VÁLSÁGOK SOROZATBAN?
(2026 április)
Szigorú matematikai szabályszerűség nincs, de a statisztikai adatok és a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a globális válságok átlagosan 3–6 évente követik egymást, a válságok korában élünk, és a modern, szorosan összekapcsolt világunkban a helyi konfliktusok vagy járványok gyorsan válnak globálissá.
A 21. század eddigi nagy válságai jól mutatják a 3 - 6 éves sűrűséget:
2001: A szeptember 11-i terrortámadások és a terrorizmus elleni háború kezdete.
2003: A SARS-járvány kitörése (főként Ázsiában) és az iraki háború megindulása.
2008–2009: A globális gazdasági világválság, amely alapjaiban rázta meg a pénzügyi rendszert.
2011: Az Arab Tavasz hulláma és a fukusimai atomkatasztrófa.
2014–2015: Az ISIS felemelkedése, a krími konfliktus kezdete és az európai migrációs válság.
2020: A COVID-19 világjárvány, amely globális lezárásokat és gazdasági visszaesést okozott.
2022: Az orosz-ukrán háború kirobbanása, amely energia- és élelmiszerválságot indított el.
2026-os energiaválság végét még nem látjuk, Európát igen súlyosan érinti, és nem teszi meg ellene a szükséges lépéseket.
Az olaj-és energiaválságok
1973-as első olajválság: Az OPEC arab tagállamai bojkottot hirdettek a Jom kippuri háborúban Izraelt támogató országok (például az USA és Hollandia) ellen. Az olajár négyszeresére emelkedett, véget vetve az olcsó energia korszakának.
1979-es második olajválság: Az iráni forradalom és a sah bukása miatt drasztikusan visszaesett a kitermelés, amit az 1980-ban kitört iraki–iráni háború tovább súlyosbított. Az árak megduplázódtak, globális recessziót okozva.
1990-es mini-olajválság: Irak lerohanta Kuvaitot, ami az Öbölháborúhoz vezetett. Bár az árak rövid időre megugrottak, a szaúdi kitermelés növelése gyorsan stabilizálta a piacot.
2008-as árrobbanás: A gyors kínai gazdasági növekedés és a spekuláció miatt az olaj ára rekord magasra, hordónként 147 dollárra emelkedett a globális pénzügyi válság előtt.
2020-as negatív olajár: A koronavírus-járvány miatt a kereslet hirtelen összeomlott, így a tárolókapacitások hiánya miatt rövid időre előfordult, hogy az eladók fizettek a vevőknek (WTI határidős árak).
2022-es energiaválság: Oroszország Ukrajna elleni inváziója és az azt követő szankciók bizonytalanságot szültek a világpiacon, jelentős drágulást okozva a kőolaj és a földgáz esetében is.
2026-os energiaválság: Izrael és az USA Irán elleni támadása, a Hormuzi szoros tanker-forgalmának kiesése okozta a drágulást és a hiányt. A közel-keleti háború az energiahordozók drágulásán és az ellátási láncok zavarain keresztül újabb inflációs sokkot okozhat. Az európai energiavállalatok egyre sürgetőbben keresnek új beszerzési útvonalakat, és ennek részeként már a kanadai LNG importját is mérlegelik a Panamai-szoroson keresztül, a még a hosszabb és drágább szállítás ellenére is.
Bankok okozta válságok
1929–1933: A nagy gazdasági világválság bankcsődjei. Az USA-ban több mint 9000 bank ment csődbe, ami a betétbiztosítási rendszerek (pl. FDIC) létrehozásához vezetett.
1931: A Creditanstalt összeomlása, Ausztria legnagyobb bankjának csődje dominóeffektust indított el Európában, súlyosan érintve a magyar bankszektort is.
1980-as évek: Savings and Loan (S&L) válság (USA). Több mint 1000 takarékpénztár bukott el a rossz hitelek és a kamatkörnyezet változása miatt.
1990-es évek elején: Skandináv bankválság. Svédországban és Norvégiában az ingatlanpiaci lufi kipukkanása miatt az államnak át kellett vennie több nagybank irányítását.
1997: Ázsiai pénzügyi válság, ami Thaiföldről indult, és a bankrendszerek gyengesége miatt gyorsan átterjedt Dél-Koreára, Indonéziára és Malajziára.
2008–2009: Globális pénzügyi válság a Lehman Brothers csődje által szimbolizált krízis, amely a másodlagos jelzáloghitel-piacról (subprime) indult, és világszerte bankmentő csomagokat tett szükségessé.
2023: Regionális bankválságok a Silicon Valley Bank (SVB) és a Signature Bank csődje az USA-ban, valamint a Credit Suisse kényszerű felvásárlása a UBS által Svájcban.
Jelentősebb magyarországi banki krízisek:
1931: A Magyar Általános Hitelbank válsága, a trianoni határok miatti piacvesztés és a bécsi Creditanstalt bukása fizetésképtelenség közelébe sodorta a legnagyobb hazai bankot.
1991–1994: Rendszerváltás utáni bankkonszolidáció. Az állami bankok (pl. MHB, OKHB) hatalmas rossz hitelállománya miatt többlépcsős állami mentőakcióra volt szükség.
1997: Postabank-pánik. Egy alaptalan hír hallatára betétkivonási hullám indult el, amely felszínre hozta a bank gazdálkodási problémáit.
A magyarországi svájci frank alapú hitelválság a 2008-as globális gazdasági világválságot követően bontakozott ki, amikor az elértéktelenedő forint miatt a törlesztőrészletek tömegek számára váltak megfizethetetlenné. A 2000-es évek közepén a svájci frank kamata jóval alacsonyabb volt a forinténál, így a bankok kedvező havi törlesztőrészletekkel tudták kínálni ezeket a hiteleket, árunak nevezték. Árfolyamkockázat figyelmen kívül hagyásával a legtöbb hitelfelvevő 150–170 HUF/CHF árfolyamon szerződött. Az ügyfelek nem számoltak azzal, hogy a forint drasztikusan gyengülhet a "menedékvalutának" számító frankkal szemben, a bankok ezt tudták, frankba menekültek. A bankok közötti verseny a kockázatkezelési szabályok lazulásához és a devizahitelek dominanciájához vezetett; a válság kezdetén a hitelek több mint 70%-a devizaalapú volt. A forint gyengülésével a frank árfolyama rövid idő alatt 250, majd 300 Ft fölé emelkedett, ami megduplázta a havi terheket. Sokan azt tapasztalták, hogy sok éves pontos fizetés után több forinttal tartoztak a banknak, mint a hitelfelvételkor, mivel a tőketartozást is frankban tartották nyilván, jogtalanul. A fizetésképtelenné váló családok száma meredeken emelkedett, ami súlyos szociális válságot idézett elő. A válság kezelésére több lépcsőben került sor: 2011-ben lehetőség volt a hitel rögzített, kedvezményes árfolyamon (180 HUF/CHF) történő egyösszegű visszafizetésére.: Egy rögzített árfolyam feletti rész gyűjtőszámlára tétele későbbi törlesztéshez. Forintosítás (2014-2015): a devizahitelek kötelező átváltása forint alapúra az akkori piaci árfolyamon, megszüntetve a további árfolyamkockázatot. A bírósági döntések nyomán a bankoknak vissza kellett fizetniük az egyoldalú kamatemelésekből és az árfolyamrésekből származó tisztességtelen hasznot az ügyfeleknek.
2014–2015: Brókerbotrányok és takarékszövetkezeti átalakítás – Bár elsősorban befektetési szolgáltatókat (Questor, Buda-Cash) érintett, bizalmi válságot okozott a pénzügyi szektorban.
A válságok gyors terjedése: az internetes kereskedelem és az utazás miatt egy távoli vírus vagy bankcsőd napok alatt elér a világ bármely pontjára. Az ENSZ megfigyelése szerint a válságok ma már nem járnak egyedül; egy háború gyakran egyszerre okoz gazdasági inflációt és humanitárius katasztrófát.
A hírek folyamatos áramlása TV-éken, okos telefonokon a kisebb, de jelentős események (pl. aszályok, helyi konfliktusok, járványok, árvizek, földrengések) is a globális köztudat részévé válnak. A 3-4 éves becslés reálisnak mondható a modern kor dinamikájának ismeretében.
Természeti csapások*
Az elmúlt 200 évben számos pusztító természeti csapás sújtotta az emberiséget, amelyek közül az árvizek, földrengések és ciklonok követelték a legtöbb áldozatot. Az 1815-ös Tambora vulkánkitöréstől kezdve – amely globális éghajlatváltozást okozott – egészen a modern kori szökőárakig a természet ereje többször is alapjaiban rázta meg a világot. A legtöbb halálos áldozatot követelő események alapján az alábbi táblázat az elmúlt két évszázad legpusztítóbb eseményeit foglalja össze, a Britannica és a Statista adatai alapján:
Év Esemény megnevezése Helyszín Áldozatok becsült száma
1931 Jangce folyami árvíz Kína 1 000 000 – 4 000 000
1887 Sárga-folyó áradása Kína 900 000 – 2 000 000
1970 Bhola ciklon Banglades / Kelet-Pakisztán 300 000 – 500 000
2010 Haitii földrengés Haiti 220 000 – 316 000
2004 Indiai-óceáni szökőár Délkelet-Ázsia ~230 000
1976 Tangshani földrengés Kína242 000 – 300 000
1839 Coringa ciklon India ~300 000
1815 Tambora vulkánkitörés Indonézia ~100 000
1816 Tambora: nyár nélküli évként emlegetik az északi féltekén tapasztalt fagyok és éhínségek miatt.
1920 Kanszui 8,5-ös földrengés Kína 200 000
2011 Tóhoku földrengés és szökőár Japán, Fukusima 235 milliárd dollárt
2005 Hurricane Katrina (2005) USA, New Orleans 125 milliárd dolláros
2024-es szélsőséges események. A mérések kezdete óta a 2024-es év volt a legmelegebb, rekordmennyiségű áradás és erdőtűz kísérte világszerte. Gazdasági szempontból legpusztítóbbak voltak 1900 óta. A kárösszegek alapján az alábbi események voltak a legjelentősebbek a Statista adatai szerint:
Tóhoku földrengés (2011): 235-360 milliárd USD
Kobe földrengés (1995): ~200 milliárd USD
Törökország–Szíria földrengések (2023): ~158 milliárd USD
Hurricane Katrina & Harvey (2005/2017): egyenként ~125 milliárd USD
Jelentős árvizek
Magyarország történetének legmeghatározóbb áradásai a Duna és a Tisza mentén következtek be:
1876-os dunai árvíz különösen Budát sújtotta súlyosan, ahol számos ház dőlt össze a jeges ár miatt.
1954-es szigetközi árvíz júliusban egy töltésszakadás következtében több mint 20 000 hektárt öntött el a víz.
1956-os jeges árvíz márciusban a Duna déli szakaszán 58 helyen szakadt át a gát; 20 falut ért el az áradás.
1965-ös "évszázad árvize" a Duna Budapestnél rekordot jelentő, 845 cm-es vízállásával tetőzött júniusban. A védekezés 119 napig tartott, és közel 40 000 ember vett részt benne.
1970-es tiszai árvíz májusban a Tisza Szegednél 960 centiméteren tetőzött, több települést ki kellett telepíteni.
A globális statisztikák alapján az árvizek gyakorisága és jellege megváltozott. Míg a történelmi árvizek (pl. 1860–1900 között Kelet-Európában) hűvösebb időszakokhoz kötődtek, az 1990 és 2016 közötti rekordmennyiségű áradás már a felmelegedéshez (globálisan átlagosan +1,5 °C, Európában 2.5 °C) kapcsolódik. Ugyanakkor Közép- és Dél-Európa folyói alacsony vízállásúak, vagy nyaranta kiszáradnak. A világ legsúlyosabb árvizei az elmúlt 150 évben elsősorban Ázsiában, különösen Kína nagy folyói mentén követelték a legtöbb áldozatot, de Európában és Amerikában is történtek nagy katasztrófák.
1931-es kínai áradás a modern kor legpusztítóbb természeti katasztrófája. A Jangce, a Sárga-folyó és a Huaj-folyó egyszerre öntött ki a nagy esőzések és ciklonok hatására. A becslések szerint 1 és 4 millió közötti ember vesztette életét a közvetlen áradásban, illetve az azt követő éhínségben és járványokban (kolera, tífusz).
1887-es Sárga-folyó áradásnál szeptemberben a folyó átszakította a gátakat Csengcsounál, és mintegy 130 000 négyzetkilométernyi területet öntött el. Az áldozatok számát 900 ezer és 2 millió közé teszik.
1938-as Sárga-folyó áradás egy mesterségesen előidézett katasztrófa volt a második kínai–japán háború alatt. A kínai hadsereg robbantotta fel a gátakat, hogy megállítsa a japán előrenyomulást. A víz mintegy 500 000–900 000 embert ölt meg.
1975-ös Banqiao-gátszakadás: a Nina tájfun okozta extrém esőzés miatt több mint 60 gát omlott össze Honan tartományban. A katasztrófa következtében körülbelül 171 000–240 000 ember halt meg.
1970-es Bhola-ciklon (Banglades) elsősorban trópusi ciklon volt, az általa keltett vihardagály és árvíz 300 000–500 000 áldozatot követelt, ezzel ez az egyik leggyilkosabb vízi katasztrófa.
1953-as északi-tengeri árvíz (Európa): egy hatalmas vihardagály súlyos áradásokat okozott Hollandiában, Angliában és Belgiumban. Hollandiában több mint 1800 ember halt meg, ami után elindították a monumentális Delta-terv védműrendszer kiépítését.
1927-es nagy Mississippi-árvíz (USA): az Egyesült Államok történetének legpusztítóbb folyami árvize, amely 10 államot érintett, és alapjaiban változtatta meg az ország árvízvédelmi politikáját.
2004-es indiai-óceáni szökőár: bár geológiai eredetű (földrengés), a fellépő szökőár miatt több mint 230 000 ember vesztette életét 14 országban.
2010-es pakisztáni árvíz: az ország területének egyötödét borította be a víz, több mint 20 millió embert érintve közvetlenül.
Jelentős szárazságok, aszályok
Az elmúlt 100 évben számos olyan aszály sújtotta a világot, amelyek súlyos élelmiszerhiányt, gazdasági válságot és környezeti károkat okoztak, és az utóbbi évtizedekben a száraz időszakok intenzívebbé és gyakoribbá váltak. A mérések szerint 2024-re a világ területének már mintegy 30%-át érintette extrém aszály, ami hatalmas növekedés az 1980-as évek 5%-os átlagához viszonyítva.
Dust Bowl (1930-as évek, Észak-Amerika) az elmúlt évszázad egyik legismertebb aszálya, amely az Egyesült Államok középső síkságait sújtotta. A szárazság és a helytelen földművelés miatt hatalmas porviharok alakultak ki, ami mezőgazdasági összeomláshoz és tömeges migrációhoz vezetett.
Száhel-övezeti aszály (1960-as évek vége – 1980-as évek, Afrika): egy évtizedekig tartó szárazságsorozat volt az afrikai Száhel-övezetben, amely súlyos éhínséget okozott Etiópiában, Szudánban és a környező országokban. Csak az 1980-as évek közepén több százezer ember vesztette életét.
Ausztrál „Millenniumi aszály” (1997–2009): Ausztrália történetének egyik legsúlyosabb szárazsága, amely érintette a mezőgazdaságot és a vízkészleteket, különösen a Murray–Darling-medencében.
Kelet-afrikai aszály (2011–2012, 2020–2023): Szomáliában, Kenyában és Etiópiában többször is katasztrofális mértékű aszály alakult ki, ami humanitárius válságot és az állatállomány tömeges pusztulását okozta.
Kínai nagy aszályban (1958–1961) politikai tényezők is közrejátszottak, a rendkívüli szárazság hozzájárult a történelem egyik legnagyobb éhínségéhez.
Európai aszály (2003, 2022) 2003-ban rekordmagas hőmérsékletek és szárazság sújtotta a kontinenst, ami tízezrek halálát okozta a hőhullámok miatt. 2022-ben Európa az elmúlt 500 év egyik legsúlyosabb aszályát élte át, amikor a folyók vízszintje kritikusan alacsonyra süllyedt, és megjelentek az ún. „éhségkövek”.
Magyarországi aszályok (1952, 1990, 2022):
1952: a 20. század egyik legsúlyosabb magyarországi aszálya, ahol a csapadékmennyiség az átlag 10%-át sem érte el nyáron, élelmiszerhiányt okozva.
2022-ben az elmúlt 100 év legszárazabb nyara volt Magyarországon, különösen az Alföldön, ahol a gabonatermés jelentősen elmaradt a várttól.
Felhőszakadások
Magyarországon a meteorológiai mérőhálózat 1870-es években történt kiépítése óta:
1963. szeptember 8., Gyömrőn mérték Magyarország eddigi legnagyobb napi csapadékösszegét, amikor egyetlen nap alatt 203 mm eső zúdult le.
2010 volt az ország eddigi legcsapadékosabb éve, amikor Miskolcon az éves összeg elérte az 1555 mm-t. Májusban és júniusban olyan súlyos felhőszakadások sorozata érte az országot, amelyek példátlan áradásokat okoztak a Bódván, a Sajón és a Hernádon.
2019. június 19., Fonyódon egy intenzív zivatarrendszer során 117,8 mm csapadék hullott mindössze 24 óra alatt.
2021. április 1.-én Tokajban egy hirtelen tavaszi felhőszakadás során rövid idő alatt 80,7 mm eső esett.
A globális rekordok gyakran olyan intenzitásúak, amelyeket a Kárpát-medencében szinte lehetetlen elképzelni:
1947. június 22., Holt (Montana, USA): a világ egyik legintenzívebb rövid idejű felhőszakadása, ahol mindössze 42 perc alatt 305 mm csapadék hullott.
1975. július 3., Sangdi (Kína): egy óra leforgása alatt 401 mm esőt mértek, ami a keleti félteke rekordja.
2021. október, Olaszország: Liguria régióban megdőlt az európai 12 órás csapadékrekord, amikor 740,6 mm eső zúdult le.
La Réunion szigete (Indián-óceán) tartja a legtöbb többnapos rekordot; 1966-ban egyetlen nap alatt 1825 mm csapadék esett a Denise ciklon idején.
Gazdasági válságok
Az elmúlt 150 év (kb. 1876–2026) során a világgazdaság és Magyarország is több gazdasági mélypontot átélt. A legjelentősebbek a következők voltak:
1873–1896: A „hosszú depresszió” (Long Depression). Az 1873-as bécsi tőzsdekrachhal kezdődött, és évtizedekig tartó alacsony növekedést és deflációt hozott Európában és az USA-ban.
1919–1923: A háború utáni hiperinfláció. Az első világháború után Németországban és Közép-Európában, így Magyarországon is a valuta (korona) teljesen elértéktelenedett.
1929–1933: A nagy gazdasági világválság, a modern történelem legsúlyosabb válsága, amely a Wall Street-i összeomlással indult. Magyarországon a mezőgazdasági árak zuhanása és a hitelek elapadása miatt 1931-ben bankzárlathoz és politikai átrendeződéshez vezetett.
1945–1946: A magyar hiperinfláció, a második világháború után Magyarországon volt a világtörténelem legnagyobb pénzromlása (pengő), amelyet a forint 1946-os bevezetése zárt le.
1973 és 1979: Olajválságok. Az olajárrobbanás véget vetett a háború utáni aranykornak, Magyarországon ez vezetett az eladósodási spirálhoz az 1980-as évekre.
2008–2009: Globális pénzügyi és gazdasági válság, ami az amerikai ingatlanpiacról indult, és a Lehman Brothers csődjével vált globálissá. Magyarországon súlyos recessziót és a devizahitelek összeomlását okozta.
2020: A COVID-19 okozta recesszió. A járvány miatti lezárások a világgazdaság korábban nem látott, hirtelen visszaesését eredményezték.
2022–napjainkig: Energia krízis az orosz-ukrán háború és az azt követő szankciók Európában inflációt és energiaár-emelkedést hoztak, kerozin, gázolaj hiányt okoztak, az iráni háború pedig gázhiányt okoz. Az EU öngyílkos energiapolitikája csődbe viszi, talán már vitte is az EU-t, csak még nem ismerte fel az EU, és még 2027 végéig minden orosz forrásról le is válna. 2026 áprilisában pedig elszálltak Oroszország olaj- és olajtermék-exportból származó bevételei, májusban várhatóan elérik a 2026 első negyedéves szintet.
2026 márciusban közel megduplázódtak az előző hónaphoz viszonyítva. Az árak az iráni háború miatt megugrottak (IEA). A párizsi székhelyű IEA közlése szerint az orosz nyersolajexport elérte a napi 4,6 millió hordót, elsősorban a tengeri szállítások növekedésének köszönhetően, mivel a Magyarországra és Szlovákiába olajat szállító, ukrán területen áthaladó Barátság vezeték továbbra sem működött.
Az IEA azt is közölte, hogy Oroszország olaj- és olajtermék-exportjából származó bevételei csaknem megduplázódtak, márciusban 19 milliárd dollárra a februári 9,75 milliárd dollárról a globális olajárak emelkedése miatt. Az orosz nyersolajtermelés a múlt hónapban napi 8,96 millió hordóra nőtt a februári 8,67 millió hordóról – emeli ki a Reuters. Az ügynökség azt is közölte, hogy Oroszország számára a kikötői és az energetikai infrastruktúrában keletkezett károk miatt rövid távon nehézséget okozhat, hogy az első negyedév elején látott szint fölé emelje az olajtermelést, mert az orosz balti és fekete-tengeri kikötőket és finomítókat ismételten megrongálták az ukrán dróntámadások. A Perzsa-öböl kikötőit pedig az iráni támadások rongálták meg, pl. a katari gázfejtő terminálokat.
Háborúk
Az utolsó 200 évben a háborúk gyakorisága nő, pedig a második világháború óta eltelt időszakot gyakran a „hosszú béke” korszakának nevezik. A fegyveres összecsapások mennyisége megugrott a 20. század második felében, mert a fegyver árucikk, könnyű fegyverhez jutni. A háborúk gyakoriságának változása (1870–napjainkig):
A fegyveres konfliktusok száma 1870 és 2001 között átlagosan évi 2%-kal nőtt. 1870 – 1913 között viszonylag stabil korszak volt hat nagyobb összecsapással, de a feszültségek már nőttek.
I. és II. világháborúk, a globális, totális háborúk korszaka, 17 nagyobb háborúval.
Hidegháborús korszak 31 nagyobb háborúval. A szovjet blokk összeomlását követően nem sokat változott a helyzet, évenként 36 alkalommal szólaltak meg a fegyverek az 1990-es években.
Erős emelkedés a proxy-háborúk és helyi konfliktusok miatt: 2022 után kb. 55 háború, az aktív konfliktusok száma jelentősen megugrott (pl. orosz-ukrán háború).
Fontosabb trendek és megállapítások: 1945 óta a nagyhatalmak nem támadták meg egymást közvetlenül, ami békésebbnek láttatja a világot. Valójában a konfliktusok száma a hidegháború alatt érte el csúcspontját.
Egy évtizeddel ezelőtt a konfliktusok átlagosan 7 évig tartottak, 2022-re ez az időtartam 8-11 évre nőtt. A modern háborúkban az áldozatok száma csökkent a világháborúk 40-85 milliós veszteségeihez képest, de egy átlagos évben még ma is 70-80 ezer ember esik el helyi konfliktusokban.
A kutatások szerint a fegyveres konfliktusok fokozódása összefügg a gazdasági növekedéssel, geopolitikai okokkal, és az új nemzeti határok létrejöttével. Bár az utolsó 200 év elején kevesebb, de nagyobb szabású dinasztikus háború zajlott, a 20. századra a nemzetállamok közötti és azokon belüli konfliktusok sűrűbbé és elhúzódóbbá váltak. A háborúk növekvő száma kapcsolatban van az új országok tömeges létrejöttével és az újak gazdasági fejlettségével. A nagyobb gazdaságú országok gyakrabban kezdeményeznek konfliktust más államokkal, amely egy állandó, de a számarányokat tekintve nem növekvő tendencia volt az elmúlt 120 év folyamán, vagyis a katonai vállalkozásokban való részvételi kedv a világgazdaságból való részesedés szerint oszlott meg, mert megvan a gazdasági lehetőségük rá, hadiipari átállás nélkül: a háború üzlet, sőt termelőerővé vált, mint a mesterséges itelligencia.
Az EU az oroszok megtámadasával, háborúval kerülné el 2029-ben a gazdasági-politikai csődjét, ahelyett, hogy a hiány miatt megnyitná az orosz vezetékeket. Az EU a nyitott kérdései között szerepel, hogy ki irányítaná a légvédelmi rendszereket, hogyan működnének a csapatszállítási útvonalak Lengyelország és a balti államok felé, illetve hogyan biztosítanák a nukleáris elrettentést amerikai jelenlét nélkül. Magyarország pedig beállt a sorba: Budapestet harmadszorra is szét fogják lőni a 1945 óta eltelt időben?
Járványok
A valóban világméretű, tízmilliók életét követelő járványok (mint a Jusztinianoszi pestis az 540-es években vagy a 14. századi fekete halál) ritkák voltak a történelem folyamán, gyakran évszázadok választották el őket egymástól.
20. században már több jelentős pandémia zajlott le viszonylag rövid idő alatt:
Spanyolnátha (1918–1920): 50–100 millió áldozat.
Ázsiai influenza (1957–1958): kb. 1,1 millió áldozat.
Hongkongi influenza (1968–1969): kb. 1 millió áldozat.
21. század: Alig két évtized alatt több globális fenyegetéssel is szembe kellett néznünk:
SARS (2003),
H1N1 sertésinfluenza (2009) és a
COVID-19 (2019–napjainkig). Már állítható, hogy valószínűtlen egy COVID variáns járvány.
A jövő járványa az USA-ban, amikor nem a baktérium fajtája a fontos: egy baktériumnál a vizsgálatok több mint 16 ezer mintát elemeztek, és míg 2011-ben még egyetlen súlyosan gyógyszer rezisztens esetet sem regisztráltak, addig 2023-ra már a fertőzések mintegy 8,5 százaléka a rezisztens kategóriába tartozott. A baktérium ellenáll az olyan széles körben használt antibiotikumoknak, mint az ampicillin, az azitromicin vagy a ciprofloxacin. A hatóságok szerint jelenleg nincs olyan szájon át szedhető, engedélyezett gyógyszer, amely hatékonyan kezelné ezeket az eseteket. A fertőzöttek jelentős része súlyos állapotba kerül: minden harmadik beteg kórházi ellátásra szorul.
A nemzetközi utazás és kereskedelem révén a kórokozók órák alatt átjutnak egyik kontinensről a másikra.
A sűrűn lakott nagyvárosok ideális környezetet biztosítanak a vírusok gyors terjedésének.
Az erdőirtások és a klímaváltozás miatt az emberek közelebbi kapcsolatba kerülnek vadon élő állatokkal, ami megkönnyíti egy állati betegség emberre való átterjedését. Statisztikai modellek alapján egy, a COVID-19-hez hasonló súlyosságú járvány kitörésének esélye bármely adott évben kb. 2% körül mozog, ezért egy ember élete során nagy valószínűséggel átél legalább egy jelentős pandémiát.
* A Nápolyi-öbölben a Vezúvot az Appennini-félsziget mentén, az afrikai lemez eurázsiai lemez alá bukása (szubdukciója) hozta létre. A Campaniai vulkáni ív része.
A Campaniai vulkáni ív egy geológiailag ma is aktív terület Dél-Olaszországban, a Campania régióban, amely a Nápolyi-öböl környékén húzódik Pompeiitől Ischiaig. A vulkáni ív főbb tagjai:
Vezúv a legismertebb tag, egy aktív rétegvulkán, amely utoljára 1944-ben tört ki. Különlegessége a „vulkán a vulkánban” szerkezete.
Campi Flegrei (Lángoló mezők): Nápolytól nyugatra található hatalmas szuperkaldera, nem egy klasszikus hegy, hanem egy 12–15 km széles "mélyföld", amelyben számos kisebb kráter (pl. Solfatara, Astroni, Monte Nuovo) és tó (pl. Averno) található. Napjainkban is aktív, amit a kénes gőzök (fumarolák) és a talajszint emelkedése (bradyseismus) jelez. Vulkáni szigetek is tartoznak hozzá:
Ischia, ahol az utolsó kitörés 1302-ben történt. Legmagasabb pontja az Epomeo-hegy.
Procida: vulkáni eredetű sziget Ischia és a szárazföld között.
Roccamonfina: ami egy kialudt rétegvulkán a régió északi részén, amely az ív egyik legidősebb tagja.
Tenger alatti vulkánok: az ív a Tirrén-tenger mélyén is folytatódik olyan tengerfenéki hegyekkel, mint a Palinuro, Vavilev, Marsili és Magnaghi.
A magma típusa: általában sűrű és gázgazdag, ami hajlamos a robbanásos (Pliniusi) kitörésekre. A kutatások szerint a Vezúv alatt a szubdukált lemezben egy „ablak” (szakadás) található, ami lehetővé teszi a mélyebb köpenyből származó anyagok feláramlását, magyarázatot ad a Vezúv kőzeteinek egyedi kémiai összetételére.
Ez a világ egyik legsűrűbben lakott vulkáni területe; több mint 3 millió ember él a közvetlen környezetében, így a monitorozása (Istituto Nazionale di Geofisica e Vulcanologia) létfontosságú. Campaniai vulkáni ív relatív magassága 1232 m.
A Campi Flegrei (Flegrei-mezők) szupervulkánnál nincs jele közvetlen, napokon belüli kitörésnek, de a rendszer állapota az elmúlt években instabillá vált. A vulkán jelenleg sárga riasztási fokozatban (figyelem/vigyázat) van.
A kitörés esélye (2024–2026-os adatok):
Szeizmikus aktivitás: az elmúlt években felerősödtek a földrengés sorozatok. 2024 májusában 4,4-es, 2025 márciusában pedig 4,6-os erősségű rengést mértek, ami az elmúlt évtizedek legerősebb eseménye volt a térségben.
Talajszint emelkedése (Bradizeizmus): Pozzuoli környékén folyamatosan emelkedik. 2005 óta az emelkedés mértéke meghaladta a 140 centimétert. Bár a sebesség ingadozik (2026 elején lassulás látható), a folyamat a kőzetrétegek gyengülését jelzi.
Kőzetfáradás: (pl. a Nature Communications) a kaldera kérge a "rugalmas" fázisból az "irreverzibilis megnyúlás" fázisába lépett, ami megkönnyítheti a magma felszínre jutását valamely repedésen keresztül.
Gázkibocsátás: a Solfatara és Pisciarelli környékén a gázok hőmérséklete és a CO₂ koncentrációja magas, ami a magmatározó folyamatos aktivitására utal.
Összegzés: a vulkán közeledik a kritikus állapothoz, ez nem jelenti azt, hogy a kitörés elkerülhetetlen. A rendszer bármikor megnyugodhat, vagy beállhat egy tartósan aktív, de kitörés nélküli állapotba is. A hatóságok (INGV) folyamatosan monitorozzák a területet, és rendszeres katasztrófavédelmi gyakorlatokat (pl. Exe Flegrei 2025) tartanak a lakosság felkészítésére. A Campaniai vulkáni ív két legveszélyesebb területén, a Campi Flegreinél és a Vezúvnál is kijelöltek úgynevezett vörös zónákat (zona rossa). Ezek azok a területek, amelyeket egy esetleges kitörés előtt teljesen ki kell üríteni, mivel itt a legnagyobb a pusztító piroklaszt-árak (forró gáz- és hamufelhők) kockázata.
A Campi Flegrei Nápolytól nyugatra található, vörös zónája mintegy 500 000 lakost érint, és a következő településeket foglalja magában: Pozzuoli: a kaldera központja, a legsúlyosabban veszélyeztetett város. Bacoli és Monte di Procida: a félsziget csúcsán lévő városok. Quarto: a kaldera északi részén fekvő település.
Részlegesen érintett területek közé tartoznak Nápoly nyugati kerületei: Bagnoli, Fuorigrotta, Pianura, Soccavo, Posillipo, Chiaia, valamint Arenella, Vomero, Chiaiano és San Ferdinando egyes részei. Marano di Napoli és Giugliano in Campania egyes részei.
Vezúv vörös zóna: a Vezúv körüli vörös zóna a vulkán közvetlen lábánál elterülő, sűrűn lakott várost foglalja magában, ahol összesen mintegy 600 000 ember él. Érintett városok: Ercolano (Herculaneum) és Pompei, továbbá Torre del Greco és Torre Annunziata, melyek közvetlenül a tengerparton, a hegy lábánál fekvő nagyvárosok. Portici, San Giorgio a Cremano, San Sebastiano al Vesuvio, Massa di Somma.Somma Vesuviana, Ottaviano, Sant'Anastasia, Boscoreale, Boscotrecase, Terzigno, Trecase.
Evakuálás: a vörös zóna elhagyása az egyetlen védekezési mód. A terv szerint a riasztástól számítva 72 órán belül (3 nap) kellene mindenkit kitelepíteni. Olaszország minden régiója „örökbe fogadott” egy-egy veszélyeztetett várost. Például a Campi Flegrei lakóit (településtől függően) az ország távolabbi pontjaira, például Szicíliába, Toszkánába vagy Lombardia tartományba szállítanák
.