fogságba ejtették, és az óvárosi folyópart közelében őrizték. Egy Zuzana nevű fürdőslány csónakkal kimenekítette a királyt a folyón keresztül.
Vencel hálából gazdaggá tette a lányt, és a fürdősök céhének különleges jogokat adott. A hídtornyon látható jégmadarak és a fátyolos női alakok a legenda szerint Zuzanának és a fürdőslányoknak állítanak emléket.
Vencel hálából gazdaggá tette a lányt, és a fürdősök céhének különleges jogokat adott. A hídtornyon látható jégmadarak és a fátyolos női alakok a legenda szerint Zuzanának és a fürdőslányoknak állítanak emléket.