Hogy terjednek az erdőtüzek?

 

 (2026 július)

 

 

 

Gyorsan, mert kiszáradt Európa.

A mai „mega-tüzek”, mint amilyen a (2026 július) franciaországi (gironde-i és bordeaux-i) erdőtűz, kiszámíthatatlanul, nagy sebességgel és megfékezhetetlenül terjednek a hőség, a szárazság, a szél és más fizikai folyamatok kölcsönhatása miatt.

A magas hőmérséklet és a szárazság exponenciálisan növeli a gyúlékonykonyságot, a villámcsapások vagy emberi mulasztások pedig könnyebben égetik le a kiszáradt területeket. Kb. 40 C foknál a mérsékelt égövi növények nem párologtatnak tovább, kiégnek. Hollandiából és Portugáliából már korábban is érkeztek tűzoltó repülőgépek, szombaton pedig az Európai Unió koordinációjával újabb négy gép – kettő Olaszországból, kettő Görögországból – csatlakozott a francia flottához. A klímaváltozás következtében a növényzet 40 C fokon kiszáradt, így a lángok már nemcsak a talajszinten kúsznak, hanem elérik a lombkoronát is.

A nagy erdőtüzek terjedése:

- Parázs- és szikraeső: a tűz által fel melegített levegő (konvekciós áramlás) izzó parazsakat, égő gallyakat és tobozokat repít magasra a levegőbe. A szél ezeket a parazsakat több kilométeres távolságra is elhordhatja a fő tűzfészek előtt. Amikor földet érnek a száraz aljnövényzetben, teljesen új, önálló tüzeket gyújtanak, (ugrik a tűz, röptűz: szél által messzire repített, égő zsarátnokok, tetődarabok által terjedő tüz), és lehetetlen a hagyományos módszerekkel körbe keríteni a tüzet.

- Koronatűzek: ha a talajszinti tűz eléri a fenyőfélék vagy más fák alsó ágait, a lángok a lombkoronába ugranak. A fák tetején a szél sokkal erősebb, mint a talajon. A lombkoronatűz így gyorsan, a fák tetején átugrálva száguld előre, teljesen függetlenül attól, hogy mi történik a talajon.

- Saját időjárási rendszerek, tűzviharok: a nagykiterjedésű, forró tüzek felett a levegő olyan gyorsan emelkedik fel, hogy hatalmas, gomolygó viharfelhőket, úgynevezett pirokumulusz (Pyrocumulus) felhőket hoz létre, amelyek saját maguknak generálnak viharos erejű, kiszámíthatatlan irányú szeleket (leáramlásokat). A hirtelen feltámadó szél és a villámlások újabb és újabb irányokba lökik a lángokat, teljesen csapdába ejtve a védekező tűzoltókat.

- A talaj és a domborzat hatása hegyvidéken: a tűz felfelé sokkal gyorsabban terjed a hegyoldalakon, mivel a felfelé szálló forró levegő előre kiszárítja és felhevíti a feljebb található növényzetet. A gondozatlan erdők, a száraz aljnövényzet és az egybefüggő kiterjedt fenyvesek „üzemanyagot” biztosítanak a lángoknak. A súlyos erdőtüzek elkerülése érdekében az egyébként is pusztuló fenyvesek helyére más fákat kéne ültetni.

- száraz zivatarok kialakulása, ami azt jelenti, hogy az esőcseppek még földet érés előtt elpárolognak. Ritka a szárazvillámlás kíséri, amikor a csapadék elpárolog, mielőtt földet érne, de ez a mérsékelt égövön, Közép-Európában rendkívül ritka.

 

Spanyolországban is óriási erdőtűz van (2026 július), ott a hatóságok abban bíznak, hogy továbbra is kedvező marad a szélirány ahhoz, hogy meg tudják fékezni az ország középső részén, Madrid, valamint Kasztília és León tartományokban tomboló erdőtüzeket.

Franciaországban már százezreket kellett evakuálni az erdőtüzek miatt. Szükséges a megelőző erőfeszítések megerősítése – mondta Pedro Sánchez, aki megismételte korábbi felhívását is, miszerint szükség lenne egy klímavészhelyzet elleni állami és államközi aktív paktum elfogadására.

 

Az erdőtüzek füstje

A kanadai erdő- és bozóttüzek miatt Észak-Amerikában a füstszennyezés terjed a kontinens felső harmada felett. Az, amerikai hatóságok felszólították New York City, majd Washington DC lakóit, ha lehet, maradjanak bezárt ajtók mögött. Az Észak-Ontariói erdőtüzek füstje rossz levegőminőséget okoz a városban. A kanadai Torontó és a Nagy-tavak vidékéről indult bozót- és erdőtüzek elhomályosítják a napot, és a mérések szerint már káros az egészségre. Chicago, Cleveland, Detroit, Minneapolis és New York City, Washington DC, Maryland északi városai, illetve a környező települések levegője kormos, a helyi hatóságoknak rendkívüli intézkedéseket kellett bevezetni. New York:  Kanadából lassan gomolyog az erdőtűz miatti, az egészségre sem veszélytelen füst az Egyesült Államok közepe felé.

 

Európában sem jobb a helyzet, az EU Forest Fires Informationy System (EFFIS) adatai szerint több mint 170 ezer hektáron égnek erdők, bozótosok. Az ehhez kibocsátott térkép riasztó: Nagy-Britannia déli részétől kezdve az olasz csizmáig (Pó folyó) ég a „föld”, ami az ábra szerint feketével sűrűn befestett területet takar, Spanyolország és Franciaország legsúlyosabb helyzete szerint a jelenlegi helyzet még jobb a tavalyinál, azonban a 20 éves rekord  megdőlni látszik. Franciaországban már a hadsereget is mozgósították.

Európa az aszályosodás jeleit tapasztalja, és a szél és a tűz együtt olthatatlan. A pontos és biztonságos helyzetértékeléshez a legfrissebb és legrészletesebb szél- és meteorológiai adatokat az alábbi professzionális, folyamatosan frissülő platformokon éri el, élő és lokális szél- és radartérképek léteznek.

- Ventusky: Rendkívül részletes, animált áramlási térkép, ahol külön rétegen látható a szélsebesség, a széllökések ereje, a szélirány és a levegő páratartalma órás lebontásban.

- Windy: A tűzoltók és mentőcsapatok által is használt globális időjárási vizualizációs eszköz. Több meteorológiai modell (ECMWF, GFS) adatait hasonlítja össze. Külön mutatja a por- és füstterjedési előrejelzéseket is.

Magyarországi hivatalos források: 

- HungaroMet (korábban OMSZ): A hivatalos magyar veszélyjelző rendszer. Itt láthatóak a kiadott szélvihar-riasztások és a legpontosabb helyi mérőállomások adatai és az Időkép.hu.

Széltérkép: Percenként frissülő, hőtérképes magyar széladatok és élő széllökés-mérőkm Mert a szél keletkezésének fő hajtóereje a sarkvidékek és az egyenlítői területek közötti hőmérséklet-különbség, ezért Magyarországon a felszín közeli várható átlagos szélsebesség csökkenése figyelhető meg, de ez a folyamat egyáltalán nem jelenti azt, hogy a szélviharok is gyengülnének.

Katasztrófavédelem Veszélyhelyzeti Értesítési Szolgáltatás (VÉSZ): Ha Magyarországon vagy a határok közelében pusztít a tűz, a VÉSZ mobilalkalmazás és weboldal azonnal közli a korlátozásokat, útlezárásokat és kitelepítési parancsokat.

 

Erdőtűz-helyzet és kockázatkövetés: Copernicus CEMS: Az Európai Unió műholdas katasztrófavédelmi rendszere, amely folyamatosan monitorozza a kontinensen pusztító tüzeket és a füst mozgását [0.5.1')].

 

Magyarországon a júliusi aszály és a tartós csapadékhiány miatt augusztusra az erdőkben az avar, aljnövényzet, tűlevélréteg teljesen kiszárad, amiből következik a pusztító koronatüzek kialakulása augusztusban. Mivel a hazai vegetációtüzek 99 százalékát emberi gondatlanság vagy szándékosság okozza, a megelőzés és a szigorú szabályok betartása életmentő.

A fenyvesek a legveszélyeztetettebbek: a gyantás tűlevélzet és a száraz talajfelszín miatt az alföldi, a(például kiskunsági  fenyvesek és a Dunazug-hegység területei a leginkább kitettek a lángoknak. A tűz-tilalom alá eső területeket mindig az ErdoTuz.hu interaktív térképén vagy a Katasztrófavédelem honlapján lehet napra készen ellenőrizni.

 

Magyarországnak nincsenek saját tűzoltó repülőgépei, a katasztrófavédelem a légi oltást a Magyar Honvédség helikoptereivel oldja meg: a drónok használata fejlődik, és ma már bőségesen rendelkezésre áll a felderítéshez. Mivel a hazai domborzati viszonyok és az erdőszerkezet miatt ritkán alakulnak ki akkora kiterjedésű tüzek, mint a mediterrán országokban, a szárazföldi egységek és a speciális légi támogatás kombinációja általában elegendő a helyzet kezelésére.

Nincs fix merevszárnyú flottánk, a dél-európai országokban látható nagy sárga tűzoltó repülőgépek (például Canadair) nincsenek rendszeresítve Magyarországon. Súlyos esetekben a Honvédség Airbus H145M vagy H225M típusú helikopterei nyújtanak segítséget. A helikopterekre szerelhető, több ezer literes rugalmas víztartályokkal (úgynevezett Bambi Bucket) végzik a kritikus területek felülről történő oltását. Ha rendkívüli, katasztrofális méretű tűz alakulna ki, Magyarország az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusán (rescEU) keresztül kérhet külföldi tűzoltó repülőgépeket.

Drónokkal jól állunk, a Katasztrófavédelem az elmúlt években komoly drónállományt és szakértői csapatot épített ki. A drónok feladata nem az oltás (mivel vizet nem szállítanak), hanem a taktikai támogatás: hőkamerás felderítés. A sűrű füstön keresztül is azonnal azonosítják a földfelszíni és föld alatti tűzfészkeket. Segítségükkel a tűzoltásirányítás pontosan látja a tűz terjedési irányát és sebességét. Olyan nehezen megközelíthető, meredek hegyi vagy mocsaras terepeket is képesek átvizsgálni, ahová tűzoltót életveszélyes lenne beküldeni. A vármegyei igazgatóságok (például Bács-Kiskun vagy Heves) folyamatosan szerveznek célzott erdőtűzvédelmi és drónos felderítési gyakorlatokat. A magyarországi erdőtüzek döntő többségét a talajszinten, gyorsan mozgó, kifejezetten erdőtűzoltásra specializált terepjáró gépjármű fecskendőkkel és kézi szerszámokkal fékezik meg. A légi támogatás és a drónok ezt a földi munkát teszik sokkal gyorsabbá és hatékonnyán.

Amit mi erdőtűzként jegyzünk, az valójában legtöbbször faültetvényekben keletkezik vagy történik. Nem mindegy, milyen erdőről van szó. Az Alföldön a homokfásítás érdekében fekete- és erdei fenyveseket telepítettek évtizedekkel ezelőtt, amelyek egyáltalán nem jellemzőek az Alföldre, nem őshonosak, ráadásul gyantatartalmú, kiszáradó és lehulló tűlevelei miatt rendkívül gyúlékonyak. Ha aszályos tavaszok vannak, akkor nyáron nem sok kell ahhoz, hogy ezek a lehullott, kiszáradt tűlevelek, amelyek a talajt vastagon beborítják. A budai hegyekben is történt hasonló fásítás a kopárokon a 20. század elején, és sajnos ott is előfordulnak hasonló tűzesetek, például Pilisszentiván környékén. A Mecsekben és a Balaton-felvidéken is ültettek hasonló feketefenyveseket ugyanebben az időszakban. Egyrészt Trianon után merült fel fásítási igény hazánkban – ami a fenyvesek pótlását is célozta –, aztán a II. világháborút követően, az 50-60-as években lendült fel.  Nemcsak a klímaváltozás okozza az erdőtüzek gyakoribbá válását, de függ attól is, hogy természetes erdeinkkel ellentétben a telepített faültetvények egy részét a sokkal kevésbé tűzálló fafajták alkotják. A természetes tölgyerdő sokkal kevésbé gyúlékony, mint a helyére telepített fenyves. Európa más országaiban is követtek el ehhez hasonló hibákat az erdőtelepítések során, példaként Portugáliát, Horvátországot és Görögországot lehet felhozni példaként. Ott eucalyptust, illetve különféle fenyőket telepítettek nagy területeken, aminek következtében az idén ezekben a napokban rengeteg erdőtűz ütött ki – láthatjuk a feketére befestett tűztérképeken.

 

 

 

Tűzek előrejelzése 2026

Arra kell felkészülnünk hosszú távon, hogy gyakoribbak lesznek az erdőtüzek hazánkban is. A görög tűzesetek gyakorisága láttán Bulgáriában komolyabban elkezdték a felkészülést az elkerülhetetlennek látszó, várható erdőtüzekre. Nálunk is érdemes lenne az erdőgazdálkodás új irányát átgondolni. Alföldi viszonyok között javasolt erdős sztyeppévé átalakítani az itt jelenleg fellelhető kultúrerdőket. A hegyi és dombvidéki fenyőerdők – amelyek természetes úton is pusztulnak – helyére érdemes lenne a csertölgyet, kocsánytalan tölgyet visszatelepíteni, hogy minél inkább visszanyerjék természetes jellegüket. A budai hegyekben beindult természetes pusztulás érdekessége, hogy a talajban már megjelentek a tölgycsemeték, szerzik vissza a maguk fenségterületét. Mellettük a hárs-, juhar- és vadgyümölcsfáknak és kőriseknek is hasonlóan fontos szerepük lenne az erdők természetes állapotának visszaállításában