Klímamérnökség (geoengineering)
(2025 november)
Abstract: The goal of geoengineering is to stop global warming using active measures; it is the science of the future. The term already encompasses several methods: artificial cloud generation and reducing solar radiation with umbrellas. Carbon dioxide removal is a technique that removes carbon dioxide from the atmosphere, but it is considered an ineffective way to mitigate climate change because global warming will already be 1.5°C by 2025, and the method will not work. Several methods are used to increase albedo, such as spraying sulfate aerosols into the stratosphere. Proposed glacier geoengineering methods include regional or local solar radiation management and thinning cirrus clouds to allow more heat to escape. Expectations regarding carbon dioxide reduction are clearly not being met, and according to the new IEA scenario, oil consumption will increase by 13% untill 2050, which is why the era of active geoengineering has arrived. Ede Teller already proposed it, and now Elon Musk may make it happen: using controllable sunshades -which drought and water shortages are already forcing today- to regulate the amount of sunlight reaching the Earth.
A geoengineering (klímamérnökség, vagy az éghajlati beavatkozások tudománya, https://www.geoengineeringmonitor.org/what-is-geoengineering) a Föld éghajlati rendszerébe történő beavatkozási módszerek tudománya, amelyek célja ma a felmelegedés megállítása, a jövő tudománya. A kifejezés már több módszer együttese: a mesterséges felhőgenerálás, a napsugárzás-csökkentés (SRM). A beavatkozásról időszerű beszélni két okból legalább, először a széndioxid kivonás kis mértékű, és így hatástalan. A globális hőmérséklet előrejelzésében pedig fordulat történt: a legvalószínűbb forgatókönyv szerint* az olajfelhasználás a csökkenés helyett kb. 13%-al nőni fog 2050-re, és a globális felmelegedés legalább 2 - 2.5 Celsius fok lesz az ipari korszak éveihez viszonyítva, továbbá Európában további 1 - 1.5 fokkal, azaz min. 3 fokkal több lesz 2050-ben (https://www.iea.org/reports/world-energy-outlook-2025/current-policies-scenario).
A szén-dioxid-eltávolítás olyan technika, mellyel eltávolítják a szén-dioxidot a légkörből, a klímaváltozás mérséklésének nem hatékony formájának tekintik, mert a felmelegedés 2025-ben már 1.5 C fok, a módszer nem vált be. A számítógépes modellek szerint a légköri CO₂ koncentráció a jelenlegi kibocsátási szint fenntartása mellett 2100-ra meghaladhatja a 700 ppm-et. Ha a kibocsátásokat drasztikusan csökkentenénk, a koncentráció stabilizálódhatna 450–500 ppm körül.
Három fontos állítás: 1. A levegőből történő széndioxid kivonás elhanyagolható mértékű,
2. A zéró kibocsátás teljesíthetetlen,
3. A széndioxid témára rátelepedett egy É-Európai zöld lobby, amelyik ebből él, és
nem hagyja érvényesülni**** a további lehetséges geomérnöki védekezéseket a felmelegedés, a D-i szárazság ellen.
A COP30 klímakonferenciára 2025 november 10. és 21. között kerül sor a brazíliai Belémben, és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) résztvevői számára, vagyis több mint 190 ország politikusai, tudósai, cégvezetői, és civil szakértői, a világ vezetői azonban már november 6–7-én, a konferenciát nyitó csúcstalálkozóra összegyűltek. Több jelentés szerint a 1,5 fokos cél elérhetetlennek látszik sőt, jelenleg a 2 fokos cél teljesítése is csak álom. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai szerint 2024-ben a felmelegedés mértéke már 1,55 fok volt, a fő felelősnek tartott emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás pedig új rekordra emelkedett. Vilmos brit trónörökös előadásában hangsúlyozta, hogy "az emberiség fordulóponthoz érkezett, amelynél bátorságra, együttműködésre és szilárd elköteleződésre van szükség bolygónk jövője érdekében". Veszélyesen közeledünk a világ kritikus kibillenéséhez. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) e héten közzétett jelentése szerint a világ kormányai által publikált nemzeti fenntarthatóság tervek 2,3–2,5 Celsius-fokos melegedéshez vezet.
Az éghajlat-beavatkozások tudománya
A napsugárzás-módosítás célja a globális felmelegedés csökkentése azáltal, hogy a napfény (napsugárzás) egy kis részét visszaverik a Földről az űrbe magasan elhelyezett tükrökkel, felhőkkel, albedó növelésnek is nevezik, pl. a sarki és alpesi jég olvadásának lassítására irányuló beavatkozások is ebbe a kategóriába tartoznak. Számos módszert tartalmaznak, például szulfátaeroszolok permetezését a sztratoszférába, valamint a felhők és jégfelületek módosítását, hogy azok jobban visszaverjék a napfényt. A javaslatok között szerepel a biomassza elégetése, és a felszabaduló szén-dioxid megkötése, az óceán vassal való kezelése, a planktonvirágzás létrehozására.
Léteznek különféle hasonló időjárás-módosító technikák, például a felhőfehérítés, amelyek célja az időjárás és a csapadékminták megváltoztatása anélkül, hogy lényegesen megváltoztatnák az éghajlatot. Számos geomérnöki és időjárás-módosító módszer között átfedés van, és az időjárás-módosító technológiák fontos lehetőségek a szárazság elleni védekezésben. A klímamérnöki javaslatok a klíma lokális és globális szintű manipulálására irányuló erőfeszítéseket is jelentik. Jelentős tudományos szervezetek vizsgálják a geoengineering lehetőségeit, kockázatait és irányítási igényeit, beleértve az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiáját, az angol Királyi Társaságot, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét (UNESCO),] és a Világ Éghajlatkutatási Programját, sajnos minden látható eredmény nélkül, pedig a globális felmelegedés folytatódik, 2050-re másfél fokról (2025) 2 -2.5 °C fokra.
2025-ben már másfél °C fok volt. 1910 és 2025 a melegedés: 0.152 C fok/dekád
Nyírfa elterjedtsége jelzi a sivatagosodás határát D-en**
Klímamérnöki módszerek
Szén-dioxid eltávolítása (CDR): a légkörből, és tartós tárolása geológiai, szárazföldi vagy óceáni tárolókban, az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló stratégiák nem hatékony eleme*. A szárazföldi módszerek közé tartozik az erdőtelepítés, az erdőtelepítés, a talajban szenet megkötő mezőgazdasági művelések (szén-dioxid-gazdálkodás), a szén-dioxid-leválasztással és tárolással kombinált bioenergia, valamint a közvetlen levegőből történő leválasztás. Ha óceánokat és más víztesteket használnak tárolásra, óceántrágyázásnak, óceáni lúgosságnövelésnek, vizes élőhelyek helyreállításának és kék szén-dioxid-megközelítéseknek is nevezik.
Napsugárzás-módosítás: ballonnal, repülőgéppel szulfátaeroszolokat juttatnak a sztratoszférába. A napsugárzás-módosítás (SRM, vagy nap-geoengineering) a globális felmelegedés csökkentésére irányuló aktív módszer, mely a Földről az űrbe visszaverődő napfény mennyiségének növelésére irányul. A legtöbbet kutatott SRM-módszer a sztratoszférikus aeroszol befecskendezés (SAI), amelynek során apró, fényvisszaverő részecskéket juttatnának a felső légkörbe a napfény visszaverése érdekében. Más megközelítések közé tartozik a tengeri felhőkifényesítés (MCB), amely növeli a felhők fényvisszaverő képességét az óceánok felett, vagy sok űrnapellenző vagy űrtükör építése a Földre jutó napfény mennyiségének csökkentése érdekében.
Jég-geomérnökség: a gleccserek, jégtakarók és tengeri jég elvesztésének lassítására összpontosítanak a sarki régiókban és az alpesi területeken. A jég-albedó csökkenése,a felgyorsult gleccserek áramlása és az örökké fagyott metán felszabadulása – felerősíthetik a klímaváltozást és éghajlati fordulópontot idéznek elő*.
A javasolt gleccser-geoengineering módszerek közé tartozik a regionális vagy helyi napsugárzás-kezelés, a pehelyfelhők ritkítása, hogy több hő távozhasson, valamint mechanikai vagy mérnöki szerkezetek alkalmazása a jégmennyiség stabilizálására. A vizsgált konkrét stratégiák közé tartozik a sarki régiókra összpontosító sztratoszférikus aeroszol befecskendezés, a tengeri felhők kivilágosítása, a felszíni albedó módosítása fényvisszaverő anyagokkal, a jég alatti fagyás elősegítése. A gleccser-geoengineering a korai kutatási szakaszban van, és számos javaslat jelentős technikai megvalósítási kihívással néz szembe. A szakértők óvatosságra intenek, hogy ezeknek a módszereknek a hatékonysága még nem biztos, nem kívánt mellékhatások lehetségesek.
1. A felszín albedójának növelése, 2. a tengeri felhők albedó növelése, 3. A sztratoszférába aeroszol részecskék feljuttatása
5. a cirruszfelhők mennyiségének csökkentése (https://en.wikipedia.org/wiki/Solar_radiation_modification)
Megjegyzés: Európa ághajlatát az AMOC áramlat intenzitása, azaz egy É-Atlanti tengeri áramlat, aminek része a Golf-áramlat, intenzitása határozza meg. Az áramlat erősségének ingadozása okozta például az 1400-1800-as években a Kis-jégkorszakot is (EU klímatörténet részletesen pl.: https://bencsik.rs3.hu/component/content/category/744-klimamenekueltek-marpedig-vannak-es-meg-inkabb-lesznek.html?Itemid=101). Az AMOC áramlat stabilitását az alábbi képen lila színnel jelölt East Greenland Current biztosítja, a mely egy mélytengeri É-ról érkező hideg áramlat, a világ legnagyobb víz alatti vízesésével az Izlandi.szorosban. A felmelegedés miatti olvadékvíz pedig rontja az AMOC stabilitását, higítja az áramlatnak a Grönlandi-tengeren, É-n lesüllyedő részeit. Még nem ismert - szerencsénkre, vagy sem- olyan geomérnöki módszer, amivel az áramlatok intenzitását szabályozni tudnánk. Az AMOC most (2025) alig csökkenő intenzitású, de feltehetően "billenő" tulajdonságú áramlat, az intenzitása hirtelen lecsökkenhet, ami gyors és sok fokos csökkenést okozna Európa átlaghőmérsékletében. (Páros napokon az AMOC leállásával riogatnak, páratlan napokon európai hőhullámokkal riogatnak.)
A felmelegedés miatti olvadékvíz rontja az AMOC stabilitását.
,
Atlantic Meridional Overturning Circulation 
A sarki jég mennyisége folyamatosan csökken, 3-4000 km3 -nél talán stabilizálódni látszik.
A felső ábrán látható, lila színnel jelölt East Greenland Current stabilitását a jégmennyiség biztosítja.
(Forrás: https://www.arcticdeathspiral.org/, a sarki jég vastagságának becslése 2025-ig: https://psc.apl.washington.edu/research/projects/arctic-sea-
Tehát: a globális hőmérséklet 1.5 Celsius fokkal emelkedett 2025-re, és a 2050-re további kb. fél fok globális melegedés várható. Ellenőrzés: 1910 és 2025 között 0.152 C fok/dekád, 1.5 fok volt a felmelegedés, két és fél dekád alatt 2050-ig a minimum 0.38 C fok lesz, Európában további min. 1 C fok. Összesen Európában 1.5+0.38+1 = 2.88 C fok, ami kikényszeríti az aktív geomérnöki fokozatos beavatkozást.**** A geomérnökök a nemkívánatos mellékhatásokat fokozatos beavatkozással előzik meg, erről röviden (MI):
A "kísérletnövelés" (scale-up) a kémiai technológia kifejlesztésének kritikus lépése. Lényege, hogy a laboratóriumi méretben már működő kémiai folyamatot fokozatosan ipari méretre nagyítjuk, úgy hogy közben: (problémák: nagy méretekben elégtelen a hőátadás, nagy méretekben rosszabb a keveredés, eltérő hozamok. nagy méretekben a reakció sebesség eltérhet, a nagy méret technológiai határ)
- megőrizzük a kívánt termékminőséget,
- megtartjuk a folyamat biztonságát,
- optimalizáljuk a költségeket és energiafelhasználást,
- elkerüljük a reaktor- és berendezés-méretnövelés során fellépő nemlineáris hatásokat.
A legfontosabb szempontok:
1. Laboratóriumi kísérletek, Reakciómechanizmus és kinetika meghatározása ,Anyagmérleg, hozamok, selejtek, oldhatóság, fázisegyensúly, mellékreakciók 2. Félüzemi (pilot) vizsgálatok, 1–1000 literes tartomány
3. Kísérletnövelés, kémiai technológia fejlesztés végleges méretre.
4. Amennyiben a végleges méret technológiai határt jelent, akkor megosztott műveleti egységeket építünk.
A geomérnököknél is a kisérleti szakaszban, vagy a technológiai határon több kisebb, azonos méretű (mennyiségű beavatkozást) berendezést építenek.
.
*Az olajfogyasztás nem fog csökkenni, még stagnálni sem, hanem a jelenlegi feltételeket alapul véve 13 százalékkal növekszik 2050-ig, ami fordulópont, gyorsulni fog a felmelegedés, a 2025-ben mért globális 1,5 °Cfokról 2 fokra. A párizsi székhelyű IEA, a Nemzetközi Energiaügynökség --melynek előrejelzéseit világszerte referenciaként használják a kormányok és az energiaipari vállalatok – úgy látja, hogy az olajfogyasztás a jelenlegi feltételeket alapul véve 13 százalékkal növekedni fog 2050-ig (https://www.bloomberg.com/news/articles/2025-11-12/iea-reinstates-bullish-oil-demand-growth-scenario-in-key-report, https://www.origo.hu/gazdasag/2025/11/koolaj-igeny-novekedes-iea-opec). Az IEA friss jelentése (2025) hangsúlyváltásnak tekinthető. A szervezet már szeptemberben azt jelezte, hogy az igények kiszolgálása miatt dollármilliárdokat kell befektetni új kőolaj- és földgázkészletek feltárásába és kitermelésébe – emiatt rengeteg támadást is kapott, főként azért, mert szakmai álláspontja nehezen összeegyeztethető a klímacélok elérésével.
A Bloomberg összefoglalójában kitér rá, hogy az IEA friss előrejelzése abba a trendbe illeszkedik, amit a nagy olajvállalatok egy ideje megjelenítenek a kereslet várható emelkedésére vonatkozóan. Például szeptemberben a BP visszavonta azon előrejelzését, ami szerint a kőolajfogyasztás már idén elérheti csúcspontját. Míg a világ egyes részein (Kína, Európa egyes országai) viszonylag gyors tempóban halad az elektromos autók elterjedése, máshol csak az IEA szerint erős politikai támogatással lehetne fordítani. Ennek híján viszont marad a hagyományos meghajtások használata.
A jelenlegi feltételeket alapul vevő forgatókönyv szerint a globális olajfogyasztás napi nagyjából 100 millió hordóról 113 millióra emelkedik 2050-re, miközben az elektromos járművek részesedése a teljes globális autóeladásokból 2035 után nagyjából stagnálni fog. Az olajkeresletet főként a feltörekvő piacokon és a fejlődő gazdaságokban a közúti közlekedésben, a petrolkémiai alapanyagokban és a légi közlekedésben való fokozott felhasználás hajtja majd. Ugyanakkor a szél- és napenergia felhasználásának növekedése lassabb ütemű lesz, ami a földgázfelhasználás növekvő felhasználását vetíti előre.
Az IEA szerint „a nagyobb kereslet gyorsabban felemészti a felesleges olaj- és LNG-kínálatot”, ami 2035-re körülbelül 90 dollárra emeli az olajárakat hordónként. A kereslet kielégítése nagyjából napi 25 millió hordónyi új projektet, valamint a jelenleg szankciókkal sújtott termelők által nyújtani képes ellátást igényelné. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) a bécsi székhelyű titkársága napi 890 000 hordóval emelte a nem OPEC- és nem OPEC+ országok kitermelésére vonatkozó becslését a negyedévben, amelynek több mint felét az Egyesült Államok termelésnövekedése magyarázza.
Az OPEC szerint az IEA ezzel „találkozott a valósággal”, vagyis a szervezet szerint arra, hogy az IEA korábbi előrejelzései az olajkereslei növekedés megállásáról és aztán a csökkenésről nem voltak megalapozottak. Így bár a szervezet rövid távon a túlkínálati helyzetre készül, ha a 2050-ig szóló prognózisra tekintünk, a kőolajtermelő országok a növekvő igényekre feltehetően a kitermelés növelésével válaszolnak majd közép- és hosszútávon.
**A sivatagosodás elleni küzdelem eszközei (MI)
A sivatagosodás elleni küzdelem víz nélkül is lehetséges: eszközei a talajvédelem, növénytakaró fenntartása és a helyi ökológiai egyensúly megőrzése.
A vízhiányos területeken is vannak hatékony módszerek az elsivatagosodás megfékezésére, az eszközök nem közvetlen vízpótlásra épülnek, hanem a vízmegtartásra, talajvédelemre és ökológiai stabilitásra.
Talajvédelem és szervesanyag-gazdálkodás
Szervesanyag visszajuttatása: Komposzt, zöldtrágya, mulcsozás segít megőrizni a talaj nedvességét és szerkezetét.
Szervesanyag visszajuttatása: Komposzt, zöldtrágya, mulcsozás segít megőrizni a talaj nedvességét és szerkezetét.
Minimális talajbolygatás: A forgatás nélküli gazdálkodás csökkenti a talaj kiszáradását és humuszveszteségét.
Szél elleni védelem: Fasorok, sövények, takarónövények csökkentik a szél okozta talajeróziót.
Növénytakaró fenntartása
Takarónövények alkalmazása: Egész évben zölden tartják a talajt, csökkentik a párolgást és javítják a talajszerkezetet.
Takarónövények alkalmazása: Egész évben zölden tartják a talajt, csökkentik a párolgást és javítják a talajszerkezetet.
Őshonos, szárazságtűrő fajok telepítése: Ezek kevesebb vizet igényelnek, mégis stabil ökológiai rendszert építenek ki.
Infrastruktúra és tájhasználat
Vízvisszatartó mikrostruktúrák: Teraszok, árkok, gátak, amelyek lassítják a csapadék elfolyását, még kis mennyiségű eső esetén is.
Vízvisszatartó mikrostruktúrák: Teraszok, árkok, gátak, amelyek lassítják a csapadék elfolyását, még kis mennyiségű eső esetén is.
Talajfedés és mulcsozás: Megakadályozza a párolgást, védi a talajt a hőingadozástól.
A talaj szikesedésének fő okai a természeti tényezők (sós talajvíz, sós altalajrétegek, geológiai viszonyok) és az emberi tevékenységek (sós vizű öntözés, nem megfelelő vízelvezetés, intenzív mezőgazdaság). A tényezők a víz párolgásával a sókat a talaj felső rétegeibe juttatják, ahol felhalmozódnak és megváltoztatják a talaj szerkezetét.
Természeti okok a sós talajvíz és altalaj: a felszín közeli, sós vizű talajvíz a leggyakoribb ok, különösen Magyarországon, a hidrológiai és geológiai adottságok miatt.
Talajanyag összetétele: A talaj eredeti ásványi anyaga is tartalmazhat olyan oldható sókat, amelyek a talaj bomlása során válnak szabaddá.
Emberi tevékenységek, az öntözés is: Sós (magas sótartalmú) ivóvízzel, szennyvízzel vagy ipari szennyvízzel történő öntözés közvetlenül juttatja a sókat a talajba.
Vízelvezetés hiányosságai: A nem megfelelő lecsapolás, szigetelés nélküli csatornák vagy tározók szivárgása miatt megemelkedhet a talajvízszint, ami sófelhalmozódáshoz vezet.
Intenzív mezőgazdaság: Az alacsony vízáteresztő képességű területeken, ahol korlátozott a sók kimosódása, a trágyák vagy más adalékok használata is hozzájárulhat a sófelhalmozódáshoz.
Természeti okok a sós talajvíz és altalaj: a felszín közeli, sós vizű talajvíz a leggyakoribb ok, különösen Magyarországon, a hidrológiai és geológiai adottságok miatt.
Talajanyag összetétele: A talaj eredeti ásványi anyaga is tartalmazhat olyan oldható sókat, amelyek a talaj bomlása során válnak szabaddá.
Emberi tevékenységek, az öntözés is: Sós (magas sótartalmú) ivóvízzel, szennyvízzel vagy ipari szennyvízzel történő öntözés közvetlenül juttatja a sókat a talajba.
Vízelvezetés hiányosságai: A nem megfelelő lecsapolás, szigetelés nélküli csatornák vagy tározók szivárgása miatt megemelkedhet a talajvízszint, ami sófelhalmozódáshoz vezet.
Intenzív mezőgazdaság: Az alacsony vízáteresztő képességű területeken, ahol korlátozott a sók kimosódása, a trágyák vagy más adalékok használata is hozzájárulhat a sófelhalmozódáshoz.
(Érdekesség: ismertes, hogy a Nílus-völgy termékenységét a Nílus július közepén történt áradásainak szerves anyag tartalma okozta, de a Nílus vándorolt és vállasodott, ezért É-ra vándoroltak. Az Eufrátesz is változtatta a medrét, de ott a szikesedés is a városok elvándorlását okozta.)
***
A szén-dioxid várható mennyiségének előrejelzései matematikai modellekkel (MI válasz)
A modellek figyelembe veszik az emberi kibocsátásokat, az óceánok és erdők elnyelő képességét, valamint a gazdasági forgatókönyveket.
A modellek figyelembe veszik az emberi kibocsátásokat, az óceánok és erdők elnyelő képességét, valamint a gazdasági forgatókönyveket.
Numerikus légköri modellek: A légköri áramlások és a szennyezőanyagok tulajdonságai alapján számítják ki a CO₂ koncentráció időbeli változását.
Energia- és gazdasági modellek (TIMES, HU-TIMES): Az energiaszektor kibocsátásait és technológiai változásait vizsgálják, különböző politikai forgatókönyvek hatásait modellezve.
Talaj–növényzet–légkör modellek: A bioszféra és a légkör közötti CO₂ áramokat elemzik, például a növényzet fotoszintézisének és a talaj légzésének hatását.
A modellekből készített ábrák általában:
Idősorokat mutatnak (ppm értékek növekedése az időben).
Forgatókönyveket ábrázolnak (pl. „business as usual” vs. „csökkentett kibocsátás”).
Regionális különbségeket szemléltetnek (pl. Európa vs. globális átlag).
Kölcsönhatásokat jelenítenek meg (óceán savasodása, erdők elnyelő képessége).
A számítógépes modellek szerint a légköri CO₂ koncentráció a jelenlegi kibocsátási szint fenntartása mellett 2100-ra meghaladhatja a 700 ppm-et.
Mérséklési forgatókönyvekben, ha a kibocsátásokat drasztikusan csökkentenénk, a koncentráció stabilizálódhat 450–500 ppm körül.
Európában a szén-dioxid előrejelzéseket az IPCC modellek és az EU saját klímapolitikai forgatókönyvei alapján készítik. Az ábrák azt mutatják, hogy a jelenlegi intézkedések mellett a kibocsátás fokozatosan csökken.
Európai szén-dioxid előrejelzések:
IPCC Interactive Atlas: részletes térképes és grafikonos előrejelzéseket ad Európára, különböző hőmérséklet-emelkedési szcenáriók mellett.
ECMWF (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts): numerikus modellek, amelyek a légköri CO₂ koncentrációt és klímahatásokat mutatják.
EU rendeletek és stratégiák: például a 2024/3012-es rendelet, amely a tartós szén-dioxid-eltávolítás és karbongazdálkodás tanúsítási keretrendszerét hozta Előrejelzett trendek
Az EU kibocsátása globálisan csökkenő, de még mindig jelentős a világ összkibocsátásához képest.
Az IPCC forgatókönyvek szerint, ha Európa teljesítené a vállalásait, a CO₂ koncentráció stabilizálódhat 450–500 ppm körül, míg globális szinten a „business as usual” pálya 700 ppm fölé vezetne.
Regionális bontásban az Észak-, Dél-, Nyugat- és Kelet-Európa eltérő kibocsátási trendjei.
Kibocsátás-megoszlás az iparágak (energia, közlekedés, ipar) szerinti bontásban.
Ha a világ többi részén a globális koncentráció tovább nő, és Európa erőfeszítései önmagukban nem elegendőek.
Forrás: ECMWF modellek; IPCC Interactive Atlas
Eloszlás: ECMWF modell, az arányok sokat mondóak (https://charts.ecmwf.int/products/carbon-dioxide-forecasts?base_time=)
****
Vita a geomérnöki beavatkozásokról: Jansen Hansen (https://index.hu/tudomany/2024/09/16/james-hansem-michael-e-mann-eghajlatvaltozas-ippc-geomernokseg-napfeny-visszatukrozes-masfel-fok-globalis-felmelegedes/) nem lát más megoldást a végzetes forgatókönyv elkerülésére, mint a Föld „kifényesítését”, azaz a napfény visszaverését a felhők fehérebbé tételével, vagy fényvisszaverő részecskék légkörbe juttatásával. Más szóval hogy lehűtsük a Földet, csökkenteni kell a beérkező napfényt (és meleget), ha nem akarunk globális gazdasági, társadalmi zűrzavart. Az amerikai éghajlattudós elsők között kongatta meg a vészharangokat. Nem kis részben Hansen kutatásainak köszönhető, hogy az első Éghajlati Világkonferencián, 1979-ben búcsút mondtak a fenyegető jégkorszaknak (akkoriban még globális lehűlés miatt pánikolt a fél világ), és az akkor még csak maroknyi tudós megegyezett, hogy inkább a globális felmelegedés okait érdemes kutatni. Ez a konferencia volt az első, ami áttekintést tudott adni az ember okozta klímaváltozás kockázatairól.
Nevéhez fűződik a föld első globális hőmérsékleti elemzése (1981). 1981-től a NASA Goddard (űrkutató) Intézetének igazgatója lett. 1988-ban személyesen hívta fel az USA kongresszusának figyelmét a felmelegedés veszélyeire. 1988 volt az az év, amikor először lehetett kijelenteni: a mérések kezdete óta (1880) nem volt még ilyen magas a földfelszín globális átlaghőmérséklete. „Global Warming Has Begun” – jelentette ki a híres mondatot Hansen, és a lapok vezető anyagban számoltak be egy új korszak kezdetéről.
Michael E. Mann amerikai kutató, az éghajlattudomány egy másik titánja, az IPCC-jelentések egyik vezető tudósa ezzel szemben határozottan állítja, hogy a napsugárzás nagyszabású mesterséges visszaverése rendkívül veszélyes és hazardőr akció lenne. Egy kétségbeesett lépés, amelyet az a tévedés motivál, hogy sokkal gyorsabb és nagyobb felmelegedés várható, mint amit a jelenlegi legfejlettebb éghajlati modellek (és az IPCC) előre jeleznek. Úgy véli, Hansen eltúlozza a globális felmelegedés mértékét, de hozzáteszi, hogy ezt annak ellenére mondja, hogy kevés tudóst tisztel annyira, mint Hansent, aki számára és generációja számára egy hős, és meg kellett volna kapnia az éghajlattudományhoz való alapvető hozzájárulásért odaítélt fizikai Nobel-díjat 2021-ben.
(Hansen helyett Syukuro Manabe (USA) és Klaus Hasselmann (Németország) nyerték el a föld éghajlatának fizikai modellezéséért és a globális felmelegedés előre jelzéséért végzett munkájukért.) A Mann és Hansen közötti vita valójában arról szól, hogy az üvegházhatású gázok csökkentése (a kibocsátások drasztikus visszafogása és a kiengedett káros gáztömegek végleges eltávolítása a légkörből) önmagában elegendő-e ahhoz, hogy a felmelegedés ne érje el a gazdasági és társadalmi stabilitást veszélyeztető szintet.
Mann szerint elegendő. Ha a károsanyag-kibocsátás 2050-re elérné a nettó nullát, akkor egy-két évtizeden belül a föld felszíni átlaghőmérséklete az akkori értéken stabilizálódni fog, ezen az optimista IPCC-ortodoxián alapul minden mai zöldkezdeményezés és -politika.
Hansen viszont meg van győződve róla, hogy az éghajlat érzékenyebb az üvegházhatású gázokra, mint eddig gondolták. Az IPCC becslése szerint a légköri szén-dioxid megkétszerezése 3 Celsius-fokkal emelné meg a földfelszín hőmérsékletét. Hansen számításai szerint 4,8 fokkal. Úgy véli,
az üvegházhatású gázok (leginkább a szén-dioxid) sokkal tovább fejtik ki melegítő hatásukat, ezért drasztikusabb beavatkozásra van szükség. Méghozzá azonnal. Tekinthetnénk ezt a vitát egy pusztán mindennapos tudományos nézeteltérésnek is, ha nem az IPCC előrejelzésére alapulnának a mostani világpolitikai és -gazdasági zöldprogramok, végső soron az emberi civilizáció erőfeszítései.
A Hansen által sürgetett, a napfény visszaverésére irányuló buzgalmat szoláris geomérnökösködésnek (geoengineering) hívják. A brit természettudományos akadémia (Royal Society) definíciója szerint ez a földi éghajlat nagyszabású technológiai manipulációját jelenti, és már jó ideje komolyan veszik tudományos körökben. A Harvard Egyetem tudósai például hófehér krétaport juttatnának tíz kilométer feletti magasságokba. Már neki is álltak volna a porhintésnek, de végül nem engedélyezték az első éles tesztet. A Microsoft egykori ügyvezetője, Nathan Myhrvold kén-dioxid-molekulák millió tonnáit álmodta a sztratoszférába, amit egy 25 kilométer hosszú, 30 centiméter átmérőjű (héliummal töltött ballonokkal felemelt) tömlőkön juttatna fel, hogy szétterjedve tompítsák a napsugarak erejét – hasonlóan, mint a nagyobb vulkánkitöréseknél lenni szokott. Szerinte 150 millió dollárból meg lehetne oldani az egész északi félteke felmelegedésének égető kérdését. De gondolkodnak pillekönnyű, hatvan centiméteres tükrök millióinak égbe küldésében is. A fényvisszaverő mezőnyben versenyez még a timföld (alumínium-oxid), a gyémánt és a naptejekben található titán-dioxid is. Külön utakon járnak a felhőfehérítők. Ők felhőképző kondenzációs magként konyhasót szórnának a levegőbe. Végül is alaposan megsóznák az eget, hogy az felhősebb legyen (még ha a sótlanok fanyalognak is brilliáns ötleten). Vannak, akik vasreszelékkel töltenék meg az óceánokat, hogy elősegítsék a fotoszintetizáló planktonok, algák elszaporodását. A fotoszintézishez, mint tudjuk, légköri szén-dioxidra van szükség. Ráadásul amikor az apró növények elpusztulnak, lesüllyednek az óceán fenekére, kapásból megoldva a nemkívánatos szén-dioxid tárolását is.
"Mint a vitából is látszik, még azt sem tudjuk pontosan, mennyi ideig fejtik ki hatásukat a légkörbe eregetett üvegházhatású gázok. Hogy (a remélt hűtésen kívül) mit okozhat még, milyen folyamatokat indíthat be a magasban a sok tonnányi krétapor, konyhasó vagy kén-dioxid, arról pedig halvány gőze sem lehet senkinek. Így gondolja az a hatvan tudós is, akik nyílt levelet intéztek a világ kormányaihoz és az ENSZ-hez, hogy mindörökre szüntessék be azokat a kísérleteket, amelyek különféle anyagokkal megszűrnék a földre érkező napfényt. És tegyenek tiltólistára minden hasonlóan holdkóros elképzelést...." (! Megj.: A BME-en, ELTE én- tanított módszerek léteznek az elképzelések fokozatos megvalósítására: kíséréletnövelésnek nevezik!)
A The Lancet tudományos folyóirat októberi jelentése szerint a klímaváltozás által súlyosbított, hőséghez köthető halálozások éves száma megközelíti az 550 ezret. A jelentés további évi 150 ezer halálesetet köt a légszennyezéshez – amelyet gyakran a fosszilis tüzelőanyagok égetése, illetve a súlyosbodó erdőtüzek okoznak. Az ENSZ-ügynökségek augusztusi becslése szerint a világ népességének mintegy fele, vagyis több mint 3,3 milliárd ember már most is küzd a növekvő hőséggel.