Dunavíz a Velencei-tó-ba? A tó vízszinje 1 cm-re van
 
a minimumtól júniusban (2026 06 16.)
 
 
Ideiglenes, gyorsan telepíthető, felszíni rendszerekhez kétféle  megoldás létezik (az élővilág védelme nélkül, bár a halakkal baj lehet: amikor a vízmélyég erősen csökken, a tartós kánikula (vízhőmérséklet emelkedés) miatt az oldott oxigén szintje lezuhan, ami elsősorban a nagyobb tömegű, kisméretű ezüstkárászokat vagy a stresszre érzékenyebb pontyokat és compókat érinti, tömeges pusztulást okozva.):

1. Megoldások A Duna víz felszíni átvezetése esetén (AI javaslatok):
„A” változat: Gyorscsatlakozós, horganyzott acélcsővezeték (Bauer / Perrot rendszer)
Klasszikus, mezőgazdasági öntözésben és bányászatban használt ideiglenes megoldás. A 6 méteres acélcsöveket kézzel, karos gyorscsatlakozókkal lehet egymásba pattintani.
  • Előnye: Bírja a magas (akár 20 bar) nyomást, teljesen ellenáll az UV-nak, és a projekt végén sérülés nélkül szétszedhető, majd 100%-ban továbbértékesíthető vagy máshol újra felhasználható.
  • Hátránya: Nagyon nehéz (6 méterenként kb. 40-50 kg), hatalmas logisztikai munka a 20 km-re szükséges ~3330 darab cső szállítása és kézi összeszerelése. Engedélyek szükségesek és drága a földmunka.
Velence jün 17űú
 
 
1780665606 temp mlc9n5s418nl9pbcenh cikktorzs xl2x
 
 1780666611 temp ahdbafq0dphj8gmnfkf hero full xl2x
 

A nyersvíz-kivételre is lenne lehetőség közvetlenül a Dunából. Biztosítani kéne, hogy a Duna vizében lévő kockázatos anyagok és élőlények (alga, invazív fajok) ne kerüljenek a Velencei-tóba. Kíváló kutatási anyag a témában Tóth Sándor írása: https://telex.hu/g7/elet/2026/06/06/velencei-to-megmentes-vizpotlas-duna-karsztviz-szennyviz-mernoki-kamara.
 
Megj.: Fizikai szűrés, és némi vegyszeres kezelés, mint az ivóvíz klórozása, elegendő lehet? 
„B” változat: Rugalmas, laposra tekercselhető nagynyomású tömlő (Layflat tömlő)
Olyan, mint egy óriási, ipari tűzoltótömlő (belül PU/gumi, kívül erősített szőtt kevlár/poliészter). 100-200 méteres tekercsekben érkezik.
  • Előnye: gyorsan telepíthető (traktorról letekerhető), minimális számú csatlakozás kell, követi a terepviszonyokat, és minimális a tárolási helyigénye. Rövid idejű szerződésekkel telepíthető.
  • Hátránya: Sérülékenyebb (rongálás, vadállatok rágása), és a gördülési ellenállása (belső felületi súrlódása) nagyobb, mint az acélé, ami növeli a szivattyúzási nyomásigényt.

2. Nyomásfokozók és gépészet (Ideiglenes üzemre)
Felszíni vezetésnél a cső sérülékenysége miatt biztonságosabb a nyomást megosztani, hogy ne legyen sehol 10 bar feletti nyomás a szabadon fekvő csövekben.
  • Nyomásfokozó állomások: 2 db állomás szükséges (1 db induló a Dunánál + 1 db közbenső nyomásfokozó kb. 10 km-nél).
  • Elosztás: Mindkét állomás csak kb. 7-8 bar nyomást állít elő, így a felszíni csővezeték sehol sincs kitéve kritikus terhelésnek.
  • Gépészeti kialakítás:  konténeres / gépkocsi-utánfutóra szerelt mobil szivattyúegységek (dízelmotoros vagy ideiglenes árambetáplálású elektromos kivitelben).

3. Becsült anyag- és eszközbeszerzési költség
Mivel ideiglenes rendszerről van szó, az árak a mobilizálható eszközök beszerzésére vonatkoznak (nettó becslés):
Tétel megnevezése„A” változat (Gyorscsatlakozós acélcső)„B” változat (Rugalmas Layflat tömlő)
20 km csővezeték / tömlő ~650 – 850 millió Ft ~450 – 600 millió Ft
Csatlakozók, idomok, szelepek Törzstartozék (0 Ft) ~25 – 40 millió Ft
Dunai mobil átemelő konténer (szűrőkkel) ~45 – 65 millió Ft ~45 – 65 millió Ft
Közbenső mobil nyomásfokozó ~35 – 50 millió Ft ~35 – 50 millió Ft
Összesített nettó eszközár ~730 – 965 millió Ft ~555 – 755 millió Ft
Összegzés és megtérülés
Bár a felszíni cső anyagára (a speciális technológia miatt) magasabb, mint a földbe ásható alap KPE csőé, a teljes projektköltség jóval alacsonyabb lehet, mert:
  1. 0 Ft a földmunka, elmarad a több száz milliós árokásás és visszatöltés.
  2. Nincs kisajátítási / szolgalmi jogi költség, mivel ideiglenes jelleggel (pl. bérleti szerződéssel a földtulajdonosokkal az aszályos időszakra) fektetik le.
  3. Maradványérték: A projekt végén a csövek és a konténeres szivattyúk felszedhetőek, tárolhatóak, illetve a beszerzési ár 50-70%-áért értékesíthetőek a piacon (pl. öntözési vagy bányászati cégeknek).
Megj.: Kápolnásnyék és a tőle délkeletre fekvő területek között a Bágyom-ér (más néven Bágyom-patak vagy Pázmándi-patak) húzódik. A vízfolyás a Velencei-hegység felől, Pázmánd irányából érkezik, átfolyik Kápolnásnyék belterületén, majd délnyugati irányba fordulva beletorkollik a Velencei-tóba (annak északkeleti csücskébe, Velence és Kápolnásnyék határán). A patak vízjárása erősen ingadozó: a téli és tavaszi időszakban megárad, míg a szárazabb nyári vagy kora őszi hónapokban előfordul, hogy teljesen kiszárad.
A Bágyom-ér egy hagyományos, betonból és aszfaltból épült közúti híd (műtárgy) alatt folyik át a 7-es főút alatt. A kereszteződés pontos részletei: a híd Kápolnásnyék és Velence határán található, a 7-es főút 44-es és 45-ös kilométerszelvénye között (pár méterre a kápolnásnyéki Gárdonyi utca és Fő utca elágazásától délnyugatra).  A patak ezen a részen egy mélyített, sűrű nádassal és fás szárú növényzettel benőtt árokban halad. Az út alatt egy széles betongyalogút/íves áteresz vagy hídszerkezet biztosítja az átfolyást. Elhelyezkedése a vasúthoz képest: miután a patak átér a 7-es út alatt, szinte azonnal (kb. 30 méterrel odébb) a Budapest–Székesfehérvár vasútvonal töltése és hídja alatt is átfolyik, majd közvetlenül utána éri el a Velencei-tó mocsaras, nádas északkeleti öblét.
Ercsi térségében, a déli részén, az Ipari Park és a Duna-parti csápos kutak környezetében a meglévő és újonnan kiépített Duna menti regionális gerincvezetékek keresztezik a 6-os főutat,  Ercsi belterületének déli határán, a 6-os főút (Rákóczi út) és a Kis-Duna közötti ipari sávban. Itt a meglévő nyomóvezetékek a főút alatt sajtolással/fúrással lettek átvezetve a vasútvonal és Iváncsa irányába.
Vagy Iváncsánál a meglévő nagy átmérőjű ipari és ivóvíz-vezetékek az Iváncsai Ipari Park (akkumulátorgyár és beszállító övezet) és az M6-os autópálya / 6-os főút folyosójában találhatóak, a 6205-ös jelű út (Iváncsa–Pusztaszabolcs összekötő út) és a 6-os főút csomópontjának környezetében. Az ipari park kiépített közműfolyosói és a meglévő védőcsöves átvezetések közvetlenül ezen utak (illetve a Budapest–Pusztaszabolcs vasútvonal) műtárgyai alatt futnak.
 
1779168509 VCviQ6VsX lg
 
*A Velencei-tó vízszintje jelenleg a történelmi minimumot 1 cm-rel haladja meg, 54 centimétert mutat. A nyári hónapokban a természetes párolgás miatt további apadás várható. A lehetséges tervek és megoldások az alábbiak:
1. A vízpótló tározók rekonstrukciója: a Pátkai- és Zámolyi-tározók felújítása: Megkezdődött a tó két legfőbb természetes vízpótló tározójának rekonstrukciója. A cél az, hogy a tározókban visszatartott víz minősége megfelelő legyen, így azokat biztonsággal lehessen a Velencei-tóba engedni a Császár-vízen keresztül. De aszályos időszakban maguk a tározók is kiszáradnak vagy kritikus szintre süllyednek, így önmagukban nem garantálnak állandó vízutánpótlást.
2. Tisztított szennyvizek visszavezetése. A megoldás előnye, hogy folyamatosan és biztosan rendelkezésre álló vízforrás. A megoldás hátránya, hogy társadalmi és pszichológiai ellenállást válthat ki, és a szakértők szerint a sokéves csapadékhiány pótlására a mennyisége kevés.
3. Hosszú távú stratégiai terv a vízátemelés a Dunából, csővezeték kiépítése. A legbiztosabb, de egyben legköltségesebb és legnagyobb volumenű terv szerint a Dunából építenének ki egy közvetlen vízvezetéket a Velencei-tóhoz. Környezeti kockázatok: a Duna vízkészlete bőségesen elegendő, az eltérő kémiai összetételű folyóvíznek lehetnek ökológiai kockázatai. Ebből a projektből egyelőre csak első vázlatok léteznek.
4. Alternatív és történeti javaslatok a karsztvizekkel kapcsolatosak, felmerült a mélyebb rétegekből származó karsztvizek hasznosítása is, de ennek gazdasági és környezeti fenntarthatósága még erősen kérdéses.