I. Széthi kánaáni hadjáratai
(2026 július)
I. Széthi kánaáni hadjáratainak leírása
Széthi fáraó kánaáni és szíriai hadjáratai során északon egészen a mai Szíria területén található Kádesig (Tell-Nebi-Mend) és az Orontész folyó völgyéig jutott el. A modern Libanonban a fáraó a Libanoni-hegység céduserdeiig és a föníciai tengerpart legészakibb kikötőiig (Amurru királyság, Arvad-ig) terjesztette ki a közvetlen egyiptomi uralmat.
A libanoni hadjárat leírása és bizonyítékai. a fáraó hadjáratait részletesen dokumentálták az ókori források, amelyek pontos képet adnak a Libanonban elért sikereiről:
- A karnaki csataleírások: I. Széthi legfőbb katonai emlékműve a karnaki templom nagy hüposztil termének északi külső falán található hatalmas relief-sorozat. Az első uralkodási évében vezetett ázsiai hadjáratát bemutató jelenetben a libanoni fejedelmek (vazallusok) térdre kényszerítve hódolnak a fáraó előtt. A leírások szerint a fáraó arra kényszerítette a helyi uralkodókat, hogy saját kezűleg vágják ki a rendkívül értékes libanoni cédrusfákat, amelyeket adóként és hajóépítési alapanyagként Egyiptomba szállítottak.
- A Türosz-i sztélé: Libanon területén régészeti bizonyíték is előkerült. Tyrus (Tírusz) városában megtalálták I. Széthi töredékes győzelmi sztéléjét, amely a fáraó dicsőítését és az első uralkodási évében tett libanoni „szemleútját” örökíti meg.
III. Thotmesz Műveleti területe (Wikipedia)
A I. Széthi hadjáratainak földrajzi kiterjedése stratégiai pontokhoz köthető:
- Föníciai partvidék: Széthi biztosította a déli és középső föníciai kikötővárosokat (például Akko, Tyrus, Szidón és Büblosz).
- Amurru és Kádes: a hadsereg tovább nyomult északra, átlépve a mai Libanon északi határát. Elfoglalta Amurru királyságát (a mai észak-libanoni/szíriai tengerparti sávot), majd a Libanoni- és Antilibanoni-hegység közötti völgyben fekvő, stratégiai fontosságú Kádes városát. Bár Kádest és a legészakibb területeket az egyiptomiak a Hettita Birodalom közelsége miatt tartósan nem tudták megtartani, I. Széthi sikeresen stabilizálta a fáraók fennhatóságát a teljes libanoni térség felett. Előkészítette fia, a híres II. Ramszesz későbbi nagy összecsapásainak. Az egyiptomi Amarna-levelek és korabeli források alapján Arvád (Szimirra városa mellett) Amurrú egyik legjelentősebb tengerparti kikötője és kereskedelmi központja volt. Amurrú fővárosának története:
Szimirra Kánaán jelentős ókori kikötője, fontossága miatt rendkívül sok néven ismert. Akkádul SU-MU-RU, asszírul Si-mi-ra, egyiptomiul Smr, a Bibliában Zemar, ezeken kívül különböző variációi a Simura, Sumuri, Samuri. A szíriai tengerpart közepén, Arvad, azaz Tartúsz és Ugarit között, az előzőtől északra 50, az utóbbitól délre, 30 kilométerre, a mai Dzsabla városhoz közel terült el.
Arvad az i.e.2. évezred egyik legfontosabb kereskedelmi kikötője volt. I.Thotmesz i.e.1500 körül megtámadja D-Kánaánt és végül III. Thotmesz el is foglalja Kánaánt Karkemish-ig jut el, i.e. 1450 körül és elfoglalja Karkemish-t is. (https://bencsik.rs3.hu/oktalis-kockadobas-sorozatok/189-hajok-toertenete-egyiptomi-hadjaratok-sziriaban-az-i-e-1400-as-evekben/208-hajok-toertenete-iii-thotmesz-hadjaratai-a-huekszoszok-ellen.html) Az üvegolvasztáshoz értő mestereket és párna alakú fém ingótokat, borászokat visz Egyiptomba az Orontesz folyó vidékéről, É-Kánaán-ból. I.e. 1400-ig Egyiptom közel húsz(!) hadjáratot vezet Kánaánba. III. Thotmesz után Ehnatonig Egyiptom és Büblosz befolyása alatt áll, majd hettita befolyás alá került. Amurrú vezetésével lázadás tört ki Büblosz ellen., és Abdi-Asratum Amurrúhoz csatolta a várost. Az egyiptomiak visszafoglalták a várost, de Abdi-Asratum fia, Aziru újra elhódította. A Orontesz mellet fekvő kádesi csata koráig bizonytalan jogállású volt, de inkább hettiták hatalma érvényesült., annak ellenére, hogy I. Széthi több hadjáratot vezetett a térségben.
II. Ramszesz levantei hadjáratai Egyiptom és a Hettita Birodalom ütközeteiről és a híres kádesi csatáról szólnak. II. Ramszesz trónra lépése után azonnal ázsiai hadjáratokat indított a levantei befolyás visszaszerzésére. I. e. 1274-ben vívta meg a kádesi csatát a hettita seregek ellen, amely döntetlenül végződött. A kezdeti kudarc után újabb hadjáratokat vezetett a fellázadt palesztinai és szíriai városok ellen hatalmának megszilárdítására. A hosszas háborúskodás végén a két birodalom kimerült, így megkötötték a történelem első írásban fennmaradt békeszerződését. A megegyezés után békés kereskedelem és kulturális kapcsolat alakult ki Egyiptom és a hettiták között.
A kádesi csatát követően a hettiták de facto elhagyták a területet, a hettita-egyiptomi békeszerződésben de jure is lemondtak róla." Amikor egyiptomi fennhatóság alatt volt, akkor a várost katonai elöljáró vezette: a megszálló egyiptomi sereget -máshol is- a kánaániak tartották el.
A hükszoszok álal birtokolt terület i.e 1530 körül a Nílus-delta és a "Termékeny Félhold" Ny-i része volt
Ugarit, a hükszoszok É-i fővárosa
Főleg amoriták lakták. Feltehetően az amoriták a hükszószok hajósnépe, a későbbi föníciaiak, már i. e. 1600 körül használták a bíborfestéket. A kor legnagyobb kikötője az Ugarit-kikötő volt, több mint 100 sólyával. A közeli hegyen épült az első Baal templom. Az első betűírás agyagtáblát az ugariti írrással találták.
Az első betűírás, Ugaritban találták (https://hu.wikipedia.org/wiki/Ugariti_%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9)
- I. Széthi személyesen nem járt Ugaritban, és a hadserege sem nyomult el idáig. Ugarit a mai Szíria legészakibb tengerparti részén fekszik, messze északra attól a vonaltól, ameddig a fáraó hadjáratai eljutottak. A fáraó távollétének és a távolságnak a főbb oka a hettiták voltak:
- I. Széthi legészakibb katonai sikerei a tengerparton Amurru királyságáig, a szárazföld belsejében pedig Kádes városáig terjedtek.
Ugarit ettől a zónától még nagyjából 150-200 kilométerrel északabbra feküdt.
- Hettita érdekszféra: Ugarit ebben az időszakban (a késő bronzkorban) a Hettita Birodalom szilárd vazallus állama volt. Ha Széthi megtámadta volna Ugaritot, az nyílt, totális háborút jelentett volna a hettita nagykirállyal, amit a fáraó ekkor még kerülni akart.
- Diplomáciai kapcsolatok: Bár egyiptomi katonák Csak Bübloszban állomásoztak, Ugarit és Egyiptom között élénk kereskedelmi és diplomáciai kapcsolat létezett. Ugariti régészeti ásatásokon találtak egyiptomi luxuscikkeket, fáraói kartusokat és ajándékokat, de ezek kereskedők és követek útján érkeztek a városba, nem egyiptomi hódítóként.
- Egy generációval később fia, II. Ramszesz sem jutott el Ugaritig a híres kádesi csata során, a város végül a bronzkori összeomlás során, i. e. 1180 körül pusztult el, az akhájok gyújtották fel, a flottája D-Anatóliában volt.
- Ugarit királysága rendkívül gazdag egyiptomi leletanyaggal rendelkezik, mivel a városállam a késő bronzkor legnagyobb és legfontosabb nemzetközi kikötőjeként szoros kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatot ápolt a Nílus-völggyel. Az egyiptomi luxuscikkek tömege mellett a város politikai túlélését egy egészen zseniális, kétkulacsos diplomáciai egyensúlyozás biztosította a kor két szuperhatalma, a Hettita Birodalom és Egyiptom között.
Egyiptomi leletek Ugarit romjai között. A francia régészek által feltárt királyi palotában, a templomokban és a gazdag kereskedőnegyedekben (különösen egy Urtenu nevű magas rangú hivatalnok házában) nagy mennyiségű egyiptomi tárgy került elő. Ezek bizonyítják, hogy az ugariti elit rajongott az egyiptomi kultúráért:
- Fáraói ajándékok és kartusok:
- Számos egyiptomi alabástrom- és kőváza került elő, amelyeken olyan fáraók nevei (kartusai) szerepelnek, mint III. Amenhotep, Ehnaton, vagy a XIX. dinasztiából származó Merenptah. Ezeket közvetlenül diplomáciai ajándékként küldték a fáraók az ugariti udvarnak.
- Egyiptomi hieroglifás táblák és feliratok: Az ugariti levéltárakban talált mintegy 5000 ékírásos agyagtábla között egyiptomi hieroglifákkal írt szövegek és szótárak is előkerültek, ami arra utal, hogy egyiptomi írnokok és követek is éltek a városban.
- Luxuscikkek és ékszerek: Kék egyiptomi faience (fajansz) edények, aranyékszerek, szkarabeuszok, valamint egyiptomi stílusú elefántcsont faragványok díszítették a helyi palotákat.
- Egyiptomiasított (egyiptomizáló) művészet: Sok ugariti mesterember másolta a Nílus-parti mintákat. Találtak olyan helyi készítésű bronzszobrokat és reliefeket, amelyek egyiptomi öltözetben és pózban ábrázolnak kánaáni isteneket (például Baált) vagy magát az ugariti királyt.
Avarisz, Pi-Ramszesz, Pitom, Türosz
Avarisz (tell el-Daba) az ókori Egyiptom egyik legfontosabb régészeti lelőhelye a Deltában, a hükszószok fővárosa, nagy kikötöje. A Nílus-delta keleti ágánál feküdt, stratégiai kereskedelmi csomópontként. A hükszosz dinasztiák (XV–XVI. dinasztia) központi székhelyeként szolgált. Lakossága nagyrészt föníciai és kánaáni származású levantei bevándorlókból állt. Hükszosz uralom idején innen irányították Egyiptom északi részét a Második Átmeneti Korban. I. Jahmesz fáraó i. e. 1550 körül ostrommal elfoglalta és felszabadította. Palotájában egyedülálló, krétai stílusú, bikaugrást ábrázoló freskókat találtak. A hükszoszok kiűzése után fontos egyiptomi katonai bázis és kikötő maradt. Később a közelében épült fel II. Ramszesz fáraó új fővárosa, Pi-Ramszesz. Manfred Bietak osztrák régész vezetésével tárták fel a terület jelentős részét. Kulcsfontosságú helyszín Egyiptom és a korai mediterrán világ kapcsolatának megértésében.
Pi-Ramszesz: I. Ramszesz, I. Széthi kezdték el építeni Pi-Ramszeszt. A bibliai elbeszélésekre támaszkodó hagyomány és a történelmi-régészeti kutatások alapján I. Séthi (i. e. 1290–1279) fáraó idején a zsidók (héberek) az ókori Egyiptomban, azon belül Gósen földjén (a Nílus-delta keleti részén) éltek, már rabszolgaságban. Gósen földje a Nílus-delta északkeleti, rendkívül termékeny vidéke volt. Közel feküdt a kánaáni határhoz, isméreleten Gósen földjére jártak legeltetni, ha a Holt-tengernél kifogyott a szárazság miatt a gabona. Gósen ideális helyet biztosított a pásztorkodó életmódot folytató korai szemita csoportoknak.
Pi-Ramszesz: a Biblia szerint a héberek kényszermunkásként vettek részt Pitom és Ramszesz (Pi-Ramszesz) raktárvárosainak építésében. A városok nagyszabású építési munkálatait I. Ramszesz, I. Séthi és fia, II. Ramszesz uralkodása alatt kezdték el.
A zsidók korábban (a hükszoszok idején) békében éltek Egyiptomban. I. Séthi a 19. dinasztia uralkodójaként azonban már fenyegetésként tekintett a Delta-vidéken élő, nagyszámú külföldi (szemita) népességre. Séthi idejére az egyiptomi állam megvonta a zsidók korábbi kiváltságait. Állami kényszermunkára (vályogvetésre, monumentális építkezésekre) fogták őket.
A zsidók korábban (a hükszoszok idején) békében éltek Egyiptomban. I. Séthi a 19. dinasztia uralkodójaként azonban már fenyegetésként tekintett a Delta-vidéken élő, nagyszámú külföldi (szemita) népességre. Séthi idejére az egyiptomi állam megvonta a zsidók korábbi kiváltságait. Állami kényszermunkára (vályogvetésre, monumentális építkezésekre) fogták őket.
A kivonulás: a bibliai kronológia I. Séthi uralkodását közvetlenül a Mózes-féle kivonulás (Exodus) előtti időszakra teszi. A hagyomány szerint ő volt az a fáraó, aki elrendelte a héber fiúgyermekek megölését, míg a tényleges kivonulás már fia, II. Ramszesz idején történt meg. Közelében, Taniszban az építőanyagként felhasznált kövek többségét Per-Ramszeszből (ma: Qantir) hozták.
Pitóm egy ókori egyiptomi raktárváros a Nílus-delta keleti részén. Jelentése „Atum háza”, ami az egyiptomi napistenre utal. A Gósen földjén, a mai Tell el-Masúta területén feküdt. A Kivonulás könyve szerint az izraeliták építették rabszolgamunkával. Építése II. Ramszesz fáraó uralkodásához kapcsolódik. Stratégiai fontosságú katonai raktárváros és kereskedelmi központ volt. Mellette haladt el a Vörös-tengert a Nílussal összekötő ókori csatorna. Görög neve is van, a későbbi ptolemaida korban Heloopolisz néven ismerték. Romjainál nagy mennyiségű ókori tárolóhelyiséget és vályogtéglát találtak. Fontos bizonyíték az ókori egyiptomi-palesztinai kereskedelmi utak kutatásában.
Türosz (Tyre, ma Szúr) egy ókori föníciai kikötőváros a mai Libanon területén. Eredetileg egy szárazföldi városállamból és egy jól védhető szigeti erődből állt. Az ókorban a tengeri kereskedelem és a bíborfesték készítés központja volt. A föníciai városállamok Türoszban gyűjtötték össze az Egyiptomnak fizetendő adót, ezért központi szerepet kapott, az egyébként egyenjogú föníciai városállamok között. Hajósai alapították meg a híres észak-afrikai föníciai várost, Karthágót. A tengeri csigákból nyert bíborfesték a királyok és a luxus szimbóluma lett. Nagy Sándor i. e. 332-ben egy hatalmas gáttal kötötte össze a szigetet a parttal. A hadművelet miatt a sziget végleg félszigetté alakult át. Később római, bizánci, arab és keresztes uralom alatt is állt.