A vulkánkitörések csak átmenetileg befolyásolják a Föld éghajlatát
(2025 november)
A vulkánkitörések csak átmenetileg befolyásolják a Föld éghajlatát, elsősorban részecskék és gázok légkörbe juttatása a hűtő hatású. 2025 novemberében kitört a Hayli Gubbi-vulkán (https://index.hu/kulfold/2025/11/24/etiopia-vulkan-hayli-gubbi-kitores-oman-jemen/). A médiában megosztott videofelvételeken egy vastag, fehér, kb. 14 kilométeres magasságúra becsült füstoszlop látható, amely a közelben található falvakat hamuval borította be. A hamu egy jelentős (66062947_4877685_0bc23b85bc2a422e276ccf5f14e45596_wm.gif) részét a Vörös-tengeren át Jemen, Omán, India és Észak-Pakisztán felé sodorta tovább a szél . Rövid, de intenzív kitörés volt, Etiópia szunnyadó Hayli Gubbi vulkánja 10 000 év után tört ki.
A nagy robbanásos kitörések kén-dioxidot (SO₂) juttatnak fel a sztratoszférába, és az SO₂ reakcióba lép a vízgőzzel, szulfát aeroszolokat, apró fényvisszaverő részecskéket képezve. Az aeroszolok visszaverik a napfényt az űrbe, csökkentve a Föld felszínét elérő napenergia mennyiségét. Példáil a Pinatubo-vulkán y 1991-es kitörése 1-2 évre körülbelül 0,5°C-kal hűtötte le a globális hőmérsékletet. A lehűlés csak átmeneti volt, általában is csak 1-3 évig tart, mivel az aeroszolok fokozatosan leülepednek a sztratoszférából. A sztratoszférikus szelek globálisan szétszórják az aeroszolokat, így még a távoli helyeken történő kitöréseknek is lehet világméretű hatása.
A Földfelszín hűtésével a vulkáni aeroszolok megváltoztathatják a csapadékmintákat, és átmenetileg befolyásolhatják a monszunokat vagy a regionális éghajlatot. A történelmi éghajlati feljegyzésekben a vulkánkitörések a hűvösebb évekhez köthetők, például az 1816-os „nyár nélküli évhez” a Tambora-vulkán kitörése után. 1815-ben a magmakamrája megtelt, a hegy pedig 4300 méter magasra nőtt. Már 1812 óta zaj hallatszott a vulkánból, és gyakran füstöt eregetett. Végül 1815. április 5-én egy közepes erősségű kitöréssel elkezdődött a több napig tartó kitöréssorozat, amelynek során 80 köbkilométer vulkáni anyag szabadult ki a légkörbe 1816-ban.
A kitörések rövid távú hatása egy-három évig tart, a hosszú távú hatás több évtizedes hűvösebb időszakokat, sőt a földtörténet során kisebb jégkorszakokat is kiválthattak a visszacsatolási mechanizmusok miatt. A kevesebb aeroszol esetén a felhők kevésbé verik vissza a napfényt. A légszennyezettség csökkenésével apad az apró részecskék száma, amelyekre a vízgőz le tud csapódni. Ekkor a felhők nagyobb cseppekből állnak, kevésbé „fehérek”, így gyengül a visszaverődés, és melegszik a Föld.Sok aeroszol esetén sok apró csepp keletkezik, és a felhők világosabbak lesznek. Kevesebb részecske mellett viszont kevesebb, nagyobb csepp alakul ki, ezért a felhők sötétebbnek tűnnek az űrből, és kevesebb napfényt vernek vissza. Az aeroszol csökkenés hatása átfedésben van az üvegházhatású gázok melegítő hatásával, ha a légszennyezettség csökken, egészségesebb a levegő és melegszik az éghajlat.
Új-zélandi vulkán (https://ttk.elte.hu/content/vulkankitores-elorejelzese.t.1822)
Ismert vulkánkitörések hatásai és listája (AI válasz):
1. Azonnali emberi hatás: Halálesetek piroklasztikus ( "piroklasztikus" szó jelentése forró, vulkáni eredetű törmelékre utal, amelyeket a robbanásos vulkáni kitörések során a földre szóródó vulkáni anyagok, magmadarabok, kőzettörmelék, hamu, kristályok alkotnak. A törmelékekből kőzetek is kialakulnak, ezek gyűjtőneve a piroklasztikus kőzetek, például a tufa vagy az agglomerátum.) áramlások, láva, hamu és cunamik miatt.
2. Környezeti változások: Erdőpusztítás, folyók átirányítása, kalderák kialakulása.
3. Légköri/éghajlati hatások: Néha sokéves globális lehűlés, látványos naplementék, terméskiesések.
4. Gazdasági hatás: Az infrastruktúra és a mezőgazdaság károsodása, valamint kereskedelmi zavarok.
1. Vezúv – Kr. u. 79 (Olaszország)
Típus: Pliniuszi-kitörés
Hatások:
Hatások:
• Elpusztult a római Pompeii és Herculaneum városai.
• Több ezer haláleset piroklasztikus áramlatok és hamu, habkő hullás miatt.
• A hamu megőrzött épületeket és tárgyakat, betekintést nyújtva a római életbe.
• Környezeti hatás: A vastag habkő- és hamurétegek megváltoztatták a tájat.
• Több ezer haláleset piroklasztikus áramlatok és hamu, habkő hullás miatt.
• A hamu megőrzött épületeket és tárgyakat, betekintést nyújtva a római életbe.
• Környezeti hatás: A vastag habkő- és hamurétegek megváltoztatták a tájat.
2. Krakatau – 1883 (Indonézia)
Típus: Kataklizmikus kitörés
Hatások:
• Hatalmas szökőárakat váltott ki, több mint 36 000 ember halálát okozva.
• Hatalmas mennyiségű hamut lökött a légkörbe, ami globális hőmérséklet-csökkenést okozott (~1,2°C).
• A modern történelem során valaha feljegyzett leghangosabb hangot adta ki (több ezer kilométerről is hallható).
• Légköri hatások: „Vulkáni tél” és látványos naplementék világszerte.
Típus: Kataklizmikus kitörés
Hatások:
• Hatalmas szökőárakat váltott ki, több mint 36 000 ember halálát okozva.
• Hatalmas mennyiségű hamut lökött a légkörbe, ami globális hőmérséklet-csökkenést okozott (~1,2°C).
• A modern történelem során valaha feljegyzett leghangosabb hangot adta ki (több ezer kilométerről is hallható).
• Légköri hatások: „Vulkáni tél” és látványos naplementék világszerte.
3. Mount Tambora – 1815 (Indonézia)
Típus: Plinian-kitörés
Hatások:
• A feljegyzett történelem legnagyobb kitörése (VEI 7).
• Körülbelül 71 000 ember halt meg, főként az azt követő éhínség miatt.
• 1816-ban kiváltotta a „Nyár nélküli évet”: globális terméskiesés és élelmiszerhiány.
• Globális éghajlati hatás: Lehűlés és szélsőséges időjárási események.
Típus: Plinian-kitörés
Hatások:
• A feljegyzett történelem legnagyobb kitörése (VEI 7).
• Körülbelül 71 000 ember halt meg, főként az azt követő éhínség miatt.
• 1816-ban kiváltotta a „Nyár nélküli évet”: globális terméskiesés és élelmiszerhiány.
• Globális éghajlati hatás: Lehűlés és szélsőséges időjárási események.
4. Mount St. Helens – 1980 (USA)
Típus: Robbanásos oldalirányú kitörés
Hatások:
• 57 ember halt meg; 230 négyzetmérföldnyi erdő pusztult el.
• Hatalmas földcsuszamlások és piroklasztikus áramlatok.
• Jelentős hamuesés több amerikai államban, amely hatással van a légi közlekedésre és az egészségre.
• Hosszú távú ökológiai változások a környező területen.
Típus: Robbanásos oldalirányú kitörés
Hatások:
• 57 ember halt meg; 230 négyzetmérföldnyi erdő pusztult el.
• Hatalmas földcsuszamlások és piroklasztikus áramlatok.
• Jelentős hamuesés több amerikai államban, amely hatással van a légi közlekedésre és az egészségre.
• Hosszú távú ökológiai változások a környező területen.
5. Eyjafjallajökull – 2010 (Izland)
Típus: Robbanásszerű kitörés jég alatt (szubglaciális)
Hatások:
• Hatalmas hamufelhő több hétre megzavarta az európai légi közlekedést.
• Helyi áradások a gleccserek olvadása miatt.
• Kiemelt figyelmet kapott a vulkáni hamu hatása a modern közlekedésre és gazdaságra.
Típus: Robbanásszerű kitörés jég alatt (szubglaciális)
Hatások:
• Hatalmas hamufelhő több hétre megzavarta az európai légi közlekedést.
• Helyi áradások a gleccserek olvadása miatt.
• Kiemelt figyelmet kapott a vulkáni hamu hatása a modern közlekedésre és gazdaságra.
6. Pinatubo-hegy – 1991 (Fülöp-szigetek)
Típus: Pliniuszi-kitörés
Hatások:
• Körülbelül 800 haláleset; hatalmas mennyiségű otthon és infrastruktúra pusztulása.
Hatások:
• Körülbelül 800 haláleset; hatalmas mennyiségű otthon és infrastruktúra pusztulása.
• ~20 millió tonna kén-dioxidot juttatott a sztratoszférába, ami globális lehűlést okozott (~0,5°C).
• Kiterjedt laharok (vulkáni iszapfolyamok) formálták át a folyókat és völgyeket.
7. Laki – 1783–1784 (Izland)
Típus: Hasadékkitörés
Hatások:
• Nagy mennyiségű mérgező gázt (kén-dioxidot) bocsátott ki, ami „ködéhínséget” okozott Izlandon.
• Becslések szerint Izland lakosságának 20%-a halt meg.
• Globális éghajlati anomáliák: terméskiesések és szélsőséges időjárás Európában.
Típus: Hasadékkitörés
Hatások:
• Nagy mennyiségű mérgező gázt (kén-dioxidot) bocsátott ki, ami „ködéhínséget” okozott Izlandon.
• Becslések szerint Izland lakosságának 20%-a halt meg.
• Globális éghajlati anomáliák: terméskiesések és szélsőséges időjárás Európában.
Hogyan próbálják a kutatók előrejelezni a kitöréseket?
A szakemberek szerint nincs és valószínűleg soha nem is lesz olyan módszer, amellyel minden vulkán kitörése biztosan megjósolható. Egy vulkán viselkedése nagyon összetett, és sokféle tényezőtől függ (https://www.origo.hu/tudomany/2025/11/vulkankitores-termeszeti-katasztrofa) Ennek ellenére vannak jelek, amelyeket a kutatók figyelnek.
A szakemberek szerint nincs és valószínűleg soha nem is lesz olyan módszer, amellyel minden vulkán kitörése biztosan megjósolható. Egy vulkán viselkedése nagyon összetett, és sokféle tényezőtől függ (https://www.origo.hu/tudomany/2025/11/vulkankitores-termeszeti-katasztrofa) Ennek ellenére vannak jelek, amelyeket a kutatók figyelnek.
- Az egyik ilyen a vulkáni infrahang. Ha egy vulkán kráterében a lávató szintje emelkedik, megváltozik a magma által keltett hangok magassága, frekvenciája. Ez arra utalhat, hogy közeleg a kitörés.
- A másik fontos jel a szeizmikus aktivitás. A vulkán belsejében mozgó magma apró földrengéseket okoz. Ha ezek száma vagy erőssége megnő, az gyakran arra utal, hogy a vulkán működésbe fog lépni.
- Figyelik a gázkibocsátást is. Ahogy a magma a felszín felé halad, a nyomás csökken, a gázok pedig kiszabadulnak. Különösen a kén-dioxid mennyiségét mérik, mert ennek növekedése arra utal, hogy egyre több magma halmozódik fel a felszín közelében.
- Végül ott vannak a felszín deformációi. Ha a vulkán oldala kidudorodik, megsüllyed vagy megreped, az azt jelezheti, hogy a mélyben magma, gáz vagy víz mozdult el. Egy „felpúposodó” vulkán gyakran azt jelenti, hogy a felszín alatt veszélyes mennyiségű magma gyűlt össze.
A jelenleg aktív vulkánokat ezen az interaktív térképen lehet nyomon követni, jó oldal: https://earthquakes.volcanodiscovery.com/
- A másik fontos jel a szeizmikus aktivitás. A vulkán belsejében mozgó magma apró földrengéseket okoz. Ha ezek száma vagy erőssége megnő, az gyakran arra utal, hogy a vulkán működésbe fog lépni.
- Figyelik a gázkibocsátást is. Ahogy a magma a felszín felé halad, a nyomás csökken, a gázok pedig kiszabadulnak. Különösen a kén-dioxid mennyiségét mérik, mert ennek növekedése arra utal, hogy egyre több magma halmozódik fel a felszín közelében.
- Végül ott vannak a felszín deformációi. Ha a vulkán oldala kidudorodik, megsüllyed vagy megreped, az azt jelezheti, hogy a mélyben magma, gáz vagy víz mozdult el. Egy „felpúposodó” vulkán gyakran azt jelenti, hogy a felszín alatt veszélyes mennyiségű magma gyűlt össze.
A jelenleg aktív vulkánokat ezen az interaktív térképen lehet nyomon követni, jó oldal: https://earthquakes.volcanodiscovery.com/