Jármű követő önvezető személyautók?
(2026 február)
Léteznek jármű követő automaták, de a hétköznapi autózásban és a jogszabályokban Magyarországon még nem jelentek meg. A technológiát platooningang-nak, járműoszlop-képzésnek nevezik. Sok modern autóban megtalálható Adaptív Sebességtartó Automatika (ACC), ami egyfajta követési automata, amely radarral méri az elöl haladó távolságát és sebességét, majd ehhez igazítja a saját tempóját, a rendszer viszonylag egyszerűen bővíthető. Tesztfázisban már léteznek felvezetéssel működő automata irányító rendszerek (főleg kamionoknál), ahol a járművek vezeték nélküli kapcsolaton keresztül kommunikálnak, így kis távolsággal tudják követni egymást, jelentősen csökkentve a légellenállást. Személyautóknál nem a légellenállás csökkentése a fő fejlesztési szempont, hanem a ráfutás, a balesetveszély csökkentése, a közlekedési dugók elkerülése.
A konvojok engedélyezése és szabályai: a magyar KRESZ (1/1975. KPM-BM együttes rendelet) nem határoz meg konkrét darabszámot a civil "konvojokra", de szigorú feltételekhez köti a haladást zárt menetoszlopban: csak katonai, rendőrségi vagy diplomáciai járművek alkothatnak menetoszlopot, megkülönböztető jelzéssel. A zárt konvojokba tilos besorolni, és az előzésük is csak különös óvatossággal megengedett.
Civil csoportos haladásra vonatkozóan nincs létszámkorlát (pl. esküvői menet vagy autós felvonulás esetén), de a résztvevőknek be kell tartaniuk az összes általános közlekedési szabályt. Nem akadályozhatják a forgalmat, és kötelező betartaniuk a követési távolságot, hogy a többi autós szükség esetén közéjük tudjon sorolni. Amennyiben a felvonulás jelentősen (mikor jelentős?) korlátozza a forgalmat, pl. kerékpárverseny vagy tüntetés esetén, előzetes rendőrségi engedélyhez és biztosításhoz kötött a felvonulás.
Személyautók zárt oszlopban történő haladása önvezető járművekkel (SAE 3-5 szint) Magyarországon a rendeletek fejlesztési célok esetén szabályozzák. Az EU 2019/2144/EU rendelet keretet biztosít az automatizált járművek típusjóváhagyásához, de a forgalmi szabályokat (pl. minimális követési távolság) a tagállamok egyedileg kezelik. Németországban a német KRESZ tiltja a túl kis követési távolságot, így a platoon-üzemmódhoz külön mentességekre van szükség.
A zárt oszlopban történő haladást speciális fedélzeti rendszerek teszik lehetővé:
V2V (Vehicle-to-Vehicle) kommunikáció a járművek vezeték nélkül osztják meg egymással a sebesség- és fékezési adatokat.
CACC (Cooperative Adaptive Cruise Control) egy olyan tempomat, amely nemcsak radart, hanem a többi autó adatait is használja a rendkívül szoros (akár 0,3–1 méteres) követési távolság tartásához. A LiDAR, radar és kamerák együttese figyeli a környezetet a biztonság érdekében.
SARTRE Projekt azz egyik legismertebb európai kísérlet, ahol egy professzionális sofőr által vezetett kamiont követtek személyautók teljesen automatizáltan a közúti forgalomban. Az ENSEMBLE egy EU-s projekt, amely a különböző márkájú járművek közötti együttműködést vizsgálja a konvojban haladás során. A California PATH rendszert már az 1990-es években sikeresen teszteltek 4-8 autóból álló zárt oszlopokat, akkor még mágneses útpálya-jelölők segítségével.
CACC (Cooperative Adaptive Cruise Control) egy olyan tempomat, amely nemcsak radart, hanem a többi autó adatait is használja a rendkívül szoros (akár 0,3–1 méteres) követési távolság tartásához. A LiDAR, radar és kamerák együttese figyeli a környezetet a biztonság érdekében.
SARTRE Projekt azz egyik legismertebb európai kísérlet, ahol egy professzionális sofőr által vezetett kamiont követtek személyautók teljesen automatizáltan a közúti forgalomban. Az ENSEMBLE egy EU-s projekt, amely a különböző márkájú járművek közötti együttműködést vizsgálja a konvojban haladás során. A California PATH rendszert már az 1990-es években sikeresen teszteltek 4-8 autóból álló zárt oszlopokat, akkor még mágneses útpálya-jelölők segítségével.
Magyarországon a személyautók zárt oszlopban (platooning) történő haladása jelenleg nem lehetséges, de az új KRESZ-be be kéne építeni a zárt oszlopban történő közlekedés jövőbeli lehetőségét. A jelenleg hatályos 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet nem teszi lehetővé az automatizált, szoros követési távolságú haladást közúton. A szabályozás előírja a biztonságos követési távolság megtartását, ami ellentmond a platooning lényegének (minimális távolság a biztonságos haladásért, az üzemanyag-megtakarításért). Az Építési és Közlekedési Minisztérium dolgozik az átfogó KRESZ-módosításon, amelyet várhatóan 2025 tavaszán véglegesítenek, a csomag talán már érinti az önvezető és hálózatba kapcsolt járművek (V2X) közlekedési feltételeit is. A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása korábban már megteremtette az alapjait annak, hogy Magyarországon tesztelési céllal, külön engedéllyel közlekedhessenek önvezető funkciókkal ellátott járművek közúton.
A zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpálya Európa egyik legmodernebb létesítménye, ahol kifejezetten kutatják és tesztelik a járműkonvojok (platooning) dinamikáját és a hálózatba kapcsolt vezetést. A HUN-REN SZTAKI kutatói aktívan dolgoznak olyan algoritmusokon, amelyek lehetővé teszik a járművek számára a biztonságos, összehangolt manőverezést, beleértve a vészhelyzeti protokollokat is. A hazai fejlesztésekben a CACC (Cooperative Adaptive Cruise Control) rendszereket alkalmazzák, amelyek az 5G hálózat segítségével (V2V kommunikáció) hangolják össze a járművek mozgását.