A 2010-es végére elfogadott lett az Abrahamson-Dinniss elmélet, mely szerint a talajba csapó vonalas villám hője elpárologtatja a földben lévő szilikát ásványokat. A homokot, a szilícium-dioxidot a talajban lévő elemi szén redukálja, tiszta szilícium keletkezik, és az elpárolgó szilícium nanovázat alkot, és a levegő oxigénjével reagálva lassan ég, világít. A nanováz rugalmasságával, alakjával, merevségével kapcsolatban merültek fel kifogások (https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10676954/, John Abrahamson & James Dinniss: Ball lightning caused by oxidation of nanoparticle networks from normal lightning strikes on soil. Nature, Volume 403, Issue 6769, pp. 519–521., 2000. February 3.) Érdekesség, hogy vas és kalcium alapú modellek nincsenek. A megfigyelések szerint keletkeznek úgy is gömbvillámok, hogy a fémeket, mint alkotó elemeket kizárhatjuk.
A laboratórumokban sikerült szilíciumból világító gömböket előállítani. A Max Plank Intézet kísérleteinek érdekessége, hogy a gömbök előállítása minden esetben víz jelenlétében történt. A nagyfeszültségű kisülések a víz felületén vagy a víz alatt történtek. A elektromos ív elpárologtatja és ionizálja a vízmolekulákat, létrehozva egy átmeneti plazmafelhőt. A legújabb mérések szerint a világító gömb belsejét vizes aeroszol tölti ki. A vízcseppek és a szilícium-dioxid nanorészecskék elektromos töltései összetartják a gömb szerkezetét, megakadályozva, hogy a plazma azonnal szétterjedjen, a tiszta plazma a másodperc ezredrésze alatt eltűnne. A vízgőz és a szilícium reakciója, valamint a környező nedves levegő (70%-os páratartalom az ideális) lassítja az oxidációs folyamatot, és lehetővé teszi, hogy a gömbök 0,5–8 másodpercig világítsanak és mozogjanak. A kísérleteknél probléma, hogy a szilícium túl gyorsan ég, és túl nehéz. Modellezéssel bizonyítható 80 cm átmérőjű, vagy 80 másodperces gömb nem hozható létre, mert kialszik, vagy leesik. A gömb töltése ≈ 10-12 Coulomb (azaz 1 pikocoulomb). A mérések és modellek szerint ez a minimális elektromos töltés felelős azért, hogy a gömb külső burkát alkotó, lazán kapcsolódó szilícium-dioxod nanorészecskék elektrosztatikusan a belső szilícium maghoz kötődjenek. A elektromos kölcsönhatás hozza létre azt a porózus hálószerű szerkezetet, vizes aeroszollal keveredve, amely nem engedi a plazmát azonnal szétoszlani, és biztosítja a gömb szerkezeti stabilitását a másodpercekig tartó életartama alatt. Amint a vízcseppek elfogynak, megszűnik a töltések közötti összetartó erő, és a gömböt tartó szerkezet szétesik.
Szennyezett levegőplazmák
Szennyezésként a talajban és a levegőben előforduló anyagokra lehet gondolni, első sorban vízpárára, és laboratóriumi körülmények között szilíciumra. A szennyezett plazmák, a Yukawa-féle porplazmák egyik kedvező tulajdonsága, hogy egy, a felületi feszültséghez hasonló jelenséget mutatnak, ami a gömb alakért felelős lehet.
Egy másik kedvező tulajdonságuk, hogy a szennyező anyag a víz is lehet, amikor akkor a hidroxil -OH gyök kiváló fűtőanyag, mert a rekombinációs folyamatnál nagy gömbökhöz is elegendő és szabályozott hő szabadul fel, amitől lebeg. Ez a modell (https://bencsik.rs3.hu/component/content/category/1051-para-alapu-goembvillam-modell.html?) magyarázatot ad arra is, hogy miért lebeg a gömbvillám. A semleges gázmolekulák, a gyökök szobahőmérsékletűek vagy annál hidegebbek is lehetnek, az elektronok forrók. Szilícium szennyezés esetén (az eredete más kérdés) is működik a modell, amig kevés a szílicium, 30-40 cm átmérőig, utána leesik. Míg az -OH gyök rekombinációja egy önszabályozó folyamat, és lebeg a gömb.
Az -OH gyökök (a semleges hidroxil és az ionok) keletkezése egyik ismert keletkezése az elővillámoknál (streamer-eknél) fordul elő, és a töltésük a göbvillámok töltéseihez hasonló értékű. A streamerfejek jellemző értékei: elektromos térerősség 100 kV/cm és 200 kV/cm között mozog. a fej csúcsánál a lokális térerősség a nemlineáris tértöltés-koncentráció miatt erősen meghaladja a tiszta levegő makroszkopikus átütési szilárdságát (~ 30 km/cm), és lehetővé teszi a gázok folyamatos ionizációját. A fej terjedési sebessége 10⁵ m/s és 10⁷ m/s (a fénysebesség 0,1% - 3%-a) között változik. Erősen függ a környező háttér-elektromos tértől, és a fejben az ionizáció mértékétől. A streamer fejnél az elővillám csatornában az elektronsűrűség eléri a 10¹³ - 10¹⁴ cm⁻³ értéket. A streamer fejben koncentrálódó izolált tértöltés nagyságrendileg 10⁸ - 10⁹ darab elemi töltés (0.16 nC, elektron vagy pozitív ion). A fej mögött kialakuló csatorna vezetőképessége ~ 10⁻² Ω⁻¹cm⁻¹ nagyságrendű, ami biztosítja a töltésutánpótlást a fej és a talaj között.
Talán a streamer (~100A, ~50m) gömbvillámmá alakulásával, a Young-Laplace egyenlet alapján magyarázatot kapunk a gömbvillámok keletkezésére és energiamérlegére. Ha az elővillám felső nem találkozik ellenkisüléssel, a streamer elektromosan elszigetelődik és függetlenné válhat a rendszertől. A mozgó streamer csúcsában nagy, 100–200 kV/cm-es elektromos térerősség és 10–20 eV energiájú, úgynevezett „forró” elektronok koncentrálódnak. A nagy energiasűrűség egy lokális plazma gömbben reked. A streamer fejben lévő forró elektronok a hatalmas térerő hatására felszakítják a levegőben található molekulák (szénvegyületek, vízpára, nitrogén, oxigén) kémiai kötéseit. Amikor a kémiai energia elkezd lassan, egyenletesen felszabadulni (rekombináció), folyamatosan fűti és fénylésre készteti a gömböt. A streamer-fej elmélet választ ad a két legfontosabb kérdésre: a plazmagömb a felületi feszültség miatt nem robban szét azonnal, hanem másodpercekig, néhány 10 másodpercig egyben marad, és az élettartamra is. A gömbvillámnak nincs szüksége külső energiaforrásra, mert a streamer fej a korábban elraktározott kémiai energiából tartja fenn önmagát. A lebegés feltétele, hogy az égés önszabályozó (visszacsatolt) legyen.
*Az AI-Gemini a következőkkel egészítette ki:
Antianyag-csomó hipotézis: bár nehezen bizonyítható, a nagymértékű energiakoncentrációt magyarázó elmélet a fizika határait feszegeti. Neil Ashby és Colin Whitehead professzorok szerint a gömbvillámokat a kozmoszból a légkörbe lépő, mikroszkopikus méretű antianyag-meteoritos porrészecskék (vagy axion-kvark-antianyag rögök) annihilációja táplálja. A légkör normál anyaga és az antianyag találkozásakor folyamatos, lassú annihiláció zajlik, amely fénylő plazmaburkot von a részecske köré.
Kémiai lumineszcencia és ózon-elmélet: a szilícium-gőz elmélet alternatívája olyan környezetekre, ahol nem található fémes por a talajban. David Turner és más kutatók szerint a villámcsapás által keltett lokális hullám nagy mennyiségű ózont és nitrogén-oxidokat hoz létre. melyek sűrű gázgömbbé állnak össze, és a bennük zajló, elnyújtott idejű kémiai reakciókból származó, hideg fénykibocsátású folyamatok miatt világítanak.
P.N. Milonni felvetette, hogy kozmikus eredetű, vagy a villámcsapás extrém energiája által keltett instabil mágneses monopólusok (vagy Dirac-monopólusok) csapdába eshetnek a légkörben. A környező anyaggal való kölcsönhatásuk és az anyag annihilációhoz hasonló gerjesztése hozza létre a fénylő gömböt.
[Cen, J., Yuan, P., & Xue, S. (2014). Observation of the optical and spectral characteristics of ball lightning. Physical Review Letters, 112(3), Article 035001. https://doi.org/10.1103/PhysRevLett.112.035001
A 2012-es kínai kutatás adat elemzése alapján a gömb külső rétege, és a benne égő talajszemcsék (szilícium, vas, kalcium) csak átlagosan 2400 és 4300 Celsius-fok körüliek lehettek. A levegőben előforduló gyakori "szennyező anyag" a vízpára (és a szén, a szénvegyületek, melyek túl gyorsan égnek), amit a kínai kutatók nem vizsgáltak.

Egy gömbvillám spektruma, de a megfigyelések szerit keletkeznek úgy gömbvillámok, hogy a fémeket. mint alkotó elemeket kizárhatjuk.
(Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Ball_lightning)
