A paksi erőművekhez hűtőtornyokat is kéne építeni
a hőhullámok miatt?
2026 -ban vészesen alacsony a vízállás az erőmű vízkivételi aknájában, a Duna alacsony vízállása és medersűllyedése miatt, ezért három blokkot le kellett állítani, a negyedik blokk némi szerencsével működő képes maradt, csökkentett üzemmódban. A szabályok szerint a Dunába visszafolyó meleg víz hőmérséklete a beömlési ponttól számított 500 méterre lévő szelvény egyik pontján se lépheti túl a 30 °C-os korlátot, az élővilág védelme érdekében. Mivel az erőmű a hűtési folyamat során körülbelül 8 °C-kal melegíti fel a folyó vizét, a Duna alap-hőmérséklete kritikussá válik a nyári kánikulában, jövőre is. A párolgás mesterséges fokozása (permetezés) a beömlésnél az egyetlen működőképes gyors mérnöki megoldás.
Paksnál augusztusban a Duna 28 fokos, ideiglenes túllépés lehetséges, a forró napok* idején, amikor levegő hőmérséklete 35 °C- fok fölé emelkedik. A trend szerint 2026-tól minimum 10 forró nappal kell számolni évente. Amikor tervezték Paks I.-et, még egy forrónappal számoltak: egy forró nap alatt -a hőmérséklet különbség melegít- még elhanyagolgató volt a hatás.
Következik, hogy Paks I. esetén hozzáépítéssel, bővítéssel ki kéne alakítani egy új, mély üzemvíz csatornát, (és nem átépítéssel), továbbá egy-két hűtőtornyot is kéne építeni a vegyes hűtéshez. Hogy Paks II-nél is egy-két blokk működő képes maradjon a későbbi forró augusztusokban, amikor szélcsend lesz. (Magyarország energia ellátásának ma több mint harmadáról van szó, egy hűtő torony ára nem lehet szempont!)
Ideiglenes vízszint szabályozás megoldásként felmerül, hogy szivattyúkkal meg lehet emelni a vízkivételi aknában a vízszintet, vagy egy később elbontandó fenékküszöb, sarkantyú építése** (az újraindítás engedélyezése, ha nulla blokk működik. egy nehéz folyamat, ezért is fontos, hogy egy blokk működjön) is felmerült.
2026. július végén és augusztus elején 12 darab „Pajtás” típusú mobil, segédszivattyút állítottak folyamatos üzembe, három műszakos felügyelet mellett. További 4 darab szivattyút tartottak a helyszínen teljes készenlétben, biztonsági tartalékként. Mivel a Duna főáramából a víz nem tudott magától befolyni az akna-öbölbe, a folyóra telepített szivattyús úszóműveken elhelyezett segédszivattyúkkal emelték át. A mobil berendezések közvetlenül a szűrők mögé, a beépített főszivattyúk szívóoldalához mesterségesen pumpálták és emelték meg a vízszintet. A szivattyúzás egyik oka egy évtizedes folyamat: a folyó felső szakaszának duzzasztása és a kavicsbányászat miatt megszűnt a természetes hordalékvándorlás, a meder bevágódott, amire a kisvíz színt érzékenyen reagál, és lesüllyesztette a vízszintet.
Állandó megoldásként -a hűtőtornyokon túlmenően- felmerül egy dunai paksi víztározó -nem erőmű- építése.
Dunaföldvárnál induló felvíz csatornával talán megoldható, ezek több éves fejlesztések lesznek.
*A 2020-as évtizedben Magyarországon a hőségnapok (amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 °C-ot) száma jelentős emelkedést mutat, és az éves országos átlagok rendre felülmúlják az 1991–2020-as időszak 28,6 napos átlagát. A HungaroMet (korábbi OMSZ) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos, országos átlagolt adatai szerint a hőségnapok száma évenként az alábbiak szerint alakult:
Éves országos területi átlagos hőségnapok száma (2020–2025), a nyári 92 napból 73 napon regisztráltak az ország valamely pontján 30 °C feletti maximumot. Az országos átlagok mögött komoly területi eltérések vannak. Az Alföld déli területein (Csongrád-Csanád és Békés vármegyékben) szinte minden évben 15-25 nappal több hőségnapot mérnek, mint az északi vagy nyugati országrészben. Országos átlagok:
2020 32 nap
2021 33 nap
2022 46 nap
2023 36 nap
2024 60 nap
2025 48 nap
Míg a 2000-es években az összefüggő, tartós (legalább 5 napos) hőségperiódusok száma évente átlagosan 1,6 volt, a 2020-as évekre ez az érték már 2,8-ra emelkedett.
Forró napok száma Magyarországon (2020–2025): nemcsak a napok száma nő, hanem az az időtartam is, ameddig a hőmérséklet a kritikus 35 °C felett marad egy-egy napon belül (egyre nehezebben és később hűl le a levegő délutánonként). Területi koncentráció: a forró napok döntő többsége az Alföldön, különösen a dél-alföldi régióban (Csongrád-Csanád és Békés vármegyékben) összpontosul. A nagy nyári hőhullámok Magyarországon és Németországban egyaránt gyakran magas légnyomású, szélcsendes időjárással járnak együtt. Ilyenkor kevés a szél, ezért a szélturbinák teljesítménye jelentősen visszaesik, Németországban 10%-ra, pedig ott van tengerpart.
2020: 3 nap
2021: 8 nap
2022: 11 nap
2023: 8 nap
2024: 14 nap
2025: 11 nap
A trópusi éjszakák száma (hőmérséklet nem esik 20 °C alá), és a hőhullámos napok száma (napi középhőmérséklet (a minimumok és maximumok súlyozott átlaga eléri vagy meghaladja a 25 °C-ot):
2020: 5 éjszaka, 11 nap
2021: 9 éjszaka, 21 nap
2023: 11 éjszaka, 30-35 nap
2024: 18 éjszaka, 36 nap
2025: 15 éjszaka, 28 nap
**
Szádfalas bekerítés, nagy teljesítményű szivattyúkkal a víz átemelése.
Márfai Péter: "Hogyan lehet fenékküszöböt építeni a mederbe néhány hét alatt? Normál esetben kell megvalósíthatósági tanulmány, hatásvizsgálat, tervezés, a kivitelezés előkészítése, nemzetközi megállapodás a hajózásról. No és meg is kell építeni vízépítési terméskőből, ami elég hosszú időt vesz igénybe, mert egy T alakú fenékküszöb kell, hogy hajózni lehessen, és a meleg víz-csatornából kilépő víz se kerüljön vissza a rendszerbe. Kilencvenezer köbméter vízépítési terméskő. Az százötvenezer tonna.
Valójában nincs megoldás, ami megfelel a felsorolt feltételeknek, mármint az összesnek. De ha csak a vízre van szükség, és elég hosszú ideig tartó biztonságos működésre, akkor lehet tenni valamit.
Kell huszonöt dunai bárka a szokásos 1200 tonna teherbírásúból a gát partra merőleges részéhez és négy a T alakú gát kalapjához. A kővel megrakott bárkákat sorban egymás mellé kötve, az üzemvíz csatorna torkolata alatt, de a meleg vizes csatorna torkolata felett úgy kell lehorgonyozni, hogy huszonöten kiadják a gát partra merőleges részét. Négy bárkát egymás után kötve, a gát kalapjának megfelelően a keresztalakzat végéhez kell horgonyozni.
Az így rögzített, lehorgonyzott bárkacsoportot óvatosan a fenékre süllyesztjük. A küszöbhatás azonnal érvényesül, azért alul nyíló uszályokról vagy pontonhídról, teherautókból folyamatosan, kőszórással stabilizálni kell az immár a fenéken nyugvó bárkákat. Jól rá kell készülni, mert a legkisebb Duna ereje is óriási. Meglehet, hogy a horgonyzáshoz a régi malomtűmódszert célszerű erősítésnek alkalmazni. Az elsüllyesztett bárkák mögött kőszórással stabilizáljuk a medret.
Egy dunai bárka 10 méter széles, 80 méter hosszú, a merülése 2,5 méter. A szerkezeti magassága ennél valamivel több. Egymás mellett, leterhelve, a fenéken rögzítve bőségesen megfelelnek a megkívánt vízszintet előállító fenékküszöbnek.
Nyilván átmeneti, de azonnali megoldásról van szó. A fenékgátat folyamatosan figyelni, gondozni, korrigálni kell, amíg valami végleges megoldás kialakul. Ilyesmit csak végveszélyben követ el az ember. Vagy ha nem szereti, ha le van kapcsolva az ország áramellátásának közel fele.
A klímaváltozással egyre több szélsőségre kell számítani a Dunán. Nagyon kicsi és nagyon nagy vízhozamokra egyaránt. Kiemelten zavaró, hogy a kisvízhozamhoz tartozó vízszint az egyre jobban berágódó kisvízi medrek miatt alacsonyabb vízállással jár együtt. Ugyanaz a kisvízhozam 30 évvel ezelőtt magasabb, jóval magasabb vízállást jelentett, mint most, amikor a meder kisvízi része majd 2 méterrel lejjebb van. Ez a folyami hordalék gazdálkodás meghatározó problémája.
A kisvízi meder süllyedése alig, nem számottevően játszik be az extrém nagy vizek, az árvizek levonulásába. Attól, hogy a kisvízmeder süllyed, a nagyvizek levonulása az ártereken alig módosul. Ha jön az árvíz, az ugyanúgy fog viselkedni, mint amikor még nem rágódott be a kisvízi meder."