2026. május közepén az átlagos balatoni vízállás 85 cm,
és nem pótolható a Zala-folyó területéről!
Mélytározót kéne kialakítani a Kis-Balaton előtt?
(2026 május)
A Balaton vízállásából már 25–35 cm víz hiányzik, 2026. május közepén az átlagos vízállás 85 cm a siófoki vízmércéhez viszonyítva. Az ilyenkor (májusban) elvárt üzemi vízszint-maximum 110–120 cm lenne, hogy legyen elegendő "tartalék" a nyári párolgási veszteségek pótlására. Április végén még 88 cm-t mértek, így két hét alatt 3 centimétert csökkent a vízszint. Jelentős csapadék nélkül júniusra a vízszint a 90 cm alatti tartományban marad, és a nyári hónapokban a tó természetes apadása a 30-40 centimétert elérheti. Ekkor a sekélyebb részeken (pl. Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő) a vízpart jóval beljebb húzódhat, és a megszokottnál is többet kell majd gyalogolni a mélyebb vízig. A Sió-zsilipet persze zárva tartják, hogy megőrizzék a meglévő vízkészletet. Bár a Balaton víztömege sokkal nagyobb (átlagosan 3,3 méter mély), mint a Velencei-tóé, az induló vízszint 2026-ban túl alacsony. A sorozatos aszályos években tavasszal is kevés a csapadék, nagyobb tározók szükségesek.
Megj.: A Velencei-tó vízpótlása a meglévő víztározókkal (a Pátkai- és Zámolyi-víztározóval) hosszú távon nem oldható meg, -és így a Velencei-tó kiszárad-, mert bár a tározókat eredetileg éppen a Velencei-tó vízszintjének szabályozására építették az 1970-es években, ma már számos strukturális, környezeti és éghajlati akadály gátolja a működést. A Velencei-tó megmentéséhez a meglévő tározók teljes körű rekonstrukciójára és funkcióváltására (kotrás, a vízfelület csökkentése és mélyítése a párolgás ellen), valamint a vízgyűjtő területen kívüli, külső vízbázisok bevonására is van szükség. További lehetőség a Váli-völgyi vízrendszer használa. (A Duna felőli castorna ma túl költséges, a terv egy olyan modern, nyomócsöves és átemelő szivattyúrendszer építését irányozza elő, amely szükség esetén közvetlenül a Dunából képes vizet juttatni a tóba.).
Magyarországon a május és a június az év legcsapadékosabb időszaka. 2026 május közepén a Tiszától nyugatra lehullott eső mennyisége 10 és 30 milliméter között volt, de a Nyugat-Dunántúlon kisebb körzetekben 40-50 milliméter eső is volt. Az éghajlati adatok és előrejelzések alapján várható havi csapadékösszeg májusban átlagosan 60–75 mm, június általában a legcsapadékosabb hónapunk, 60–90 mm közötti összeggel. Az előrejelzések 2026 júniusára mérsékeltebb, 38 mm körüli átlagot jósolnak. Figyelembe kell venni a várható erős felmelegedést is (globálisan: ~1,4 °C, Európában: ~2,5 °C, European State of the Climate 2025). A Zala-vidék hagyományosan a Dunántúl egyik legcsapadékosabb helye:
HungaroMet
A Zala-vidék felszíni vizei (https://hu.wikipedia.org/wiki/Zalai-dombs%C3%A1g)
A Principális-völgy futóhomokján és a Hetés kavicstakaróján kedvezőtlen lefolyásviszonyokat találunk. Az agyagos, vályogos részeken viszont adottak a lehetőségek a sűrű vízhálózat kialakulásához, Magyarországon a legsűrűbbek közé tartozik, mert a a völgysűrűség nagy. A Zala és a Mura folyók gyűjtik össze a patakok vizét és a Balatonba, illetve a Drávába szállítják.
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Zalai-dombs%C3%A1g)
A Zala folyó vízgyűjtője: A Balaton fő vízszállítója. A Zala szakaszjellegű, kanyarogva feltöltő. Vízminősége tápanyag-ellátottság és mikrobiológiai tényezők alapján IV. osztályú, a többi jellemző (oxigénháztartás, mikroszennyezés, toxicitás és egyéb) alapján III. osztályú besorolást kapott az 5 fokú skálán.
A zalaszentmihályi horgásztó egyike a tőzegbányák felhagyása után maradt tavaknak. A kisebb folyók közé tartozik a Szlovéniában eredő Kerka folyó. Hossza összesen 80 km, ebből 60 kilométer esik Zala vármegyére. Vízgyűjtő területe: 1598 km². Négy patak vizét egyesítve folyik bele a Murába. A felső szakasza bővizű, gyors lefolyású, alsó szakaszán viszont lelassul. Medre főképp kavicsos, kemény aljzatú, finomabb hordalék csak a partszegélyeken található.
Árvíz kialakulhat minden hónapban, de főleg kora nyáron és ősszel, kisvíz késő nyáron jellemző. Az áradások következtében, vagy tartós csapadék esetén a völgyi területeken jelentős a belvízveszély. Karbantartással, a földek alácsövezésével jelentősen csökkenteni lehet az ebből eredő károkat.
Természetes tavak kialakulásának nem kedvez a domborzat. Mesterségesen viszont könnyen, a völgyben folyó patak elgátolásával kialakítható kisebb-nagyobb víztükör, ahogy ezt sok település meg is tette az évek folyamán. Vannak még a tőzeg- és építőanyag-bányászat felhagyása után visszamaradt bányatavak is a területen szép számmal.
Felszín alatti vizek: Nem alakult ki összefüggő talajvíztükör, ez visszavezethető a domborzati tagoltságra. A völgytalpakon felszínhez közel található, de a dombsági területeken nem ritkán a több tíz méter mélyen található meg. Mennyisége szintén a terület minőségének függvénye, a völgyekben akár a 7 l/s km²–t is elérheti. Rétegvizek bőségesen találhatóak, a kavicsos vízzáró réteg által megrekesztve, ami lehetővé tette a területre jellemző szétszórt településforma kialakulását. Van termálvíz is, amelynek hőmérséklete az esetek túlnyomó többségében 60 °C feletti, legfőképpen a felsőpannon rétegekben található. Az olajipari kutatások miatt a térségben a magyarországi átlagnál több ismert termálkút van. Ásványvizek közül a zalaszentgróti a legjelentősebb.
A Zala folyó dombvidéki vízgyűjtő területén a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű eső (villámárvizek és záporok) megfogására, valamint az aszályos időszakok enyhítésére elsősorban új záportározók építését és a meglévő völgyzárógátas tározók korszerűsítését tervezik és valósítják meg. [http://www2.vizeink.hu/files3/4_1_Zala.pdf].
A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság hivatalos tervei és megvalósult fejlesztései alapján a következő kulcsfontosságú helyszíneken történnek munkálatok:
1. Új kiemelt záportározók a Zala vízgyűjtőjén
A dombvidéki patakok hirtelen áradásainak megfékezésére és a völgyfenéki települések védelmére nagyszabású Záportározó építési programot indítottak, amely érinti a Zala vízrendszerét is:
Zalatárnok (Kozmadombi-patak): új, völgyzárógátas záportározó épül a falvak védelmére és a csapadék helyben tartására.
Murarátka (Rátka-patak): a közvetlen közelben lévő, szintén zalai dombvidéki vízfolyáson új zsilipes műtárggyal ellátott tározó létesül.
Megjegyzés: A szomszédos Vas megyei területeken (Rábagyarmat, Rönök, Kőszegdoroszló) is hasonló, összesen százezer köbméternyi anyagot megmozgató gátrendszerek épülnek a villámárvizek ellen.
Megjegyzés: A szomszédos Vas megyei területeken (Rábagyarmat, Rönök, Kőszegdoroszló) is hasonló, összesen százezer köbméternyi anyagot megmozgató gátrendszerek épülnek a villámárvizek ellen.
2. A meglévő tározók fejlesztése
A Zala vízgyűjtőjén található természetes vízfolyások közel felén már üzemel valamilyen völgyzárógátas vagy oldaltöltéses tározó (például a Pölöskei-tó, Zalacsányi-tó, vagy a gércei és lukácsházi rendszerek a tágabb régióban). A Zala vízgyűjtő-gazdálkodási tervek szerint ezeknél a következő átalakításokat tervezik a klímaváltozás miatt:
„Záporozó” üzemmód: A korábban szinte kizárólag horgászati vagy halászati célú tavak üzemeltetési szabályzatát módosítják, hogy nagy szabad kapacitásuk maradjon a hirtelen esők befogadására.
Szűrőmezők építése: A tározók fölé üledékfogó és szűrőmezőket alakítanak ki, hogy a sok eső által lemosott termőtalaj és hordalék ne töltse fel a tározókat.
3. A legnagyobb természetes "vízgyűjtő": a Kis-Balaton és a védművei. A Kis-Balaton vízmérlege közelítőleg: lényegesen több víz párolog el, mint amennyi csapadék esik. Létezik egy "by pass" kerülő ág, amely a vizet a kiépített Zala-mederben (a folyó gátjai között) vezeti át, amin a víz napok alatt, minimális párolgási veszteséggel jut el a Keszthelyi-medencébe.
Van csapadék, csak úgy kéne megtartani, hogy ne párologjon el (https://www.idokep.hu/csapadek)
A Zala folyó alsó szakaszán a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer szolgál egyetlen pufferként, de a sekély vízmélység és a sűrű mocsári növényzet miatt a térségben a párolgási veszteség nagyobb mint a csapadék mennyisége. A cél az lenne, hogy a téli és tavaszi nagy esőzések vizét ne engedjék le azonnal a Balatonba, hanem a Kis-Balaton mocsaras, tározós területein tartsák meg az aszályos nyári hónapokra.
A száraz zápor-tározók az év nagy részében üresen álló, füvesített völgyszakaszok. Amikor lehullik 50-80 mm eső, a gát visszatartja a vizet, majd egy szűk áteresztő műtárgyon keresztül, lassan és biztonságosan engedi tovább a patakmederbe, megelőzve az árvizet.Egyes zalai települések vagy patakok (pl. Szala, Principális-csatorna) árvízi tervei is fontosak lehetnek.
A száraz zápor-tározók az év nagy részében üresen álló, füvesített völgyszakaszok. Amikor lehullik 50-80 mm eső, a gát visszatartja a vizet, majd egy szűk áteresztő műtárgyon keresztül, lassan és biztonságosan engedi tovább a patakmederbe, megelőzve az árvizet.Egyes zalai települések vagy patakok (pl. Szala, Principális-csatorna) árvízi tervei is fontosak lehetnek.
A Zala folyó és a hozzá kapcsolódó vízrendszer (Zala alegység) vízrajzi elrendezését, vízgyűjtőjét és a 2000-es évekbeli állapotokat bemutató hivatalos, részletes térképek és adatsorok az EU Víz Keretirányelv (VKI) alapján készült Zala alegység Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervei-ben érhetők el a legpontosabban.
A Zala vízrajzi jellemzői a 2000-es években: a folyó az Őrségben, Szalafő határában (a Fekete-tó lápvidékéből) ered, teljes hossza 126 km. Zalaegerszeg után északkeletnek, majd Türjénél délnek fordul, végül a Kis-Balaton érintésével a Keszthelyi-öbölben torkollik a Balatonba. A Balaton fő táplálója: A tó teljes vízgyűjtő területének mintegy 45%-át a Zala folyó rendszere adja.
A Zala vízrajzi jellemzői a 2000-es években: a folyó az Őrségben, Szalafő határában (a Fekete-tó lápvidékéből) ered, teljes hossza 126 km. Zalaegerszeg után északkeletnek, majd Türjénél délnek fordul, végül a Kis-Balaton érintésével a Keszthelyi-öbölben torkollik a Balatonba. A Balaton fő táplálója: A tó teljes vízgyűjtő területének mintegy 45%-át a Zala folyó rendszere adja.
Vízminőségi problémák: A 2000-es években (és a 2010-es évek eleji felmérések szerint is) a Zala középső és alsó szakaszának vízminősége az emberi terhelés miatt rossz vagy mérsékelt volt. A zalaegerszegi térség kommunális szennyvizei, a magas foszforterhelés, valamint a kistelepülések tisztítatlan vagy részben tisztított vizei jelentős terhelést jelentettek a Kis-Balaton védőrendszerére.
Magyarország átfogó környezeti és vízrajzi térképeihez érdemes megtekinteni a Magyarország Nemzeti Atlasza vizes fejezeteit, amelyek bemutatják a dombvidéki vízfolyások hálózatát. (Interaktív térkép: a Zala folyó teljes hosszát és kulcsfontosságú földrajzi pontjait láthatóak az Őrségtől a Balatonig. Map data ©2026 GoogleTerms)
A KIs-Balatoni vízmegtartási folyamat két jól elkülöníthető lépcsőben működik:
1. A felső szakasz záportározóiból nem vezetik el azonnal a csapadékot. A dombvidéki patakokon (például Zalatárnoknál vagy a kisebb zalai völgyekben) épülő száraz zápor-tározóknak nem célja, hogy a vizet gyorsan a Balatonba juttassák. Amikor hirtelen óriási eső esik, a tározó gátja visszatartja az árhullámot. Helyben tartás és szikkasztás: A víz egy része itt helyben beszivárog a talajba (pótolva a talajvizet), egy része elpárolog.
Lassú leeresztés esetén a maradék vizet a gát alján lévő szűk nyíláson keresztül, napok alatt, lassan engedik vissza a patakmederbe, hogy a patak ne öntse el a lentebbi falvakat, a víz végül eljut a Zalába, de csak napokkal vagy hetekkel később.
2. A Kis-Balaton egy nagy szabályozó és szűrőrendszer. Amikor a Zala folyó vize eléri a Balaton kapuját, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerbe (Hídvégi-tó, Fenéki-tó) érkezik. Már közvetlen kapcsolat van a Balatonnal, de a vízügyi szakemberek szigorúan szabályozzák a víz útját. A
Lassú leeresztés esetén a maradék vizet a gát alján lévő szűk nyíláson keresztül, napok alatt, lassan engedik vissza a patakmederbe, hogy a patak ne öntse el a lentebbi falvakat, a víz végül eljut a Zalába, de csak napokkal vagy hetekkel később.
2. A Kis-Balaton egy nagy szabályozó és szűrőrendszer. Amikor a Zala folyó vize eléri a Balaton kapuját, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerbe (Hídvégi-tó, Fenéki-tó) érkezik. Már közvetlen kapcsolat van a Balatonnal, de a vízügyi szakemberek szigorúan szabályozzák a víz útját. A
Tisztítás (Mocsár-funkció): a sok eső által hozott hordalékot és szennyezőanyagot (foszfort, nitrogént) a Kis-Balaton hatalmas nádasai kiszűrik. A víz közel egy hónapot tölt itt, mielőtt továbbjutna.
Rugalmas vízkormányzás (Aszály elleni védelem): a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a modern műtárgyakkal (zsilipekkel) szabályozza a víz útját: Ha a Balatonnak víz kell, a Balaton vízszintje alacsony az aszály miatt, a Kis-Balatonban megtisztított vizet átengedik a Keszthelyi-öbölbe, ezzel pótolva a tó vizét.
Ha a Balaton tele lenne, ha a Balaton vízszintje már elérné a maximumot (pl. téli vagy kora tavaszi esőzésekkor), a vizet visszatartják a Kis-Balaton mocsárvilágában, elárasztva az ottani berekterületeket, hogy ne okozzanak túlöntést a Balaton partján. A dombvidéki tározók megfogják a villámárvizeket, a természetes szűrőrendszerek megtisztítják, és a vízügy csak akkor és olyan ütemben engedi be a Balatonba, amikor és ahogyan a tónak a legoptimálisabb.
Ha a Balaton tele lenne, ha a Balaton vízszintje már elérné a maximumot (pl. téli vagy kora tavaszi esőzésekkor), a vizet visszatartják a Kis-Balaton mocsárvilágában, elárasztva az ottani berekterületeket, hogy ne okozzanak túlöntést a Balaton partján. A dombvidéki tározók megfogják a villámárvizeket, a természetes szűrőrendszerek megtisztítják, és a vízügy csak akkor és olyan ütemben engedi be a Balatonba, amikor és ahogyan a tónak a legoptimálisabb.
2026. május közepén az átlagos vízállás 85 cm, és nem pótolható a Zala-folyó vízgyűjtőjéből a Balaton vize! Ehy mély tározót kéne kialakítani a Kis-Balaton előtt, és egy csövet eltvezetni a Kis-Balatonnál? Mert ma elpárolog a csapadék, és a Zalá vizét tisztítani kell. A csongrádi mélytározó mikor épül meg?