Ha akarjuk, ha nem, rövidesen mi is használni fogjuk!
A mesterséges eső létrehozását (felhővetést, cloud seeding) a kutatók nem kedvelik, mert nem mindig sikerül, mégis világszerte több mint 50 országban alkalmazzák rendszeresen. A technológia lényege, hogy repülőgépekről, drónokról vagy földi kilövőállomásokról mikroszkopikus részecskéket juttatnak a felhőkbe, amelyek magukhoz vonzzák a nedvességet, esőmagokat képeznek, elindítják a csapadékképződést. A felhasznált anyagokat a felhő hőmérséklete alapján választják ki.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A levegő maximális vízgőztartalma tengerszinten, a hőmérséklet függvényében |
(Nyomásfüggő: https://hu.wikipedia.org/wiki/Harmatpont)
A harmatpont a levegőnek az a hőmérséklete, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő a páratartalomra nézve telítetté válik. A harmatpontnál – a harmatpont-hőmérsékletnél – alacsonyabb környezeti hőmérsékletnél megindul a víztartalom kicsapódása, a kondenzáció. Köd vagy felhő képződik, nem eső: Ha a magas páratartalmú, tiszta levegőbe szárazjeget szórunk, a lehűlés miatt a láthatatlan vízgőz azonnal kicsapódik, amivel egy mesterséges felhőt (vagy talajközelben ködöt) hozunk létre. A felhőt alkotó vízcseppek mikroszkopikus méretűek és rendkívül könnyűek, így egyszerűen lebegnek a levegőben. Ahhoz, hogy ebből eső legyen, ezeknek a páraszemek milliószorosára kellene növekedniük, hogy a súlyuk miatt lehulljanak. Tiszta égbolton a szárazjég csak elpárolog, és legfeljebb egy gyorsan szertefoszló fehér csíkot hagy maga után.
1. Hideg felhők esetén (0 °C alatti hőmérséklet) esetén a cél a jégkristályok képződésének beindítása:
ezüst-jodid (AgI) a legelterjedtebb és leggyakrabban használt vegyi anyag. Kristályszerkezete majdnem megegyezik a természetes jég szerkezetével, így a felhőben lévő túlfolyt vízcseppek könnyen ráfagynak, elnehezednek és lehullanak. A kálium-jodid (KI) az ezüst-jodidhoz hasonlóan működik, hatékony jégképző mag.
Szárazjég (szilárd szén-dioxid) fagyott állapotában, -78,5 °C párolog (szublimál), és hatékonyan hűti a környezetét, amiért a felhőben lévő vízpára spontán jégkristályokká alakul.
Folyékony propán amikor elpárolog, lehűti a levegőt, a szárazjéghez hasonlóan működik.
2. Meleg felhők esetén, 0 °C feletti hőmérséklet esetén higroszkópos (nedvszívó) anyagokat használnak, amelyek összegyűjtik a kisebb vízcseppeket,
Konyhasó (nátrium-klorid - NaCl)-t finom por formájában, vagy fáklyák füstjeként juttatják a felhőbe. Magába szívja a nedvességet, és gyorsan nagy esőcseppeket képez.
Kálcium-klorid (CaCl₂): hasonlóan kiváló nedvszívó só, amelyet meleg égövi területeken (pl. az Emírségekben) alkalmaznak.
3. Vegyszermentes alternatíva is létezik, az elektromos töltések (drón technológiával): az Egyesült Arab Emírségekben kifejlesztett eljárás során drónokkal impulzusokat bocsátanak ki a felhőkben, amivel elektromosan feltöltik a vízcseppeket. A ellentétes töltésű cseppek így vonzzák egymást, nagyobbá válnak, és végül esőként hullanak le.
Országok, ahol a leggyakrabban alkalmazzák az esőgenerálást
Kínában működik a világ legnagyobb és legdrágább időjárás-módosító programja. Rendszeresen használják a mezőgazdasági aszályok enyhítésére, a víztározók, tavak feltöltésére, valamint arra, hogy a nagyvárosok (például Peking) felett kimossák a szmogot és a légszennyezettséget.
Egyesült Arab Emírségek a száraz sivatagi klíma miatt, az ország az egyik legaktívabb felhőgeneráló. Évente több száz küldetést hajtanak végre a csapadékmennyiség növelésére. Komoly összegeket fektetnek a legújabb technológiák kutatásába.
Egyesült Államok: Főként a szárazabb nyugati államokban (például Colorado, Nevada, Kalifornia, Utah) használják. Célja a téli hóréteg vastagítása a hegyekben, a tavaszi vízhozam növelésére, de használják jégesők megelőzésére és a repülőterek körüli ködoszlatásra is.
Szaúd-Arábia és az öböl menti országok: az Emírségekhez hasonlóan a krónikus vízhiány és a talajvíz csökkenése miatt indítottak állandó, rendszerszintű esőfakasztó programokat.
Thaiföldön évtizedek óta külön királyi program foglalkozik a felhővetéssel, amelyet elsősorban a rizsföldek és a mezőgazdasági területek vízellátására használnak az aszályos időszakokban.
Oroszország: stratégiai és ünnepi alkalmakkor vetik be (például a moszkvai katonai parádék előtt), hogy az esőt még a város elérése előtt "kiürítsék" a felhőkből, így biztosítva a napos időt.
Ausztráliában főként a hidroelektromos erőművek vízgyűjtő területein alkalmazzák a hegyekben, míg Indiában a monszun elmaradása miatti súlyos aszályok és a nagyvárosi szmog ellen vetik be.
Magyarországon nem alkalmazzák a mesterséges esőgenerálást, mert "a hazai földrajzi adottságok, a technológia korlátai miatt ez gazdaságilag és szakmailag sem indokolt" a HungaroMET szakemberei szerint. Ugyanakkor egy nagyon hasonló technológiát – majdnem egyedülálló módon – az egész ország területén szerencsére használunk: a jégkár mentesítést.
1. Kevés a megfelelő felhő aszály idején, ahogy azt a HungaroMET szakemberei hangsúlyozzák: mesterséges esőt olyan felhőkből lehet generálni, amelyekben egyébként is az esőhöz elegendő mennyiségű vízpára van, csak hiányzik a jégképző mag a csapadék elindulásához. Magyarországon a nagy nyári aszályokat tartós anticiklonok, teljesen felhőtlen égbolt vagy vékony, száraz légrétegek okozzák. Ha nincs felhő, a semmiből a technológia nem tud vizet varázsolni.
2. Az ellenzők szerint a technológia bizonytalan: a csapadékmennyiséget ideális esetben is csak mintegy 10–15%-kal képes növelni, és nehéz kiszámítani, hogy pontosan hova fog hullani a generált eső, de egy megyényi területet azért meg lehet célozni. Egy olyan kis területű, sűrűn lakott országnál, mint Magyarország, könnyen előfordulhatna, hogy az egyik megyének szánt esőt a szél átfújja a szomszédos megyébe (vagy a szomszédos országba), eláztatva egy másik gazdaságot, amiért feltehetően olyan nagyon nem haragudnának. A repülőgépes vagy rakétás felhővetés fenntartása persze anyagi költséggel jár, és ilyenkor a költség "kidobott pénz". A szomszédos országokkal kooperálni kéne.
3. Létezik és hatékonyan működik az országos JÉGER rendszer, a biztosító társaságok örömére. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2018 óta üzemelteti a JÉGER nevű országos jégkár mérséklő rendszert, amely közel 1000 talajgenerátorból áll. Amikor zivatarfelhők, zivatarfrontok közelednek, a generátorok ezüst-jodid hatóanyagot párologtatnak a levegőbe. A feláramló meleg levegő a felhőkbe juttatja a részecskéket. Nem az eső generálása acél, hanem hogy a felhőben lévő nedvesség sok apró jégszemcsévé alakuljon kevés és nagyob romboló jégtömbök helyett. A jég a földet elérve vagy elolvad (és sima esőként esik le), vagy apróbb, kárt nem okozó dara formájában hullik le. A rendszer évente több tízmilliárd forintos kártól menti meg a mezőgazdaságot és a lakossági ingatlanokat.
A nyári szárazságok idején a gazdák és a lakosság körében rendszeresen felröppen a tévhit, mely szerint „a jégelhárító generátorok elűzik az esőt, és emiatt van az aszály”. A meteorológiai mérések és fizikai törvények alapján ez határozottan nem igaz: a jégmérséklés során kijuttatott ezüst-jodid nem oszlatja fel a felhőket, és semmilyen módon nem csökkenti a lehulló csapadék mennyiségét, kizárólag annak halmazállapotát befolyásolja. A gazdákat és a lakosságot meg lehetne nyugtatni esőgenerálással, kísérletekkel, mert néha vannak felhők, csak a HungaroMET szakemberei szerint kicsik. Kicsi ország, kicsi felhő, kicsi eső, és kooperáció!
Mesterséges eső, és az ehhez technológiailag kapcsolódó jégeső-elhárítás ügyében Szerbiával, valamint a nyugati és déli szomszédainkkal (Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal) lenne indokolt kooperálni. Szerbiával, Vajdasággal már korábban is zajlottak egyeztetések a határon átnyúló jégeső-elhárítási rendszerek összehangolásáról. Mivel a Kárpát-medence időjárási rendszerei és a nagyobb zivatarfelhők gyakran déli, délnyugati irányból érkeznek, az itt alkalmazott beavatkozások közvetlen hatással vannak a magyarországi csapadékra. Másrészt a hazánkat elérő csapadékfelhők jelentős része a Földközi-tenger és az Adriai-tenger felől, Horvátországon és Szlovénián keresztül érkezik. Ha egy ország mesterségesen esőt fakaszt a határai felett, azzal szó szerint „ellophatja” a vizet a szélirányban utána következő állam elől. Bármilyen hazai műeső-projekthez elengedhetetlen a meteorológiai adatok megosztása és a beavatkozások koordinálása a délnyugati szomszédokkal, hogy elkerülhetőek legyenek a diplomáciai konfliktusok. Ausztria komoly tapasztalattal és kutatási háttérrel rendelkezik, használja az időjárás-befolyásoló és a jégkármérséklű technológiákat. A technológiai transzfer és a modern radarképek megosztása miatt velük lenne a legkönnyebb tudományos alapú együttműködést kiépíteni.