Öntözés locsolási tilalom idején
(2026 augusztus)
A globális felemelegedés 2026-ban 1.5 C, az európai 2.5 fok. A Bp.-i ≈ 3,0 C fok kétszerese a globális átlagnak.
Ha csak a saját vizünkről gondoskodunk, nem gondozzuk a zöld környezetet, akkor néhány éven belül sivatagaban fogunk élni. A fiatal fák és csemeték locsolása szerencsére aszály idején még javasolt is, a legfontosabb feladat a városi zöldfelületek túlélése érdekében.
Bár az országos I. fokú vízkorlátozás miatt a közparkok és pázsitok általános, ivóvízzel történő tömlős locsolását leállították, ez a tiltás nem vonatkozik a fiatal fák, ritka dísznövények életmentő öntözésére. Ha a frissen ültetett (1–3 éves) csemetéket nem locsolnák, a gyenge gyökérzetük miatt valóban napok alatt kiszáradnának és elpusztulnának. A szakemberek aszályban nem locsolják a füvet (a pázsit kisárgul, de ősszel újrasarjad). A vizet szigorúan a nehezen pótolható, értékes fiatal fákhoz és cserjékhez irányítják, mert az ő kiszáradásuk hatalmas anyagi és környezeti kár lenne. Egyszerre sokat, ne naponta keveset, a fák alá egyszerre kb. 50 liter (5 nagy vödör) vizet érdemes önteni. A napi pár literes spriccelés elpárolog, a sok víz viszont lejut a mélyebben lévő gyökerekhez. A csurgózónába öntse: ne a fa törzsét kéne locsolni, hanem a lombkorona alatti külső kört (az öntözőzsákba vagy a kialakított földtányérba), ott vannak a felszívó gyökerek. Sajnos sok közparkban nem mernek locsolni, száradnak ki a gyengébb növények. A jelenlegi fővárosi tendencia egy olyan "22-es csapdájához" vezethet, amelyben ugyan darabszámra sok a közterületi fa, de túlnyomó részük kisméretű és rövid életű, amelyeket folyamatosan cserélni kell. Jelenleg Budapesten a fák átlagéletkora mindössze 25 év, és ez a szám folyamatosan csökken. Ezzel szemben a jó példaként említett Bécsben a fák átlagéletkora 50 év.
Magyarországon a locsolásra vonatkozó aktuális szabályozás két fő szintre oszlik: az országos szintű vízkészlet-védelmi törvényekre, valamint a hőségriadók és aszályok idején életbe lépő helyi önkormányzati vízkorlátozási rendeletekre.
Jelenleg (2026 augusztus) az ország területén I. fokú vízkorlátozás van érvényben, amely szigorúan korlátozza az ivóvíz hálózatról történő kerti locsolást.
Az aktuális I. fokú vízkorlátozás szabályai: Az aszályos időszak és a hálózat túlterheltsége miatt elrendelt korlátozás értelmében szigorúan tilos a vezetékes ivóvíz használata az alábbi tevékenységekre:
- Kerti locsolás: a köz- és magánterületi kertek, parkok, pázsitok ivóvízzel történő öntözése (különösen tömlős/slaggal való locsolás).
- Medencetöltés: a kerti úszómedencék és egyéb kültéri medencék feltöltése vezetékes ivóvízről.
- Autómosás: Gépjárművek tömlős, vezetékes ivóvízzel történő mosása.
Megjegyzés: a korlátozások pontos idősávjai (pl. teljes tilalom vagy reggeli/esti idősávok) és a büntetési tételek településenként eltérhetnek, ezért mindenképpen ellenőrizze a lakóhelye szerinti önkormányzat hivatalos hirdetményét.
Országos szabályozás: Saját kutak használata, amennyiben a locsolást nem a vezetékes ivóvízhálózatból, hanem saját kerti kútból végzi, a Magyar Közlönyben megjelent vízgazdálkodási törvénymódosítás az irányadó. Kútbejelentési mentesség: nem szükséges engedélyeztetni vagy bejelenteni a 2024. január 1. előtt létesített, 50 méternél mélyebb talajvizet nem érintő háztartási kutakat. Háztartási vízigény: saját kútból a lakossági locsolás évi 5000 m³ vízmennyiségig teljesen illeték- és járulékmentes.
Kivétel: ha az önkormányzat a rendkívüli aszály miatt általános locsolási tilalmat rendel el, az ritka esetekben a talajvízvédelmi szempontok miatt a saját kutak használatát is korlátozhatja.
Esővízgyűjtés: a tetőről összegyűjtött esővíz tárolása és használata semmilyen korlátozás alá nem esik.
Szürkevíz hasznosítás: a háztartásban keletkező (vegyszermentes) öblítővíz közvetlenül felhasználható a növények tövéhez.
Aszálytűrő kertek: hosszú távon a települési zöldinfrastruktúráról szóló Korm. rendelet is támogatja az őshonos, szárazságtűrő növények telepítését, amelyek locsolási tilalom idején is életben maradnak.
A FŐKERT és a hazai zöldfelület-kezelők hivatalos aszálystratégiája alapján a kötelező sorrend a következő:
1. Abszolút elsőbbség: Fiatal és frissen telepített fák, a legfontosabb feladat a fiatal fák (ültetéstől számított 1–5 éves korig) megmentése. Nekik a legmagasabb az ökológiai értékük és a pótlási költségük, ráadásul gyökérzetük még nem elég mély ahhoz, hogy elérje a talajvizet. Hakiszáradnak, a jövő árnyékát és mikroklímáját veszítjük el. Közterületeken ezt a hatóságok sötétedés után vagy hajnalban, tartálykocsiról végzik ipari vízzel. Lakossági segítés esetén a fák tövére lassan, célzottan (pl. öntözőzsákkal vagy vödörrel) érdemes kijuttatni a vizet.
2. Második prioritás: Frissen telepített cserjék, évelő- és rózsaágyások. A fák után a fixen telepített cserjék és a értékes, évelő dísznövények következnek. Ezek a növények strukturálisan és biológiailag is értékes részei a közterületeknek. A kiszáradásuk komoly anyagi és esztétikai kárt okoz a településnek. Csak és kizárólag célzottan, a növények tövéhez öntve szabad adagolni a vizet (pl. kannából), szigorúan elkerülve a párolgást fokozó napközbeni hőséget.
3. Utolsó sor: Idős, beállt fák. A nagy, idős fák öntözése ilyenkor nem prioritás. Kiterjedt és mély gyökérzetüknek köszönhetően a komolyabb szárazságot is képesek átvészelni, így kevesebb kiegészítő vizet igényelnek.
4. Amit egyáltalán NEM szabad locsolni: Az I. fokú korlátozás alatt a fűfelületek öntözése teljesen tilos vezetékes ivóvízről. A fű regenerálódik a legkönnyebben. Bár a levelei megbarnulnak és elszáradnak, a föld alatti gyökérzet és a talajélet viszonylag hosszú ideig életben marad, és az első őszi esőkkel a gyep újra kizöldül.
Hogyan segíthet a lakosság szabályosan? Ha közterületi növényt (pl. az utcafronti fiatal fát) szeretne megmenteni a hőségben, az alábbiakat tartsa szem előtt: Tilos a slag, vezetékes ivóvízhálózatról slaggal (tömlővel) tilos a közterületet locsolni. Szürkevíz és esővíz: Ha a háztartásban összegyűlt tiszta esővizet vagy zöldségmosásból megmaradt szürkevizet egy vödörrel vagy locsolókannával kiviszi a fiatal fához, azzal nem sért rendeletet, és közvetlenül hozzájárul a növény túléléséhez.
Közterületen az állatok itatása aszály idején engedélyezett és kifejezetten javasolt, amennyiben az nem veszélyezteti a közegészségügyet, a köztisztaságot és a közlekedés biztonságát. A tartós szárazság idején a természetes vízforrások kiapadnak, így a városi madarak, sünök és beporzó rovarok túlélése gyakran a lakossági segítségtől függ. A hatékony és szabályos közterületi állatitatás legfontosabb lépései és szabályai az alábbiak szerint foglalhatók össze.
Szabályok és elhelyezés:
Válasszon biztonságos helyet, olyan frekventált, de védett zöldfelületre (pl. parkok széle, bokrok alja) tegye az itatót, ahol az nem akadályozza a gyalogosforgalmat, a fűnyírást, és védelmet nyújt a ragadozók (pl. macskák) ellen. Kerülje el a burkolt felületeket: Ne helyezzen el vizesedényt közvetlenül aszfaltra vagy térkőre, mert a napon felforrósodó burkolat miatt a víz percek alatt felmelegszik és elpárolog.
Közegészségügyi kötelezettségek: a közterületi itatókat naponta tisztítani és utántölteni kell. A pangó, koszos vízben elszaporodhatnak a szúnyoglárvák és a kórokozók. Egyes önkormányzatok korlátozhatják bizonyos állatfajok (pl. galambok) szervezett etetését és itatását a köztisztaság fenntartása érdekében, így érdemes tájékozódni a helyi köztisztasági rendeletekről.
Ideális itatótípusok állatcsoportonként
Madarak és sünök: Használjon egy 40–50 cm átmérőjű, de mindössze 4–7 cm mély műanyag virágcserép-alátétet. A sekély vízben a madarak biztonságosan ihatnak és fürödhetnek anélkül, hogy belefulladnának.
Beporzó rovarok (méhek, lepkék): a madáritatóba tegyen néhány nagyobb, vízből kiálló követ vagy fadarabot. Erre rászállva a méhek biztonságosan elérhetik a vizet.
Kóbor vagy gazdátlan háziállatok: számukra stabilabb, nehezebb edényt érdemes kihelyezni a fák árnyékába, amelyet a szél vagy maguk az állatok nem borítanak fel könnyen.
Érdekesség: Egy chicagói, tizenegy éves periódust áttekintő vizsgálat szerint, ha a városi területek elvesztik idős fáikat, a hőségtől védő lombkorona hiánya megnöveli az ott élők halálozási arányát, különösen a legforróbb területeken. A GeoHealth által közreadott tanulmány szerint nem a fák száma volt meghatározó egy adott területen Chicagóban, hanem az döntötte el hogyan alakul az ott élő emberek egészsége, hogy a lombkoronával védett területek mérete nőtt vagy csökkent a vizsgált tizenegy év alatt. Ahol a lakók hagyták, hogy kivágják a fákat, a halálozási arány nőtt, ahol megőrizték őket, vagy növelték, csökkent. A fák árnyékolják az utcákat és a házakat, és párologtatásukkal csökkentik a levegő hőmérsékletét.
Egy előre mutató beszélgetés egy szakemberrel (Bardóczi Sándor főtájépítész) a fövárosi zöld területek funkcióiról a klímaváltozás idején: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260817/2035-re-40-ezer-budapesti-fa-fog-veszelyesse-valni-es-nincs-penz-lecserelni-oket-855548