AI használatával készített művek (blog, esszé, cikk, szakdolgozat,
szöveg, kép, vlog, zene, disszertáció) eredetisége
(2026 augusztus)
Az AI és az ember között, mint szerzők közötti határvonal meghatározása homályos, ami főleg jogi, és nem etikai probléma. A jog / alkotói hozzájárulás közötti pontos határvonal meghúzása ma a jog, a technológia és a művészet nagy kihívása, jelenleg nem létezik egyetlen, egyetemes határvonal.
Egy AI-t használó mű akkor és csakis akkor eredeti (és jogilag védhető), ha az AI-t csupán eszközként használták a mű megvalósításához (mint pl. az ecsetet vagy a helyesírás-ellenőrzőt). Ha az emberi szelekciós, szerkesztési és átdolgozási folyamat olyan mértékű, hogy képes elfedni a gép alapértelmezett kimenetét, amit a szerző képes bizonyítani a munkafolyamat lépéseit (verziókövetéssel).
Szemben elvárással: sok esetben még a szerző sem tudja megmondani pontosan, hogy pontosan milyen arányban asszisztált az AI. Az AI szerepe más pl. egy kép és egy szakdolgozat esetén. Olyan nagy mértékben eltérhet, hogy tagolt szabályozásra lesz szükség. Az utóbbi esetén az irodalomkutatás messze nem helyesírás-ellenőrzés, mert írás közben jönnnek a legjobb ötletek, főleg ha az AI is besegít, és szövegesen idéz előre mutató (releváns) irodalmakat.
A gyakorlatban három fő megközelítés (AI asszisztens, AI társszerző, AI szerző) alapján próbálják elkülöníteni a szerzőket:
1. Jogi megközelítés (a szellemi tulajdonjog)
A legtöbb ország jogrendszere (köztük a magyar és az európai szabályozás is) a „szellemi alkotás” fogalmából indul ki.
Emberi szerzőség: csak természetes személy (ember) lehet szerző. A jog védelmet ad, ha a mű az alkotó egyéni, eredeti jellegét tükrözi. Ezen a ponton homályos az AI, mint asszisztens meghatározása.
Átmeneti zóna: ha valaki AI-val generál egy alapötletet, de azt utána jelentősen átdolgozza, átfesti vagy újra hangszereli, a végeredmény már kaphat jogi védelmet. A határ ott van, ahol az emberi kreatív döntések túlsúlyba kerülnek(%?) a gép automatizált kimenetével szemben. Nincs általános jogi szabály, hogy például 51% emberi hozzájárulás, és 49% az AI. A szerzői jog nem a munka mennyiségét, hanem annak minőségét (az egyéni-eredeti jelleget) védi.
Generatív AI: ha a szöveget, képet vagy zenét egy prompt (utasítás) alapján teljes egészében az AI generálta, az nem áll szerzői jogi védelem alatt, mert az AI-t a jog csupán eszköz-nek tekinti.
2. Technológiai megközelítés (digitális nyomok)
A technológia igyekszik objektív, mérhető határokat megadni.
Metaadatok és vízjelek: a modern generatív eszközök láthatatlan digitális vízjeleket (pl. C2PA szabvány, detektor szoftverek) ágyaznak a fájlokba, amelyek igazolják az AI eredetet.
Verziókövetés (Version Control): az írók (pl. Google Docs laptörténet), digitális festők (pl. Procreate time-lapse videó) és zeneszerzők (pl. DAW projektek mentési előzményei) a munkafolyamat lépéseivel tudják bizonyítani, hogy a mű rétegről rétegre, emberi kéz által épült fel.
AI-detektorok (detektor szoftverek): bár léteznek szöveges és képi AI-szűrők, ezek hatékonysága nem 100%-os, így önmagukban nem alkalmasak jogi vagy etikai határvonal meghúzására.
3. Alkotói folyamat alapú megközelítés esetén a művészeti közösségekben az elvégzett munka fázisai alapján húzzák meg a határt.
AI mint asszisztens (emberi a mű): az AI-t kutatásra, ötletgyűjtésre, helyesírás-ellenőrzésre, véleményezésre vagy hangszerelési ötletekre használják. A végső formát az ember hozza létre.
AI mint társszerző, bár az AI nem lehet önálló szerzői jogi jogalany. (Hibrid mű): Az ember adja a koncepciót és a finomhangolást, de a textúrákat, a refrént vagy a szövegrészleteket az AI generálja. A jelentős átdolgozás a döntő tényező, aminek az értékelése igen szubjektív.
AI mint szerző (AI mű): Az ember szerepe kimerül a prompt megírásában és a gép által kidobott több opció közötti választásban.
Egy mű eredetiségének (emberi szerző) jogi bizonyítása
Összetett feladat. A mesterséges intelligencia (AI) detektorok gyakran tévednek, a legbiztosabb módszer nem a kész szöveg utólagos ellenőrzése, hanem az alkotási folyamat dokumentálása.
1. A digitális nyomok (verziókövetés, pl. C2PA szabvány)
Változási előzmények: A Google Dokumentumok, a Microsoft Word vagy a Notion automatikusan menti a szerkesztési előzményeket: a karakterenkénti, percről percre történő építkezés bizonyítja az emberi gépelést, inputot. Időbélyegek: a fájlok metaadatai (létrehozás, utolsó módosítás dátuma) alátámasztják a munka folyamatosságát.
2. Kutatási és előkészületi fázis
Vázlatok és jegyzetek: Kézzel írt jegyzetek, gondolattérképek vagy korai vázlatok megléte nem sokat számítanak.
Forráskezelés: Egyedi és ellenőrizhető hivatkozások, interjúk vagy saját adatgyűjtések, amelyeket az AI nem tudna elkészíteni, döntőek.
3. Egyedi stílusjegyek és kontextus
Személyes hangvétel: saját, egyedi élettapasztalatok, anekdoták beépítése, amelyek nem szerepelnek az AI tanító adatbázisaiban.
Stilisztikai konzisztencia: a mű összevetése a szerző korábbi, bizonyítottan saját írásaival (stilisztikai ujjlenyomat).
4. Technikai igazolások
Képernyővideó: hosszabb vagy kritikus fontosságú műveknél a képernyő rögzítése (time-lapse) írás közben.
Speciális szoftverek: olyan szerkesztőprogramok használata, amelyek kriptográfiailag rögzítik a billentyűleütéseket és a szerzői folyamatot. 2026-ra a modern fényképezőgépek (Sony, Leica) és a professzionális szoftverek (Adobe Premiere, Photoshop) már hardveres és szoftveres szinten, titkosított kriptográfiai aláírással látják el a fájlt a létrehozás pillanatában. Ha a lánc megszakad (mert AI-val módosították), a C2PA azonnal jelzi a manipulációt.
5. Hivatalos nyilatkozat-sablon (pl. pályázathoz vagy egyetemi beadványhoz), amely igazolhatja az eredetiséget. Az elkészült végtermék alapján a szoftverek már nem tudnak 100%-os biztonsággal különbséget tenni ember és gép között. Eredetiségi Nyilatkozat Sablon, amelyet tetszés szerint testre szabható mellékelendő*.
1. A digitális nyomok (verziókövetés, pl. C2PA szabvány)
Változási előzmények: A Google Dokumentumok, a Microsoft Word vagy a Notion automatikusan menti a szerkesztési előzményeket: a karakterenkénti, percről percre történő építkezés bizonyítja az emberi gépelést, inputot. Időbélyegek: a fájlok metaadatai (létrehozás, utolsó módosítás dátuma) alátámasztják a munka folyamatosságát.
2. Kutatási és előkészületi fázis
Vázlatok és jegyzetek: Kézzel írt jegyzetek, gondolattérképek vagy korai vázlatok megléte nem sokat számítanak.
Forráskezelés: Egyedi és ellenőrizhető hivatkozások, interjúk vagy saját adatgyűjtések, amelyeket az AI nem tudna elkészíteni, döntőek.
3. Egyedi stílusjegyek és kontextus
Személyes hangvétel: saját, egyedi élettapasztalatok, anekdoták beépítése, amelyek nem szerepelnek az AI tanító adatbázisaiban.
Stilisztikai konzisztencia: a mű összevetése a szerző korábbi, bizonyítottan saját írásaival (stilisztikai ujjlenyomat).
4. Technikai igazolások
Képernyővideó: hosszabb vagy kritikus fontosságú műveknél a képernyő rögzítése (time-lapse) írás közben.
Speciális szoftverek: olyan szerkesztőprogramok használata, amelyek kriptográfiailag rögzítik a billentyűleütéseket és a szerzői folyamatot. 2026-ra a modern fényképezőgépek (Sony, Leica) és a professzionális szoftverek (Adobe Premiere, Photoshop) már hardveres és szoftveres szinten, titkosított kriptográfiai aláírással látják el a fájlt a létrehozás pillanatában. Ha a lánc megszakad (mert AI-val módosították), a C2PA azonnal jelzi a manipulációt.
5. Hivatalos nyilatkozat-sablon (pl. pályázathoz vagy egyetemi beadványhoz), amely igazolhatja az eredetiséget. Az elkészült végtermék alapján a szoftverek már nem tudnak 100%-os biztonsággal különbséget tenni ember és gép között. Eredetiségi Nyilatkozat Sablon, amelyet tetszés szerint testre szabható mellékelendő*.
Szövegek vizsgálata AI modellekkel: A jogszabály kimondja, hogy a közérdekű tájékoztatásra szánt, de emberi ellenőrzésen vagy szerkesztői kontrollon át nem esett AI-szövegeket kötelező megjelölni. Védik az meglévő adatbázist a tömegesen gyártott szintetikus szövegektől. Mivel a szövegek esetében nem lehet egy klasszikus logót rátenni a tartalomra (a szöveg másolható), a piacvezető AI-fejlesztő cégek (mint az OpenAI, az Google, vagy a Claude modellt fejlesztő Anthropic) megállapodtak az Invisible text watermarking (láthatatlan szöveges vízjelzés) alkalmazásában. Az AI-modellek a generált szövegbe olyan matematikai/statisztikai mintázatokat (szókövetéseket) rejtenek el, amelyeket az emberi szem nem lát, de a detektor szoftverek azonnal kiolvasnak. Így a tartalom eredete ("ezt gép írta") csalhatatlanul visszakövethető.
C2PA Szabvány – A digitális eredetigazolás globális egyezmény.
A tech-óriások (Adobe, Microsoft, Google, Intel, Sony, BBC) létrehozták a C2PA (Coalition for Content Provenance and Authenticity) nevű nemzetközi szövetséget és technológiai szabványt.
A digitális tartalom „anyakönyvi kivonata”. A metaadatokba követhetően beágyazza a tartalom történetét: pontosan megmutatja, hogy a mű tisztán emberi, AI-asszisztált (pl. ember írta, de AI javította, AI írta , de ember javította), vagy 100%-ban AI által generált.
Nemzetközi szinten (például az Amerikai Szerzői Jogi Hivatal, USCO iránymutatása szerint) a tisztán AI-generált tartalom nem kaphat szerzői jogi védelmet, mert a törvények szerint csak ember lehet szerző. Ha egy szöveget vagy képet gép hozott létre, az a "közösségi tulajdon" (public domain) része lesz. Ha egy ember jelentős kreatív munkát tesz hozzá (pl. átírja a gép szövegét, szerkeszti, strukturálja), akkor a saját emberi része már jogvédetté válik. A vizsgálat azt célozza, hogy honnan ered a tartalom, mennyi benne a gép és mennyi az ember.
Nemzetközi szinten (például az Amerikai Szerzői Jogi Hivatal, USCO iránymutatása szerint) a tisztán AI-generált tartalom nem kaphat szerzői jogi védelmet, mert a törvények szerint csak ember lehet szerző. Ha egy szöveget vagy képet gép hozott létre, az a "közösségi tulajdon" (public domain) része lesz. Ha egy ember jelentős kreatív munkát tesz hozzá (pl. átírja a gép szövegét, szerkeszti, strukturálja), akkor a saját emberi része már jogvédetté válik. A vizsgálat azt célozza, hogy honnan ered a tartalom, mennyi benne a gép és mennyi az ember.
Példa: Az Ausztrál Hanglemezipari Szövetség (ARIA) új szabályokat vezetett be a slágerlistáin, így mostantól kizárólag olyan zeneszámok kerülhetnek fel a rangsorokba, amelyek alapvetően emberi alkotásnak minősülnek. Az intézkedéssel a szervezet a mesterséges intelligenciával generált zenék elszaporodására reagál (https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260826/drasztikus-dontest-hozott-ausztralia-miutan-elozonlottek-a-mesterseges-dalok-a-zeneipart-858468).
A módosított szabályzat a 2026. augusztus 31-i keltezésű listával lép életbe, amelyet augusztus 28-án, pénteken tesznek közzé.
Az ARIA különbséget tesz a teljes egészében mesterséges intelligencia által generált és az AI modellel csupán támogatott zenék között. A támogatott zenék továbbra is felkerülhetnek a listákra, amennyiben a felhasznált eszközök jogszerűek, a kész felvétel alapvetően emberi munka eredménye, és nem merül fel a manipuláció gyanúja. Alapfeltétel az is, hogy a dalt emberek szerezzék, valamint az éneket és a hangszeres játékot is emberi előadók nyújtsák.
Az ARIA a szabálysértő felvételeket visszautasíthatja, utólag is eltávolíthatja a listákról, újra számolhatja a helyezéseket, visszavonhatja az akkreditációkat, sőt az első helyért járó trófea visszaadását is követelheti. A kizárt alkotások az ARIA Awards díjátadóra sem jelölhetőek, bár az érintettek fellebbezhetnek és bizonyítékokat nyújthatnak be joguk igazolására. A szervezet szóvivője szerint az MI által generált főének vagy kulcsfontosságú hangszeres játék valószínűleg kizáró okot jelent. Az AI-al generált zenék mennyisége az utóbbi időben robbanás szerűen megnőtt. A Spotify mintegy 75 millió gyenge minőségű MI-számot távolított el a felületéről, miközben az automatizált szoftverek naponta nagyjából 100 ezer új dalt töltöttek fel. A Deezer korábban arról számolt be, hogy a platformjukra naponta megközelítőleg 20 ezer MI-generált felvétel érkezett, és az ezekre érkező lejátszások 70 százalékát csalásnak minősítették.
*
EREDETISÉG NYILATKOZATOK
(Szerzői jogi és AI-mentességi igazolás)
Alulírott, [Teljes Név], születési hely, idő: [Város, Év.Hónap.Nap], anyja neve: [Anyja Neve]), mint szerző, a büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem és tanúsítom, hogy a(z) [Mű pontos címe / megnevezése] című alkotás (a továbbiakban: Mű) teljes egészében a saját, önálló szellemi termékem.
1. Generatív AI-eszközök használata
Kijelentem, hogy a Mű tartalmának, struktúrájának, szövegének, vizuális elemeinek vagy zenei szekvenciáinak létrehozásához generatív mesterséges intelligenciát (pl. ChatGPT, Midjourney, Suno vagy egyéb hasonló szoftvereket) nem vettem igénybe / [VAGY, ha engedélyezett volt:] kizárólag a formai követelményekben meghatározott, engedélyezett mértékben és módon használtam, amelyet a mellékletben részletesen dokumentáltam.
2. Plágium és forráskezelés
Kijelentem, hogy a Műben felhasznált minden külső forrást, szakirodalmat, adatot, képi vagy zenei alapot a hatályos szerzői jogi szabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, pontosan és azonosítható módon megjelöltem és hivatkoztam. Más személy munkáját sajátomként nem tüntettem fel.
3. Az ellenőrizhetőség biztosítása
Vállalom, hogy az alkotói folyamat hitelességének igazolására kérésre haladéktalanul bemutatom a Mű keletkezését igazoló háttéranyagokat, így különösen:
Szöveges mű esetén: a digitális verzióelőzményeket (időbélyegeket), korai vázlatokat és kutatási jegyzeteket.
Képi mű esetén: a rétegekre bontott forrásfájlokat (.PSD, .AI stb.) vagy a folyamatvideót (time-lapse).
Zenei mű esetén: a zeneszerkesztő szoftver (DAW) projektfájljait és a nyers sávokat.
Kelt: [Város], 2026. [Hónap] hó [Nap] napján.
Alulírott, [Teljes Név], születési hely, idő: [Város, Év.Hónap.Nap], anyja neve: [Anyja Neve]), mint szerző, a büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem és tanúsítom, hogy a(z) [Mű pontos címe / megnevezése] című alkotás (a továbbiakban: Mű) teljes egészében a saját, önálló szellemi termékem.
1. Generatív AI-eszközök használata
Kijelentem, hogy a Mű tartalmának, struktúrájának, szövegének, vizuális elemeinek vagy zenei szekvenciáinak létrehozásához generatív mesterséges intelligenciát (pl. ChatGPT, Midjourney, Suno vagy egyéb hasonló szoftvereket) nem vettem igénybe / [VAGY, ha engedélyezett volt:] kizárólag a formai követelményekben meghatározott, engedélyezett mértékben és módon használtam, amelyet a mellékletben részletesen dokumentáltam.
2. Plágium és forráskezelés
Kijelentem, hogy a Műben felhasznált minden külső forrást, szakirodalmat, adatot, képi vagy zenei alapot a hatályos szerzői jogi szabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, pontosan és azonosítható módon megjelöltem és hivatkoztam. Más személy munkáját sajátomként nem tüntettem fel.
3. Az ellenőrizhetőség biztosítása
Vállalom, hogy az alkotói folyamat hitelességének igazolására kérésre haladéktalanul bemutatom a Mű keletkezését igazoló háttéranyagokat, így különösen:
Szöveges mű esetén: a digitális verzióelőzményeket (időbélyegeket), korai vázlatokat és kutatási jegyzeteket.
Képi mű esetén: a rétegekre bontott forrásfájlokat (.PSD, .AI stb.) vagy a folyamatvideót (time-lapse).
Zenei mű esetén: a zeneszerkesztő szoftver (DAW) projektfájljait és a nyers sávokat.
Kelt: [Város], 2026. [Hónap] hó [Nap] napján.
...................................
[Az Ön Teljes Neve]
Szerző aláírása
Vagy:
NYILATKOZAT A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA (AI) HASZNÁLATÁRÓL ÉS A MŰ EREDETISÉGÉRŐL
1. A szerző és a mű adatai
- A szerző neve: [Név]
- A mű címe: [Cím]
- Típusa: (pl. szakdolgozat, esszé, cikk, zenei felvétel, digitális grafika)
2. AI-használati kategória besorolása (Kérjük, jelölje meg a megfelelőt!)
- Kategória 1: AI mint asszisztens (Tiszta emberi szerzőség)
Az AI-t kizárólag nyelvi ellenőrzésre, stílusjavításra, forráskeresésre vagy strukturálásra használtam. A tartalom egésze saját szellemi termék. - Kategória 2: Hibrid alkotás (AI-asszisztált mű)
A koncepció és a végső formába öntés emberi munka, de bizonyos részletek, textúrák, háttérelemek vagy vázlatok generálásához AI-t vettem igénybe. (A 3. pontban részletezve). - Kategória 3: AI-generált mű
A mű érdemi részét generatív AI hozta létre prompt alapján. Tudomásul veszem, hogy ez a hatályos jogszabályok szerint közkincsnek minősülhet, és nem áll szerzői jogi védelem alatt.
3. Részletes technológiai transzparencia (Hibrid alkotás esetén kötelező)
- Alkalmazott AI eszközök: (pl. ChatGPT-4o, Claude 3.5 Sonnet, Midjourney v6, Suno v3)
- Az AI szerepe a folyamatban: [pl. Az AI generálta a fejezet vázlatát és a 3. alfejezet nyers statisztikai adatait, de a szöveget magam írtam és elemeztem.]
- Emberi hozzáadott érték és utómunka: [pl. A generált szöveget újraírtam, saját primer kutatási eredményeimmel egészítettem ki, a stílust a sajátomra formáltam.]
4. Bizonyíthatósági záradék
Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Kérésre a vizsgálóbizottság / kiadó rendelkezésére bocsátom az alkotói folyamatot igazoló digitális nyomokat (pl. Google Docs verzióelőzmények linkje, DAW projektfájlok, C2PA metaadatok, verziókövetési logfájlok).
Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Kérésre a vizsgálóbizottság / kiadó rendelkezésére bocsátom az alkotói folyamatot igazoló digitális nyomokat (pl. Google Docs verzióelőzmények linkje, DAW projektfájlok, C2PA metaadatok, verziókövetési logfájlok).
Dátum: ............................................
Aláírás: ............................................
Hogyan használja a sablonokat?
Másolja ki a fenti szöveget egy Word vagy Google Dokumentumba.
Cserélje ki a szögletes zárójelben lévő [adatokat] a saját adataira.
Az 1-es pontban törölje azt a részt, ami Önre nem igaz (ha teljesen AI-mentes a mű, hagyja bent a "nem vettem igénybe" részt, a többit törölje). Nyomtassa ki, írja alá kézzel, vagy lássa el hivatalos elektronikus aláírással (pl. AVDH / Ügyfélkapu).
Eredetiség bizonyítékok:
1. Írott művek (esszé, cikk, szakdolgozat, disszertáció)
Verziókövetés: a Google Dokumentumok vagy az MS Word Verzióelőzmények (Version History) feladata a legerősebb fegyver. Megmutatja, hogyan épült fel a szöveg percről percre, karakterenként. Az AI ezzel szemben egyszerre illeszt be kész blokkokat.
Kutatási napló: korai kézzel írt vázlatok, ábra-térképek fotói vagy digitális jegyzetek (pl. Notion, Obsidian).
Egyedi források: Olyan mélyreható könyvtári hivatkozások, saját készítésű interjúk vagy helyszíni adatok, amelyek nem részei az AI nyilvános tanítóadatbázisának.
2. Képek és vizuális alkotások
Forrásfájl struktúra: az eredeti .PSD, .AI vagy .CLIP fájl megléte, amelyben különálló, elnevezett rétegek (layers), maszkok, módosítható vektorvonalak és ecsetvonás-előzmények találhatók. Az AI kizárólag egyetlen lapos képet (flat image) generál.
Folyamat-videó (Time-lapse): a modern rajzprogramok (pl. Procreate, Photoshop) automatikusan képesek rögzíteni az alkotási folyamat minden egyes vonását felgyorsított videóként.
Anatómiai és skicc fázisok: a kész kép mögötti kezdeti pálcikafigurák, durva geometriai formák és a vonalrajz bemutatása.
3. Zenei művek és hanganyagok (Dobgépet sem lehet használni)
DAW Projektfájl: a zeneszerkesztő szoftver (Ableton, Cubase, FL Studio, Logic) saját mentése, amely tartalmazza a különálló sávokat, a hangszerek automatizációs görbéit és az egyedi effektláncokat.
Nyers audió sávok: az élőben feljátszott hangszerek vagy éneksávok vágatlan, nyers felvételei (stúdióhibákkal, félrecsúszásokkal és újravételekkel együtt).
Partitúra és akkord menetek: a dal elkészülését megelőző hagyományos kották, szövegkönyv-vázlatok és hangszerelési jegyzetek.
1. Írott művek (esszé, cikk, szakdolgozat, disszertáció)
Verziókövetés: a Google Dokumentumok vagy az MS Word Verzióelőzmények (Version History) feladata a legerősebb fegyver. Megmutatja, hogyan épült fel a szöveg percről percre, karakterenként. Az AI ezzel szemben egyszerre illeszt be kész blokkokat.
Kutatási napló: korai kézzel írt vázlatok, ábra-térképek fotói vagy digitális jegyzetek (pl. Notion, Obsidian).
Egyedi források: Olyan mélyreható könyvtári hivatkozások, saját készítésű interjúk vagy helyszíni adatok, amelyek nem részei az AI nyilvános tanítóadatbázisának.
2. Képek és vizuális alkotások
Forrásfájl struktúra: az eredeti .PSD, .AI vagy .CLIP fájl megléte, amelyben különálló, elnevezett rétegek (layers), maszkok, módosítható vektorvonalak és ecsetvonás-előzmények találhatók. Az AI kizárólag egyetlen lapos képet (flat image) generál.
Folyamat-videó (Time-lapse): a modern rajzprogramok (pl. Procreate, Photoshop) automatikusan képesek rögzíteni az alkotási folyamat minden egyes vonását felgyorsított videóként.
Anatómiai és skicc fázisok: a kész kép mögötti kezdeti pálcikafigurák, durva geometriai formák és a vonalrajz bemutatása.
3. Zenei művek és hanganyagok (Dobgépet sem lehet használni)
DAW Projektfájl: a zeneszerkesztő szoftver (Ableton, Cubase, FL Studio, Logic) saját mentése, amely tartalmazza a különálló sávokat, a hangszerek automatizációs görbéit és az egyedi effektláncokat.
Nyers audió sávok: az élőben feljátszott hangszerek vagy éneksávok vágatlan, nyers felvételei (stúdióhibákkal, félrecsúszásokkal és újravételekkel együtt).
Partitúra és akkord menetek: a dal elkészülését megelőző hagyományos kották, szövegkönyv-vázlatok és hangszerelési jegyzetek.