A Nyugati-szelek miért tolódnak É-ra?
(2026 március)
A Magyarországon jellemzö Nyugati-szelek* övének északabbra tolódása következmény, oka a globális felmelegedés. A Kis-jégkorszakban a Nyugati szelek délebbre, a Földközi-tenger térségében is jelen voltak. Ma a trópusi légkör felmelegedésével a trópusokról induló cirkulációs cella kiterjedtebbé válik, és távolabb tolja a szubtrópusi magasnyomású övet a sarkok irányába. Mert a Nyugati-szelek az öv északi peremén kezdődnek, északabbra kényszerülnek. A sarkvidékek melegedése miatt csökken a hőmérsékleti különbség az egyenlítői és a sarkvidéki területek között a felszín közelében, de a felső légkörben (a troposzféra tetején) ez a különbség néha épp növekszik, ami megváltoztatja a futóáramlások (jet stream) helyét. A déli féltekén az ózonlyuk, az északin pedig a sarki örvény változásai is befolyásolják a nyomásviszonyokat, ami szintén a pólusok felé viszi a Nyugati-szelet, ami a Kis-jégkorszakban sokkal délebbre tolódott.
Bár a Kis-jégkorszak (kb. 1300–1850) utáni természetes felmelegedés jelen van, a kutatások szerint a természetes tényezők – mint a napsugárzás változása vagy a vulkáni tevékenység – önmagukban mindössze 10%-os ingadozást okoztak az elmúlt 150 évben, így a természetes folyamatok hatása a modern melegedésben elenyésző. A Golf-áramlat is a felmelegedéssel É-ra húzódik, de a Golf-áramlat, illetve az Atlanti Meridionális Alábukó Cirkuláció – AMOC, az utolsó 60 évben stabil volt, ingadozásuk hasonlóan csak 10% körüli volt. Az AMOC lassulására utaló hideg folt (cold blob) Grönlandtól D-re is csak szezonálisan billeg, és bár 2014–2015-ben vált látványossá, a kutatók már az 1901 és 2012 közötti adatokban is azonosították ezt a lyukat, amely az Grönlandi olvadékvíz miatt alakult ki. A jelenség intenzitása korábban 1972-74, 1984-85 és 1991-94 körül is megugrott. A hideg-lyuk a Golf áramlatot irányváltoztatásra kényszeríti É felé.
A Golf-áramlatot és a hozzá kapcsolódó atlanti áramlási rendszert (NAD) a szelek és a Coriolis erő együttesen mozgatják, de a Nyugati-szelek és a passzátszél a fő motorjai a felszíni Golf-áramlatoknak, amelyek a vizet a Mexikói-öböl felé, majd onnan északkeleti irányba tolják.
Coriolis-erő: a Föld forgásából adódó tehetetlenségi erő az északi féltekén jobbra téríti el a mozgó víztömegeket. Ez okozza, hogy az óceáni medencékben hatalmas, óramutató járásával megegyező körforgások (gyűrűk) alakulnak ki. Coriolis-erő alapvető szerepet játszik a Golf-áramlat működésében, meghatározza az áramlás irányát és szerkezetét. A Coriolis-erő miatt az áramlatok az óceáni medencék nyugati szélén (az USA keleti partja) összeszorulnak, mélyebbé és rendkívül gyorssá válnak, ezért a Golf-áramlat a világ egyik legerősebb áramlata. A szelek és a só és a hőfok miatti sűrűségkülönbség adják az energiát a víz mozgatásához. A Coriolis-erő kényszeríti az áramlatot arra a keskeny, gyors és határozott útvonalra.
A Kis-jégkorszak (kb. 1450–1850) idején a meleg Golf-áramlat meggyengült, délre szorult, a trópusokról érkező meleg víz korábban kezdett keletre, az Azori-szigetek és Dél-Európa felé kanyarodni. A Kis-jégkorszak (kb. 1300/1450–1850) idején a Norvég-áramlat is jelentősen legyengült, a lassulása kulcsszerepet játszott az Európát sújtó tartós lehűlésben.
A Norvég-áramalat melegszik, Észak-Oroszországban nagy mennyiségű jég olvad el, gyorsan csökken az albedó (https://www.britannica.com/place/Gulf-Stream)
A Kis-jégkorszak (kb. 1450–1850) idején Észak-atlanti Oszcilláció gyakran negatív fázisban volt, ami gyengébb Azori-magasnyomással és Izlandi-alacsonynyomással jár, ezek mérsékelték a passzátszeleket. Mivel a Kanári-áramlatot jelentős részben ezek a szelek hajtják, a szélrendszer gyengülése az áramlat lassulását vonta maga után.
A Kis-jégkorszak idején a globális szélrendszerek alapvető szerkezete (az irányuk) hasonló volt a maihoz, de az intenzitásuk és pontos elhelyezkedésük kiszámíthatatlanabbak és gyakran gyengébbek voltak, ami miatt a Golf-áramlat melegítő hatása is kevésbé tudott érvényesülni a kontinens belsejében. A fő különbségek:
1. A Nyugati szelek és az Észak-atlanti Oszcilláció (NAO). Az Észak-atlanti Oszcilláció (NAO) az észak-atlanti térség feletti tengerfelszíni légnyomás ingadozása. A NAO lényege két állandó légnyomási képződmény, az izlandi minimum és az azori maximum közötti különbség változása.
Pozitív fázis (+NAO): Az átlagosnál alacsonyabb nyomás Izlandnál és magasabb az Azori-szigeteknél (erős nyomáskülönbség). Hatására megerősödik a nyugati áramlás és a futóáramlás (jet stream), amely enyhe, nedves atlanti légtömegeket és ciklonokat szállít Európa északi és középső részeire. Európa északi részén enyhe és csapadékos, a déli (mediterrán) részeken szárazabb tél alakul ki.
Negatív fázis (-NAO): mindkét nyomási központ gyengébb az átlagosnál (kicsi a nyomáskülönbség). A nyugati áramlás legyengül, így a sarkvidéki hideg légtömegek könnyebben betörnek Európa belseje felé. Észak-Európában hideg, Közép-Európában gyakran havas, fagyos tél, míg a mediterrán térségben csapadékosabb időjárás jellemző.
1. A Nyugati szelek és az Észak-atlanti Oszcilláció (NAO). Az Észak-atlanti Oszcilláció (NAO) az észak-atlanti térség feletti tengerfelszíni légnyomás ingadozása. A NAO lényege két állandó légnyomási képződmény, az izlandi minimum és az azori maximum közötti különbség változása.
Pozitív fázis (+NAO): Az átlagosnál alacsonyabb nyomás Izlandnál és magasabb az Azori-szigeteknél (erős nyomáskülönbség). Hatására megerősödik a nyugati áramlás és a futóáramlás (jet stream), amely enyhe, nedves atlanti légtömegeket és ciklonokat szállít Európa északi és középső részeire. Európa északi részén enyhe és csapadékos, a déli (mediterrán) részeken szárazabb tél alakul ki.
Negatív fázis (-NAO): mindkét nyomási központ gyengébb az átlagosnál (kicsi a nyomáskülönbség). A nyugati áramlás legyengül, így a sarkvidéki hideg légtömegek könnyebben betörnek Európa belseje felé. Észak-Európában hideg, Közép-Európában gyakran havas, fagyos tél, míg a mediterrán térségben csapadékosabb időjárás jellemző.
A legfontosabb változás a Nyugati szeleket érintette, a tudósok szerint a Kis-jégkorszak leghidegebb szakaszaiban az Észak-atlanti Oszcilláció gyakran tartósan negatív fázisban volt, a Nyugati szelek gyengültek, és nem tudtak annyi enyhe, óceáni légtömeget szállítani Európa belseje felé.
A viharzónák és a csapadékot hozó Nyugati szelek délebbre, a Földközi-tenger térségében is megjelentek.
Gyakrabban alakultak ki stabil magasnyomású rendszerek Észak-Európa felett, amelyek „kizárták” az óceáni hatást, utat engedve a sarkvidéki és szibériai hideg betöréseknek.
Gyakrabban alakultak ki stabil magasnyomású rendszerek Észak-Európa felett, amelyek „kizárták” az óceáni hatást, utat engedve a sarkvidéki és szibériai hideg betöréseknek.
2. A passzátszelek és a trópusi cirkuláció
A trópusi övezetben is történtek elmozdulások: A trópusi összeáramlási zóna (ahol az északi és déli passzátszelek találkoznak) délebbre húzódott az északi félteke lehűlése idején. A tengerfelszín hőmérsékletének változásai miatt a passzátszelek intenzitása is ingadozott, ami befolyásolta a trópusi csapadékeloszlást.
3. A hajtóerők változása, ma a globális felmelegedés mozgatja a változásokat, akkoriban az alacsonyabb naptevékenység: a Maunder-minimum idején kevesebb energia érte a légkört.
Fokozott vulkanizmus: a nagy kitörések hamuja visszaverte a napfényt, ami megváltoztatta a szárazföldek és óceánok közötti hőmérsékleti kontrasztot, gyengítve például a monszunokat és módosítva a szelek járását.
A trópusi övezetben is történtek elmozdulások: A trópusi összeáramlási zóna (ahol az északi és déli passzátszelek találkoznak) délebbre húzódott az északi félteke lehűlése idején. A tengerfelszín hőmérsékletének változásai miatt a passzátszelek intenzitása is ingadozott, ami befolyásolta a trópusi csapadékeloszlást.
3. A hajtóerők változása, ma a globális felmelegedés mozgatja a változásokat, akkoriban az alacsonyabb naptevékenység: a Maunder-minimum idején kevesebb energia érte a légkört.
Fokozott vulkanizmus: a nagy kitörések hamuja visszaverte a napfényt, ami megváltoztatta a szárazföldek és óceánok közötti hőmérsékleti kontrasztot, gyengítve például a monszunokat és módosítva a szelek járását.
*A Nyugati szelek
A Nyugati szelek a Föld mérsékelt égövének uralkodó légáramlatai, amelyek mindkét féltekén a 35. és 65. szélességi fokok között fújnak. Ahogy a nevük is mutatja, jellemzően nyugatról kelet felé mozgatják a légtömegeket.
1. Kialakulásuk oka
A trópusokról a sarkok felé áramló meleg levegő a Coriolis-erő hatására az északi féltekén jobbra (kelet felé), a délin balra (szintén kelet felé) térül el, ez hozza létre a folyamatos nyugatias irányt.
2. Szerepük az időjárásban
A Nyugati szelek szállítják az óceánok felől a nedves és enyhe légtömegeket a kontinensek belseje felé. Európa (és Magyarország) csapadékának és viszonylag enyhe telének ez a fő forrása. A mérsékelt övi ciklonok és frontok ezen a „sztrádán” haladnak nyugatról keletre.
Jet Stream (Futóáramlás): a nyugati szelek zónájának felső rétegeiben (kb. 10 km magasan) fújnak a rendkívül gyors sugáráramlatok, amelyek alapvetően meghatározzák a napi időjárást és a repülési útvonalakat.
3. Különbség a két félteke között
Északi félteke: Itt a sok hegység és kontinens (Eurázsia, Észak-Amerika) megtöri a szelek útját, ezért iránya és ereje változékonyabb.
Déli félteke: Mivel itt alig van szárazföld, a szelek akadálytalanul felgyorsulnak. Ezt a tengerészek jól ismerik, innen erednek a hírhedt elnevezések:5. A klímaváltozás megváltoztatja a Nyugati szelek és a hozzájuk kapcsolódó futóáramlások (jet stream) működését.
1. Kialakulásuk oka
A trópusokról a sarkok felé áramló meleg levegő a Coriolis-erő hatására az északi féltekén jobbra (kelet felé), a délin balra (szintén kelet felé) térül el, ez hozza létre a folyamatos nyugatias irányt.
2. Szerepük az időjárásban
A Nyugati szelek szállítják az óceánok felől a nedves és enyhe légtömegeket a kontinensek belseje felé. Európa (és Magyarország) csapadékának és viszonylag enyhe telének ez a fő forrása. A mérsékelt övi ciklonok és frontok ezen a „sztrádán” haladnak nyugatról keletre.
Jet Stream (Futóáramlás): a nyugati szelek zónájának felső rétegeiben (kb. 10 km magasan) fújnak a rendkívül gyors sugáráramlatok, amelyek alapvetően meghatározzák a napi időjárást és a repülési útvonalakat.
3. Különbség a két félteke között
Északi félteke: Itt a sok hegység és kontinens (Eurázsia, Észak-Amerika) megtöri a szelek útját, ezért iránya és ereje változékonyabb.
Déli félteke: Mivel itt alig van szárazföld, a szelek akadálytalanul felgyorsulnak. Ezt a tengerészek jól ismerik, innen erednek a hírhedt elnevezések:5. A klímaváltozás megváltoztatja a Nyugati szelek és a hozzájuk kapcsolódó futóáramlások (jet stream) működését.
5.1. A futóáramlás hullámzása (Meanderezés): a nyugati szeleket a sarkvidék és az Egyenlítő közötti hőmérséklet-különbség hajtja. Mivel az Északi-sarkvidék sokkal gyorsabban melegszik, mint a bolygó többi része, ez a különbség csökken, ezért a jet stream „ellazul”, lassul és hatalmas kanyarokat (hullámokat) ír le. A kanyarokban az időjárási rendszerek (pl. hőhullámok vagy esőzések) napokra vagy hetekre „beakadhatnak” egy helyen, ami tartós aszályt vagy villámárvizeket okoz.
5.2. Északabbra tolódás: A megfigyelések és a modellek szerint ma a nyugati szelek övezete mindkét féltekén a pólusok felé tolódik.
Déli félteke: A szelek az Antarktisz felé húzódnak és erősödnek, ami megváltoztatja az óceáni áramlatokat és csökkenti az óceán szén-dioxid-elnyelő képességét.
Északi félteke: Az északabbra tolódó viharzónák miatt a mediterrán térség (pl. Olaszország, Spanyolország) szárazabbá válik, míg Észak-Európa csapadékosabbá.
5.3. Szélsőségesebb széllökések: Miközben az átlagos szélsebesség sok helyen csökkenhet, a viharokhoz és frontokhoz kapcsolódó széllökések ereje nő. Magyarországon is megfigyelhető, hogy egyre gyakrabban dőlnek meg a széllökési rekordok a betörő hidegfrontok mentén.
5.4. Hatás Magyarországra, ami a Nyugati szelek zónájában fekszik, így a jet stream hullámzása közvetlenül érint minket, ha a hullám tőlünk nyugatra „felkanyarodik”, tartós, Afrikából érkező hőhullámokat kapunk.
Ha a hullám „lecsap”, váratlan és extrém betörő hideget vagy kora tavaszi fagyokat tapasztalunk.
Déli félteke: A szelek az Antarktisz felé húzódnak és erősödnek, ami megváltoztatja az óceáni áramlatokat és csökkenti az óceán szén-dioxid-elnyelő képességét.
Északi félteke: Az északabbra tolódó viharzónák miatt a mediterrán térség (pl. Olaszország, Spanyolország) szárazabbá válik, míg Észak-Európa csapadékosabbá.
5.3. Szélsőségesebb széllökések: Miközben az átlagos szélsebesség sok helyen csökkenhet, a viharokhoz és frontokhoz kapcsolódó széllökések ereje nő. Magyarországon is megfigyelhető, hogy egyre gyakrabban dőlnek meg a széllökési rekordok a betörő hidegfrontok mentén.
5.4. Hatás Magyarországra, ami a Nyugati szelek zónájában fekszik, így a jet stream hullámzása közvetlenül érint minket, ha a hullám tőlünk nyugatra „felkanyarodik”, tartós, Afrikából érkező hőhullámokat kapunk.
Ha a hullám „lecsap”, váratlan és extrém betörő hideget vagy kora tavaszi fagyokat tapasztalunk.