Milyen határértékhez tart a felmelegedés?
(2026 szeptember)
A globális felmelegedésnek még nincs fokokban meghatározott fizikai „felső határérték”-e, trendek vannak. A jelenlegi trend kb. 2,5–3 °C globális átlaghőmérséklet-emelkedéshez vezet a század végére, az iparosodás előtti szinthez képest, ha a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak. Fontos, hogy a globális éves átlagot a szárazföldön, például Európában a melegedés ezt az értéket több fokkal meghaladja. A globális 1,5 °C volt a Párizsi Megállapodás célja, amit 2026-ban elértünk. 2,5–3 °C a jelenlegi intézkedésekből következő század végi nagyságrend, amit most módosítanak 3 - 3.5 °C fokra, fél fokkal. Európában és Magyarországon a felmelegedés mértéke 2,5 Celsius-fok között alakult 2026-ra az iparosodás előtti időszakhoz viszonyítva. A növekedés közel egy fokkal meghaladja a globális átlagot, mert Európa és Észak a Föld egyik leggyorsabban melegedő régiói. Európában a század végére 3.5 - 4 °C fok lesz a felmelegedés, optimista forgatókönyv szerint.
Lesznek, és már vannak is a felemelegedésnek nyilvánvaló következményei: hűtési, árnyékolási igény, népvándorlás stb. Kevésbé nyilvánvaló kövezkezmények lesznek a mesterséges beavatkozások (albedó növelés, mesterséges eső) iránti igények megjelenése, továbbá a "csodavárás": talán lesz egy óriás vulkánkitörés, ami megállítja a folyamatot, vagy az É-Atlanti áramlás, amely melegíti Európát, intenzitása csökken, ami több fokkal csökkentené a hőmérsékletet, sőt egy új "kis jégkorszak"-ot is előidézne Európában. A kis jégkorszak kb. 1300–1850 közötti időszak volt az északi féltekén, Európában, amikor az átlagosnál gyakrabban fordultak elő hideg időszakok és kemény telek, de nem egy folyamatos, egységes lehűlésről volt szó, hanem több hidegebb periódus váltakozott enyhébb évtizedekkel. Az egyik leghidegebb szakasz a 17. század végétől a 19. század elejéig tartott, utoljára 1814-ben fagyott be a Temze igazán.
Megfordítható-e a globális felmelegedés, és milyen határértékhez tart? A globális felmelegedés emberi időléptékben nem fordítható vissza, de a század végére a hőmérséklet növekedése talán megállítható. A szén-dioxid kibocsátás csökkentés nem elég hatásos, sőt nem hatásos, amit nehéz tudomásul venni, de ez a tény. Oka, hogy sokan vagyunk, sok haszonállatot tartunk, és a civilizáció sok műtárgyat (gép, épület, hálózatok: út, víz, energia...) használunk, növekvő mennyiségben (https://telex.hu/
Ahhoz, hogy a felmelegedést megállítsuk, nem elég a kibocsátást nullára csökkenteni, nagy mennyiségű szén-dioxidot kellene aktívan és mesterségesen kivonni a légkörből, és tárolni. Vannak az emberiség számára visszafordíthatatlan folyamatok: ha sikerülne is a felmelegedést megállítani, a sarki jégsapkák olvadása, az óceánok melegedése és a tengerszint-emelkedés, legalább évszázadokig visszafordíthatatlanok maradnak. Nyitott kérdés, hogy zérus szén-dioxid kibocsátásnál a földi éghajlatnak van-e stabil pontja (Vannak látens hőmennyiségek is!)? A zérus kibocsátás biztosan nem jelent lehűlést.
A szén-dioxid kivonásának jelenlegi technológiai lehetőségei igen korlátozottak, és az emberiség évente nagyjából 40 milliárd tonnát bocsát ki.
Vannak természetalapú, technológiai (mérnöki) és a hibrid megoldások. Az eljárások ismertek, a kihívást jelenleg a méretnövelés (skálázhatóság) és a magas költségek jelentik.
1. Technológiai (mérnöki) megoldások kémiai és fizikai folyamatokkal vonják ki a szén-dioxidot, majd tartósan, évezredekre elszigetelik a légkörtől. A közvetlen levegőből történő kivonás esetén óriási ventilátorok szívják át a környezeti levegőt olyan folyékony vagy szilárd kémiai szűrőkön keresztül, amelyek szelektíven megkötik a szén-dioxodot. A szűrőkből a megkötött gázt felhevítéssel nyerik vissza, a tárolás: vízzel keverve mélyen a föld alá (például bazaltrétegekbe) sajtolják, ahol az kőzetté alakul.
Példa az Izlandon működő Mammoth és Orca üzem, amelyeket a Climeworks üzemeltet. Az eljárás nagyon energia- és költségigényes (jelenleg kb. 600–1000 USD/tonna).
2. Egyes kőzetek (például a bazalt vagy az olivin) természetes mállása során szén-dioxidot kötnek meg a levegőből. A folyamatot úgy gyorsítják, hogy a kőzeteket finom porrá őrlik, és nagy mezőgazdasági területeken szétterítik. Nagy bányászati és logisztikai kapacitást igényel a kőzetpor szállítása.
3. Hibrid megoldások a természet fotoszintézisét kombinálják a modern mérnöki tárolási technológiákkal.
Bioenergia szén-dioxid-leválasztással és -tárolással (BECCS): gyorsan növekvő növényeket vagy erdőket nevelnek (amelyek növekedésük során megkötik a szén-dioxidot, majd a növényeket biomassza-erőművekben elégetik energiatermelés céljából. Az égetés során keletkező füstgázból azonban nem engedik ki a szén-dioxidot, hanem leválasztják és föld alatt tárolják. Óriási földterületet és vizet igényel.
Bioszén gyártás: a mezőgazdasági hulladékot vagy biomasszát oxigénmentes környezetben, magas hőmérsékleten elégetik (pirolízis). A keletkező stabil, tiszta szén (a bioszén) nem bomlik le könnyen, a talajba keverik, ami javítja a termőföld minőségét, évszázadokra leköti a szenet.
4. Természetalapú megoldások a legegyszerűbb, legolcsóbb módszerek. Új erdők telepítése és a meglévők helyreállítása. Bár olcsó, a fák kidőlésével, elkorhadásával vagy erdőtüzekkel a megkötött szén azonnal visszajuthat a légkörbe.
Kék szén (Blue Carbon): a tengerparti ökoszisztémák (mangroveerdők, tengeri fűágyak, sós mocsarak) helyreállítása, amelyek egységnyi területen közel tízszer több szenet képesek megkötni, mint a szárazföldi esőerdők.
Csodavárások
Sokasodnak a vulkánkitörések és a földrengések? (https://index.hu/kulfold/2026/09/06/indonezia-vulkankitores-anak-krakatau-lava-hamu/) Sajnos statisztikailag nem nő a vulkánkitörések száma, és a valódi, fizikai földrengéseké sem. A hírekben és a közösségi médiában úgy tűnhet, hogy a bolygó aktívabbá válik, a vulkanológusok és szeizmológusok adatai szerint a Föld természetes folyamatai a megszokott, stabil mederben zajlanak. A látszólagos növekedés két fő oka az információs és technológiai robbanás. Ma a műholdas megfigyelőrendszerek, a globális távközlés és az okostelefonok korában azonnal értesülünk a világ legeldugottabb sarkában történő aktivitásról is. A kitörések száma nem lett több, a róluk szóló jelentések száma nőtt. Általában 40–50 vulkán áll folyamatos kitörés alatt a Földön, ami az átlagos állapot. Amikor ezek közül egy látványosabb (mint az izlandi vagy az Etna kitörései) közelebb van a lakott területekhez vagy megbénítja a légiközlekedést, a média kiemelten foglalkozik vele. Van kapcsolat a földrengések és a vulkánok között? Globálisan nem nő a számuk, helyi szinten létezik közvetlen kapcsolat a két jelenség között: a vulkánoknak vannak saját földrengései: amikor a magma felfelé törekszik a mélyből, megrepeszti a kőzeteket. Jellegzetes, úgynevezett vulkáni földrengés-rajokat indít el, ami a kutatóknak a kitörés előjele. Nagy tektonikus rengések hatására ritkán előfordul, hogy az erős, független tektonikus földrengés szeizmikus hullámai „felrázzák” a közelben lévő, már eleve kitörésre kész állapotban lévő vulkánok magmakamráit, és ezzel beindítják a folyamatot. De igaz lehet: felmelegedés → a tenger melegszik, a tengerszint emelkedik → a táblák mozognak az óceánok mozgása, a gleccserek miatt → a földrengések, a vulkánkitörések sokasodnak → megjósolhatatlan, hogy mikor történik és kicsi vagy nagy lesz, de nem lehetetlen!
Az Észak-Atlanti áramlat, az AMOC és a grönlandi hideg folt növekedése alapkán mikor vérható egy új "kis jégkorszak"? Egy új, regionális lehűlés legkorábban a század végéig alakulhat ki. A tudományos konszenzus szerint nem egy globális, hanem egy észak-európai és észak-atlanti fagyosabb időszak várható, a bolygó többi része a globális felmelegedés miatt tovább forrósodik. A Grönlandtól délre található „hideg folt” az egyetlen olyan pont a Földön, amely a globális melegedési trend ellenére folyamatosan hűl. A mérések megerősítették, hogy ez a hűlés immár 1000 méteres mélységig is lenyúlik, ami bizonyítéka annak, hogy az AMOC (Atlanti Meridionális Átbillenési Cirkuláció) áramlási rendszere gyengül, és kevesebb hőt szállít a trópusokról északra. Mikorra várható az átbillenési pont? A pesszimista forgatókönyv (2050) szerint az utóbbi évek holland és dán kutatásai arra figyelmeztetnek, hogy az AMOC kritikus fordulópontja a következő évtizedekben bekövetkezhet, ha a grönlandi jég olvadásából származó édesvíz-beáramlás nem lassul, és nem lassul. A Potsdam Institute for Climate Impact Research legújabb elemzései szerint az AMOC teljes leállása és az azt követő erős lehűlés a század második felében, vagy 2100 körül történhet.
Maga a teljes leállás évtizedekig is eltarthat, de a „kis jégkorszakra” jellemző extrémebb európai teleket, viharokat és a csapadékmintázatok felborulását már a folyamat közben, a leállást követő néhány évtizedben is tapasztalni fogjuk. Ha az áramlat összeomlik, Észak- és Nyugat-Európában (különösen Izlandon, a brit szigeteken és Skandináviában) a téli átlaghőmérséklet 5–10 °C-ot is zuhanhat. Közép-Európában és Magyarországon a hatás mérsékeltebb, de azért jelentős lenne: fagyosabb, szárazabb telekre és továbbra is aszályos nyarakra lehetne számítani.