Alulról olvadnak a sarki jegek?
(2026 március)
A sarkvidéki jég jelentős része alulról is olvad, és a folyamat különösen az Antarktiszon és a grönlandi gleccsereknél kritikus, ahol a melegedő óceáni áramlatok közvetlenül érintkeznek a jégpáncél aljával. A globális felmelegedés miatt az óceánok mélyebb rétegei is átmelegszenek. Amikor ezek a viszonylag meleg áramlatok a jégtáblák (úgynevezett selfjegek) alá kerülnek, közvetlenül alulról olvasztják a jeget. Az Antarktiszon a szárazföldi jégmezők a tengerbe nyúlnak (ezek a selfjegek), és az alulról történő olvadás miatt elvékonyodnak és elveszítik tartóerejüket, ami felgyorsítja a mögöttük lévő szárazföldi gleccserek tengerbe csúszását. Az olvadás során felszabaduló édesvíz keveredik a sós tengervízzel, ami megváltoztatja az óceáni áramlatok dinamikáját és tovább fokozhatja a környező jég olvadását. Bár kisebb mértékben, de az Antarktisz bizonyos részei alatt a földhő (vulkáni aktivitás vagy a földkéreg vékonysága miatt) is hozzájárulhat a jégtakaró alsó rétegeinek olvadásához. A folyamat azért veszélyesebb a felszíni olvadásnál, mert láthatatlan marad, amíg a jégtakaró hirtelen össze nem omlik vagy jelentősen fel nem gyorsul a mozgása. A sarkvidékre érkező meleg áramlatok elsősorban az Atlanti- és a Csendes-óceán felől érkező víztömegeket jelentik, amelyek kritikus szerepet játszanak a sarki jég olvadásában és a globális éghajlat szabályozásában.
Az arktiszi felmelegedés, a jég mennyisége:
A arktiszi jég mennyisége minimuma csökken, de 3-4000 km3 -nél talán stabilizálódni látszik szeptemberben.
(Forrás: https://www.arcticdeathspiral.org/, a sarki jég vastagságának becslése 2025-ig: https://psc.apl.washington.edu/research/projects/arctic-sea-
ice-volume-anomaly/, https://www.arcticdeathspiral.org/arctic_sea_ice_area_loss.htm)
Az Észak-atlanti-áramlat (Golf-áramlat meghosszabbítása) a legjelentősebb meleg áramlat, amely az Atlanti-óceán felől szállít hatalmas mennyiségű hőt az Arktisz felé, és ahogy eléri a sarkvidéket, a meleg víz a sűrűbb, sósabb rétegek alá bukik, és alulról melegíti a tengeri jeget.
Bering-szoros áramlatai: A Csendes-óceán felől a Bering-szoroson keresztül is érkezik viszonylag melegebb víz az Északi-Jeges-tengerbe, ami befolyásolja a jégkiterjedést a Csukcs-tengeri régióban.
A "Haloklin" szerepe: A sarkvidéki vizek felszínén egy hidegebb, kevésbé sós vízréteg (=haloklin) található, amely gátként védi a jeget a mélyebben fekvő melegebb atlanti vizektől. A klímaváltozás miatt azonban a haloklin védőréteg gyengül, így a meleg áramlatok könnyebben elérik a felszíni jeget.
AMOC (Atlanti Meridionális Fordulóáramlás) a globális "szállítószalag" része, amely a trópusi hőt északra szállítja, majd a lehűlő, sűrűbb víz lesüllyed és dél felé áramlik vissza. Az olvadó jégből származó édesvíz hígítja az óceánt, ami lassíthatja vagy akár le is állíthatja ezt a folyamatot, jelentősen meg fogja változtatni Európa éghajlatát, magy lehűlést okozhat, jelenlegi gyengülése ≈10%-os az utóbbi egy évszázadban.
2018 februárjában mértek olyan szélsőséges anomáliát, amikor az Északi-sarkvidék egyes részein melegebb volt, mint Európa nagy részén, beleértve Magyarországot is. Hirtelen sztratoszférikus felmelegedés történt, a sarkvidék felett a magaslégkörben a hőmérséklet napok alatt több tíz fokot emelkedett, ami megbontotta a poláris örvényt (polar vortex). A széteső poláris örvény miatt a fagyos, szibériai eredetű légtömegek bezúdultak Európa belsejébe, miközben a sarkvidékre szokatlanul enyhe, déli eredetű levegő áramlott. Európában kemény mínuszok voltak, és sorra dőltek meg a hideg rekordok, az Északi-sark közelében a hőmérséklet többször is fagypont fölé emelkedett (elérve a +6 °C-ot), ami több mint 30 fokkal volt magasabb az ilyenkor szokásosnál. Bár hasonló kilengések korábban is előfordultak (például 2016 végén), a 2018-as esemény az időtartama és intenzitása miatt maradt különösen emlékezetes a meteorológusok számára. A szakértők
(https://www.origo.hu/tudomany/2026/03/sarkvidek-homerseklet) szerint a klímaváltozás miatt a "fordított" időjárási helyzetek a jövőben gyakrabban is előfordulhatnak.
Bolygónk két szélső pontja, az Északi-sarkvidék és a Déli-sarkvidék, mégis jelentős különbségek jellemzik őket. Sokan feltételezik, hogy ezek a jéggel borított sarkvidéki területek egyformán fagyosak, azonban a valójában ezek a sarki régiók teljesen eltérő természetű környezeteket képviselnek. Miközben mindkét terület rendkívül alacsony hőmérsékletekkel büszkélkedhet, az Antarktisz sokkal hidegebbnek bizonyul, mint északi társa. Az Északi-sarkvidék alapvetően egy óceán, amelyet kontinensek vesznek körül. Az É-i sarkvidéki óceán jéggel borított, ám alatta víz található, amely viszonylag melegebb, mint a környező levegő. a hatalmas víztömeg mérsékli a térség hőmérsékletét, mivel az óceán képes hőt tárolni és átadni, továbbá az Északi-sarkvidék tengerszint feletti magassága gyakorlatilag nulla, ami szintén befolyásolja a hőmérsékleti viszonyokat.
AZ Antarktisz nem melegszik egyenletesen, kb. egyensúlyi állapotban van
Az Antarktisz egy valódi kontinens, amely vastag jégtakaróval borított szilárd földterület. A déli kontinens átlagosan körülbelül 2300 méter magasságban helyezkedik el a tengerszint felett, sőt, egyes területei ennél jóval magasabbra is nyúlnak. Továbbá az Antarktiszt teljes mértékben víz veszi körül, ami elszigeteli a melegebb éghajlati övezetektől. A földrajzi elszigeteltség és a kontinentális jelleg meghatározó szerepet játszik abban, hogy miért sokkal hidegebb a Déli-sarkvidék.
Az Északi-sarkvidék téli hőmérséklete átlagosan mínusz 40 Celsius-fok körül mozog, ami természetesen rendkívül hideg, azonban ez eltörpül az antarktiszi értékek mellett, és nyáron az északi sarkon a hőmérséklet akár a fagypont közelébe is emelkedhet. Ellentétben az Antarktisz tele van meteorológiai rekordokkal. A hideg tekintetében az eddigi legalacsonyabb természetes hőmérséklet, amit valaha is mértek a Földön, mínusz 89,2 Celsius-fok volt, amelyet 1983-ban rögzítettek a Vosztok állomáson, és még ennél is hidegebbnek bizonyult egy 2010-es műholdas mérés, amely mínusz 94,7 Celsius-fokot mutatott. Nyáron sem melegszik fel jelentősen a kontinens: az átlaghőmérséklet ilyenkor is mínusz 28 Celsius-fok körül marad. Az Antarktisz viseli a „Föld legfagyosabb helyének" címét, és ez a megkülönböztetés a földrajzi és klimatológiai sajátosságoknak köszönhető.
Sarki hajózási útvonalak
(Map of the Arctic region showing the Northeast Passage, the Northern Sea Route and Northwest Passage, and bathymetry.png)
Hajózhatóság: az Északi-sark jelenleg még nem hajózható szabadon a hagyományos kereskedelmi hajók számára, de a klímaváltozás miatt a jégmentes időszakok kitolódnak. Az Északi-sarkvidék nyaranta (különösen szeptemberben) teljesen jégmentessé válhat. Ma még csak speciális atomjégtörőkkel vagy megerősített vázú expedíciós hajókkal lehet eljutni a sarkpontra a nyári hónapokban. Az orosz partok mentén futó északi tengeri útvonalon már most is tesztelnek hosszabb hajózási szezonokat, de a teljes, jégtörő nélküli júniusi átjárhatóság még évtizedekre van. Az északi sarkvidéki jégolvadás három fő útvonalat érint, amelyek közül az orosz partok menti szakaszok válhatnak legkorábban tartósan hajózhatóvá.
Északi tengeri útvonal (Northern Sea Route - NSR): az Oroszország északi partjai mentén futó szakasz a legígéretesebb. Már jelenleg is folynak rajta tesztelések, és egyes előrejelzések szerint egy évtizeden belül akár egész évben hajózhatóvá válhat. A tengeri jég visszahúzódása itt a leggyorsabb, ami jelentősen lerövidítheti az ázsiai és európai kikötők közötti menetidőt.
Északnyugati átjáró (Northwest Passage - NWP): Kanada északi szigetvilágán keresztül vezet. Bár bizonyos években már most is jégmentessé válik rövid időre, a navigáció itt bonyolultabb a szűk csatornák és a változékony jégviszonyok miatt. A kereskedelmi forgalom számára várhatóan 2040-2050 körül válik megbízhatóbbá.
Transzpoláris útvonal (Central Arctic Route): az útvonal közvetlenül az Északi-sarkon keresztül haladna. ez nyílik meg a legkésőbb, mivel itt a legvastagabb a jég. A kutatók szerint 2050 után válhat alkalmassá a közepes jégtörő képességű hajók számára.
Útvonal Korlátozott hajózhatóság (jégtörővel)
Északi tengeri útvonal (NSR) Már jelenleg is 2030–2035
Északnyugati átjáró (NWP) Alkalmanként 2045–2055
Sarkponton átmenő út Csak expedíciók 2050 után
Északnyugati átjáró (Northwest Passage - NWP): Kanada északi szigetvilágán keresztül vezet. Bár bizonyos években már most is jégmentessé válik rövid időre, a navigáció itt bonyolultabb a szűk csatornák és a változékony jégviszonyok miatt. A kereskedelmi forgalom számára várhatóan 2040-2050 körül válik megbízhatóbbá.
Transzpoláris útvonal (Central Arctic Route): az útvonal közvetlenül az Északi-sarkon keresztül haladna. ez nyílik meg a legkésőbb, mivel itt a legvastagabb a jég. A kutatók szerint 2050 után válhat alkalmassá a közepes jégtörő képességű hajók számára.
Útvonal Korlátozott hajózhatóság (jégtörővel)
Északi tengeri útvonal (NSR) Már jelenleg is 2030–2035
Északnyugati átjáró (NWP) Alkalmanként 2045–2055
Sarkponton átmenő út Csak expedíciók 2050 után
A jégmentes nyarak (különösen a szeptemberi időszak) elérése már a 2020-as évek végén bekövetkezhet, ami radikálisan átalakíthatja a globális kereskedelmi térképet.
Ketté szakadt a polar vortex 2026 március elején
Kettészakadt a polar vortex 2026 március elején (https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260309/ketteszakadt-a-polar-vortex-ez-var-magyarorszagra-a-kovetkezo-hetekben-823186): A Weather on Maps legutóbbi bejegyzése szerint az északi sarkkör környékén légköri folyamatai miatt akár hosszabb távon, március végéig is kitarthat az enyhe idő. A Weather on Maps meteorológusai szerint a poláris örvény (polar vortex) viselkedése miatt a következő hetekben is a megszokottnál melegebb időjárás jöhet Európában. Március elején egy úgynevezett atmoszférikus melegedés történt a sarkörök felett, amelynek következtében az egyébként stabil örvényként mozgó polar vortex két részre szakadt. Az örvény egyik része nagyjából Oroszország, a másik pedig Észak-Amerika fölött helyezkedik el. ami Kanadában és az Egyesült Államokban hidegbetörésekhez, Európában pedig a szokásosnál melegebb időjáráshoz vezet. A jelenség hatása március végéig is kitarthat, ezért meg lehet kockáztatni, hogy addig a komolyabb lehűlés (és fagy) veszélye is alacsony maradhat Közép-Európában, de ugyanez az áprilisról még nem mondható el
A sarki örvény állapota is befolyásolja az északi félteke időjárását. 2026 elején Magyarországot sújtó jelentős lehűléseket is többek között a sarki örvény meggyengülése okozta. Mikor a sarkörök feletti légáramlatok kellően erősek a tél folyamán, az erős örvényben a hideg levegő lényegében „csapdába esik” a sarkkörök felett. A mindennapokban kevés szó esik poláris örvényről, mikor a rendszer stabil állapotban van, mert ekkor a zömében lakatlan, sarkvidéki területek felett tartja a fagyos légtömegeket. A polar vortex hatása akkor válik számunkra Európában, illetve főleg az Egyesült Államokban érezhetővé, mikor az örvény áramlási sebessége meggyengül, vagy akár a teljes örvény szétesik.