AMOC (Atlanti-óceáni Körforgás)
nem gyengült jelentősen az elmúlt 60 évben
(2026 április)
A Woods Hole Oceanographic Institution kutatóinak a Nature Communications-ben megjelent friss tanulmánya szerint az AMOC (Atlanti-óceáni Körforgás) nem gyengült jelentősen az elmúlt 60 évben. A korábbi, lassulást kimutató tanulmányok a felszíni tengervíz hőmérséklet mérésén alapultak. Az új mérési módszer szerint az óceán-légkör hőáramlás (Ocean-atmosphere heat flux) adataiból indul ki, ami pontos képet ad az AMOC áramlat viselkedéséről.
Az adatok alapján az AMOC átlaga 1963 és 2017 között stabil maradt, és nem mutatott hanyatlást. A korábbi "10-15%-os lassulás" visszavonása: több korábbi, nagy port kavart állítást (például a 2018-as tanulmányok eredményeit) felülbírálták, mert a felszíni hőmérséklet változások nem az áramlat lassulását tükrözték, hanem egyéb légköri folyamatokat.
A Golf meleg vize „megkerüli” a Hideg folt-ot, és északabbra szállítja a hőt, és ott is lesüllyed. (Cold Blob, https://en.wikipedia.org/wiki/Cold_blob) A grönlandi édes olvadékvíz csökkenti az óceánvíz sótartalmát, és a hideg felszíni olvadékvizek nem süllyednek le,és keletkezett egy Hideg folt. A korábbi modellek azt hitték, hogy a Grönlandról származó édesvíz foltja gátként megállítja a meleg áramlatot. Az újabb adatok szerint a Golf-áramlat északabbra húzódik, és a pályája megváltozott, de a sebessége és a hőmennyisége megmarad. A régi elmélet a felszíni hőmérsékletre épített (ezért a hideg folt miatt csalóka), míg a modern kutatások már a mélytengeri paramétereket és a légkör-óceán közötti közvetlen hőcserét mérik, ami stabil képet mutat.
A "hideg folt"
Ha a meleg víz „kikerüli” a hideg foltot, akkor egyes part menti vizek (például az USA északkeleti része vagy a Maine-i öböl) gyorsabban melegszenek az átlagnál, mert az áramlat nem állt le, északabbra tolódott, és Európa elkerülte a hirtelen lehűlést, sőt, a melegebb tengerfelszín miatt intenzívebb viharokra és több csapadékra számíthatunk, és viharosabb időjárásra. A hideg folt és a kikerülő meleg áramlat közötti élesebb hőmérsékleti különbség felgyorsítja a szeleket, ami szelesebb, viharosabb európai teleket eredményez. Norvégia jelentősen melegszik az utóbbi években, és a klímaváltozás hatásai kifejezetten érezhetőek az országban. A Norvég Meteorológiai Intézet adatai szerint az átlaghőmérséklet mintegy 1 Celsius-fokkal magasabb, mint 1900-ban volt. Az elmúlt 15 évben (2002-2017) további fél fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. 2020 tele volt a legmelegebb volt az elmúlt 120 évben, 4,5 fokkal haladva meg az átlagot. Északon, az északi sarkkörön is előfordulnak szokatlanul meleg, 30 fok feletti nyarak, ami korábban ritkaságszámba ment. Az évszázad végére további 4,5 fokos emelkedés várható. A hideg folt arra is kényszerítheti a Golf-áramlatot, hogy a megszokott északi irány keletre, majd korábban az egyenlítő felé (délre) kanyarodjon vissza. A hideg folt megzavarja a futóáramlásokat (jet stream) is. Megfigyelték, hogy ilyenkor a széláramlatok is déli irányba tesznek kitérőt a folt körül, ami furcsamód forró levegőt szállíthat Európába, extrém hőhullámokat okozva.
A Golf-áramlat nagy területen szét terül, minden akadályt kikerül
A Grönlandon elolvadó jég mennyisége a hosszú távon folyamatosan és jelentős mértékben nő. A legfrissebb adatok és hosszú távú megfigyelések: az 1990-es évek óta a jégolvadás sebessége a hétszeresére nőtt. Míg abban az évtizedben évente átlagosan 33 milliárd tonna jég tűnt el, az elmúlt évtizedben ez az érték már átlagosan 254 milliárd tonna/év volt. Grönland óránként átlagosan 30 millió tonna jeget veszít, ami 20%-kal több a korábbi becsléseknél, és a folyamat már most is 1,2–1,3 centiméterrel járult hozzá a globális tengerszint emelkedéséhez. A NOAA 2025-ös jelentése szerint a 2025-ös évben is folytatódott a nettó tömegvesztés (-129 milliárd tonna), bár az extrém évekhez képest ez valamivel mérsékeltebb volt. Grönland középső-északi részén az elmúlt ezer év legmelegebb évtizedét mérték 2001 és 2011 között.
A grönlandi jégtakaró teljes elolvadása hosszú folyamat, amely nagyjából 1000 évig tarthat a jelenlegi felmelegedési ütem mellett. mert a Grönlandot borító, átlagosan 1,5 kilométer vastag a jég.
A grönlandi hideg folt (cold blob) mérete és intenzitása jelentős szezonális ingadozást mutat. A hideg folt intenzitása és kiterjedése télen, különösen februárban éri el a csúcsát. A lehűlés mértéke akár a 0,9 °C-ot is elérheti az 1900-as bázis évhez képest.De nyáron szinte eltűnik, meglepő módon nyáron, augusztusban a folt összezsugorodik vagy teljesen megsemmisül a felszín melegedése miatt, ahol a víz kevésbé melegszik, mint máshol, de nem feltétlenül marad hidegebb az átlagnál.
A folt méretét és fennmaradását több folyamat egyensúlya szabályozza, a légkör nyáron melegíti, télen hűti. Bár a nyári gleccserolvadás sok hideg édesvizet juttat az óceánba, nem azonnal növeli a foltot, a könnyű édesvíz szét terül, és télre növeli meg a foltot. Nyáron az intenzív napsütés melegíti, és a tengerjég hiánya miatti fokozott hőelnyelés elnyomja a mélyebb rétegekből eredő hűtő hatást.Télen a folyamat megfordul, és a terület hidegebbé válik a környezeténél, a Golf-áramlat északi ágai régen folyamatosan pótolták a hőt ezen a területen. Mivel az áramlás az édesvíz-beáramlás miatt elkanyarodik.
A folt méretét és fennmaradását több folyamat egyensúlya szabályozza, a légkör nyáron melegíti, télen hűti. Bár a nyári gleccserolvadás sok hideg édesvizet juttat az óceánba, nem azonnal növeli a foltot, a könnyű édesvíz szét terül, és télre növeli meg a foltot. Nyáron az intenzív napsütés melegíti, és a tengerjég hiánya miatti fokozott hőelnyelés elnyomja a mélyebb rétegekből eredő hűtő hatást.Télen a folyamat megfordul, és a terület hidegebbé válik a környezeténél, a Golf-áramlat északi ágai régen folyamatosan pótolták a hőt ezen a területen. Mivel az áramlás az édesvíz-beáramlás miatt elkanyarodik.