2022-es szárazság története M-on, és a 2026-os?
(2026 május)
Magyarországon jelenleg (2026. május elején) kritikus aszályhelyzet alakult ki az ország jelentős részén, mert nincs víz a folyókban. A tavasz eddigi időszaka csapadékszegény volt. Az idei április különösen száraz volt; az országos átlagcsapadék mindössze 4 mm körül alakult a szokásos 40 mm helyett. A talaj felső 20-30 centiméteres rétege országszerte száraz, több helyen porzik. Készülhetünk az erdő-, bozóttüzekre.
A legsúlyosabb vízhiány az Alföldön és a Mezőföldön tapasztalható, ahol a mélyebb talajrétegekből 80-120 mm nedvesség is hiányzik. Az őszi kalászosok fejlődése megrekedt, a tavaszi vetések (kukorica, napraforgó) kelése pedig bizonytalan a kiszáradt felső talajréteg miatt. A súlyosbodó helyzet miatt május elején azonnali vízügyi cselekvési terv kidolgozása kezdődött meg a vízvisszatartás és a talajvízszint védelme érdekében. Az előrejelzések szerint a hiányt várhatóan nem pótolja eső. A Duna vízállása rendkívül alacsony, Budapestnél ismét láthatóvá vált az Ínség-szikla. A Balaton és a Velencei-tó szintje is aggasztóan süllyed. A vízhiány-térképek szerint sok helyen fél méternyi víz hiányzik a talajból az átlaghoz képest. Az április végi adatok alapján van olyan térség, ahol több mint 120 mm nedvesség hiányzik a föld felső rétegeiből. A folyók alacsony szintje és az aszály összefügg, a hegyekben (Alpok, Kárpátok) elmaradt a bőséges hóesés, így tavasszal nincs ami táplálja a folyókat. A szokatlanul korai meleg és az erős szelek gyorsan kiszárították a felszínt. A szakértők szerint a legnagyobb probléma, hogy a lehulló vizet nem tároljuk el, hanem csatornákon keresztül kivezetjük az országból. A 2026-os év "brutális aszályt" ígér, ami az élelmiszerárak emelkedéséhez, inflációhoz vezet az olajhelyzettel együtt, és komoly mezőgazdasági károkhoz, ha a májusi esők nem hoznak gyors fordulatot: és májusra nem jósolnak nagy esőt.
Várható időjárás 2026 nyarán. Az előrejelzések szerint 2026 lehet az egyik legmelegebb év a mérések kezdete óta. Tartós, 35 °C feletti kánikulai napok száma jelentősen nőhet. Közép-Európában, így hazánkban is komoly csapadékhiány alakulhat ki. A nyár második fele különösen száraz lehet, sok erdő, bozóttűzzel. Bár az összcsapadék kevés lesz, a ritka esőzések hirtelen, pusztító zivatarok és villámárvizek formájában érkezhetnek.
A 2022-es aszály különösen az Alföld keleti részén okozott nagy terméskiesést. A folyamat már 2021-ben elkezdődött, és 2022 nyarára érte el a csúcspontját, amikor az ország jelentős része kritikus vízhiánnyal küzdött.
Az aszály nem hirtelen csapott le, hanem egy hosszabb folyamat eredménye volt, amelyet a HungaroMet elemzései is részleteznek: előtte már 2021 őszétől kezdve elmaradt az átlagos esőmennyiség. Hó nélküli volt a tél, a téli csapadék hiánya miatt a talaj mélyebb rétegei nem tudtak feltöltődni. 2022 első hét hónapjában az ország nagy részén a szokásos csapadék fele sem esett le. A júliusi és augusztusi extrém hőhullámok fokozták a párolgást.
A rendkívüli helyzetről a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázisában elérhető tanulmányok is beszámolnak: az Alföldön a kukorica és a napraforgó állománya sok helyen teljesen megsemmisült.
Kiszáradó tavak: Több kisebb állóvíz teljesen eltűnt, a Velencei-tó vízszintje pedig rekord alacsonyra süllyedt.
Gazdasági kár: Az aszály okozta közvetlen kár elérte az 1000 milliárd forintos nagyságrendet.
Az aszály nem hirtelen csapott le, hanem egy hosszabb folyamat eredménye volt, amelyet a HungaroMet elemzései is részleteznek: előtte már 2021 őszétől kezdve elmaradt az átlagos esőmennyiség. Hó nélküli volt a tél, a téli csapadék hiánya miatt a talaj mélyebb rétegei nem tudtak feltöltődni. 2022 első hét hónapjában az ország nagy részén a szokásos csapadék fele sem esett le. A júliusi és augusztusi extrém hőhullámok fokozták a párolgást.
A rendkívüli helyzetről a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázisában elérhető tanulmányok is beszámolnak: az Alföldön a kukorica és a napraforgó állománya sok helyen teljesen megsemmisült.
Kiszáradó tavak: Több kisebb állóvíz teljesen eltűnt, a Velencei-tó vízszintje pedig rekord alacsonyra süllyedt.
Gazdasági kár: Az aszály okozta közvetlen kár elérte az 1000 milliárd forintos nagyságrendet.
A 2022-es esztendő a mérések kezdete óta a legszárazabbak közé tartozik (pl. 1952, 2003, 2012). A keleti országrészben 2022 augusztusára olyan mértékű talajnedvesség-hiány alakult ki, amelyre évtizedek óta nem volt példa. A 2022-es történelmi aszály kezelésére a kormány intézkedési csomagot vezetett be, amelynek központjában az Aszály-veszélyhelyzeti Operatív Törzs felállítása és a gazdák azonnali pénzügyi segítése állt.
A legsúlyosabb károkat szenvedett mezőgazdasági szektor számára az alábbi mentőöveket biztosították:
Hitelmoratórium: A mezőgazdasági vállalkozások 2022 szeptemberétől 2023 végéig hitelmoratóriumot vehettek igénybe beruházási és forgóeszközhiteleikre.
Kamatmentes hitelek: Az aszály által sújtott termelők számára megnyitották az emelt állami kamattámogatású Agrár Széchenyi Kártyát, amelynél az ügyfél által fizetendő éves kamat 3%-ra csökkent.
Biztosítási kárelőleg: Kötelezték a biztosítókat, hogy az aszálykárt szenvedett és érvényes biztosítással rendelkező gazdáknak a kárbejelentéstől számított öt napon belül kárelőleget fizessenek.
Hitelmoratórium: A mezőgazdasági vállalkozások 2022 szeptemberétől 2023 végéig hitelmoratóriumot vehettek igénybe beruházási és forgóeszközhiteleikre.
Kamatmentes hitelek: Az aszály által sújtott termelők számára megnyitották az emelt állami kamattámogatású Agrár Széchenyi Kártyát, amelynél az ügyfél által fizetendő éves kamat 3%-ra csökkent.
Biztosítási kárelőleg: Kötelezték a biztosítókat, hogy az aszálykárt szenvedett és érvényes biztosítással rendelkező gazdáknak a kárbejelentéstől számított öt napon belül kárelőleget fizessenek.
Vízügyi és technikai beavatkozások
A rövid távú segítség mellett strukturális döntések is születtek 2022-ben a vízhiány mérséklésére:
Ingyenes öntözővíz: A kormány átvállalta a mezőgazdasági öntözéshez használt víz szolgáltatási díját, így az öntözővíz ingyenessé vált a gazdák számára.
Rendkívüli vízpótlás: 4,7 milliárd forintot különítettek el a vízügyi igazgatóságok számára eszközvásárlásra és karbantartásra, hogy biztosítsák a vízpótlást a csatornákban.
Kaszálási mentesség: Engedélyezték az agrár-környezetgazdálkodási programokban résztvevőknek a kaszálási korlátozások alóli mentességet, hogy az aszály miatt hamarabb be tudják takarítani a takarmányt.
Hosszú távú stratégiai irányok
A 2022-es válság rávilágított arra, hogy a védekezés helyett a vízmegtartásra kell helyezni a hangsúlyt. Elindult a csatornahálózatok és tározók bővítésének tervezése, különösen a kritikus Homokhátság területén. Fokozták az együttműködést az Európai Bizottsággal további válságtartalékok és uniós források bevonása érdekében a jövőbeli aszályok kezelésére. Az aszálykárok kezelésére kifizetett juttatások 2022-ben a teljes mezőgazdasági kárenyhítő alap több mint 98%-át tették ki.
A 2022-es aszályt követően a magyar vízgazdálkodásban jelentős szemléletváltás történt: a hangsúly a víz gyors elvezetése helyett a vízvisszatartásra és a tájban való megőrzésre tolódott el. Jelenleg több mint 1000 milliárd forintos nagyságrendű fejlesztési programok zajlanak vagy állnak előkészítés alatt, különös tekintettel az érintett Homokhátságra.
A fejlesztések három fő pillérre épülnek: a vízpótló rendszerek bővítésére, a csatornahálózat rekonstrukciójára és az új tározók építésére.
Duna–Tisza közi Homokhátság:
Mérföldkőhöz érkezett a vízhiány elleni küzdelem, megkezdődött a Mórahalom és Zákányszék közötti 4 kilométeres csatorna kiépítése, amely a vízátemelő rendszer utolsó hiányzó láncszeme.
Egy komplex, közel 1700 milliárd forintos vízpótlási program van előkészítés alatt, amely a Duna és a Tisza vizét is eljuttatná a térségbe.
Elindult a közép-homokhátsági szikes tavak ökológiai vízpótlása, amelynek befejezését 2029-re tervezik.
Országos csatornarekonstrukció: a tervek szerint évente mintegy 900 kilométernyi csatornaszakaszt és műtárgyat újítanak fel. A cél, hogy a meglévő hálózat alkalmassá váljon a víz visszatartására (duzzasztására) is, ne csak a levezetésére.
Tározóépítési program: a stratégia 38 meglévő tározó felújítását és 77 új tározó létesítését irányozza elő a vízkészletek hosszú távú tárolása érdekében.
Duna–Tisza közi Homokhátság:
Mérföldkőhöz érkezett a vízhiány elleni küzdelem, megkezdődött a Mórahalom és Zákányszék közötti 4 kilométeres csatorna kiépítése, amely a vízátemelő rendszer utolsó hiányzó láncszeme.
Egy komplex, közel 1700 milliárd forintos vízpótlási program van előkészítés alatt, amely a Duna és a Tisza vizét is eljuttatná a térségbe.
Elindult a közép-homokhátsági szikes tavak ökológiai vízpótlása, amelynek befejezését 2029-re tervezik.
Országos csatornarekonstrukció: a tervek szerint évente mintegy 900 kilométernyi csatornaszakaszt és műtárgyat újítanak fel. A cél, hogy a meglévő hálózat alkalmassá váljon a víz visszatartására (duzzasztására) is, ne csak a levezetésére.
Tározóépítési program: a stratégia 38 meglévő tározó felújítását és 77 új tározó létesítését irányozza elő a vízkészletek hosszú távú tárolása érdekében.
A műszaki beavatkozások már látható változást hoztak a vízmérlegben: Míg korábban a beérkező vizek 85%-a távozott az országból, a legújabb kormányzati adatok szerint ezt 50% alá sikerült szorítani.
Ökológiai vízpótlás: 2025-ben már 89 helyszínen valósult meg vízkivezetés összesen közel 4000 hektáron, segítve a kiszáradt vizes élőhelyek regenerációját.
Várható kihívások: A Nemzeti Vízstratégia és a szakértők szerint a fizikai építkezés mellett jogszabályi változásokra is szükség van, például a magántulajdonú területek (szántók, gyepek) időszakos, ellenőrzött elárasztásának lehetővé tételére.
? Szakértői vélemény:
A WWF és más civil szervezetek hangsúlyozzák, hogy a csatornák feltöltése mellett a talaj vízkészletének pótlása a legfontosabb, mivel a felszín alól helyenként akár 200 mm nedvesség is hiányzik.
Ökológiai vízpótlás: 2025-ben már 89 helyszínen valósult meg vízkivezetés összesen közel 4000 hektáron, segítve a kiszáradt vizes élőhelyek regenerációját.
Várható kihívások: A Nemzeti Vízstratégia és a szakértők szerint a fizikai építkezés mellett jogszabályi változásokra is szükség van, például a magántulajdonú területek (szántók, gyepek) időszakos, ellenőrzött elárasztásának lehetővé tételére.
? Szakértői vélemény:
A WWF és más civil szervezetek hangsúlyozzák, hogy a csatornák feltöltése mellett a talaj vízkészletének pótlása a legfontosabb, mivel a felszín alól helyenként akár 200 mm nedvesség is hiányzik.